Ennek a posztnak nincs most egyéb célja, minthogy népszerűsítsen az olvasói körében egy kiváló tanulmányt, amit minden ellenzéki pártnak kivülről betéve ismerni kéne, ha valóban stratégiai igénnyel akarna politizálni. (De ahogy ezerszer megmutattam már ezen a blogon, nem akarnak, pontosabban nem a győzelem igényével. A stratégiájuk a NER-társutasság és az egymás kárára történő növekedés. Tudom, tudom..., már megegyezés született 2022-re vonatkozóan mindenről. Hadd kacagjak egyet! Ez a megegyezés-mantra továbbra is nélkülözi a győzelembe vetett hitet és a megfelelő stratégiát, tehát legfeljebb a választók megnyugtatását, rosszabb esetben a becsapását célozza. Ám lehet, hogy ez a politikailag racionális hozzáállás, ezt támasztja alá legalábbis az elemzés, amelynek kedvéért a poszt született, nevezetesen, hogy a Fidesz nemcsak jól, de komplex alapossággal fedi le a kritikus szavazói tömeget.)
A tanulmányt Róna Dániel és szerzőtársai jegyzik. Kiragadok belőle most néhány táblázatot kommentár nélkül. Aki tud olvasni és minimálisan adatokat értelmezni, az ebből levonhatja azt a konklúziót -- csodálkoznék, ha mást vonna le --, hogy a belátható időben nem lehet itt változás az ország gazdasági ellehetetlenülése és a külpolitikai környezet átalakulása nélkül (hozzáteszem, mindkettő felé van elmozdulás), ill. megdobhatná az ellenzék esélyeit a szegény rétegek választási mobilizálásának teljes kudarca, ezek ugyanis jellemzően a Fideszhez húznak, esetleg valami országot rengető politikai botrány, aminek szintén elhanyagolható az esélye (habár itt a fekete hattyú hatás mindig közbeszólhat). Jó böngészést!
Az utolsó 100 komment: