1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2014.06.03. 18:01 HaFr

Alkibiadész válasza a kérdésre: "Hol vannak..." (vendégposzt)

Kiindulópont: Azok az értelmiségiek, akik a fidesz által felépített világban találták meg a politikai otthonukat (vagy maguk is részt vettek ebben az építkezésben), a „nemzeti öncélúság” hagyományát követik. Ennek lényege az „európai mintakövetés” hagyományának tagadása, vagyis annak a politikai gondolkodásmódnak az opponálása, amely szerint a történelmi fejlődés menete lineáris és ebben a fejlődésben mi mindig hátrébb vagyunk az élen járó, a fejlődés menetét meghatározó nyugathoz képest. Az európai mintakövetés hagyománya szerint ezért a magyar társadalmat (akár saját pillanatnyi érdekei ellenében is) hatalmi eszközökkel kell felzárkóztatni. Mivel a mintakövetés modelljében a nép még kiskorú és felvilágosulatlan ezért a felvilágosító „elitnek” nincs szüksége a „népi gondolkodásmód”, vagyis a babonák világának empatikus megértésére. Az empátia hiánya így a felzárkóztató elit európaiságának legfontosabb bizonyítéka lesz, amin az a tapasztalat se változtat, hogy a mintául szolgáló nyugati modellekben nem sok nyomát lehet találni az ilyen felvilágosító empátiahiányos attitűdnek. Az európai mintakövetés modellje ezért kontra produktív. A modellt követve sohase lehet felvilágosult népünk, hiszen a mintakövetés valódi funkciója az európainak mondott elit pozícióinak biztosítása.


Ez ellen a modell ellen lázadnak a „nemzeti öncélúság” hagyományának továbbéltetői. Lázadásuk tehát jogos, de nem kevésbé torz formája a politikai gondolkodásnak, mint a meghaladni kívánt mintakövető modell. A nemzeti öncélúság programjának hívei ugyanis nem veszik figyelembe (mert nem is hajlandóak erre), hogy a saját hagyományaik jóval fiatalabbak az európai mintakövetés hagyományánál, hiszen csak az utóbbi által okozott méltánytalanságok érzékelését követően lehetett megfogalmazni azokat. A „mintakövetők” értékvilágának érvénytelenítésére használt „ősi”, „eredeti”, „autochton” hagyományok konstruáltak, és nagyon is új keletűek. Ebből az ellentmondásból következik minden olyan jelenség, amely egy külső szemlélő számára érthetetlen a nemzeti öncélúság gondolatvilágában. A „konstruált hagyomány”, az „újpogányság” vádjával szemben például azzal védekeznek, hogy csak az idegen hagyományok által kifejlesztett értékvilág szemüvegén keresztül láthatatlanok az ősi magyar hagyományok, hiszen ez utóbbiakat nem érteni, hanem érezni kell. A „szív rezdülése” lesz tehát az a döntő bizonyíték, ami eldönti, hogy az egymással versengő hagyományok és gondolatvilágok közül melyik minősül magyarnak, ősinek, ősi magyarnak, sajátnak. A dolog hamisságára tehát sohase derülhet fény, hiszen az „érzelmi politizálás” okait firtató valóságmagyarázat (például az, amely szerint nem a régóta elnyomott ősiség tör éppen felszínre, hanem „csak” az aktuális méltánytalanságokból táplálkozó lázadás vágya elégül ki) nem elégítheti ki az érzelmi szükségleteket, vagyis érvénytelen. Marad a kamaszos lázadás, amiből persze semmi érdemleges nem sülhet ki, de ez nem is szempont.


A magyar „nép” tehát nem eredendően kiskorú, hanem a nemzeti öncélúság „hagyományának” köszönhetően lesz olyanná, ahogy azt az „európai mintakövetők” elképzelik. A nemzeti öncélúság programját pedig az „európai mintakövetés” hagyományában rejlő hamisságnak köszönhetjük, annak, hogy a kérdéses tradíció valós funkciója egy „nem európai” módon kiválasztott elit legitimálása. Az eltérő politikai világképek küzdelmének tétje így nem az, hogy milyen volt a magyar és milyen lesz, hanem az, hogy melyik elitkonstrukciós modell győzedelmeskedhet. Jelenleg az nemzeti öncélúság érzelmi politikája áll nyerésre. Ennek oka pedig valószínűleg az, hogy csak az érzelmi azonosulást igényli (tehát nem kell rejtegetnie azt a motívumot, amit a rivális modell hívei ritkábban ismernek be) és ezért elitizmusa áttételesebben érvényesülhet. Az érzelmi politizálás népiessége ugyanis csak látszat, ami abból ered, hogy aktuálisan valóban több és demokratikusabban bejárható mobilizációs csatornát birtokol.


A régi-új rend értelmiségi hívei előtt tehát nincs határ, nincs olyan külső kritérium, amelyet ne lehetne megugrani annak idegenségéből következően. Mivel olyan világot akarnak létrehozni, ami eddig (szerintük) csak láthatatlanul létezett, ezért teljes hiábavalóság azt várni tőlük, hogy igaz konzervatív szívükre hallgatva ügyeljenek a jól bevált eljárásokra. Azok majd csak most jönnek létre, amire tényleg „jó esély” van, hiszen külső és belső mérce hiányában minden éppen uralkodó eljárás „jól bevált”-nak tekintendő.

51 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr816263960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egyetmondok 2014.06.03. 19:56:03

Mi is lenne az "európai mintakövetés", mondjuk az 1990 óta eltelt időben?
Az "európai mintakövetés" próbája volt 1848?
------------------
Nagyon tetszik a szerző alapgondolata,a nemzeti öncélúság versus európai mintakövetés,ám mintha kissé túl nagyra tartaná az európai mintakövetésben a Fidesz ellenzékét,és szintén túl nagyra a nemzeti öncélúságban létező, komolyan vehető "ideát".

Attól tartok, és mintha az derült volna ki,hogy nincsenek,nem is léteznek azok bizonyos "eltérő politikai világképek",amelyek itt,akár hamis küzdelmet,de egyáltalán valami harcot vííhatnának,akármi is lenne a tét.

DrGehaeuse 2014.06.03. 19:57:43

Nem egyszerű kibogozni, de érdekes megközelítés.
Tehát a NER valójában NÖR és ez most annyira frankó a jobbos hazafiaknak, hogy nem látják lézerdzsoni mutyigyára mennyire káros? Meg azt se veszik észre mennyire durván gazdagszanak a zoli-tarhák?

Saga 2014.06.03. 21:16:24

A koncepciót értékelem, de nagyon öncélú.

Az kétségtelen, hogy van a "vonszolva haladó" és az "érzelmi öncélúság", de ezek nem egy koordinátarendszer két pólusa.

A vonszolva haladó, aki látja, hogy mi működik máshol, és szeretné, ha itt is hasonlóan működne. Pl. Széchenyi. Az nem igaz, hogy nem működhet, csak az erőnek nagynak és kiatartónak kell lennie. Aztán hozzászokik a nép. Mint a frontális oktatásban. Belédveri a tanár.

Az érzelmi öncéluság csak érzelmi kielégítést és azonosulást nyújt, a hatalmasok megtartása mellett. Az érzelmi hatás nem elhanyagolható és a most fellelhető adottságokat, zsigeri emberi motivációkat tudja megragadni. Egyáltalán nem a fejlődésről szól, hiszen a felnőttségnek épp az önreflexió és az érzelmi kontrol a lényege. Viszont remekül konzervál és tart össze.

Emellett van még a belső fejlődés is. Amikor egy közösség önmaga alakítja ki a sikeres, a fejlődést legjobban szolgáló modellt.

Lexa56 2014.06.04. 15:30:26

Kár, hogy nem jött rá több reakció, pedig jó poszt. Nem a konklúziója vidám, de tetszik az, hogy a poszt-írónak saját gondolatai vannak, nem brosúra szövegei.

Alkibiadesz 2014.06.04. 20:28:11

@Saga:
Frontális oktatással sohase fognak megtanítani arra, hogy miképpen legyél szabad, kreatív és önmagáért felelős egyén. Frontális oktatással csak arra taníthatnak meg, hogy úgy viselkedj mintha szabad, kreatív és felelős egyén lennél. Nem véletlen, hogy az igencsak frusztráló mimézis jelensége olyan elterjedt nálunk. A frontális oktatás, vagy a „vonszolva haladás” igazából csak egy dolgot állandósít: a frontális oktatást szükségessé tevő szituációk újratermelődését. (Másképpen fogalmazva: a mimetikus kultúra alkalmazkodását a folyamatosan változó viszonyokhoz.)

A „vonszolva haladók” által éltetett mimetikus gyakorlatok tehát nagyfokú frusztrációt is okozhatnak és ez lehet az „érzelmi öncélúság” útjára lépők fő motivációja. Éppen ezért én is úgy gondolom, hogy ki kellene lépni ebből a koordinátarendszerből, mert az csak arra jó, hogy a két végpont folyamatosan gerjessze egymást.

Alkibiadesz 2014.06.04. 20:33:40

@DrGehaeuse:
Köszi!
A nör koordinátarendszerben lázár-sesztákok dúlása csak járulékos veszteség, vagy még az se. A nör híveknek akár még imponálhat a nör legények korlátlan akaratérvényesítése.

Alkibiadesz 2014.06.04. 20:40:05

@egyetmondok:
„Mi is lenne az "európai mintakövetés", mondjuk az 1990 óta eltelt időben?”
Pongyolán fogalmazva az egész euróatlanti integráció demokráciástól, privatizációstúl. Kicsit részletesen: az a hit, hogy a fejlett világ intézményeinek átvétele előbb utóbb kitermeli azokat a társadalmi erőket, amelyek képesek lesznek belakni az intézményeket. (Pedig a mintáúl szolgáló intézmények – ott ahol kialakultak – nem a társadalmi alapzat átalakítását, civilizálását szolgálták, hanem a régi formák közül kinövő és ezért konfliktusossá vált társadalmak megbékítését.) Szóval 1990 után a felzárkózás és a felzárkóztatás programja eléggé erős volt, de 2006 körül ez valahogy kifulladt.

1848-at én nem nevezném a „mintakövetés” klasszikus esetének. Inkább az volt a helyzet, hogy mi magunk váltunk a mintává a világszabadság híveinek szemében. Nem lehet véletlen, hogy egész Európa velünk szimpatizált és sok „idegenlégiós” is harcolt itt. Ez pedig azért alakulhatott így mert a magyar forradalom volt a legdemokratikusabb mind közül (a liberalizmus és a nemzeti függetlenség ügye sok helyen csak egy szűk és tehetős réteg ügye volt, akik nem foglalkoztak a saját paraszti rétegeik felszabadításának ügyével). Az se lehet véletlen, hogy a kor klasszikus mintakövetője – Széchenyi – ekkor már perifériára szorult a magyar közéletben és épp ezt a demokratikus forradalmi dimmenziót kifogásolta. (A forradalom későbbi megtagadói aztán átvették Széchényitől az antidemokratikus és birodalmi szemléletet és megalkották a konzervatív Széchenyi mítoszát.)

„mintha kissé túl nagyra tartaná az európai mintakövetésben a Fidesz ellenzékét,és szintén túl nagyra a nemzeti öncélúságban létező, komolyan vehető "ideát".”
Ez könnyen lehet. Az érzelmi mechanizmusok racionális megközelítése és leírása mindig problémás és könnyen félrevihet. Különösen akkor, ha az érzelmi állapot gyakorlói szándékosan ellenálnak saját állapotuk racionális értelmezésének.

A racionalizáláson kívül azonban nem látok más kiutat, mivel a a nemzeti öncélúságra adott érzelmi reakció csak az európai mintakövetés lehet és vice versa.

Alkibiadesz 2014.06.04. 20:43:20

@Lexa56:
"Köszi az elismerést, de az "európai mintakövetés" és "nemzeti öncélúság" kifejezéseket Fülep Lajos használta elsőként."

explanatus 2014.06.04. 22:24:58

Hosszú tanulási folyamat elején vagyunk, és kevés az ilyen @Alkibiadesz -féle a „néptanító”. Mégha egynémely blog (ezt is beleértve) tudatosan fel is vállalja a "néptanítást". Nekünk, magyaroknak csak családi mintakövetésünk volt, és az azt jelentette: túlélni. Belénk ez ivódott, a túlélés. Kivárni, hogy ezen is legyünk túl végre és majd azután.

Magunk választotta új uraink, (zemútnyocév meg a kétharmad) ugyanúgy ahogy a ránk ültetett uraink, a húrszakadásig mennek, mert realitás- és együtt érző képességeik kihalnak.

Talán az INTERNETGENERÁCIÓ leküzdi, levetkőzi ezt az eddigi hagyományt. Ők már nem túlélni akarnak, mert (látták, látják Európát, a világot) hanem élni, magyarként, európaiként, jólétben.

egyetmondok 2014.06.04. 23:34:02

@Alkibiadesz:
Köszönöm a kommentet,azt hiszem egyet lehet értenünk.
Azt mindenesetre én másképpen látom,hogy mikor fulladunk ki. Ezt én 2006 előtt,kb. 10 évvel látom.
Nekem a kifulladás akkor volt világos képlet,amikor az Mszp/Szdsz koalíció, szó szerint elgyávulva feladja az állami szerkezeti reformok terveit,azt látva,hogy a Bokros/Surányi megszorító csomag hozta az elvártat. Medgyessy érkezése a pont.

Én onnan számítom annak a politikának a megjelenését,amely nem populista,hanem veszedelmesen demagóg.
És más sem folyik azóta,mint ez.

NotaBene 2014.06.05. 11:31:42

Ebben a blogban folyó viták is jól illusztrálják az Alkibiadész által leírtakat.
Nézzük például a reklámadóról folyó vitát:
Az „európai mintakövetés” és „nemzeti öncélúság” elitkonstrukciós modell képviselőinek küzdelmében a reklámadó az „európai mintakövetés” híveit érinti hátrányosan.
A reklámadóról nemcsak az elitek érdekei alapján lehet beszélni, hanem társadalmi hatásait is érdemes vizsgálni. A társadalmi hatásról folyó vitában megfigyelhető, hogy „a nép még kiskorú és felvilágosulatlan ezért a felvilágosító „elitnek” nincs szüksége a „népi gondolkodásmód”, vagyis a babonák világának empatikus megértésére. „

Alkibiadesz 2014.06.05. 21:45:51

@Saga:
Elismerem, hogy kissé steril a politikai gondolkodásunk koordinátarendszerében tapasztalható két véglet leírása. Nyilván csak olyan ideáltípusként érdemes elfogadni a „nemzeti öncélúság” és az „európai mintakövetés” értelmezését, amelyek tiszta formájukban csak nagyon ritkán nyilvánulnak meg. De hogy mégis hatnak ezek az ideáltipikus beszédmódok, azt a következő megfigyelés bizonyíthatja: Meglehetősen általános az az attitűd a politikai közbeszédünkben, hogy amikor a megszólalók erkölcsi érveket is használnak, akkor lehetetlenségként élik meg azt, hogy a velük szembenállók érveiben ugyanúgy előfordulhatnak erkölcsi érvek, mint a sajátjukban. Márpedig a „nemzeti öncélúság” és az „európai mintakövetés” érvkészletét éppen az jellemzi, hogy a sajátjukon kívül nem látnak más erkölcsileg is érvényes álláspontot. Ebből következik, hogy a „civilizátorok” és a „nemzetvédők” egyaránt a jó és gonosz erők harcaként élik meg a csatározásaikat (csak a szerepek cserélődnek). Ezért gondolom azt, hogy amikor a vitázó felek erkölcsi fundamentalizmusát tapasztaljuk, akkor a háttérben – akár tudattalanul is – vagy a „nemzeti öncélúság” vagy az „európai mintakövetés” gondolatköre hat.
Tiszta formájában egyik beszédmód se alkalmas arra a szerepre, hogy hozzájáruljon a politikai közösség integrációjához. A politikai közösség ugyanis attól politikai közösség, hogy tagjai nem a jó és rossz erők harcaként élik meg a politikai csatározásokat, hanem olyan jó szándékú törekvések – néha tragikus – összecsapásaként, amelyek nem érvényesülhetnek egyidejűleg. A „nemzeti öncélúság” és az „európai mintakövetés” hívei tehát akkor lehetnek a politikai közösség legitim tagjai, ha elismerik a riválisaik erkölcsi integritását. Ehhez persze az kell, hogy eltávolodjanak a saját elveik ideáltípusaitól. A „nemzeti öncélúság” elvének követői például eljuthatnak ahhoz a felismeréshez, hogy ha valóban a nemzeti sajátosságokat akarják érvényesíteni, akkor el kell fogadniuk, hogy az „európai mintakövetés” tradíciója ugyanúgy része az általuk megőrizni kívánt nemzeti hagyománynak, mint a saját gondolatviláguk. Ehhez hasonlóan egy mintakövető is eljuthat ahhoz a felismeréshez, hogy a „fejlett világ” civilizációs eredményei nem valamely történelem feletti elv fokozatos kifejtésére irányultak, hanem konkrét társadalmi konfliktusok rendezésére szolgáltak. Ebből ugyanis az következik, hogy ha valóban modernek akarunk lenni, akkor nem mások eredményeit kell másolnunk, hanem a saját konfliktusainkat kell megoldanunk úgy, hogy a saját eredményeink az európai-modern eredményekkel legyenek összevethetőek.
Úgy vélem tehát, hogy az általánosan tapasztalható szélsőségek között igen tág cselekvési tér adatott a kiegyensúlyozottabb beszédmódok számára is.

Alkibiadesz 2014.06.06. 08:31:26

@egyetmondok:
Jobban belegondolva valószínűbb az általad felvázolt forgatókönyv. Bokros lemondásáig őszintén hittek a mintakövetés erejében, azt követően viszont csak szavakban hirdették egyre jobban keverve a populizmussal. Az szdsz viszont szerintem létezése végéig kitartott a paternalista modernizáció programja mellett.

Lexa56 2014.06.06. 08:41:57

@Alkibiadesz: "Úgy vélem tehát, hogy az általánosan tapasztalható szélsőségek között igen tág cselekvési tér adatott a kiegyensúlyozottabb beszédmódok számára is." csak ez a harcban álló feleknek nem érdeke, hanem az ellentéte fokozása és életben tartása. Akárcsak Sztálin idején: az osztályharc fokozódik, és a legnagyobb hibát az követi el, aki a legkisebb mértékeben is, de eltér a mindig abszolút tökéletes (de folyamatosan változó)állásponttól. Ezt hívják úgy, hogy "politikai kormányzás", amelynek jelszava az, hogy nem esünk szakmai fetisizmusba, az egyetlen szempont a hatalom megtartása. Téboly, de úgy látszik, az ország lakosságának nagy része jól érzi magát benne.

egyetmondok 2014.06.06. 09:18:30

@Alkibiadesz:
"Paternalista modernizáció" ...,ez is eltalált fordulat.
Nekem azok az államháztartási reformok,amelyek a kisebb újraelosztást,a nagy állami ellátó rendszerek ilyen értelmű átalakítását célozták,célozzák,pont nem paternalista modernizációról szólnak,tehát úgy értselek, hogy pl. az SZDSZ szemberfordult,pl. a bokrosi reformtervekkel ?
Lehet,bár én nem emlékszem abból az időből ilyen tudatos megfogalmazásokra.
A paternalista modernizáció fából vaskarika,és az is lehet,hogy a Fidesz is valami hasonlóval próbálkozik mostanság: az állam, mint jó fater,csinálni szeretne egy erős középosztályt...

A modernizáció számomra semmi mást nem jelent, mint az állam modernizációját,én ugyanis változatlanul úgy látom,hogy bizony nagyon is az itt ragadt, bizony nagyon is a "posztkádári koraszülött jóléti állam" áll a társadalom létező, spontán és helyes energiáinak az útjában.

Alkibiadesz 2014.06.06. 10:12:23

@Lexa56:
Szerintem az mszp csúfos bukása után már nem lehet azt mondani, hogy a harcban álló felek mindegyikének az ellentétek végletekig fokozása az érdeke.
A fidesznél valóban ez a helyzet, és éppen ezért lenn itt az ideje annak az ellenzéki felismerésnek, hogy az ellentétek fokozásával csak a fidesz stratégiáját teljesíti be.
Az ellenzék elemi érdeke szerintem az lenne, hogy a közép felé mozduljon el a szóban forgó "ideológiai" spektrumon, mégpedig úgy, hogy pozícióváltásra kényszerítse a fideszt is.
Hogyan?
Például annak bemutatásával, hogy a "politikai kormányzás" se eleve ördögtől való koncepció, csak épp a fidesz nagyon a saját szája íze szerint értelmezi és alkalmazza. (Miközben eredendően az anti-ideologikusság jegyében lett megfogalmazva, és ezért tagadja a "szakmaiság ideológiáját" is, a megvalósult formájában egy szélsőséges ideológiát az "teremtő machiavellizmus" koncepcióját szolgálja.)

Alkibiadesz 2014.06.06. 10:57:14

@egyetmondok:
Lehet, hogy nem a "paternalista" a legjobb jelző az 1990 és 2010 közötti modernizációs ritmusra. Talán a technokrata megnevezés találóbb.
A lényeg, hogy nem csak az államot akarják modernizálni és "karcsúsítani" hanem az egész társadalmat. Van ahol ez bejött (ha jól tudom Írország a pozitív példa) de van ahol éppen az ellenkező irányba ható társadalmi folyamatok indultak be.

egyetmondok 2014.06.06. 11:43:24

@Alkibiadesz:
Nem látok modernizációs ritmust.
Vagy inkább így utólag visszatekintve ez nem látható. S nem nekem akkor is,ma is úgy tűnik, hogy a "technokrata" jelzőt a két nagy etatista párt elitje okosan ráragasztotta azokra a reformelképzelésekre,amelyek világos módon ellentétesek ezeknek az eliteknek a politikai érdekeivel -- így igaz,hogy ez nem is két,hanem egy elit.
A modern állam nincsen ellenére a magyar társadalomnak,ha igaz lenne az, hogy ezt,tehát az állam modernizációját azért nem lehet itt véghezvinni,mert ennek "a nép ellenáll", akkor az a lassan közel egymillió,aki nyugatra távozott,távozik, fejvesztve menekülne vissza,de legalább nagy részük fejvesztve menekülne vissza.

___________________________ (törölt) 2014.06.10. 15:45:40

Nem igazán értek egyet a cikkel, de az feltétlenül jó, hogy megjelenik a cikkben az elitkonstrukció fogalma. A kérdés a következő: lehetsége-e az, hogy bár ajróperek és nemzetiek (egy része) egyaránt a néppel szeretnek érvelni ("a nép tanításra szorul" / "nem, nem szorul"), végső soron mindkettőt inkább a maga kis elitje érdekli, mint maga a nép? És ettől nem "racionalizálható" (szerintem ez eléggé gáz kifejezés, inkább azt mondanám, hogy gyakorlatiassá, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodóvá tehető vagy sem), mert annak fetétele lenne a nép iránti komoly és őszinte elkötelezettség?

Többek között ezt hiányolom a cikkből, valahogy sikerül összemosni elitista, saját pecsenyét sütögető nemzetieket és a néppel őszintén törődő nemzetieket.

A következőről van szó: természetesen nem az a lényeg, hogy egy ország akkor fejlődik "racionálisan", ha az elitje idealista és 200%-osan elkötelezett a nép mellett.

Inkább arról lenne szó, hogy ez akkor történhetne meg, ha az elitnek természetes, "önző" érdekközössége lenne a néppel. Egy ilyen esetben elitkonstrukció helyett nemzetkonstrukció történne?

Mi kell ehhez? Hosszú távú gondolkodás? Optimizmus?

___________________________ (törölt) 2014.06.10. 16:00:43

@Alkibiadesz: de ugye tudjuk, hogy miért ennyire erősek ezek az érzelmi reakciók? Mert a világ népei általában vagy elnyomottként, vagy a volt elnyomóként definiálják identitásukat. A magyarság viszont paradox módon egyszerre volt mindkettő, mindkettőről bőségesen szólnak történetek. Az elnyomó-narratívák váltják a nemzeti út elleni érzelmi reakciót, mert csendőrpofon, numerus clausus meg a valahogy nem teljesen egyenrangúként kezelt erdélyi román parasztok meg ilyenek, az elnyomott-narratívák váltják ki az ajrópázás elleni érzelmi reakciót, mert labancok, gyarmatosítók, Bécsből-Moszkvából-Brüsszelből küldött helytartók stb.

Szerintem a magyar politikai élet kibékíthetetlen ellentétei visszavezethetők ide - hogy nagyon kevés nép van, amelynek ennyire bőven vannak mind elnyomott-narratívái mind pedig elnyomó-narratívái.

unionista (törölt) 2014.06.10. 16:49:16

@Shenpen:
a magyaroknál siránkozóbb nemzet kevés van. itt az elnyomott narratíva sokkal erősebb, mint az elnyomó. az persze igaz, hogy az utóbbi erősen elfojtva jelen van. a magyarok egy részében van egy erős szupremácia igény. amilyen az oroszokban.

a szovjet himnusz így kezdődik:
soyuz nerushimyy respublik svobodnykh
splotila naveki velikaya rus!
az "ősmagyarok" ugyanezt gondolják. csak velikaya vergi' van. a nagy-magyarország alkotta frigy.
da zdravstvuyet sozdannyy voley narodov
yedinyy, moguchiy sovetskiy soyuz!
sok nép alkotta szovjetunió helyett többnemzetiségű nagy-magyarország kellene. amit a magyarok tartanak össze. ahogy a szovjetuniót az oroszok. csak a magyarok nem tudják elnyomni népeket. ahogy a ruszkik a baskírokat, a türkméneket. a magyaroknak ez nem jön össze. sőt a románok nyomják a szegény kisszékelyeket. akik a kisbicskával a nagybottal a pörge kalapban nemes embernek születnek. és nem állnak szóba a bocskoros román paraszttal. de mégsem ez a narratíva erős, hanem az elnyomatás. végtelen pesszimizmus. az, hogy ez egy istenverte nép. a kereszténységet a nyugati kikényszerítette ki. nincs kitalálva az, hogyan lehetne ezt a modern korban feloldani.

az, hogy itt nem lehet keresztény hegemónia. ennek a népnek kevés köze a keresztény kultúrához. és a zsidóhoz se nagyon. hányan ünnepelték tegnap a szentlélek kiáradását. a hívők se nagyon. érzelmileg motiválva járnak templomba. de ott mindenki csak néz ki a fejéből. és akkor van az, hogy jó akkor legyen egy erőltetett zsidó polgárosodás. versenyezzen mindenki a világegyetemmel. ehhez nagyjából az kellene, hogy a többség járjon egyetemre. meg kellene egy globális network. de ez nem fog menni. ez a stratégia a zsidóságra van szabva. a magyarok ennek is beintettek. és orbánnak is beintenek majd. mert az egy cigány kulturális identitás. nagyon erős összetartozás igénye. egy lefojtott military. összesereglettünk és térdre kényszerítettünk európát. ami nekünk magyaroknak csak kényszerlakhely? a cigányoknak lehet, de a magyaroknak nem.

szóval ezt a székelyek egy az egybe beszopják, de a magyarok ebből ki fognak hátrálni. én elég sok jobbos haveromnak mondtam, hogy orbán egy cigány. és szinte mind kitért a hitéből. leszámítva akik érdekeltek valamilyen fidesz bizniszben. ők azt mondták. persze. orbán egy félzsidó/félcigány. lázárt is azért választotta utódjának.

brutálisan primitív ez az etnicizmus. de még mindig ez írja legjobban a magyar közéletet. ezt a törzsi háborút.

Alkibiadesz 2014.06.12. 10:13:37

@Shenpen:

„lehetsége-e az, hogy bár ajróperek és nemzetiek (egy része) egyaránt a néppel szeretnek érvelni ("a nép tanításra szorul" / "nem, nem szorul"), végső soron mindkettőt inkább a maga kis elitje érdekli, mint maga a nép?” Szerintem ez a helyzet!

„valahogy sikerül összemosni elitista, saját pecsenyét sütögető nemzetieket és a néppel őszintén törődő nemzetieket.” Ez távol áll tőlem, mert csak az elitizmussal foglalkoztam, vagyis nem akartam összemosni a nem elitista nemzetieket az elitista nemzetiekkel, hiszen az előbbieket meg se említettem. Az elitizmus alapja egy értelmetlen megosztás: nemzeti vs. európai. A néppel valóban törődő, nemzeti egyúttal európai is, és éppen ezért nem elitista. Az ilyen nem elitista nemzeti gondolkodók egyik legkiemelkedőbb képviselője volt Bibó István.

Így tehát tökéletesen egyetértek veled abban, hogy nem elitkonstrukció kell, hanem nemzetkonstrukció. A kérdés csak az, hogy megsprórolhatjuk-e azt, hogy az öncélú elitkonstrukciós modelleket egy olyan modellel váltsuk fel, amely gyakorlati-okosság (vagyis a Bibó által is képviselt valódi politikai érzék) erényének kimüvelésén alapul.

Szerintem nem, és ebből következően az utolsó kérdésedre adott válaszom az, hogy egy alternatív elitmodell felépítésével kell kezdeni. Elitizmus, de nem öncélú elitizmus kell.

Alkibiadesz 2014.06.12. 10:30:45

@Shenpen:
Az általad említett tényezők is szerepet játszanak de azért ne feledjük, hogy a gyarmati, félgyarmati, vagy birodalmi függésben lévő politikai közösségek elitjei általában mindenhol a nemzeti függetlenség és önazonosság, illetve a civilizáció (haza vagy haladás) értékei között voltak kénytelenek választani. („Mit adtak nekünk a rómaiak?”) Többek között ez az oka annak, hogy a mi konzervativizmusunk sohase volt olyan (és talán nem is válhat olyanná) mint a centrum országok (főleg az angolszászok) konzervativizmusa. Ugyanakkor az is látható, hogy még a centrum országok se voltak mentesek a végzetes mértékű és ezért gyakran hideg, vagy akár forró polgárháborús helyzetet eredményező politikai megosztottságtól. Gondoljunk csak az angliai vallási ellentétekre, vagy a forradalom utáni Franciaország majd mésfél évszázadára, amit reakciós és forradalmi erők harca határozott meg.

unionista (törölt) 2014.06.12. 12:24:50

@Alkibiadesz:
egyáltalán nem vagyok zsidóellenes. egy kicsit sem. azt gondolom, hogy a debreceni egyetem lehetne az "arab oxford" és a "zsidó cambridge". debrecenben a legnagyobb munkaadó a teva ezért ott erősíteni kell a kapcsolatot izrael központi kerületével, ami tel-aviv környéke. legyenek zsidó kisebbségi rádió és tévéműsorok.

ezzel együtt azt gondolom, hogy minden evolúciós ág hordoz magában egy sajátos közéleti viselkedésformát. így a "J" jelű is. és annak vannak produktív és kontraproduktív elemei is. az evolúció zsidó ágának is meg vannak a maga kis hibái. mint ahogyan a kelet-indoeurópainak is. ahová a magyarok relatív többsége tartozik. azzal együtt, hogy persze ez egy primitív sztereotipizálás. és azt is megértem, hogy a zsidóság - történelmi okokból - erre különösen érzékeny. a legidősebbek különösen. szóval ha nekem kondrád, vagy heller azt mondaná, hogy egy "fasiszta" vagyok, akkor nem védekeznék. az ő szemükben persze, hogy az lennék. de szerencsére nekem nem kell hozzájuk igazodni. nincs már mszmp, hogy ezt megmondja. aztán lehet, hogy lesz egy új. de az másik kérdés. annak én sem örülök.

de lehessen már azt a szót kimondani: "zsidó". én azt látom, hogy a zsidók generikus megoldáskeresők. abban nagyon jók, de nem nagyon tudnak specializálódni például. vegyük a számítástechnikát. a zsidó tulajdonú ibm, a hp, vagy a sun, a dell gyártotta a generikus munkaállomásokat. a (nem zsidó) apple kezdett el a multimédiára specializálódni. de a zsidó alapítású google egy generikus keresőmotorral lett sikeres. az andorid platform (amit egyedi alkalmazásfejlesztésre hozták létre) a cégen belül indiai fejlesztők kezében van. a facebook egy generikus kommunikációs felület. és még lehetne sorolni. az excel egy generikus számolótábla. zsidó találmány. a zsidóság az általános megoldások keresésében elsőrangú. nekem úgy tűnik, hogy ezen a téren "hardvergyorsítással" rendelkeznek. és ehhez kapcsolódik a világméretű "network". de ha ez túlnyeri magát, akkor kívülről tűnhet úgy, hogy kiszorítják a többieket. szóval a zsidókat emiatt soha sehol nem fogják tartósan szeretni. nem véletülenül lett steve jobs a sztár. mert ő mondta azt, hogy kell egy platform a specializációhoz. és azt elárasztották a fejlesztők. és az android platformot. a steve ballmer (zsidó) vezette microsoft képtelen volt ezt megszervezni.

a történelemben is világkommunizmus mellett a világkapitalizmust hirdették. mindig valamilyen általános sémába akarják a világot beterelni. (persze lehet mondani, hogy én is általánosítok. nekem is vannak valahol halicsi felmenőim.) a zsidó írók egy időben taroltak a magyar irodalmi piacon. (ahogy az amerikai filmes piacon. a woody allen viccesen azt mondja, hogy a zsidóknak két nagy ünnepük van: az egyik a hanuka, a másik az oscar díjkiosztó. de ezt zsidókén azért mondja, mert ő érti, hogy ha ez a csoport túlságosan ragaszkodik az elnyert pozícióhoz, akkor a többiek könnyen érezhetik úgy, hogy őket esetleg kiszorítják.

a magyarok relatív többsége kelet-indoeurópai. ezért szeret nemzetieskedni. és így azt mondják, hogy a magyar írók fogjanak össze. a nem magyarokkal szemben. ez természetes. ez ellen nem tiltakozni kell hanem egy nemzetté kellene összekovácsolódni.

a zsidóktól nehéz elvárni a patriotizmust. ezért mondom azt, hogy a várost és városkörnyéket tekinthetnék a "hazájuknak". és nem egyik vagy másik párthoz kellene kötődni, hanem a nagyobb városok függetlenségre kellene törekedni. a régiók/kerületek autonómiájára. a megyék/járások szuverenitására. de a zsidó politikai közösség többsége ezt nem fogadja el. a hegemónia fontosabb.

Jedburgh, Darius R. (törölt) 2014.06.12. 13:39:20

@unionista: Ez most az olvasok tesztelese celjabol irodott vagy a rendszerezett paranoid teveseszmerendszered megnyilvanulasa?
Ez utobbi esetben ajanlom a Teva kivalo termeket, az Olanzapine-t es valamilyen szupportiv pszichoterapiat.

unionista (törölt) 2014.06.12. 13:45:20

@Jedburgh, Darius R.:
egyezzünk meg abban, hogy kölcsönösen idiótának tartjuk egymást.

Alkibiadesz 2014.06.12. 13:52:42

@unionista:

Kétségtelen tény, hogy a zsidó kulturális hagyományoknak fontos szerepe volt a univerzalista racionalitás és törvény koncepció kialakulásában. Ilyet állítani nem nácizmus, pláne, hogy Derrida és Arendt is sokat tett a fent említett kapcsolatok megértéséért. Ugyanakkor abban valószínűleg TGM-nek van igaza, hogy a magyarzsidó identitásúak – saját maguk által nem látott – hegemonia törekvésének oka nem az általános zsidó hagyományokban keresendő, hanem abban a sajátos magyarországi kulturális képletben (a kiegyezés korának politikai elitében) amelyhez egyedüliként a dualizmuskori zsidóság tudott asszimilálódni.

Jedburgh, Darius R. (törölt) 2014.06.12. 13:55:25

En nem tartalak idiotanak, csak egy magas intelliganciaju paranoiasnak, igy latatlanul. Az idiota ugyanis nem tudna ilyen szep, kerek, bizonyos reszigazsagokkal alatamasztott, de osszegeszeben a valosagtol nagyon elrugaszkodott tortenetet leirni.
Csak zarojelben: az Apple-tol a Microsoftig, a Cisco-n at az Oracle-ig az osszes ceg egy valodi versenyben kuzd az elsosegert, teljesen fuggetlenul a menedzserek, tulajdonosok es alkalmazottak szarmazasatol. A Microsoft jelenlegi CEO-ja indiai, az Apple-e pedig meleg. Akkor hol vannak a zsidok?
Szoval kerdezze meg orvosat, gyogyszereszet, kedves unionista!

unionista (törölt) 2014.06.12. 15:37:05

@Jedburgh, Darius R.:
a microsoft éléről azért váltották le ballmert, mert a microsoft a saját alkalmazásboltját képtelen volt néhány különleges alkalmazással feltölteni azért, hogy a felhasználókban az exkluzivitás érzését keltse. és szerintem ez összefügg azzal, hogy ballmer zsidó. mert ők szinte minden területen a generikus megoldásokat keresik. a lehető legáltalánosabb, a gyakorlatban még éppen működő rendszert. de ebben a logikában a microsoft megfeneklett. hiába gyártottak egy újabb nagyon általános ablakozó felhasználói felületet. visszaestek az eladások. mert ez recesszióban csak nagyon korlátozottan működik. ezért váltottak.

és többek között nyilván azért választottak indiait, mert a google android részlegében szinte csak indiaiak vannak. a microsoft célja a velük való együttműködés. a kiválasztásnál nyilván számított a származás. aztán az egy másik kérdés, hogy adott esetben ezt felülírja a verseny. de van amikor nem írja felül. a dell-t régen ki lehetett volna lőni a piacről. és nem tette meg az ibm és a hp.

a facebook erőből simán lenyomhatta volna az orosz social media piacot. de a zsidó vkontakt mégsem lett versenytársuk. hiba volt persze, mert az egészet így putin szerezte meg. szóval a piacon a verseny mellett van hallgatólagos együttműködés és hatalmi politika. számít a származás és a vallás. csak magyarországon nem szabad ezt mondani, mert akkor néhányan fasizmust kiáltanak, vagy te paranoiásnak gondolsz. nekem ezzel semmi problémám nincs. legitimnek tartom, hogy az egyik zsidó adott esetben segítse a másikat. az sem zavar ha a klubrádió kapcsán a tulajdonosok rögtön a fehér házig szaladnak. csak senki se magyarázza, hogy nem számít a származás. de számít. a facebook mögé nagyon sok pénzt kellett rakni. mert éveken át veszteséges volt. és számított, hogy zuckerberg zsidó volt. kockázati tőkések biztos nem tolták volna a dollármilliárdokat egy "csehszlovák" mögé. de nekem ezzel semmi problémám nincs. ezt a világ egyik legtermészetesebb dolgának tartom.

___________________________ (törölt) 2014.06.12. 17:28:49

@Alkibiadesz: a birodalmi függés ugyebár az elnyomott-narratíva, amely a saját nemzeti útkeresés irányába, az ajrópázás ellen szokott tolni népeket - általában.

Viszont ezt pedig megakadályozza az elnyomó-narratíva, amely más gyarmati népekre nem volt jellemző, például a Rákosi óta ismert "tízmillió fasiszta" c. narratíva, tehát az a narratíva, amelyik a nemzeti tudatosságot a fasizmussal v. legalábbis valamiféle agresszív, erőszakos mucsaisággal azonosítja.

Az ajrópázást meg természetesen az elnyomott-narratíva, a gyarmati függés narratívája akadályozza meg.

Így aztán egyik irányba sem tudunk elindulni, töszkölődünk ide-oda, mert mindkét irányba elindulást megakadályozza egy-egy érzelmi narratíva.

___________________________ (törölt) 2014.06.12. 17:39:41

@Alkibiadesz: Bibó, most komolyan? Bibó SZVSZ abszolút haladár volt, elkötelezett demokrata - ez nálam nem jó pont - és szocialista is. Bibónak szerintem csak azért van ekkora kultusza, mert ritka tisztességes ember volt, kb. a magyar George Orwell. De miközben emberi, erkölcsi nagyságukat elismerjük, abszolút nem kell ideáikkal azonosulnunk - sajnos ezek nagyon is haladár, Felvilágosodás-centrikus, balos ideák.

De mondjuk a gyakorlati okosság kérdésében egyetértek, és szerintem ebben mondjuk igaza volt Bibónak, a hamis realisták vs. túlfeszült lényeglátók, ádáz próféták tényleg zseniális meglátás. Szerintem a rendszerváltás utáni kontextusban valahol az MSZP volt a hamis realisták - akiknek minden kérdésre van tök professzionálisan és szakmaian hangzó válaszuk, csak éppen maga az egész nem stimmelt, úgy, ahogy van. Az ádáz próféták, túlfeszült lényeglátók talán valahol a nemzeti, azon belül is kissé a radikálisabb fajta környékén vannak, akik érzik, tényleg intutívan, hogy az egész nem jó úgy, ahogy van, de mivel nem tudnak részletkérdésekre jó választ adni - nem is lehet - az egész egy kicsit irracionálisan jön át, mert lényegében ők azt mondják, hogy nem ez vagy az a program nem stimmel a Mátrixban, hanem fel kellene az egészből ébredni. Pl. egy Csoóri lehetne ma a túlfeszült lényeglátó, az ádáz próféta.

De mindegy, mondjuk engem első körben az érdekelne, hogy hol található és miről ismerhető fel olyan elitjelölt, aki tényleg törődik a néppel.

unionista (törölt) 2014.06.12. 17:40:37

@Shenpen:
na jó, de ez egy adottság, ami nem fog megváltozni. szóval ezt a gordiuszi csomót át kellene vágni.

___________________________ (törölt) 2014.06.12. 18:01:24

@unionista: most legyek geci és mondjam azt, hogy megtörtént, mert az ajrópások katasztrofális bedőlésével, a ballib oldal gyakorlatilag megszűnésével, és ezáltal az elnyomott-narratíva győzedelmével az elnyomó-narratíva felett eldőlt, hogy a saját nemzeti útkeresés marad? persze az a baj, ha és amennyiben a fidesz elbassza a dolgokat, akkor majd egyszer velük dől az önálló nemzeti út gondolata is, vagy pedig átveszi azt a stafétát más? (nem, nem a jobbik, az komolytalan). Vagy akkor jön valamilyen harmadik út?

Bár persze meg lófasz, mert miközben az elnyomó-narratíva hazai pályán elbukott, azért külföldről bőven kap támogatást ld. Hunger King. Tehát végül is akkor mégiscsak igaza lehet ebben, hogy továbbra sem dőlt el, mert gyakorlatilag a külföldi nyomás továbbra is az egyik, az ajrópás irányba, a másik, a választói döntés meg a nemzeti irányba tolná az országot, tehát egyelőre valóban nem megyünk sehova.

unionista (törölt) 2014.06.12. 18:15:49

@Alkibiadesz:
itt van egy térkép, ami ebben a térségben a domináns eredetcsoportokat mutatja.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Haplogroups_europe.png
országokra lebontva így néz ki.
nonpundit.files.wordpress.com/2013/04/y-dna_haplogroups_europe_genetic_map.png
tgm gondolhatja azt, hogy ez nem számít. a "niggerek" is csak ugyanolyan emberek, mint amilyenek mi vagyunk. de azért a fenti térképek elég sok mindent megmagyaráznak.

most persze én nem azt állítom, hogy a jelenlegi orosz berendezkedés az egyetlen járható útja magyarországnak. mert mi egy oroszos nép vagyunk. tehát az eurázsiai unióhoz kell csatlakoznunk. bár ezt sem ördögtől való felvetni. hanem azt, hogy legalább részben a feudális hagyományainkat kell modernizálni. és nem lehet kizárólagos ethoszként tekinteni a nyugati társadalmakra. az nem megy, mert itt a relatív többség keleties. és ez nem filosz, hanem biosz.

unionista (törölt) 2014.06.12. 18:32:39

@Shenpen:
és az működött valaha? szóval én erre mondom azt primitív és barbár módon, hogy elbukott a "zsidó nemzetstratégia". felejtsük el a nyelvünket, kultúránkat, vallásunkat. mindenféle ősiséget. és olvadjunk be a művelt európába. ha a végletekig kisarkítom, akkor nagyjából ezt mondta a "baloldal". de amivel az ellentábor állt elő az a "cigány nemzetstratégia".

folyamatos ellenségkeresés, támadóállás. mi nem illeszkedünk be sehová se. nekünk európa mindig is kényszerlakhely volt. és nekünk ne diktáljanak. a közösség pénze kell, a közösség normái nem kellenek hozzá. értem? ide a pénzt és jézus. ebben áll a kereszténység. folyamatosak a nagyot mondások. összesereglettünk, térdre kényszerítettük európát. minket utánoz a világ. de közben semmiféle stratégia nem körvonalazódik. mert a pillanatnyi érdekek alapján döntünk. a cigányoknál természetes, hogy a vezetőt és családját kell szolgálni. és ő bármit megtehet. elvárás, hogy mindenki szavazzon egy irányba. és minden ismerős családból kap majd valaki valamilyen pozíciót. én nem állítom, hogy ez az elképzelés feltétlen rossz. egy gettót vagy egy putrit így kell vezetni. csak kérdés, hogy ez így jó lesz-e. mert eddig úgy néz, hogy ezzel az ország cseberből esett vederbe.

unionista (törölt) 2014.06.12. 21:04:57

@Shenpen:
szóval az is kérdés, hogy van-e egyáltalán országos megoldás. lehet, hogy nincs jelentősége a domináns eredetnek, de ez a térkép elég sok mindent megmagyaráz.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Haplogroups_europe.png
a norvég olajbányászok rokonok az oroszokkal. itt stadtoil, ott gazprom. hasonló üzleti modellek. a norvég társadalomban jelen van az angolszász és a skandináv vonalvezetés. és ettől az orosznál lényegesen humánusabb és sokkal kevésbé oligarchikus. ez a térkép megmagyarázza, hogy miért működött a közös piac, és miért nem működik az európai unió. kirajzolódik az olasz észak-dél ellentét. vagy jól látni, hogy a moszlim törökök részben rokonok a zsidókkal. nem is támadnak izraelre. az arab ligának sem tagjai. akik egyébként frankón elnyomják a fekete-afrikaiakat.

van egy közép-kelet európai iparos nemzetség. csehország-morvaország-szilézia-szlovákia valamint kis-lengyelország területén. krakkó környékétől benyúlik varsóig. pomerániában az egykori porosz területeken működhet a "elnyomott" kultúra. legfeljebb majd időnként fellázadnak a gdanski hajógyárban magasabb bért követelve. de őket simán elnyomhatják a németek. nyitva van a pálya. és egyébként látszik, hogy ez az iparos nemzetség benyúlik a kisalföldre. győrben és székesfehérváron ott van ez a vonal. de ezen túl ez a társadalom dominánsan "oroszos". és itt ausztriának nincs olyan gazdasági ereje, hogy gyarmatosítsa az országot. ha a románok és a szerbek szabadon járhatnak, akkor balkanizálódás fenyeget. őseurázsiai székelyek nem rokonok. a nyelv közös. szóval ők egy különálló nemzetség. az "összetartozás" nekik csak az anyagiak miatt fontos. mint ahogyan nekünk is az unió.

szóval akkor oligarchikus orosz modellt vegyük át? csakhogy ehhez nincsenek kiterjedt olaj és gázmezők. nekem úgy tűnik, hogy országos megoldás nincs. és innentől kezdve szerintem a megyei közigazgatást és budapest önállóságát kellene erőltetni. azért, mert mondjuk bécs még éppen el tudja nyomni budapestet úgy, hogy a polgárság jól érezze magát. közben lehet ütni az asztalt, hogy eb ura fakó. és játszani ezt az operettkatonásat. de a vidéket nem lehet "egyben" tartani. hanem a szuverén megyék kellenek. és kisebb egységekben kell ezeket "kolonizálni". ahogy a németek bevonultak a kiskunságra, lehetne mondjuk borsod british borough. azt mondani miskolcon, hogy legyetek "mini manchester". a britek kapnak egy megyét. vagy debrecen helvét "kantonná" válik. és így működhet az "elnyomott" kultúra. ennek hiányában pedig "kiskirályságok". nekem úgy tűnik, hogy nincs jobb. és országosan meg mondjuk, hogy micsoda nagy magyarország ez. mert vizilabdában is mi vagyunk a császárok és magyar lányok a legszebbek. szóval ezt az elnyomó-elnyomott kettősséget a country-county páros oldhatja fel. a független budapest pedig lehet egy németbarát, zsidóbarát főváros, mint rendesen. valamennyi pénzt fizet a kincstárnak a szolidaritási alapba és ezen túl szabadon gazdálkodik. budapest stadtstaat. persze ez nem holnap lesz. de mi más lehetne?

Alkibiadesz 2014.06.13. 08:02:35

@Shenpen:

Bibó sokkal eredetibb gondolkodó annál, mint hogy a mi “jobb-bal”, „nemzeti-liberális” koordináta rendszerünkben értelmezni lehessen. Az ő eszemrendszerében épp az a lényeg, hogy ezek a felosztások értelmetlenek. Bibó szocialista, de nem úgy mint egy átlag szocialista, hanem a Németh László és a fiatal Erdei Ferenc által elképzelt „népi szocializmus” formájában. Nem véletlen, hogy Bibóval már Lukács se tudott mit kezdeni és az se véletlen, hogy Bibó üldözötté, elnyomottá vált a rendszerben. Vele szemben Erdei kommunistává vált és pont az ellenkezőjét valósította meg annak, amit a harmincas években eltervezett. Németh László meg szépen betagolódott a kádár-rendszerbe. De Bibót nem csak az erkölcsisége mentette meg az intellektuális „elkurvulástol”, hanem az is hogy volt mihez hűnek maradnia. Bibó ugyanis továbbfejlesztette és tágabb kontextusba helyezte azt amiről Németh és Erdei beszélt. Ami pedig a „haladár és felvilágosodás centrikus” mivoltát illeti. Valóban hitt a haladásban vagyis hitt az emberi méltóság forradalmának lehetőségében, abban, hogy lehetséges a személyes uralmi formáktól mentes társadalom létrehozása. (Ez lenne a bibói demokratizmus lényege.) Ugyanakkor elvetett a militáns haladáshitet. Nem csak a hamis realisták és túlfeszült lényeglátók – valóban zseniális - ellentétpárját vázolta fel, hanem a megrögzött reakciós és a hivatásos forradalmár hamis alternatíváját is. Mindezt már 1943-44-ben! Innen jutott el aztán az ötvenes évekre egy olyan szocializmus felvázolásáig, amiből teljesen hiányzik a marxizmus. Ezért mondta az 56 után, hogy a forradalom a 20. század egyik legígéretesebb társadalom átalakítási kísérlete lehetett volna, mivel nem marxista alapon és módszerekkel (munkástanácsok) haladta volna meg mind a kapitalista mind a szocialista rendszereket. De hogy mennyire nem volt egyoldalúan (vagy öncélúan) felvilágosodás centrikus az talán a hatvanas évek közepén írt Uchrónia című művéből derülhet ki. Érdemes elolvasni!

Alkibiadesz 2014.06.13. 08:23:29

@unionista:

Szerintem ezek a térképek éppen az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit te állítasz! Az azonos színtartományba sorolt országok politikai kultúrája között ugyanis lényeges eltérések vannak. (Egy lengyelnek például ne nagyon hozakodj elő azzal, hogy ő tulajdonképpen orosz lelkű.) Te valamiféle genetikus meghatározottságról beszélsz, ha jól értem, de bizonyára hallottál már a Dawkins által megfogalmazott mem-ek, a kulturális „gének” koncepciójáról. Ezek függetlenek a génektől, és az evolúciójuk is gyorsabb, illetve a mindennapi kommunikáció által is befolyásolható. Ezért beszélünk itt ennyit. Szerintem a mi mem-jeink legfontosabbika a nemzeti öncélúság és az európai mintakövetés beszédmódja, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást és együtthatva nem hagynak teret más beszédmódok számára. Ez azonban – kitartó munkával – meghaladható, mint ahogy mint ahogy a zsidó identitásban továbbélő dualizmuskori, liberális dzsentri szemléletmód is átformálható.

Alkibiadesz 2014.06.13. 08:58:09

@Shenpen:
„Viszont ezt pedig megakadályozza az elnyomó-narratíva, amely más gyarmati népekre nem volt jellemző, például a Rákosi óta ismert "tízmillió fasiszta" c. narratíva, tehát az a narratíva, amelyik a nemzeti tudatosságot a fasizmussal v. legalábbis valamiféle agresszív, erőszakos mucsaisággal azonosítja.”

Ez azért nem pont igy van. A gyarmati sorból felszabaduló népek mindegyikének van egy benszülött eredetű, de európai neveltetésben részesült elitje. Általában ezek vezetik a felszabadító mozgalmatat, majd annak győzelme után gyorsan megszerzik a hatalmat és az ország gyors, sokszor eröltetett modernizációjába fognak, vagyis maguk válnak az új elnyomókká. A modernizációs programok kifulladása után lépnek fel azok az alternatív elitek, akik egy sajátos nemzeti út felfedezésében látják a modernizációs problémák megoldását. A lényeg, hogy a sajátos nemzeti út független legyen az európai mintáktól. Ezért fedezik fel újra a parszti kultúrát, vagy a tradicionális vallásosságot, majd megpróbálják azt az egész országra kényszeríteni. Erről szól az iszlamistál előretörése, de vörös khmerek uralmának is ez volt a lényege.

A másik: Nagy tévedés azt gondolni, hogy a Rákosi rendszer antinacionalista lett volna. Révai nem felszámolni akarta a nacionalizmust, hanem népi alapokra akarta helyezni azt. A fasizmust ezért nem a nemzeti gondolat egyedüli formájaként értelmezték, hanem olyan „hamis tudatként”, amit az elnyomó osztályok terjesztenek a nép körében éppen azért hogy láthatatlanná tegyék uralmukat azok előtt. Ezért dolgozták ki azt a tézist, hogy a nemzeti függetlenségi mozgalmak egyúttal osztályharcos, népi felszabadító mozgalmak voltak, mivel a magyarságot gyarmati sorba taszító idegen nagyhatalmak elleni küzdelemről volt szó. (Gondolj csak a „Föltámadott a tenger” c. film üzenetére.) A magyar kommunisták csak 56 után váltak antinacionalistává, akkor amikor Molnár Erik megfogalmazta azt az „antitézist”, amely szerint a forradalom legföbb oka éppen az volt, hogy Rákosiék teret engedtek a nacionalizmusnak. Így simult be a magyarországi kommunizmus felvilágosult abszolutizmustól örökölt és a polgári radikálisok majd az urbánusok által tovább vitt kölföldi mintakövetés hagyományába.

egyetmondok 2014.06.13. 09:44:22

@Alkibiadesz:
Bőven ránk, de tán egész Európára,az egész nyugatra ráférne egy masszív Bibó-kultusz.
- nem marxista kapitalizmus kritikája szerintem pompás,ezzel liberalizmus kritikája is pompás;
- nem marxista szocializmus kritikája világos, hogy pompás;
- az alkotmányosság,végsőleg a jogállam kialakulásáról írott anyagai szerintem a leghitelesebb történetet vázolják fel erről, hogy ti.a jogállam,stb. nem a felvilágosodás,a polgári forradalmak terméke (mint azt sokan képzelik);
- olyan tanulmányai,mint pl. az etika és büntetőjog összefüggése ma tananyag kéne legyen minden magyar jogi karon (tartok tőle,nem az);
- az államhatalmi ágak elválasztottságáról írt akadémiai székfoglalója (közvetlenül a háború után,a proletárdiktatúra beállta előtt) ma valami olyan aktualitással rendelkezik,pont ma, hogy az elképesztő;
- s végül,de nagyon nem utolsóként a zsidókérdésről írt nagy tanulmánya nálam biztosan kötelező tananyag lenne a gimnáziumok kb. harmadik vagy negyedik évfolyamán.

Szóval,Bibó nagyon hiányzik itt a politikai közbeszédből,nem csak azzal,amit írt,hanem azzal is,ahogyan.

unionista (törölt) 2014.06.13. 10:31:29

@Alkibiadesz:
sehol sem állítottam, hogy létezik genetikai meghatározottság. hanem csak azt, hogy úgy tűnik, hogy van egy földrajzi-biológiai-történeti korreláció. és ezt a mainstream filozófia sajnálatos módon tagadja. nem fogadja el, hogy az egyes evolúciós ágak közéleti viselkedésmintákat hordhatnak magukban. azt állítja, hogy ez lehetetlen. pedig nagyon furcsa lenne ha ez nem így lenne. és a humán törzsfejlődési ágak kizárólag külső jegyekben térnének el. (ennek semmi köze a rasszizmushoz. nem azt állítom, hogy sötétbőrűek és kampósorrúak a gonoszok.) hanem azt, hogy a civilizációs eltéréseknek elemi biológiai-földrajzi magyarázata van. és ehhez kell igazítani a filozófiát és a politikát. a biosz erősebb, mint a filosz. és én értem, hogy ezt nehéz elfogadni. azt, hogy a természettudománynak van elsőbbsége. a filozófiában elemi biológiát nem lehet mellőzni. ahogyan az elsőrendű logikát sem lehet. (az is természettudomány eredendően. és ahhoz kell igazodni).

az egyik vagy másik evolúciós ágak egymás mellé vannak rendelve. de ezek eredendően eltérnek egymástól. a legkorábbinak tartott "A" jelű közép-afrikai csoport logikai értelemben európához viszonyítva fejletlen, de fiziológiai értelemben fölötte áll. és nyilván elsősorban tőlük kellene eltanulni, hogyan győzzünk le esetenként brutális járványokat. és persze megtanítani arra, hogyan kerülhetik el a törzsi háborúkat. mert ezek a törzsi társadalmak időnként ütköznek. az erősebb hutu miliciák megölték az okosabb tuszi csoportokat. de a tuszikat is tanítani kellett volna, hogy ne nyerjék túl magukat. ahogyan itt ezt az iskolázottabb és polgárosodottabb zsidóságnak is el kell magyarázni. nem egyszerűen arról van szó, hogy segíteni kell a cigányokat. hanem arról, hogy tanulni kell egymástól. szerintem ebből kell kiindulni. és nem abból, hogy jaj szegény kiscigányok, jaj szegény kisniggerek. ezeket mondja a baloldal és a tamás gazsi. a jaj szegény kisszékelyek, jaj szegény kispalesztinok. ezt a jobb és a szélsőjobb.

genetikai meghatározottság azért sincs, mert a csoportok korlátozott mértékben ugyan, de mégis csak keverednek. nem mindenki "ősmagyar", "ősszékely", vagy "őscigány". de nagyon sokan egyetlen ágból erednek: natívok. ők a saját törzsi evolúciós kultúrájukat akarják a közéletben érvényre juttatni. azért, mert eredendően nem ismernek mást. és nagyon nehezen fogadnak el bármi mást. és ez jellemzi az "őszsidókat" is. és ezek ütköznek.

egyetmondok 2014.06.13. 11:54:05

@unionista:
Szerintem szinte teljesen és kizárólag a közösségek által átélt történelmi, politikai élmények a döntő jelentőségűek, és pont nem a földrajzi, biológiai,stb. jellegzetességek.
Az olyan - nekem legalábbis - sikertörténetek, mint a finneké,mint Szingapúré,a japánoké, vagy éppen az íreké,de még lehetne sorolni tovább is,pont arról szólnak, hogy nem a földrajzi hely,és nem az akár történelmi múltban gyökerező "nép jellegek" a döntő jelentőségűek.

S persze azt is hiszem, hogy egy-egy nagy közösségi élményt súlyosan be lehet nézni,és ebből nagyon súlyos következmények jelentkezhetnek a közösségek akár történelmi távra szóló esélyeire nézvést is. Attól tartok, hogy a mi társadalmunk minimum 1867 óta súlyosan benézi,elvéti az átélt nagy élmények feldolgozását.

unionista (törölt) 2014.06.13. 13:08:51

@egyetmondok:
minden sikeres nemzet átvett valamit a környező népektől, eltanult valamit a szomszédaitól, de nem tagadta meg a saját kultúráját. hanem ahhoz hozzáigazította.

a magyar történelmi hagyomány a járás->megye->nemzet hármasban nyugszik. az ortodox liberálisok válasza, hogy ezt temessük el, mert ez egy feudális alakulat, ami teljes egészében meghaladott. lehetséges, csakhogy szerintem ez a kelet-indoeurópai ("ősmagyar") paraszti ág még mindig a megyében gondolkodik, az őseurázsiaiak ("ősszékelyek") pedig járásokban (az őket megillető székekben). orbán viktor meghirdeti az összetartozást és azt mondja, hogy megyei és járási kormányhivatalokkal kell uralni az országot. és ehhez kapcsolja a nemzetieskedést (ami a balkánról ered) és ehhez kapcsol egy személyes cigány kulturális identitást (legitim módon "cigánykodik"), amit ő autentikus magyarként ad el. ő egész egyszerűen rájátszik erre a kultúrára.

a zsidóság és a zsidóbarát értelmiség többségi véleménye az, hogy ez az egész borzalmas. lehet, de akkor el kell húzni innen. mert ebben az országban alapvetően ez kultúra. ha a zsidóság azt hiszi, hogy ezt meghaladta, akkor mit keresnek itt? tanítanák a szegény kismagyarokat. a többség nem kér ebből a lesajnálásból. ez a csoport nagyjából ezért közutálatnak örvend még a baloldali szavazók körében is. és ha ez nem változik meg, akkor ezen a politika ezen a pályán halad előre. egészen addig, amíg nem lesz lényeges külpolitikai változás. és hogy azon a ponton mi lesz azt nem lehet bejósolni. a fellendüléstől a polgárháborúig minden lehet. a románok simán üthetik botokkal a szegény "kisszékelyeket". nem csak cigány-magyar, de etnikai alapú zsidó-magyar verekedések is lehetnek a szórakozóhelyeken. ez ebben a politikában benne van. félreértés ne essék én nem ezt szeretném. de szerintem sokkal egyszerűbb ha külön keressük az alternatívát. úgysem fogunk egyetérteni.

Alkibiadesz 2014.06.16. 06:44:21

@unionista:

Nagyon félreviszed a dolgokat ezzel az etnicista megközelítéssel.
Először is. A feudális megyerendszert nem a zsidóság kívánta elsőként meghaladni, hanem a centralisták. Tőlük függetlenül azután Erdei Ferenc és Bibó István is felszámolandónak ítélte a megyerendszert, de nem azért mert zsidóbarátok lettek volna, hanem azért mert így látták elérhetőnek a „paraszti polgárosodást”.
Ugorva egy nagyot azt láthatjuk, hogy Orbánnak nem érdeke a polgárosodás és ezért olyan közigazgatási rendszert hoz létre, amely további akadályokat gördít az egyébként is folyamatosan lassuló ütemű polgárosodás elé. Orbán tehát nem egy ártatlan szereplő, aki – szembesülve a magyar néplélek realitásaival – kezeit széttárva, azt sóhajtozza, hogy „ha nektek ez kell, akkor tessék”. Orbán felismerte, hogy a saját képességei által behatárolt hatalomgyakorlási modellhez milyen néplélek illik, és van tehetsége arra, hogy a saját képességeihez kényszerítse a valóságot. Ezért ügyel kínos pontossággal arra, hogy mindig ő mondja meg, hogy mi a népi és mi a nem népi. (A CÖF az a nép autentikus megjelenése, a HaHa nem az.)
Másodszor: Amit következetesen „Orbán saját cigány kulturális mintája”-ként értelmezel, az sokkal általánosabb jelenség, tehát nem redukálható a cigányságra. Itt jellegzetesen a kommunista diktatúrák összeomlására adott társadalmi reakcióról van szó, amit az államtalanító, neokon doktrína csak tovább erősített. (Arról van szó, hogy a politikai jogok kiterjesztése nem járt együtt a társadalom kommunista korszakból örökölt uralmi formáinak radikális átrendezésével és ezért a demokratizáció társadalmi hatása csak annyi volt, hogy 90 után már a nép legerőszakosabb és leggátlástalanabb rétegei is bekerülhettek a régi urak közzé.)

Az orbáni politika elutasításának legfontosabb oka tehát nem valamiféle „zsidó világszemlélet”, hanem az, hogy az orbáni politika nem illeszkedik a magyar hagyományokba. Azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek a legtöbbet hivatkoznak a nemzeti hagyományokra fogalmuk sincs annak valóságos mibenlétéről, és éppen ezért, ezt kompenzálandó hivatkoznak olyan intenzíven ezekre a tradíciókra.

Vannak ugyan olyan hagyományai a magyar politikai fejlődésnek, amelyekből levezethető az orbáni közösségszervezés, de ezek a hagyományok nem reprezentálják a magyar hagyomány egészét. Nagyon méltánytalan dolog tehát, ha az orbáni politika elutasítását valamiféle zsidóbarátságra vezeted vissza, kb. olyan szintű méltánytalanság, mintha téged lenáciznának. A magyar nemzeti hagyományoknak vannak etnicista részei (ezekre hivatkozik és ezeket erősíti Orbán) és vannak nem etnicista részei. Ez utóbbiak ráadásul jóval régebbiek és nincs abban semmi meglepő, hogy ennek keretei között formálódott ki a magyarzsidó identitás.

unionista2 (törölt) 2014.06.16. 10:23:47

@Alkibiadesz:
etninicizásra azért van szükség, mert a problémákra országos megoldások nincsenek. és etnicizás nélkül nem lehet szértverni a pártokat. magyarországon ezért kellett a baloldalt "lezsidózni", a jobboldalt ezért kellene "lecigányozni". persze úgy, hogy azért ezek a csoportok védve legyenek.

az elemi biológiából indulok ki. abból, hogy a humán evolúció minden ága valamilyen közéleti viselkedési mintát hordoz magában. ebből következően ezek az eredetcsoportok különféle közjogi intézményeket preferálnak.

a sémi népek a szupranacionális intézményeket. jelzem az arabok is, és nem csak a zsidók. az arabok lazább föderációban, konföderációban érdekeltek. amilyen az arab liga. a zsidóság pedig szorosabb egységekben. amilyen az usa, illetve amilyen az use (united states of europe) lenne. ezt az atlanti óceán mindkét partján a zsidó és zsidóbarát értelmiség forszírozta. én unionista vagyok, szóval az európai unió alapgondolatával nincs különösebb problémám. szóval én is azt gondolom, hogy szükség van egységes belső piacra, közös pénzre, stb. a szupranacionális intézményeket nálam jobban kevesen preferálják.

csakhogy nem lehet megúszni a társadalmi vitát. és szerintem jogosan mondják azt az euroszkeptikusok, hogy a totális jogegységgel egy puha diktatúra jönne létre. néhány ember döntene európa sorsa felől, akiket nagyon könnyű lenne befolyásolni.

szerintem erre a problémára a válasz nem a nacionalizmus, hanem részben az, hogy európai uniót kisebb föderatívabb egységekre kellene osztani. brit, skandináv, atlanti, mediterrán, közép-európai föderációra. ehhez kapcsolódhatna a keleti partnerség. ez már ugye leszerelné az ukip és az fn (front national) követeléseit. mert az angol és a francia nyelvterület viszonylagos önállóságot kapna. ibériát, itáliát és hellászt nem lenne túl bonyolult déli egységbe terelni. és ehhez kapcsolódhatna anatólia (kis-ázsia/törökország), izrael, észak-afrika, asszíria (közel-kelet), arábia, mezopotámia (irak) és akár perzsia (irán). egy kisebb föderatív egységekből összerakott páneurópai civilizáció előnyös lenne feltéve, hogy az európai unió elég erős. mert ebben a formációban azért ebben egy iszlám-keresztény konfliktus fenyeget. az amerikai és az orosz távolodással európa védtelenné válhat. és erre a nyugatnak nincs válasza.

és itt jöhetnek be a kelet-közép európai hagyományok. a megyerendszer. nekem az a tippem, hogy az errefelé élő kelet-indoeurópai népek a a megye megszervezését eredendően a megye védelemét tartják fontosnak. és ez biológia. ez független az iskolázottságtól. az orosz-ukrán szeparatisták azt mondják, hogy ők majd megszervezik és megvédik luhansk vagy donetsk megyét. egy várost és annak környékét. az egyszerű emberek alapvető közigazgatási egységnek ezt tekintik. ez a megyerendszer.

21 ep képviselői hely van. 21 megye. buda megye (az elég hazafias), pest-buda megye (budapest belső városmagja és annak környéke, szent istván kormányzati kerület), pest megye és a magyarországi középtájak: a vidék (a megyék). szerintem ez tetszene a kelet-indoeurópaiaknak. ez hozná közel az uniót. a parasztok úgy éreznék, hogy végre képviselve brüsszelben. mert ott ül az európai parlamentben a megye kormányzója. vagy ha úgy tetszik, akkor az ispán. az alispán (vicispán) vezeti a megyei (uniós) közigazgatást. ezek az unió (decentralizált) háttérintézményei. (és ha ezek európai pénzből működnek, akkor a megyei közigazgatás függetleníthetők az államoktól.) sőt létrehozhatók az államhatárokon átívelő etnikailag kiegyensúlyozott uniós megyék: szatmár-satu mare, vagy bihar-bihor.

az uniós vidékfejlesztési forrásokat közvetlen a megyékhez kellene rendelni. a területalapú támogatásokat a járáshoz. ezek a miniszterelnökséghez és az oligarchákhoz vannak kötve.

a megyerendszer a zsidóságnak nem jó. (nekik tényleg nem jó.) mert ha budapest nagykerületekre lenne osztva, akkor a központi régióban is elvesztetnék a hegemóniát és a hegemónia illúzióját is. néhány városrészbe (tkp. városias járásba) szorulnának. zsidó, vagy zsidóbarát negyedekbe. de ez a realitás. viszont így létrejöhet az európai jogegység. akár uniós törvényhozás is úgy, hogy a rendeletalkotás megmarad a megyében. megvédjük magunkat a megyében és a járásban. megvédjük a kultúrát és az agrárkultúrát. van egy jogegységi törekvés, de igazodni kell a parasztokhoz. nem az lenne, hogy néhány "zsidó" megalkotja a jogi és a gazdasági szabályokat, hanem csak majdnem.

a korai kapitalizmusban polgárosodást a megyétől, a járástól (tkp. a földtől) való elszakadás vezérelte. de ez a város-vidék ellentét okafogyottá vált azzal, hogy az iparvárosok a megyejogúak, a mezővárosok járásjogúak lettek. járás->megye->nemzet hierarchiában szerveződhet egy mezővárosokból és iparvárosokból hálózat. ez lenne a reálgazdaság. ami a szabad tőkepiacot is korlátozza. mert a helyi rendeletalkotás, a helyhatóság erős. ez a nemzethatárokat is összemossa. mert szatmár-satu mare, bihar-bihor megye "nagy-magyarország" és "românia-mare" része is lenne.

Alkibiadesz 2014.06.16. 10:46:24

@unionista2:
Értem én ezt a koncepciót de az alapvetését elhibázottnak tartom.
A mi esetünkben a megyét egy olyan organikus eredetű közigazgatási képződményként kezeled ami a leginkább megfelelő a kelet közép európai népek biológiai karakterének.
Csakhogy!
A biológiai karakter léte bizonyítatlan és így az a koncepció is kérdéses, amely szerint a politikai problémáink akkor oldódnak meg, ha végre a saját biológiai karakterüknek megfelelő közigazgatási egységbe szerveződnek a népek.
Nem ilyen bonyolult a dolog!
Egyszerűen arról van szó, hogy a már meglévő politikai közösségek jussanak elegendő autonómiához, vagy ha nincsenek politikai közösségek, akkor úgy alakuljanak a közigazgatási egységek, hogy azok ne gátolják, hanem segítsék a politikai közösség kialakulását.

unionista2 (törölt) 2014.06.16. 20:36:04

@Alkibiadesz:
közép-európában alapvetően két közjogi tradíció létezik.
nyugatos (osztrák-német): kerület->tartomány->föderáció
keleties (magyar-lengyel): járás->megye->nemzet
ezek szerkezetükben nagyon hasonlók. méretbeli eltérések vannak. a német kerület nagyobb, mint a magyar járás. a német tartomány nagyobb, mint a megye. a német föderáció nagyobb, mint a magyar nemzet. de nagyon hasonló struktúra. ezeket elvben nagyon könnyű integrálni. egyszerűen össze kell fésülni a kettőt. minden commune (vidéki nagyközség, városias kis közösség) közvetlen választ egy önkormányzati képviselőt. és ezekből aztán olyan közigazgatási egységek jönnek létre, amilyeneket a népek csak akarnak: járás/kerület/megye/régió. ezeknek a városias párjai is léteznek: mezőváros/előváros/iparváros/főváros. ami tradicionálisan járás/kerület/megye/régió joggal felruházott szabad királyi és császári város. a város és a vidék ilyenformán nem egymás alá van rendelve, hanem egymás mellé. az európai civilizáció lényege, vagy lényegi eleme, hogy különféle helyhatóságok váltogatják egymást. a kereszténydemokrácia és a klasszikus liberális demokrácia.

az ortodox nacionalista világkép ettől alapjaiban eltér. a balkániak azt mondják, hogy ezen önkormányzati szintek fölött nemzetieskedni kellene. ők a nemzetté való összekovácsolódást tartják fontosnak. a skandinávok azt mondják, hogy az önkormányzatiságot etatizmussal kell kombinálni. a leszakadó közösségekkel szolidárisnak kell lenni. a kis közösségekbe való szerveződést eredendően a cigányság hordozza magában. a náci haláltáborokban egyes cigány csoportokat nem lehetett "osztályozva" szétválasztani. olyan erős volt az összetartás. persze ezen szint felett ugyanez a cigányság széttartóvá válik. szóval úgy tűnik, hogy a népeknek eredendően különféle méretnagyságok kellenek az optimumkereséshez. és ebben a különféle eredetcsoportok eltérnek. a zsidóság azt mondja, hogy induljunk ki az egyénből és mindenféle önkormányzati struktúra nélkül hozzunk létre egy világméretű hálózatot. egyébként az sem világméretű. szóval arra a zsidóság sem képes. ázsiában nincsenek sehol. és az amerikai és az európai csoportok között sincs szoros kapcsolat. nekem nincs problémám azzal, hogy legyen európai egyesült államok. én unionista vagyok. csakhogy ehhez különféle közjogi tradíciót kell összecsiszolni. a zsidó kultúra csak egy a sok közül.
süti beállítások módosítása