Mit csinálnak azzal a rengeteg pénzzel az ún tech cégek, amit felhalmoznak, azon túl, hogy valamennyit visszaadnak a részvényeseiknek? Mi a céljuk tehát a tudásukkal (a jövőbeni bevételüket is garantálandó, de nemcsak ezt)? Szokás mondani, hogy ezek a cégek adatokat vesznek és adnak el, azaz a termékük tulajdonképpen a felhasználókról (users) szerzett tudás. Ez részben így is van, de ahogy a mostanában elérhető doku filmben is előfordul (Netflix), a céljuk valójában több: a jövő modellezése, megismerése, befolyásolása és előállítása az emberek milliárdjaitól (és -ról) folyamatosan halmozott tudás alapján. A termékük tehát -- amennyiben egyre sikeresen képezik le a felhasználóik elmetartalmait -- maga az ember. A szóban forgó cégek a mesterséges intelligencia civil alkalmazásának vezérei, akiknél néhány éve már senki sincs nagyobb hatással az emberiség jelenére és jövőjére.
A tech cégek az AI-n (magyarán a rendelkezésükre álló és folyamatosan gyarapodó adattengerből létrejövő algoritmusokon) keresztül a jelent a jövővel kötik össze a tudás és a prognosztizálható tömeges cselekvés szabályozásával. Nem egyszerűen arról van szó, hogy választásokat képesek eldönteni, hanem kvázi isteni, azaz minden-tudásra törekednek. (Ahogy minden jól működő üzleti vállalkozásnak van, nekik ez a stratégiai céljuk, amit meg lehet ismerni az eszközeik, a cselekvésük és a víziójuk egymásra vonatkoztatásából.)
Az isteni tudáshoz a jövőben valóban nagy eséllyel a technológiai (iszonyú gyors processzorok, iszonyú sok adat, algoritmusok és különböző változók összessége által lehetővé tett) "tudás" vezet a legközelebb. Az isteni tudás kvázi egy 5-dimenziós tenzortér adatállományának felel meg: leegyszerűsítve a 0. dimenzió a pont, az 1. a vonal, a 2. a sík/mátrix, a 3. a konvex vagy konkáv statikus tér, a 4. a téridő, azaz a változó tér, az 5. pedig a téridők összessége (az isteni nézőpont, amivel egyszerre lát mindent ami volt, van és lesz). Az AI célja az utóbbi. Nem lehet más, ha komolyan gondolja magát (ill. a jelzett vállalatok önmagukat). Ehhez "csak" időre (oké, és néhány -- ma adott esetben megoldhatatlannak tűnő -- matematikai és komputációs probléma kezelésére van szükségük). Nyilvánvaló, hogy ezekhez a törekvésekhez képest a kleptokratikus magyar rezsim jelene és jövője csak egy pattanás a téridő testén. Az illiberális állam pedig eljöhet (illiberalizálódó emberiség formájában egyébként már be is kopogott), de messze nem úgy fog kinézni és nem azok lesznek a vezérlő pontjain, ahogy a Krím-Kármelita tengelyen elgondolják. A Magyarországra saját vezetői által rámért romlás nem tétel abban a folyamatban, ami a világot valójában irányítja. Ez csak nekünk fáj itt és most, mi meg szemmel láthatóan fájdalomtűrők vagyunk.
