A baloldalnak eddig is csak esélye volt, mától már az sincs.
Egy, Mesterházy lesz a kormányfőjelölt. Kettő, összefogásra szólított fel a "demokrata értelmiség".
Nincs ebben semmi ócska poénkodás, mindkét jelenség nagy precizitással utal arra, hogy a baloldalon semmi sem változik. Se a párt, se a holdudvar.
Azzal a különbséggel (bizonyítva, hogy mindig van lejjebb), hogy ezúttal olyan kihívója lesz Orbánnak, aki maga sem hiszi, hogy győzhet, abban viszont nem tűr megalkuvást, hogy a saját térfelét uralni akarja. Alighanem ez is a privát célja a választásokon. Más sincs. Ami a harmadik sajnálatos -- több oldalról bizonyított -- tényt is az eszünkbe juttatja. Hogy a Fidesz és az MSZP között legalább annyi érdekazonosság van, mint -különbség. A másik terrénumának őrzésében való segítségnyújtás például elemi érdeke mindkettőnek, amit követ minden más. Pártfinanszírozás, ügynökügy, etatizmus -- és a krónikusan sikertelen kormányzás.
Vajon a "demokrata értelmiség" komolyan hiszi, amit mond, vagy csak az egzisztenciális félelme nőtt meg elviselhetetlenül, és ezért süketséget és vakságot fogadott?
Mesterházy, az elnök, Bajnai, a sikeres kormányfő, Gyurcsány, a tehetséges. Van még értelmük a szavaknak? Próbálva elfogulatlanul nézni baloldali polgártársaink ügyét, vajon ez a hármas fogja elősegíteni a válságban lévő baloldal magára találását -- vagy amit leginkább kéne, a megtalálását? Nyilvánvalóan nem. Akkor mit remélnek? Hogy ez fogja leváltani Orbánt, "aztán meg majd lesz idő a konszolidációra és az építkezésre"? Tipikusan hibás balos gondolatmenet. Ki építkezett itt valaha a díszes társaságból, ha a saját házát leszámítjuk? A mai baloldal a saját hozzáértéséből és demokratikus voltából font kettős mítoszba fog belepusztulni -- nagyon helyesen.
A jobboldalon is egyre több a már-már "fülsértő" hang. Értelmiségiek állnak ki maradék önbecsülésükért. A Magyar Krónika ügye egyszeribe belehasított az agyakba: hol lesz ennek a vége? De baloldali szavazónak lenni ma még kínosabb. Világos, hogy Orbán rendszerét le kell rombolni, na de ezekkel?
Nyomorult ország, hogy mindenki megelégszik a cirkusszal, ki kommentelőként, ki ügyeletes aláíróként, ki birkaként, ki járadékosként, ki demokrataként, ki hívőként nézi, ahogy alászáll a nemzet. Nézd, mit csinál! És nézik.
És majszolják a kölcsön kapott kenyeret. Közben röhögnek. Holnap sírnak. Holnapután felmentik magukat. A magyar történelem.
Az utolsó 100 komment: