Van egy barátom, aki kb. 2 éve - az unorthodoxia első evidens jelei óta -- azt mondja, hogy a Fideszt gazdasági lehetőségei beszűkülése fogja megbuktatni, mint elég sok autoriter rezsimet a múltban. A diktátorocskák és megváltócskák (horses' asses) globális uniójában a legelterjedtebb tévhit, hogy szembe lehet menni a világtrendekkel, és egy-két huszáros gesztussal hasmenést lehet kényszeríteni a domináns gazdasági logikára. Nos, ez nincs így. Különösen hamar derül ki az irracionalitás az olyan teljesen függő országok esetében, mint Magyarország, amelyeknek se felhalmozott exportképes -- vagy legalább a túlélőcsomagba elég -- tőkéje (már célkeresztben a kincstári ezüst, a devizatartalék), se ásványkincse, se belső piaca, se alternatív belső erőforrása (szürkeállomány, magas foglalkoztatottság), se reális víziója saját magáról (hazudik magának, mint a vízfolyás), viszont nyakig eladósodott, korrupt, és egymást váltják az inkompetensebbnél inkompetensebb kormányai (mindig az aktuális jelentve a mélypontot).
A gazdasági logika egyébkét alapvetően nem túl bonyolult. Jó esetben költs kevesebbet, mint amit megtermelsz, de legalábbis tudjad fizetni a hiteledet anélkül, hogy a makrogazdasági (kb. növekedési) egyensúlyt tönkre vágnád. Ehhez célszerű az országot valamilyen kiszámíthatóan kanyargó vágányra tenned, ha fenti típusba tartozol, akkor minden energiáddal növeld a hozzáadott-érték termelési képességedet, törd el a korrupciót, csökkents az államot és általában kövesd a hatékonyság parancsait. Kormánynak lenni nem olyan rettenetes nagy mutatvány, mint azt a mostani trupp beállítja. Adott a rendelkezésedre álló pénzmennnyiség, adottak a fix költségek, a különbséget kell okosak beosztani. Ha valami nem sikerül, korrigálj. Ha nincs elég információd, szerezz azoktól, akiknek van. Ha nagy is a hatalmad (pl. kétharmados), akkor is konzultálj, legyél kiszámítható, amennyire lehet, építs bizalmat, és ne terjessz hülyeségeket a nemzetközi partnereidről csak azért, hogy a vérgőzös, a gyerekszobát kényszerűen nélkülöző néped jól érezze magát. (Nemzetet ne hazugságokra építsünk, ha lehet.) Vedd észre, hogy hatalom és az információ centralizálása szükségképpen öngyilkos húzás, olyan nincs, hogy ebből jól ki lehet jönni, főleg nem lehet ezen a tájon, a fenti országjegyekkel. És hát, bármennyire is nehéz ezt elviselnie a megváltócskáidnak, lásd be, nem a hazai lyukakból tolják a passzát szelet.
Mindezt azért írom, mert egyre több jel mutat arra, hogy mostanra a kormánynak sikerült hosszú évekre hanyatló pályára állítania az országot, és éppen úton van afelé, hogy a versenyképesség utolsó morzsáit (az oktatási rendszer képében) az ebeknek vesse. A növekedés lassan elfeledett fogalommá válik nálunk, az államadósság a legutóbbi negyedéves adatok szerint elkezdett visszakúszni a kormányváltás előtti szintre, miközben nominálértéken sokkal több pénzt égettünk el finanszírozásra, mint a még mindig fennálló különbözet, és hát evidens jelei vannak a növekvő társadalmi nyugtalanságnak is. Nézzük csak, mi maradt még... Ja, mindjárt kezdődik az osztogatás a 2027-es büdzsé terhére, az lehet a hiányzó szög.
Az utolsó kapcsolja le a villanyt? Ugyan. Jó is volna. A villanyt mások fogják ránk leoltani, és mi itt maradunk magunkra ebben a sötét veremben.
