1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2018.12.23. 16:44 HaFr

A moralizáló antikapitalizmusról

Képtalálat a következőre: „weeping people”

A főáramú közgazdászok ma úgy hiszik, hogy a kapitalisták profitjukat nem a munkások kizsákmányolásából nyerik. Helyette úgy hiszik, hogy a vállalkozó kapitalisták profitjukat a jelenben való lemondásból, kockázatok vállalásából, és a termelés megszervezéséből szerzik.

Ezzel az alkalmas helyről idézett David Prychitko-szöveggel szeretnék csatlakozni a munkaidő-keret törvény kapcsán megélénkült kapitalizmus-vitához, amely úgy állítja be a 400 órára emelhető (és nem emelt) munkaórakeret és a túlmunka szabályozását, mint amely a "tőkének" kedvez a munkások ellenében. Én ellenben (kevéssé meglepően) azt állítom, hogy a hatékonyság és a nyereségesség tartós biztosítása bármilyen plusz munkaóra használata ellen szól és az a menedzsment, amelyik akár a munkaóra-keret kiterjesztésével, akár túlórával akarja fenntarthatóan biztosítani a versenyképességét, az nem ura a helyzetnek és alapvető dolgokat nem ért. Az eddig is létezett munkaóra-keretnek (1 év) elégnek kell lennie minden egészségesen működő cég éves szezonalitásának lekövetésére, ennél többet kívánni csak szemfényvesztésből, a kifizetések körüli csalásban mesterkedve, eltűnő cégekben, esetleg a fellendülés körülményei között lehet, amikor nem áll rendelkezésre standard munkaerő. Ugyanakkor a legtöbb ilyesmiben érdekelt cég eddig is feketén fizette ki a munkaórák egy részét és nem fog belépni a megemelt munkaóra-keretbe, hogy ezzel éppenséggel kifehérítse a korrupciót.

Ezért ez az intézkedés a várakozásaim szerint nem fogja felborítani a mai vállalati gyakorlatot, némi hatása lehet csak az eddig is szürkén dolgozó fringe-eken, főleg az építőiparban és a turizmusban (ennyi direkt haszna lehet ezekben a NER-barát iparágakban), marginálisan a munkaerőhiánnyal küzdő más szektorokban, de ez utóbbiakban a munkaerő már olyan értékesnek számít, hogy nem érdeke a vállalatoknak maguk ellen hangolni. A kormány célja alkalmasint az lehetett ezzel a törvénnyel, hogy a sokkal vészterhesebb közig bíróságok felállításáról terelje el a figyelmet, mindössze azzal nem számolt, hogy ekkora lesz a felbuzdulás. Ezzel együtt azt elérte, hogy a közig. bíróságok ügye nem került be a köztudatba, és azt várhatjuk, hogy az ellenzék és a szakszervezeti mozgalom találkozása továbbra is arra fogja irányítani a figyelmet, ami valójában nem probléma, és arról tereli el, ami az. (Kivéve persze, ha sikerül véletlenül megbuktatni a NER-t ezzel az álproblémával a zászlón, mert akkor persze megérte. Véletlenül, mert olyan stratégailag megalapozott cselekvés, ami erre irányulna, nincs, az ellenzéki cselekvés továbbra is reaktív.)

Az akut probléma kezelése a baloldali nyilvánosságban a moralizáló antikapitalizmus hosszú hagyományába illeszkedik (amely pl. idegen Marxtól magától is). Moralizálásnak nevezzük általában a tények és összefüggések megértése helyett (vagy ellenében) alkalmazott erkölcsi típusú érvelést, ez utóbbin belül is a MacIntyre által emotivizmusnak nevezett erkölcsi kívánságok vagy felszólítások alkalmazását, amelyek alapja végső soron valamiféle ízlés, amely nem számít megalapozásra. A kapitalizmus mint erkölcsi rossz - a kizsákmányolás, az elidegenedés és az elembertelenedés átfogó kerete - az utóbbi százötven év legszélesebb körben osztott társadalomkritikai alapvetése (ízlése); a par excellence rendszerkritika tárgya. Ennek ellenére - a fentebb az első bekezdésben is hozott példának megfelelően - a tudományos (tehát nem moralizáló) kapitalizmuskritika sosem válthat át forradalmi kapitalizmuskritikába, mert a kapitalizmus működésének megértése maga után vonja a helyettesíthetetlenségének (felülírhatatlanságának) belátását, aminek egyik oka, hogy a kapitalizmus alapvető intézményei (csere, piac, pénz, érték, verseny, antropológiai meghatározók, technológiai fejlődés, hatalom, társadalmi egyensúly) a kapitalizmust megelőzően is kialakultak már ilyen-olyan mértékig és a XVI. századtól kibogozhatatlanul épültek össze, döntően egymás hatékonyságának erősítését elősegítve; a másik oka pedig hogy mindez organikusan zajlott és organikusan -- tervezés ellenében -- is fog továbbfejlődni, azaz nem lehet belenyúlni tervezéssel és konstrukcióval hullahegyek nélkül, illetve ha ez meg is történik, vissza fog állni nagyjából az eredeti logika, qed. Korrigálni mindig lehet (jól vagy rosszul), de az alapvető keretrendszer a sorsunk. Az ezzel szembenálló (leginkább irodalmi alkotások, a filozófia, az álmok lapjaira tartozó) maradéktalan kollektív boldogság közelebbről nem definiált anti-tragikus ember- és társadalomképe viszont a lehető legrosszabb kiindulási pont a kapitalizmus mindenkori korrekciójában.

Ezért ha valaki arra a kérdésre keresi a választ, hogy pl. miért keres nálunk harmadannyit egy fodrász vagy egy taxis (tehát olyanok, akik effektíve ugyanazt a munkát végzik), mint Ausztriában, a jó válasz nem az lesz, hogy kizsákmányolják (és mégis ki?), hanem hogy a kapitalizmusunk kevésbé hatékony, mint az osztrákoké. (Kisebb a vásárlóerő, tehát a szolgáltatások alacsonyabb - noha a munkaerőhiánnyal párhuzamosan növekvő - áron kelnek el.) Ha sok alkalmazott kevesebbet keres, mert a vállalataik hozzáadott értéke kicsi, az meghatározza majd az egyéni vállalkozók vagy a hazai piacra termelő kft-k jövedelmét is, azaz nem a kizsákmányolás, hanem a termelékenység a döntő a munkaerőpiaci árakban (=a bérekben). Ezért kell magasabb minőségű gazdaságot működtetni. Aki tehát magasabb bért akar, legyen türelmes és mindenekelőtt válasszon hatékony kormányzatot maga fölé. (Nemzetgazdasági méretű) termelékenység fölött átlagbért emelni ugyanis csak munkahelyek (vagy cégek) megszűnése vagy a szürkegazdaság térnyerése árán lehet. Ugyanez a nemzetközi piacon. Stb. Stb. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr8614509322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lecsós 2018.12.23. 19:32:24

Hafr nem értek egyet az érveléseddel. A XXI. századi kapitalizmus már a globális ellátási láncok lokális gazdaságtanáról szól, és mint ilyen, a XVI. századi kapitalizmus paradigma érvénytelen a XXI. században. A globális ellátási láncokra ezek a több mint 300 éves szabályok egyszerűen érvényüket veszítik. Egy komplex globális termelési rendszert irányítgathatok egy laptopról, és algoritmusokkal kereskedhetek a világ bármely tőzsdéjén századmásodperces alapon, itten egyszerűen más szabályok érvényesek, ez már kapitalizmus 4.0, és kész. Amúgy ha nem figyelünk, mi leszünk az első faj a bolygón, aki képessé válik arra, hogy dokumentálja a saját kipusztulását, ez meg pontosan a lehatárolt gazdasági terekből, és az ebből kialakult kapitalizmus felfogás következménye. A pénz is működhet 1000 féle kép, most épp mono pénzrendszer van érvényben az egyes földrajzi egységekben, pár ezer éve másképp volt. Az emberiség amúgy megolt több ezer évig kapitalizmus nélkül. A kérdés az, meg tud-e újulni a kapitalizmus, vagy nem. Ha nem, le fogják cserélni.
Itt vannak a francia srácok, akik azt mondják, inkább dugnak egyet, de köszönik szépen, nem kérnek az állandó növekedési kényszerből. Sokan nem értik azt sem, hogy egy véges erőforrású bolygón, hogy lehet olyan közgazdasági paradigma érvényben, ami az állandó növekedésre épül. Vannak érdekes kérdések, amit újra kell tervezni.

Khonsu 2018.12.23. 19:33:29

Kíváncsian várom, hogy a baloldali gondolkodásúak (globálisan), mikor jutnak el végre addig a szemléletváltásig, hogy a problémákat ne a kapitalizmus logikájának ellenében, hanem ezen logika felhasználásával próbálják megoldani.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.23. 19:36:21

@lecsós: ez akár is rendben is lehet, de mivel nem értesz egyet? A XIX. század közepi és más volt, mint a XX. század közepi, de az összetevői és az organikus alapjai ugyanazok

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.23. 19:38:08

@Khonsu: igen, pont ez a feladatuk... de ezt is a kapitalizmus fogja megoldani helyettük a technológia révén, nekik csak azt kell biztosítani, hogy az alapjövedelem és a szabadidő (értelmes, de legalább nem kombatív) lekötése fenntartható helyzetet hozzon létre

lecsós 2018.12.23. 19:55:05

@HaFr: Nem, csak a felszínen. Bemész egy angol high streetre. Gyönyörű a belváros, mindenhol ugyanazokat a boltokat találod, nagyon kevés a magántulajdonban lévő bolt, ami ugye a XVI. századi kapitalizmus alapja volt. A többi bolt egy országos, vagy globális ellátási lánc része amit lehet, hogy a világ másik részéről irányítanak egy szerverszobából. Na most a lokális megjelenése ennek a történetnek az, hogy hogyan hatnak egymásra ezen láncok helyi, vagy lokális szinten. Itt bejön egy lánc hatékonyság, aminek semmi köze a régi kapitalizmus felfogáshoz. Nem biztos, hogy a rendszer szintű lánc hatékonyság lokális szinten úgy nyilvánul meg, hogy pénzt, vagy profitot termeljen, hanem a célja az, hogy uralja a lokalitást, ami lehet, hogy soha meg nem térülő láncaktvitás. Ennyi ez. Ezért van tele az egész rendszer nyugaton bullshit melóhellyel, felesleges melóhellyel. Csak menj be egy head officeba, tele van jól fizetett bullshiit melóhellyel. Ezek rendszerszintű válságtünetek, amihez nagyon nem lehet hozzányúlni, mert akkor a nyugati világ irodai melóhelyeinek olyan 50 %-nak meszeltek. Ezt meg nem lehet megtenni. Egy komplex, globális XXI. századi ellátási lánc lokális működésének semmi köze a XIX. századi kapitalizmus paradigmához. Ez a szép új világ már 40 éve beköszöntött a kaja businessbe, meg a pénzügyi szektorban pl. Nálunk meg erről nem mesélnek semmit. Csikán ma lenyilatkozza, hogy termelékenység fokozása, az a kulcs. Szerintem meg az, ha elkezdünk végre XXI századi logikával nekimenni a valóságnak, és megértjük, hogy pl. egy XXI. századi értéklánc pont leszarja a XIX. században kialakult kapitalizmus elveket működése közben. Itt a piac fogalma mást jelent, meg nincs olyan, hogy "láthatatlan kéz" az eléggé létható.

Khonsu 2018.12.23. 20:22:09

@HaFr:

Igen, a technológiai szektor rajta van a megoldáson. Az ezt potenciálisan lelkesen támogató tömegek tudatos közreműködése, politikai támogatása azonban sokat gyorsíthatna a folyamaton, még ha a végbemeneteléhez nem is feltétlenül szükséges, illetve a termékek és szolgáltatások piacán keresztül ma is támogatja.

Az ideológiagyártásban még van hová fejlődniük a Szilícium-völgyben. Önmagától lassan kopnak ki az antikapitalista berögződések, az újra termelődésükről nem is beszélve, ami késlelteti a szemléletváltást.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.23. 22:02:25

@lecsós: de miért ne lenne köze a láncnak a kapitalizmushoz? Csak éppen más, mint ami 30 meg 130 éve volt -- a hight street átalakulása közben ugyanúgy változnak a bérlők, a nagy láncok tönkremennek vagy összeolvadnak, semmi új nincs a nap alatt, vannak városok és voltak időszakok, amikor éppen a high street ürült ki, illetve a 100-200 ezres városokban, nem beszélve a még kisebbekről, tele vannak helyi tulajdonú üzletekkel

Khonsu 2018.12.23. 22:04:54

@Khonsu:

Pontosítok: az ideológiagyártás még éppen megy is, elvégre lassacskán alakul a "kánon", a gond inkább a kommunikációban van. Elég rosszul fordítanak a tömegek nyelvére, így az elképzeléseik ideológiai (vagy már eleve a technológiai) vetülete egyelőre vagy nem jut át a mainstream-be, vagy bulvárosított változatban jut át, ami talán még rosszabb a ferdítések miatt.

Ha ezen sikerülne csiszolni egy kicsit, akkor a szemléletváltás hamar tömeges méretűvé válhatna, ami katalizálná a fejlődési folyamatot.

gono 2018.12.24. 08:16:18

@lecsós: Értem én hogy nehéz felfogni itteni környezetben szocializálódott fejjel a bullshit munkakörökkel elárasztott szervezetek versenyképességét, de egészen egyszerűen arról van szó, hogy az ottani gazdasági környezetben ez a piaci realitás. Több munka kell ugyanarra mint nálunk, mert mindenféle improduktv szokások és szabályok szólna közbe a gyakorlatiasságnak. Véleményem szerint ennek köze van a szakszervezei mogalom hagyományinak és a belső politizálásnak is.
Messziről nézve ez csak egy aspektusa annak a dinamikus egyensúlynak, ami jelenlegi és a piacra belépni kvánó szereplők között van. Nyilván az inkumbensek szuboptimális működése szükséges ahhoz hogy az újak labdába tudjanak rúgni. Szrintem a piac dinamikájára nem lehet panasz, a szereplők igenis nagy ütemben csrélődnek (és ez önmagában érvénytelenti a megjegyzésedet az új piaci paradigmával kapcsolatban).

Bogomil 2018.12.24. 10:07:54

"Az eddig is létezett munkaóra-keretnek (1 év) elégnek kell lennie minden egészségesen működő cég éves szezonalitásának lekövetésére, ennél többet kívánni csak szemfényvesztésből, a kifizetések körüli csalásban mesterkedve, eltűnő cégekben, esetleg a fellendülés körülményei között lehet..." - ez a lényeg, és ez egyúttal le is leplezi a "rabszolgatörvény" mögött húzódó érdekeket és szándékokat.

Szalay Miklós 2018.12.24. 23:15:42

Itt nagyon szépen le vannak írva a piac előnyei:

egyvilag.hu/temakep/085.shtml

Gyakorlati hátrányai:

egyvilag.hu/temakep/087.shtml

És elméleti korlátai:

egyvilag.hu/temakep/086.shtml

HaCS 2018.12.25. 00:46:44

Álljunk meg egy pillanatra, és próbáljuk meg mindenféle sajtóhírek, blogok, tüntetések kizárásával kis távolságból szemlélni a törvény környezetét.

Rengetegen beleesnek abba a hibába, hogy a normális, működő kapitalizmus, illetve az abban versengő vállalatok szemszögéből, annak szabályai szerint szemlélik a kérdést, elfeledvén, hogy jelenlegi kormányunk igencsak elvétve gondolkozott, vagy törvénykezett a versenykapitalizmus szabályai, normái szerint.

Elterelésnek persze, mint látjuk tökéletes a BMW mintegy 1000 munkahelyet létesítő beruházása. Csámcsogunk is rajta, meg a közgondolkodást is a piaci cégek felé tereli.
Én azért mosolygok (na jó szakadok a röhögéstől) a gondolatra, hogy egy német(!) multi ultimátumot(!) intéz a kormányunkhoz, mely feledvén a szabadságharcot meghátrál(!) a cég nyomására, és a versenykapitalizmus jegyében(!) egy ezerfős(!) piaci(!) beruházás kedvéért vállalja az országos tüntetéshullámot.
Csak a kezemet figyeljék! Vigyázat, csalok!

Namost.

Hántsuk le a rétegeket, és induljunk az alapoktól!

Kinek áll az érdekében a törvényben foglalt lehetőségek kiaknázása?
Kinek van meg a lehetősége, hatalma a törvény kiaknázására?
Kinek van rá szüksége, és ennélfogva kitől gyökerezhet az akarat?

Azt már számtalan helyen, köztük ebben a posztban is leírták kinek nem! A hatékonyságra törekvő felelősségteljes piaci cégeknek a (mérhetetlen) túlóra, az elégedetlen, kimerült munkavállaló a hatékonyságot, és az állandó minőséget is rontja. Ezen kívül a piaci cégek nem is igazán tehetik meg a jelen munkaerőpiaci helyzetben, hogy éljenek a törvény "előnyeivel".

De mi a helyzet az állami alkalmazottakkal, az állami tulajdonú vállalatokkal, illetve az államhoz (pl. közbeszerzések révén) legközelebb álló khm... cégekkel?

Kis emlékeztető:

index.hu/belfold/2018/09/02/szazezrekkel_tartozik_szakdolgozoinak_a_honvedkorhaz/

index.hu/belfold/2018/12/19/szabolcsi_rendorok_tulora_level_orfk/

No vegyük sorra:
Munkáltató egyoldalú lehetősége a munkaidőkeret meghatározására. (2012 óta)
Munkaidőkeret maximumának 3 évre (választási cikluson átívelő időtartam) emelése.
Rendkívüli munkaidő határának évi 400 órára emelése.
És végül a rendkívül cinikus és elvben teljesen értelmetlen(nek tűnő) önkéntesen (= a pótlékokról ÖNKÉNT LEMONDVA) végzett túlmunka.

Szükségük van rá?
Hatalmukban áll?
Érdekükben áll?

MEDVE1978 2018.12.25. 10:01:31

Természettudományi hasonlattal élve a tiszta (tökéletes) kapitalizmus olyan, mint a tökéletes vákum. Kvantumfizikailag nem létezik tökéletes vákum, mert nincs olyan térrészlet, amelyben nem keletkeznek részecskék. Így nem létezik tiszta vagy tökéletes kapitalizmus sem. Azt sem nagyon tudom értelmezni, hogy a kapitalizmus "organikus","természetes" folyamatok sorozataként jött létre. Nekem ez semmit nem mond, a kapitalizmust is az emberek és az ő interakciójuk hozta létre, ahogy az összes többi elvrendszert is. Erre lehet mondani, hogy a kapitalizmus sikeres volt vagy "működőképes" szabályrendszer, de ez is kevéssé értelmezhető. Amit ugyanis történelmi szempontból valaki "kapitalizmusnak hív" az mondjuk egyszerre gyarmatbirodalom rabszolgamunkája által kreált olcsó áruk és a hazai kizsákmányolt munkások kölcsönhatásos rendszere Nagy-Brittaniában, de egyszerre mondjuk a google tevékenysége is a világban. Ez két teljesen eltérő dolog, maximum a motivációk hasonlóak (profitorientáció), ami azonban az emberi természet része. Szeretjük, ha valamibe belefogunk az valamilyen előnnyel is jár nekünk.

A technológiai fejlődés ennek a felvázolt rendszernek a különböző változatait "körözteti" az emberi társadalomban. Ahogy azonban az ember sajátja az, hogy ezt a valamilyen szinten önszabályozó együttműködési rendszert "elismeri", az is a sajátja, hogy belenyúl abba, megpróbálja befolyásolni. És elérkeztünk a közösség, az állam szerepéhez.

Gyakorlatilag az történik, hogy a kapitalizmus működését egy adott területen egy közösség kudarcnak ítéli meg, tehát úgy gondolja, hogy az eredmény nem maximális az adott területen és úgy dönt, hogy beavatkozik. Erre rendszerint a radikális kapitalisták azt mondják, hogy a rendszert kibillenti az egyensúlyából a beavatkozás és így később képtelen lesz visszabillenni és maximális eredményt elérni. De ez nem a rendszer hibája, hanem a beavatkozás hatása, hogy a rendszer nem képes önszabályozni magát és elérni a hatékony, mindenki számára jobb állapotot. A beavatkozáspárti válasz ugye az, hogy valamennyire torzítani kell a piaci mechanizmust, különben a kapitalista rendszer által létrehozott állapot rosszabb lesz, mint a beavatkozással létrehozott.

Mindkét szélsőség elméleti, ugyanis történelmi okokból egyik sem lehetséges. Az emberi történelem ugyanis piacot befolyásoló állami vagy közösségi beavatkozások sorozata (tehát mindig volt beavatkozás, ami elbillentette a rendszert, így a kapitalizmus nem lehet beavatkozásmentes, tiszta), illetve olyan rendszer nem létezhet, ahol nincsen semmiféle piaci behatás (nem lehet varázspálcával, egyik pillanatról a másikra létrehozni).

Innentől mindenkinek a saját dolga, hogy milyen mértékben tekinti kudarcosnak a piac - kapitalizmus - rendszer működését. Van, akinek az USA az etalon, mert egy angolszász, viszonylag kevés állami behatással működő társadalom, van, akinek pedig rossz példa, mert az egészségügyi ellátórendszer az Obamacare-ig rengeteg embert hátrahagyott, ezzel tönkretéve az életüket.

Személy szerint én úgy gondolom, hogy világgazdaságtani (világ országainak fejlődése, emberek jóléte) szempontból nem működik optimálisan a rendszer, be kell avatkozni. Lehet ezt moralizálásnak nevezni, de ez is ősi emberi tulajdonság: alapvető világvallások jöttek létre azon az alapon, hogy szeresd felebarátodat és örülj annak, ha vele valami jó dolog történik.

A konkrét esetet illetően ez valóban egy nem széles körűen alkalmazott törvény lesz. Ahogy a munkavállalói oldal volt képviselője is mondta, ez vidéken, ahol nincs más érdemi munkavállalói alternatíva lesz opció a vállalatoknak. Ott viszont egyértelműen a dolgozók kizsákmányolása lesz a szerepe (hiszen ezek a dolgozók nem tudnak elköltözni kevés pénzük, limitált képzettségük miatt).

Janossz 2018.12.25. 10:36:57

@MEDVE1978:
"... ez vidéken, ahol nincs más érdemi munkavállalói alternatíva lesz opció a vállalatoknak. Ott viszont egyértelműen a dolgozók kizsákmányolása lesz a szerepe (hiszen ezek a dolgozók nem tudnak elköltözni kevés pénzük, limitált képzettségük miatt). "

Ez ugyanaz a vidék, amely a jelenleg regnáló kormány szavazóbázisának zömét adja.
Most kezdik szagolgatni a virágot, amit szakítottak maguknak.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2018.12.25. 11:04:25

A cikk hemzseg a tévedésektől. Nem tudok mindenre, és bőven kitérni, így csak röviden.
A kapitalisták a profitjukat a munkások kizsákmányolásából _is_ nyerik. És mást tényezőkből _is_ (szervezés, kockázat, stb.) Ezt egyszerű belátni: mi lenne a kapitalisták profitjával, ha nem lennének nekik dolgozó munkások, vagyis egyáltalán senki nem dolgozna nekik. Bizony, most az a helyzet, hogy az "üzem", benne a menedzserek, a mérnökök, az adminisztráció, és a munkások, együttesen állítanak elő valamit, amit aztán eladnak, majd az érte kapott pénzt elosztják. Ha ez az elosztás túl aránytalan, vagyis a tulajdonos (a kapitalista), és a felső vezetés túl sokat kap az alsókhoz képest - és ami itt még fontos: az adott helyen szükséges, emberhez méltó megélhetéshez képest - akkor azt a helyzetet nevezik kizsákmányolásnak. Ilyenkor az a helyzet, hogy az "alsók" ugyanúgy beleteszik a munkába az idejüket, képességeiket, tudásukat (ha azok szerényebbek is mint a felsőké) a munkába, de cserébe nem biztosítják a rendes megélhetésüket. És most itt még a tulajdonosról, a kapitalistáról nem is beszéltem, aki esetleg nem is dolgozik semmit, csak a tulajdona által termelt hasznot zsebeli be. Ő gyakorlatilag ugyanolyan szintű, és minőségű kizsákmányoló, mint a középkorban egy herceg, akinek a fél ország dolgozott.
Abból, hogy a haszon egy összetett szervezet komplex munkájából áll elő, nem következik az, hogy az elosztás igazságosan történik. A "kizsákmányolás" fogalma valójában nem csak közgazdasági, hanem erkölcsi tartalmú fogalom is. Továbbá - ez fontos - a kizsákmányolás elsősorban nem a termeléssel, hanem az elosztással kapcsolatos fogalom. Nem azzal van baj, hogy a munkások dolgoznak (persze ahogy, amennyit, stb. dolgoznak, azzal igen, de ez más kérdés), hanem azzal, hogy az előállított haszonból, utána nem fizetik meg őket megfelelően (emberhez méltó, stb.), hanem azt a hasznot a tulajdonos, és a menedzsment _rendkívül aránytalanul_ osztja el. Ez a meg nem fizetés, és aránytalanság maga a kizsákmányolás.
Itt arról van szó, hogy a kapitalizmusban erkölcsileg ugyanaz megy, mint pl. a feudalizmusban: az uralkodó osztály (a felső menedzserek is), mindent megtesz, amit csak megtehet a maga jóléte érdekében. De hogy a konzervatívok szent grálja, az "organikus fejlődés" miatt is lenne-e ez így, az már erősen kérdéses. Ugyanis, a világ nem csak "organikusan" változik, hanem tervezetten is. Elég csak körülnézni, hogy mit teremtett az emberiség pár tízezer év alatt: magát a civilizációt. Az állatvilág, az igen, az tényleg organikusan változik. Az emberi az nem, az tervez, gondolkodik, nagyon beleavatkozik a vak, természetes, szerves, magától való változásba. (A konzervativizmus (mint ideológia is (igen, az), és mint tényleírás is) minden téren marhaság egyébként, ez csak az egyik fontos, jellemző tévhite.)

A rabszolgatörvénnyel általában az a baj, hogy még jobban kizsákmányol. A kizsákmányolás itt nem csak pénzben értendő, hanem életminőségben is: ha egy melósnak alig van szabadideje, látástól mikulásig dolgozik, majd alszik, majd megy dolgozni, akkor nem él minőségi életet, mert azt elveszi tőle a munkája, kizsigerelik, kizsákmányolják.
Ha a kapitalista a munkásait többet akarja dolgoztatni (és feltételezzük, hogy nem a viccbéli akkor van haszon, ha zárva tart a bolt: értsd: addig sem termel veszteséget)- típusú üzemről van szó, akkor természetesen megéri neki (a kapitalistának) a több munka. A munkásnak viszont már akkor sem igazán érné meg, ha jól megfizetnék érte, hiszen a csökkenő szabadideje csökkentené az életminőségét. De Magyarországon tipikusan rosszul fizetik meg a melóst, így meg már több okból sem éri meg neki halálra dolgoznia magát. A túlmunka természetesen nem tudja, vagy akarja a termelékenységet növelni, éppen ellenkezőleg, a termelékenység növelése ellen hat, hiszen explicite arról szól, hogy "ha megfeszülünk, akkor se tudunk hatékonyabbak lenni - így a menedzsment - akor legalább dolgoztassuk többet a melóst". De több haszon így is úgy is lesz, csak így könnyebben, a melós még nagyobb kizsákmányolását meg mindenki leszarja. Ahogy a mostani tüntetésekre reagált (nem reagált sehogy) a magyar "munkásosztály", abból az látszik, hogy ők is leszarják saját magukat. (De valójában nem érdektelenek, inkább fogalmuk sincs róla, hogy mi történik.)

Nem tudok mindenre kitérni... Van amiben igaza van a blogposzternek. A magyar kereset-szint főleg a kisebb hatékonyság (termelékenység) miatt alacsonyabb a nyugatinál. De attől még a kizsákmányolás is létezik... De az egy alapvető tévedés, hogy a társadalmi rendszert, a "módot" a termelés-elosztás kérdéseit, csak közgadasági, praktikus-pragmatikus szempontból kellene megítélni, vizsgálni. Komplexen kell, amibe nemhogy bele kell tartozni az erkölcsnek, de igazából abból kell kiindulni, az kell jelentse az alapját.
És hogy milyen erkölcsi megalapozás kellene ide, na azt nem lehet elmesélni itt egy hozzászólás keretein belül. Csak higgyétek el, vagy értsétek meg, hogy kell.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.25. 11:12:25

@ipartelep: pusztán az a tény, hogy mindenkinek joga és lehetősége "kizsákmányolóvá", de mégis viszonylag kevesen teszik, mutatja, hogy nem olyan egyszerű munka ez... aminek jutalma a profit, legyen elég ennyi. Ha kommentelő a végén a hitünkre apellál, az jól mutatja a hozzászólás esetlegességét.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2018.12.25. 11:59:08

@HaFr: A kérdés nem az volt, hogy mitől, és ki lehet valaki kizsákmányoló. Hanem az, hogy van-e a kapitalizmusban kizsákmányolás, és az mit jelent. Azt senki nem mondta (én sem) hogy egyszerű, vagy könnyű kapitalistának lenni. Tudósnak sem egyszerű lenni..., és nem mindenki lehet tudós, vagy kapitalista. Szóval nem szabad elfelejtened, hogy miről szólt a saját blogposztod.
Azzal természetesen semmi baj nincs, ha a posztoló (és) a végén az olvasók hitére (is) apellál. Ez egyrészt ugye csak egy szónoki fogás a végén, másrészt a megértés, és befogadás egy aspektusáról szól: valamennyire - minél inkább. Annál jobb - el kell hinni (itt nem vallásos, hanem "kognitív hit"-ről van szó - egy filozófusnak ezt magyarázni kell?) amit írtam, hiszen ha semmit nem hiszel el belőle, akkor ott a legkisebb megértés sem lesz, élből, és relaváns érvek nélkül utasítod el az egészet.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.25. 12:07:32

@ipartelep: a kizsákmányolás ideológiai konstrukció -- aki marxista (stb) hisz benne, ezt a nyelvet beszéli és nyilván nem tudom lebeszélni róla

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2018.12.25. 12:20:29

@HaFr: Nem, nem ideológiai konstrukció. Még csak nem is teljesen erkölcsi - bár az erkölcsi alapra építkezéssel semmi baj nincs, az kell -, hanem főleg "pénzügyi". Röviden szólva, és még 1x: A munkás nem kapja meg a megérdemelt, az emberhez méltó, normális bért, miközben óriási anyagi egyenlőtlenség van. Ez a kizsákmányolás, és ezt magyaráztam fentebb, nagy terjedelemben. Érdekes, hogy egy szót sem sikerült megérteni belőle.

HaCS 2018.12.25. 16:21:03

@HaFr:

" pusztán az a tény, hogy mindenkinek joga és lehetősége "kizsákmányolóvá", de mégis viszonylag kevesen teszik, mutatja, hogy nem olyan egyszerű munka ez"

Nincs mindenkinek lehetősége tőkés "kizsákmányolóvá" válni, és ezt te is pontosan tudod.
Ez simán egy (sajnos általános) tényszerű hazugság.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.25. 18:34:49

@HaCS: nem mindenkinek, nem is ez a lényeg. hanem hogy senki előtt nincs zárva az út, tehát "kizsákmányolóvá" vagy "kizsákmányolttá" válni nem eleve elrendelt, azaz amikor a szerepet támadod, az egész rendszert kell támadnod, aminek viszont nincs alternatívája, tehát értelmetlen a beszéded

HaCS 2018.12.25. 22:06:17

@HaFr:

Most akkor van lehetősége(!) mindenkinek(!) kapitalista tőketulajdonossá válni, vagy a rendszer sajátosságai miatt léteznek olyan emberek, akiknek a személyes körülményeik már felnőtté válásuk (azaz jogilag önálló döntések meghozatalának lehetősége) előtt ellehetetlenítik (a rendszer normális működését feltételezve) ezt.

Egyenes választ várok! A Porsche szalon ajtaja sincs bezárva.

Másrészről minden korban azt hitték az aktuális rendszerről, hogy nincs alternatívája.

És rendre mindig ki is derült, hogy pedig van.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.26. 12:56:00

@HaCS: "egyenes választ" :) lehetősége mindenkinek van, reális esélye nem mindenkinek, mert ehhez versenyképesnek kell lennie valamilyen szűk értelemben legalább -- de még egyszer, ez nem a kizsákmányoltság kérdése, egyenes beletörődést várok ebbe

lecsós 2018.12.26. 18:56:59

@gono: Ezt most nem értem. A piac realitás az, hogy évi 75000 Ł nettó pénzért ül a delikvens a gép előtt, mint - corporate finance specalst - és az a dolga, hogy naponta tartson 4 metinget, és írjon 6 e-malt? Elmondom neked, hogy ebben lófasz célszerűség nincs, hanem úgy hívják kapuőr, aki egy bullshit jobot visz, és kb. 45 éves korára ég ki, mivel rájön arra, hogy amit csinál, annak az égvilágon semmi értelme. Az ilyen csókák szoktak felhívni, hogy bazdmeg, eme nagy felismerést tettem, oszt roppantul nem vagyok boldog. Hidd el nekem, ez nem célszerűség, hanem a rendszer által determinált folyamat, amit az állam is támogat. Csinálunk munkahelyet. Kapsz lóvét. Okkás. Épít nekem a Jonny egy irodaházat, telekúrjuk boxokkal, oszt lesz benne + 1500 munkahely, majd úgy menedzseljünk a folyamatokat, hogy optimálisan +1500 irodai melóhely legyen, oszt jóvan. Persze addig, míg ingyé van. Ha nem, akkor kiszervezzük keletre az ssc-t mert ott tolják a munkahelyteremtést ott is ingyé van, mert az állam ad pl. évi 15 millát hu-n egy kiskosztümös melóshelyért, az átköltözést meg lehet szakérteni a helyi srácoknak, ahogy az a bevett gyakorlat. Így megy ez, nem kell ma már megjegyezni a telefonszámokat multiéknál, minek? Jön a másik köszümös fél év után, így megy ez.
Tehát van abban logika, amit mondasz, hogy célszerűség van a dologban, de kicsit másképp néz ki ez a célszerűség, mint ahogy azt gondolod. Még hogy a gazdasági prosperitás "teremti" a munkahelyet? Ugyan már,, ezt már az óvodában sem hiszik el. Ez ugyanúgy megy a "kapitalizmusban" is mint a szoci időben. Állam teremt munkahelyet, csak indirektben, profitmotívummal. A kapitalizmusban, - ami ugye a szabad vállalkozások rendszere -. Orbán meg úgy van vele, hogy feltette a kérdést. Hogy szabad. akkor úgy lesz szabad vállalkozások rendszere, hogy én mondom meg, hogy m a vállalkozások szabadsága, ugyanúgy mint ahogy pl. Franciaországban is működik a történet, csak ott ez triviális, nálunk meg roppantul nem. Mi meg nézünk ki a fejünkből, mint a lukinyúl.
A blabla, amit írsz a versenyképességről, azon a cityben, Budapesten de még New Yorkban is hangos nevetésben törnek ki azok, akik a legbelső szobákban nyomják az okosságot, és tudnak ezt azt, hogy mitől is működik ez a fránya nagy kapitalizmus.

A probléma márpedig a dologgal van. A kapitalizmus sokak szerint fogalmi szinten a következőt jelenti: szabad vállalkozások rendszere profitmotívummal. Ennyi, nem több. Na most gond van vele. Sokan a bús picsába kívánják, mert tömegek kezdenek rájönni arra, hogy nekik csak a szívó ág jut, dolgozzanak bár bármilyen keményen. Ezek közé tartoznak a kkv tulajok is nyugaton, főleg vidéken.Tehát van a local- corporate ownership között egy eléggé nagy érdekkülönbség. Oszt valahogy fenn kellene tartani a lokalitás működőképességét, amihez helyi melóhelyek kellenének nyugaton is, ekkor meg megy a rinya, hogy teremtsen melóhelyet a kkv, mert a corporate nem akkar, mert mi a tökömért fektessen be- megesz kinyírják a részvényesek - ha nem kap érte lóvét? Ennyi ez, nem több.

Márpedig az új piaci paradigma itt a nyakunkon, és nem tud mit kezdeni vele a rendszer. Egy mostani átlagos 17 éves nyugaton nagyon nem akar melózni heti 3 napnál, és 24 munkaóránál többet. Tanulni sem nagyon akar. Ingyé kapja a piactól a legújabb mobiltelefont, térerő mindenhol van, oszt ez elég.

ilyen zenéket tolnak-e:
www.youtube.com/watch?v=8kVI621fZug

Na most elmenni a napsütötte szigetekre és ott hűsölni kicsit, netán nyugdíjba menni 23 évesen, elég keveseknek sikerül abban a korosztályban.

Ki a tököm akar megrohadni 30 évig egy szalag mellett, hogy kifizesse e lakáshitelét, meg miegymás? Inkább az iroda, meg a céges bullerek, ott még egy jót kefélni is lehet a retyón, vagy egy csendes kis sarokban.

Tehát azt mondom, hogy a XXI. század kapitalizmusa más lesz, ha nem cserélik le a dogmát - Ha átalakul, a pénznek, mint fogalmi jelentésnek is át kell alakulnia, mivel elfelejtettük, azt hogy a pénz nem más, mint egy megegyezés, ennyi, nem több. A 17 éves meg megkérdezi, hogy nem is látom a hetii fizetésemet, mert egy digitális jelként kapom meg, amit a bank a semmiből generál. Hogy van ez? Nyaralgatni akarok, meg azt amiihez kedvem van, nem azt amiért fizetnek. Bikinis csajokat akar kergetni a napfényes strandon, és nem szívni egy szalag mellett, meg álmodozni, hogy talán 2 év, és megteheti egy hétre.

Ennek az eddigi lokális optimumnak vége, nincs tovább, r.i.p. Na most ez elhozza a kapitalizmus változását is, vagy le lesz cserélve. Ennyi ez.

smoortema 2018.12.26. 21:22:39

Egyetértek azzal, hogy az antikapitalizmus moralizál (Marx azt állítja magáról, hogy nem, de közben szerintem ő is), és azzal is egyre inkább egyetértek, hogy ez valamifajta "ízlés" (én az intuíció szót használnám). De a liberális konzervativizmus talán nem moralizál?

Másrészt: amit már máshol is megírtam itt, a baloldal nagy hozzájárulása a politikai gondolkodáshoz, hogy felismeri és problematizálja a tőke és a munka között lévő konfliktust, amit a szerző újra és újra letagad (elhallgat).

Az antikapitalizmus pedig szerencsére a szerző által írtaknál már előrébb tart.

Erik Olin Wright az antikapitalizmus stratégiáiról:
kettosmerce.blog.hu/2015/12/08/igenis_van_elet_a_kapitalizmuson_tul

"Összességében tehát Wright úgy véli, a 21. századi kapitalizmusellenes politikának fel kell adni a kapitalizmus összezúzásának fantáziáját, és egyúttal a kivonulás, kiszabadulás gondolatát is, hiszen az sem képes vonzó, széleskörű társadalmi emancipációt megvalósító projektet adni.

Ehelyett, akik törődnek embertársaik sorsával, azoknak a kapitalizmus struktúráival és intézményeivel kell valamit kezdeniük. A megszelidítés és az erodálás életszerű opciók lehetnek. Részt kell vennünk olyan politikai mozgalmakban, amelyek a rendszer szakpolitikák általi megszelídítését célozzák meg, illetve olyan társadalmi-gazdasági projektekben is, amelyek a kapitalizmust erodálják a felszabadító gazdasági tevékenységek révén."

Ugyanerről máshol:
ujegyenloseg.hu/az-antikapitalizmus-strategiairol/
epa.oszk.hu/01700/01739/00099/pdf/EPA01739_eszmelet_114_009-032.pdf
süti beállítások módosítása