1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2019.03.19. 16:44 HaFr

Miért nincsen igazuk az identitásharcosoknak LMBTQIx ügyekben sem?

Képtalálat a következőre: „lmbtq fears”

Éppen most vált ismerté a melegek jogait védő Háttér Társaság felmérése, amelyik - kevéssé meglepően - azt támasztja alá, hogy az ún. LMBTQI orientácójú (és identtású) fiatalok komoly nehézségekkel néznek szembe az iskolai közösségekben Magyarországon (is). A verbális és kisebb részben fizikai bántalmazások egyformán érkeznek tanároktól és diáktársaktól.

“Ötödikes koromban az osztálytársaim megtudták, hogy meleg vagyok. Sajnos nem volt valami elfogadó osztályom. Megvertek, vonalzót törtek el rajtam, cipővel dobáltak, stb. Hatodikos koromban kerültem egy másik iskolába, ahol hazafelé menet vertek meg. Rendőrségi ügy is lett belőle. Így megint másik iskolába kerültem, de ugyanúgy folytatódtak a fenyegetések attól a fiútól, aki megvert, Többször volt öngyilkossági kísérletem” - fogalmazott erről egy diák. A példák és a vallomások folytathatók lennének napestig.

Mit javasol a Háttér Társaság a helyzet orvoslására?

  • Több zaklatás- és bántalmazás elleni iskolai szabályzatot.
  • Témába vágó képzéseket, tananyagokat.
  • Érzékenyítő programokat, tanári továbbképzéseket.
  • A zaklatásos esetek monitorozását.
  • És úgy általában befogadóbb környezetet.

Magyarul intézményesített toleranciát.

Ez azonban megint a helyzet nem értéséről árulkodik. Bár mondhatjuk, hogy sok kisebbség sok tízéves, adott esetben még hosszabb - a protestáns vallások több évszázados, a fekete kisebbség évszázados - munka árán javított a helyzetén, ennek az ára végső soron a liberális demokrácia meggyengülése lett. Azzal, hogy az identitásharcban az egyenlőségre és az elvárt vagy államilag kikényszerített toleranciára esik a fő hangsúly -- amint érvelni fogok, a szabad helyett --, a nyugati társadalmak egyre konfliktusosabbá váltak szimbolikus és erkölcsi kérdésekben. Ma már egyenesen azt mondhatjuk, hogy a liberális demokrácia -- szabadság- és alkotmányosság alapú -- kultúrája a múlté, a viszonylagos békét már nem a közös értékek, hanem az értékbuborékok közötti modus vivendi biztosítja.

Egy szabad társadalomban az LMBTQI kisebbségek jogait nem a toleranciára kell alapozni (ami bizony értékek és életmódok tolerálását várja el az azoktól idegenkedő vagy egyenesen félő polgároktól, tehát folyamatos, kényszerítő önmegtagadásba taszítja őket), hanem a mindenkit egyformán megillető szabadságra, ahogy egyébként a XX. század derekáig még a legtöbb nyugati polgár gondolta. Amikor a vallási kisebbségeknek, a nőknek, a feketéknek vagy épp a homoszexuálisoknak nem voltak a maihoz fogható jogai, akkor észszerűen úgy jellemezték a helyzetet, hogy nem volt mindenki egyformán szabad, nem úgy, hogy a többség nem tolerálja a kisebbséget. A tolerancia célja mindig a szabadság volt (lásd pl. Locke ún. Tolerancialevelét vagy J.S. Mill véleményét a Szabadságról c. munkájában), nem a mások identitásának tiszteletben tartása. Ez utóbbi nyafogás (és mindösszesen inkoherens, lehetetlen küldetés) áll - többek között - a szabadság mint végső emberi állapot eróziója mögött.

A gyerekeinket nem toleranciára, hanem szabadságra kell nevelni. Nem a saját értékeikkel kapcsolatos konfliktusra kell alapozni a mások elismerését, hanem a mindenkit összekötő egyforma szabadságra (amelynek, ha jól működik, megvannak persze a saját intézményei és hagyományai). Ha én a gyerekeimnek érvelnék az LMBTQIx kisebbség erkölcsi egyenlősége és jogai mellett, azt nem úgy tenném, hogy toleranciára kérem őket (amivel a legkevésbé sem szolgálom az ő szabadságukat sem), hanem azzal, hogy a szabadság (és a humánum) köré szervezem a szemléletüket -- hogy szégyelljék majdan, ha nem adják meg a saját szabadságukhoz hasonlót a másiknak akár a félelemtől mentes élet, akár az önmegvalósítás értelmében. És ehhez nem kell tolerálniuk sem senkit.

Más kérdés, hogy ugyanez miatt az LMBTQIx aktivisták is fordítva ülnek a lovon. Amíg identitásharcra rendezkednek be, addig ne csodálkozzanak, hogy identitásokkal találják szembe magukat.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr3714701174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2019.03.19. 18:45:11

@nevetőharmadik: ez a degenerált macula utáni fázis :)

Carmichael 2019.03.19. 18:50:31

Igazad lehet, én a megértésre és ezáltal történő elfogadásra adtam volna elsőre a voksomat, de végső soron a szabadság(om) kiterjesztése mindenkire valóban egyszerűbb és erősebb érv lehet. Ezzel együtt nem vetném el azt, hogy a megértés legyen az alapja mindennek.

Khonsu 2019.03.19. 19:37:07

Így kellene lennie, mert a mai "intézményesített tolerancia" felhívás keringőre. Egy versenyhelyzetet teremt az identitások között, hogy ki mekkora kényszerű toleranciát (vagy annak hiányát) képes kiharcolni.

A szabadság megoldhatná ezt a problémát, csak sajnos a harcoló felek vezetőinek a béke nem áll érdekében, a többiek pedig nagyrészt követők.

Janossz 2019.03.19. 19:41:22

Én nem vagyok ideológiailag elég képzett ide.
A fogalmaim szerint mások másságával együtt, annak felvállalása szabadságának elismerése a tolerancia.

Ez a poszt számomra afféle tojásfestés finggal kategória, már bocsánat a népies kiszólásért.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2019.03.19. 19:56:48

@Janossz: egyezzünk ki a fing nélküli változatban, húsvét közeledtével

Janossz 2019.03.19. 20:04:50

@HaFr: Jó.
Én úgy látom, túl sokat foglalkoznak/-unk a témával.
Részemről beérem annyival, hogy nem mutatok érdeklődést mások efféle identitása iránt, cserében elvárom részükről is, hogy hanyagoljanak.

Egyfajta távolságtartó közönnyel viszonyulok a kérdéshez. Sem velük, se ellenük.
Jobb ötletem nincs. Éljenek boldogan, és hagyjanak békén. Ennyi.

ricardo 2019.03.19. 22:10:57

A meleg osztálytársát elverő diákot nem a homoszexualitásról kell felvilágosítani, hanem arról, hogy nem alkalmazhat erőszakot másokkal szemben. Sem nőkkel, sem melegekkel, sem zsidókkal, sem senkivel szemben.

Boross Bence 2019.03.19. 22:59:28

@ricardo: Ez remélhetőleg csak egy pongyola megfogalmazás tőled, különben kinyílik a pacifizmus-vita doboza is.

Boross Bence 2019.03.19. 23:07:19

Az identitáskonfliktusok kezelésére miféle gyakorlati mechanizmust tartalmaz ez az ún. "szabadságra nevelés"?

NagyonPC 2019.03.19. 23:44:28

A baj ott van, hogy a mindenkori többség saját szabadságának kiélése sokszor abba a kényelmes hitbe ringat bennünket, hogy minden jól van úgy, ahogy van.

Egy profán példát felhozva: mint férfi, mindig örülök, hogy a különféle intézményekben a folyó ügyeimet gyorsan el tudom intézni, míg a női WC előtt hosszan kígyózó sorok állnak. Egy kicsit ég az arcomon a bőröm ilyenkor, de ez hamar elmúlik, gyorsan továbbállok. Mikor lesz végre olyan szabályozás, ami a tényleges igényeknek megfelelő mennyiségű létesítményt biztosít? Ha mi férfiak megelégszünk a saját kis szabadságunkkal, akkor ezt bizony az "identitásharcosoknak" kell majd kiharcolniuk.

ijontichy 2019.03.20. 02:46:26

@poszt: Jó! Sőt, nagyon jó.
Btw... van valami vicces abban, hogy az LMBTQI az esetek zömében a (hátrányos) megkülönböztetés ellen küzd, ám nemegyszer olyan jogokért, amelyek végső soron tkp. megkülönböztetik őket :-).

@NagyonPC: nyugati autópályák mellett, nyári csucsuban nem egyszer láthatsz olyat (ha a kialakítás megfelelő persze), hogy a férfi WC kabinos oldalára beengedik a hölgyeket (nagyon sokan gond nélkül igénybe is veszik). És itt jön a dolog lényegi része: a megfelelő neveltetés, szocializáció. Tudunk viselkedni, ügyelünk a tisztaságra, és természetes számunkra, hogy amit fent betöltünk, attól meg is kell szabadulnunk, és ennek módozata fizikai felépítéstől függ, nem agyi/hormonális beállítottságtól.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.03.20. 03:11:37

@Boross Bence:

"Ez remélhetőleg csak egy pongyola megfogalmazás tőled"

Szerintem ez történt: én kicserélem az 'alkalmazhat'-ot 'kezdeményezhet'-re és már nincs is pacifista allúzió (vagy legfeljebb 'passzív' pacifizmus marad):

A meleg osztálytársát elverő diákot nem a homoszexualitásról kell felvilágosítani, hanem arról, hogy nem kezdeményezhet erőszakot másokkal szemben.

Ez a NAP, a Non-Aggression Principle: (arányos) önvédelem jogos, de erőszak alkalmazásának kezdeményezése (beleértve az erőszak alkalmazásával történő hiteles fenyegetést) -- vagyis az aggresszió -- nem jogos.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.03.20. 03:26:18

Mindeközben:

High school students caught circulating list on social media that ranked female classmates by looks
Hope Schreiber Writer,Yahoo Lifestyle•March 19, 2019

news.yahoo.com/high-school-students-caught-circulating-list-social-media-ranked-female-classmates-looks-210707071.html

Gimis fiúkat megreguláztak mert 18 végzős lányt listáztak a keresztnevükkel és pontszámmal a kinézetükről.

Az egyik csajóca, aki neve szintén fent volt a listán -- de a cikk nem adja meg a pontszámot, amit kapott :-P -- így látja a dolgot:

Corcoran said that a meeting was organized for the girls involved to share their feelings while the boys “sat and listened.” To the student, it “wasn’t good enough.”

“It was like seeing everything you are insecure about brought to you by someone else. Putting a number on a girl like this is the same as any other slur — a homophobic or racial slur. It’s a way to degrade women,” she said.

Tehát az iskola csinált egy olyan rendezvényt, amit a kínai kommunisták (nagyon kb.) "osztályharcos gyűlés"-nek hívnak: amikor kiállítanak embereket a tömeg elé (gyakran táblával a nyakukon, amin a 'bűneik' vannak felsorolva), majd önkritikát gyakorolnak, és tűrik a tömeg (ekkor már csőcselék) verbális abúzusát.

No hát itt nem volt önkritika-gyakorlás, hanem egyből a verbális abúzus elszenvedése következett.

Így bánik egy amerikai középiskola az odajáró heteroszexuális fiúkkal.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.03.20. 03:32:42

@neoteny:

Ja, és ez a riportázs a Yahoo Lifestyle -- Életstílus -- szekcióban jelent meg. Lehet, hogy ha lett volna Yahoo News a késő-középkorban, akkor az Inkvizíció tevékenységéről is a Lifestyle szekcióban számolt volna be: recenzió a _Malleus Maleficarum_-ról, interjú Tomás de Torquemada-val, "Hogyan öltözzünk egy auto-da-fe alkalmával" szartoriális tanácsok polgárnőknek.

ricardo 2019.03.20. 15:34:16

@Boross Bence: A társadalmi együttélésnek vannak szabályai, és nagy társadalmak esetében a békés együttélés kizárólag protokollon alapulhat, és nem érzelmeken. A megfelelő viselkedési mintákra éppen azért van szükség, mert egy nagy társadalomban képtelenség, hogy az emberek mind kedveljék egymást, vagy egyetértsenek ízlés, mentalitás, életvitel stb. dolgában, vagy akárcsak ismerjék egymást. Nagy társadalmakban az emberek legtöbbszőr olyan sokfélék, hogy óhatalnul léteznek szimpátikák és antipátiák. Szabályokra éppen azért van szükség, hogy azok is együtt tudjanak élni, akik egyébként nagyon különbőző emberek, és aki személyesen esetleg nem különösebben kedvelik vagy kedvelnék egymást (ha közelebbi kapcsolatba kerülnének). De ha van néhány olyan elemi viselkedési szabály (alapvető norma), mint a másik ember életének, testi épségének, tulajdonának stb. tisztelete, meg néhány, a szívélyes viselkedésre vonatkozó egyszerű szabály (udvariassági norma), akkor az emberek nagy közösségekben is képesek együtt élni. Úgy, hogy mindenki nagyjából élheti a maga életét – melegként vagy épp gój motorosként. Az élet minden területén van némi egyszerű protokoll. Pl. hogyan legyünk jó szomszédok. Betarunk egy-két szimpla viselkedési szabály: pl. köszönünk a másiknak, nem csapunk zajt este kilenc után meg ilyenek. Nem kell a szomszédunkat szeretnünk, nem kell együtt karácsonyoznuk. Ha követünk egy viszonylag könnyen tartható viselkedési mintát, akkor jól kijöhetünk a szomszédunkkal. Akkor is, ha épp kínai. Ugyanígy van protokollja annak, hogy minként legyünk jó kollégák stb. Az „érzékenyítés” talán nem hasztalan, de nem megoldás. Egy szabad társadalomban ui. nem az a cél, hogy az emberek szeressék egymást, meg egyformán érezzenek, vélekedjenek dolgokról stb., és ilyesmire nem is lehet alapozni semmilyen nagyobb közösséget. Természetesen egy szabad társadalomban is fontos az egyéni identitás megélése, de ehhez alapvetően autonómiát kell biztosítani az embereknek, amit általános viselkedési mintákat követve érhetünk el, és nem az emberek egymás iránti érzékenyítenésével. Aztán majd mindenki szépen eldönti, hogy személy szerint kihez vagy mihez vonzódik. Minden mást meg tolerálok, vagyis eltűrök, ami épp csak annyit jelent, hogy betartom az együttélés általános protokollját. A meleg osztálytársát elverő diáknak azt kell megtanítani, hogy vannak alapvető viselkedési normák. Mindenekelőtt az, hogy tisztelem mások testi épségét.

ricardo 2019.03.20. 15:37:42

@ricardo: legtöbbször, óhatatlanul, szimpátiák stb.

nevetőharmadik 2019.03.20. 19:21:35

@ricardo: köszönet az "antipátia" szó használatáért <3 :)

@NagyonPC: vagy: mikor törlik el végre az erre vonatkozó szabályozást, és engedik, hogy a középületek építői a várható használatnak megfelelően alakíthassák ki a mosdókat (és például ne legyen kötelező túlméretezni a férfimosdókat a női mosdók kárára)?

ricardo 2019.03.20. 21:56:04

@nevetőharmadik: Kevés embert iránt érzünk szimpátiát, szolidaritást, na pláne barátságot, szeretetet. Ezek az affektusok csak kis közösségeket tarthatnak össze. Nagy társadalmat nem lehet rájuk alapozni, kizárólag elvont szabályokra. Teljességgel utópikus elgondolás pl. szeretetre alapozni egy társadalmat. Az ilyesmi túl sokat követel az emberektől. Egyetlen embertől sem várhatjuk ugyanis, hogy mindenkit szeressen, vagy akárcsak kedveljen, azt viszont elvárhatjuk, hogy betartson bizonyos viselkedési szabályokat. Az „érzékenyítés” pl. annyiban tévedés, hogy az emberek sosem fogják teljesen „elfogadni egymást”. De nincs is erre szükség, elég az, ha néhány formális szabályt el tudnak fogadni.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.03.20. 22:34:56

@ricardo:

"Kevés embert iránt érzünk szimpátiát, szolidaritást"

Ez valószínűleg függ az egyéntől is, pl. a Nagy Öt személyiségi tengely egyike a neuroticizmus, ti. hogy mennyire "ideges" típus a kérdéses személy.

Anekdoták nem adatpontok, de megemlítek kettőt: középiskolában kollégista voltam; egyszer álltam a háló ajtaja mellett (kívül), amikor kiszaladt egy gyerek a hálóteremből, miközben egy másik srác átszaladt a folyosó végén lévő lengőajtón, és a kettőjük összeütközött (derékszögben futottak egymásba). Én meg reflexszerűen azt mondtam, hogy 'bocs': mindkettőjükkel szimpatizáltam egyszerre (habár egyikőjükhöz sem fűzött semmi különösebb kapcsolat: már nem is tudom, hogy kik voltak).

Amikor (nagynéha) orosz autósok fedélzeti kameráival felvett videókat nézek, akkor a láthatóan fájdalmas 'eséseknél' nekem viscerális reakcióim vannak: a gyomrom összerándul, 'beleérezve' a balesetet szenvedett traumájába. Ugyanez az érzés nem lép fel bennem akkor, amikor pl. ökölvívó-meccseket nézek: érzelmileg 'tudom' azt, hogy a küzdelmet folytatók profi sportolók akik bevállalták azt, hogy trauma fogja érni őket a sportesemény során -- sőt az ökölvívás esetében a trauma okozása a cél.

Persze ettől még egyetértek a hozzászólásod lényegével.
süti beállítások módosítása