Csupa jó hír.

Kaputt a liberális nagyurak tombolásának lassan.

Lehet ,hogy belépek a Pártba, az asszonyt lecserélem egy (kínai ) robotporszívóra, a fizumat meg átváltom jüanra.
A korlátozó-szankcionáló állam már eddig is szépen muzsikált , most már csak az állami megfigyelő kamerákat várom a nappalimba. Most hallom, csengetnek...már itt vannak a szerelők.

@maxval bircaman balcán:
Ne örülj túl korán. Valami sokkal sz@rabbat fogsz kapni helyette.

@fgzb:

Ideiglenesen lehet, de hosszabb távon jobb lesz.

Nyugati orientáció? A nyugat is egyre kevésbé nyugatorientált. Ahogy ezt mondom hosszú ideje, a nyugtai kisember a szövetségesünk.

Vannak terveink... A feleségem már tudja, de ő is csak tegnap este óta.:-)

Szóval: nyugi!

Miután kiépült a több nyomvonalú Selyemút, függővé is vált Európa Kínától.

Amíg a kínai tech-cégek/infrastruktúra (a "kínai-technoszféra") nem veszi át Magyarországon, vagy bárhol Európában a "nyugati-technoszféra" helyét/szerepét, addig nincs ok a pánikra. Addig még "nyugatiak" vagyunk.

Ha ez változik, akkor kezdhetünk aggódni, bár kínai vonzáskörbe sodródni még mindig sokkal jobb lenne, mint az oroszba (ami idő kérdése, de szerintem szintén a kínaiban végzi, csak hát ugye addig...).

Szerintem pedig a 444.hu szándékosan ferdít Orbán pedig blöfföl, vagy minimum ez a szöveg is a hintapolitikája része és ezzel üzen, provokál, de miniumum örül hogy a pélyán van és játszik. A realpolitik meg az hogy a jelenlegi legnagyobb kereskedelmi partnerünk az EU / Németország és az eddigi tapasztalat az sem Orbán sem a Matolcsy nem anniyra hülyék, mint amilyen meredek kijelentéseket tesznek időnként a nyilvánosságban.

És persze lehet túl sok mainstream német sajtót olvasok, ezért onnan nézve nekem úgy tűnik a mag Európa polgárságában nem lankad az euroatlanti elköteleződés és az EU népszerűsége (utóbbi egyékbént nálunk sem) és a nemzetállamok inkább a múlt, de semmiképp sem a jövő. Szóval én egyenlőre nem látom ennyire negatívan a helyzetet és ha a magyarban már nem is, de még bízok a a nyugati demokratikus berendezkedésekben és a nyugati társadalmakban. És az életmúdunk szempontjából Kína, Putyin, Erdogan, Trump és a többi faszkalap helyett jobb lenne ha mindenki az előbbieknek szurkolna, csak szólok.

@FreeTibet:
szerintem ezek csak egyszerű opportunisták, mint a legtöbb politikus.
látják, hogy azért kínának is akadnak gondjai, most még ott a kereskedelmi háború is. megpróbálnak hasznot húzni belőle. úgy hogy közben egymással is versengenek, kinek sikerül beljebb kerülni a kínai elvtik szívébe(márcsak anyagi szempontból is).
ebben lehet igazuk.

@Bánegressy: Persze, Kína hatalmas piac és ezt a játékot mindegyik ország vezetői / gazdasági elitje játsza.
Orbán persze hamishártyás és mindig többféle outra megy, mert ha beszakad a jüan, akkor kevesebbet kell visszafizetni nekik és win, ha pedig tovább erősödik a kínai gazdaság, akkor anyagilag ugyan nem járunk jól, de legalább van egy hivatkozási alap, hogy mi már milyen régi megbízható partnerek vagyunk.
Szimpla állampolgári szabadság szempontjából persze az amerikai vagy nyugat-európai függés jobb, mint a kínai függés.

@FreeTibet: hosszú távon ez lehet, én is ezt hiszem, de hosszú távon mind halottak vagyunk... A mai európai politika azonban a népei ellenében működik, értékvesztett, manipulatív és gyenge, innen hogy Orbán akaratereje messze jobban hasít, mint öt éve hittük volna

@HaFr: Minden szép történet végetér egyszer.

@poszt: @HaFr: Ne együk oly forrón a kását. A globalizációnak nincs alternatívája, és nem jelenti feltétlenül "rendszerek" exportját - így "iránya" tkp. lényegtelen.
"de hosszú távon mind halottak vagyunk..."
Épp ezért tökmindegy, hogy ötven, száz, vagy ötszáz év - legrosszabb forgatókönyvként egy III. vh. közbeiktatásával - de én nem látok alternatívát.
A globalizáció olyan, mint egy hangyaboly, vagy a bürokrácia. Elemei (és nagyon sokan vannak!), bár zömük nem is gondol magára mint a globalizáció részére, ott ülnek a Szilícium-völgy szoftlaborjaitól kezdve a svájci vegyipar fejlesztőlaborjain, a Mumbai-i egyetemen át a kínai és japán tech-szektor fejlesztőlaborjaiig (a globális üzleti élet szereplőiről nem is beszélve). És kooperálnak. A globalizációt nem irányítja - érdemben nem is tudná - a konteók kedvenc titkos csoportja, se a Sorosgyuribácsi, maximum egyesek jobban felismerik az általa nyújtott lehetőségeket és azokat kihasználva nagyobb (értsd láthatóbb) méretekben játszanak. Politikai rendszerekkel uralni nem lehet, max ideig-óráig torzítani.
Tehát csak a mi élethosszunk horizontja szempontjából szignifikáns, hogy vityának sikerül-e néppártot foglalnia, vagy beüt-e két éven belül a következő krach (ami esélyesen kukába küldené Trump-ot)... stb. De - ebben egyetértek - rövid-középtávon valóban mérföldkőhöz értünk.
Jövő tavasszal meglátjuk, mennyire "citoyen" a magországok polgársága. Emellett (szvsz.) a magországokban feltörekvő "szélsőjobb" zöme nem is szélsőjobb, csak felismerték, hogy a krach + migránsválság vonatára ülve egy választással is a húsosfazék közelébe kerülhetnek. Ami simább és gyorsabb, mint mondjuk egy klasszikus ("történelmi") tagpártba lépve (sok az eszkimó) politikai karrierbe kezdeni ;-). Nem hinném, hogy fontolgatnák a libdem + kapitalista gazdaság kombó szétverését (az értelmesebbje biztos nem, és a "selejtet" majd úgy is kidolgozzák maguk közül). A liberalizmus pedig a fejlődés motorja, lényege - ez így volt az őslevestől kezdve, és így is marad - nem véletlen a fejlődés elképesztő gyorsulása a II. vh óta. Más kérdés, hogy a "vegytiszta" liberalizmus (mint ideológia) egy marhaság, annak minden mellékhatásával.
Szóval szvsz. ez a pohár még messze nem üres, legfeljebb lehangoló látni, hogy vitya húszávnyi ostoba, ám makacs következetessége úgy tűnik valami eredményt hoz.

@ijontichy: Nagyon érdekes az amit mondasz. A világtrend a komplex virtuális hálózatok felé halad, legyen az bármi. Na most ezen hálózatokat arról ismered meg, hogy nincs benne fizikai faktor, csak a már meglévő erőforrásokat allokálja. Magyarul, te lehetsz a király egy-egy céggel, ami nem csinál mást pl. csak szabad erőforrást oszt el. Legyen pl. szabad ágy, egy szabad ülés egy kocsiba, adott irányban, mocskos WC, vagy bármi. Na ez lesz a global layer, amire építeni lehet egy-egy business modellt. Ez majd hozza magával a layerek metszéspontján belüli komplex profit kicsatolási pontokat, amire layer függő üzleti modell írható. Na most azok a nemztetek basznak rá inkább ebben a szisztémában, amelyek gyártásra, és gyártás közeli innovációra építették fel a prosperitást, legyen az végtermék alapú.
Itt van a történet lényege. Ki uralja az ellátási láncokat., annak komplexitását? A 100 éve kialakult ellátási láncokat ki lehet baszni a picsába. Jön egy cég, kitalál valamit arra, hogy mostantól ez az adat valamiért fontos, és ráépít egy lokális láncot. Tehát nem temetném a lokalitást, mivel nagyon komoly érték lesz. Szabad döntési helyzetben lesz. Tervezett módon eldöntheti azt, hogy hogyan akar kapcsolódni a globális layerhez, vagy annak lokális lecsatolási pontjaihoz. Na most ez meg fog határozni egy kicsatolási profit szint maximumot, amit maximálisan el lehet érni az adott működési móddal a lokalitásban. Ahhoz kell komplex innováció, hogy ebből a lecsatolási pontból hogyan lehet kihozni a maximumot a lokalitásban. Ennyi ez, nem több. A bázeli labor addig tud regnálni, míg érvényesíteni tudja a hozzá kapcsolódó lánc az innováció értékét. Kibaszott nagy a verseny, ennyi ez.
Nem temetném én a lokalitást, a baj az, hogy lófaszt nem tud az átlagember erről az új gazdasági paradigmáról. Egyszerűbb beszélni baromságokról.

@lecsós:
1. milyen szóval (kifejezéssel) helyttesíthető a 'kicsatolás'?
(úgy tlán érthetőbb lenne számomra, fogyaszthatóbb).

Amiként a 'layer' kifejezést is inkább fordítanám ( r é t e g helyett) legfelső rétegnek, ugyanezen okból.

2. "azok a nemzetek basznak rá"... amelyek gyártásra, gyártásközeli.... stb.

mi van, ha a termelő, fizikai terméket előállító gyártásközeli innovatív MAGA IS felfedezi és használja a lehetséges 'kicsatolási pontokat'? Tehát van, illetve lesz layerfüggő üzleti modelljük?
Ehhez nagy méretekben hálózat, és tőkeerő kell...
Azt hogy e kettős modellt kell használniuk, arra nyilván az ő tudoraik is rájöttek már, csak lesznek olyanok akik meg tudják valósíítani, és lesznek, akik nem.
Akkor tehát a világ hatalmi szerkezete eszerint fog (át)struktúrálódni.

www.youtube.com/watch?v=EuKhccJi_GI

@screpes:
1.
A kicsatolási pontot nagyon nehéz lefordítani, mivel ez a fajta gazdasági gondolkodás nagyon idegen a hazai közgazdaságtani, vagy vállalat gazdaságtani gondolkodástól.
Az élelmiszergazdasági gondolkodás simán használja a fogalmi környezetet, vagy 40 éve, amióta elkezdték nézegetni a végtermék alapon szervezett moduláris gyártási terek gazdaságtanát világszinten.

Kicsatolási pont minden olyan fizikai, vagy virtuális hely a gyártás során, ahol a terméket átadják, és ezáltal keletkezik egy ellenérték fizetési ígérvény, legyen az cégcsoporton belüli, vagy szerződéses jogviszonyon alapuló kapcsolat cégcsoporton kívülre, ez független fogalmi környezet a költséghelytől.
A cél az, hogy ezeket a kicsatolási pontokat identifikálják, és mérhetővé tegyék szerepét az értékláncban. Foglalkozgatnak ilyenekkel ebben az esetben, hogy hogyan néz ki egy termékcsoport gyárthatósága idegen értéklánc száméra, vagy mi van akkor, ha saját értékláncba tervezek terméket. Másképp nézhet ki a kicsatolási pontok rendszere.
Most, hogy bajok vannak, és újra kell tervezni az értékláncokat, nagyon vakarják a fejüket, hogy mi legyen, mivel egy-egy kicsatolási pont áthelyezése komoly dilemmát, és költséget okozhat, és kihathat a cég globalizált működésére.
A baj az, hogy olyan szinten jött át ez a fajta gondolkozás a számítástechnikából a 70-es évektől az élelmiszergazdaságba, hogy elég nehéz lesz valamilyen szintű komplex megoldást adni a problémára. A világ élelmiszergazdasága egy rendszert alkot, ez lett a legnagyobb probléma, több szempontból. Most keresgetik a rendszeren belül a lokális súlypontokat, és regionális egyensúlyokat, és nézegetik a lokálisan globális üzleti modellek "jósági fokát".
Az van, hogy kis hazánkban, de Európában sem tudja értelmezni egy Kkv azt, hogy akkor most milyen kicsatolási pontok adottak a gazdaságban, és erre milyen lokális időszakkos üzleti tervet tud írni. A gazdaságirányítás mindenhol 30 éve barom ahhoz, hogy ezt értelmezze, és pl. leírjon egy regionális kicsatolási pontot pl. az élelmiszergadzaságban. Ha lenne ilyen, tele lennénk innovatív vállalkozásokkal, legyen az egy személyes cég,, vagy 1000 fős regionális középvállalat.
Ezért van az, hogy egy szaros laptoppal programozó csávók kitalálják azt, hogy milyen fasza üres ágyakat értékesíteni világ szinten minden városban ahol nevezetességek vannak. Szálloda ipar elmehet a francba, lehet tüntetni, vagy megnézni azt, hogy mit lehet csinálni, hogy valamilyen szinten lehessen lépést tartani ezzel a világtrenddel. Az élelmiszergazdaság ebben a játéktérben nyomul 40 éve, és szépen elkezdte kibogozni ezt problémakört. Nagyon érdekes ennek a történetnek a szakirodalma. Kellene hazánkban is olyan hely, ahol ilyen játékok gazdasági modelljeit lehetne komplexen modellezni, azt hiszem, 1000 milliárdokkal lehetne megtolni a gdp-t. De ehhez érteni kellene, amit nagyon nem láttam a professzoraimon az egyetemen. Jön egy csücsöri csávó, innovatívan nyúl hozzá egy témához, és iparágakat taszít a porba. Ilyen világot élünk.

2.
Tételezzük fel, érzi azt, hogy vannak kicsatolási pontok, mivel pl. olyan cég, ami 300 éve innovál. De megint itt vagyunk egy komplex technológiai váltás hajnalán, ami fel fogja forgatni a gazdaságtant, is, és pl. a cég végtermék alapú gyártási környezetét, feltéve, ha szükség lesz a végtermék rendszerére. De mi van, ha olyan kicsatolási pont van a rendszerbe, amit nem Ő írt meg, de már a létezése is frászt hozza rá? Azért, mert nem Ő határozta meg a kicsatolási pont működését, ezáltal a profit környezetét, stb. Ha elkezdni vizsgálni, lehet hogy azt mondja, kurva nagy szarban vagyunk, legyünk bár kibaszottul gazdagok. Valamit találni kellene. Most megy a sírás és a rívás, a gatyába szarás, és sorolhatnám. Mivel ez téma nem lóvé kérdése. Ott tartunk, hogy van a sas, meg a róka. A sas pont leszarja, hogy mit csinál a róka, mivel nem kell hogy érdekelje.

Az élemistzergazdaság ezzel a problémakörrel minden olyan történelmi helyzetben szembe találkozik, amikor beköszöntött egy technológia váltás, ami az emberek életét, és valósághoz való hozzáállását alapjaiban írta át, és sikeresen megoldotta. Csak erről nem beszélünk, nem kutatási terület kis hazánkban. Nincs meg rá az elemző képesség. Pedig nagy szükség lenne rá. Addig jutnak páran, hogy meglátnak egy kicsatolási pontot, - nagy nehezen észreveszik - elemzik, és összeszarva elmondják azt, hogy mi lesz a következménye annak, ha nem tudnak hozzáférni, szopás lesz, meg fogcsikorgatás, és nem lesz money, meg kenyér. Egyet felejtenek el - mert nem kajával foglalkoznak - hogy ilyen esetben nem az a lényeg, hogy hogyan néz ki egy kicsatolási pont működése - amit ugye mások írtak meg a lokalitásnak - hanem a következőt:
Jóvan bazzeg, így működik ez a történet, meg ez lenne a következménye. Na de mi van akkor, ha azt mondom, tudom hogyan működik, és kikapom belőle azt az eszenciát, amire lőni lehet. Az élemiszergazdaságban csodás megoldásokat látni erre a játékra. :) :)

@lecsós:

Mit szólnál hozzá, ha lenne olyan technológia, melyet ráeresztve az adott rendszerre az abban rejlő összes kicsatolási pontot feltárná? :)

@Khonsu: Van ilyen cuccos, MI-vel kevert megoldások, nincs ezzel gond. Csak komplex hálózatok optimalizálására használgatják őket. Mondhatni ha van egy dinoszaurusz céged, rá lehet ereszteni a rendszerére, hogy akkor most találjon választ arra, hogy pl. egy gépsorokat hogyan lehet adott telephelyeken üzembe állítani pl. optimális költségszint mellett.
A dinoszauruszok elég sokat fizetnek ilyen cuccokért, nincs ezzel gond.
A gond ott van, hogy ebben a történetben dinoszaurusz versenyezhet dinoszaurusszal. A dinoszaurusz meg nem innovatív állat, jött a patkány, és szépen túlélte a meteorit becsapódást.
Amiről én dumálok, az nem vállalaton belüli játéktér, hanem valamilyen változók mentén definiált gazdasági működési tér, ahol elemezgetni lehet ilyen kicsatolási pontokat. A laptopos csávók pont beleszartak abba, hogy pl. hogyan és milyen MI-vel kevert fasza megoldással tudja optimalizálni a saját költségszintjét pl. egy logisztikai cég.
Kitalálták, hogy szabad ágyakat értékesítenek világszinten, oszt szevasz. Erre meg elég kezdetben egy faék egyszerű technika, /pl. LAMP/ oszt jóvan. Ezzel meg szarrá tudják verni a szállodaipart.
Ennyi ez, erről beszélek. Tudod, a sas pont leszarja azt, hogy a róka mit csinál, nem is kell hogy érdekelje.

Erről megy a diskurzus az élelmiszergazdasági innovációknál, hogy mi a pé lesz, meg hogyan, meg ki hogy miért, mivel fog roppant sok lóvét keresni.
A kaja business jobban, gyorsabban fejlődő innovációs teret takar globális szinten, mint bármely másik ma innovatív húzóágazatnak tekintett iparág, gyorsabb, jobb, precízebb, egyszerűen azért, mert minden ember napi szinten kapcsolatba kerül vele. :) :)

@lecsós:

"Amiről én dumálok, az nem vállalaton belüli játéktér, hanem valamilyen változók mentén definiált gazdasági működési tér, ahol elemezgetni lehet ilyen kicsatolási pontokat. "

Én is erről dumálok. Nem kell hozzá még MI sem. Úgy nevezik, hogy blokklánc. Ha ezt alkalmazod egy rendszerben, akkor kibuknak a kicsatolási pontok.

@Khonsu: Nem. ebben nincs igazad. A blokklánc csak az adott tervezett célra tökéletes, de másra nagyon nem. Az adott szervezethez kapcsoltan tudsz meg + infót, semmi mást nem kapsz meg.
Egy multi dimenzionális gazdasági térnek nevezett játéktérben, ahol sok a szereplő, sok az érdek, nagyon nem tudsz mit kezdeni azzal, hogy az egyik szereplő blokkláncot használ.
Amivel kezdeni kellene valamit, az az, hogy le kellene írni a gazdasági tereket, és szimulálni a működésüket. Ha megvan, lehet modell függő végtermék alapú gyártási rendszereket tervezgetni. Ez megy az élelmiszergazdaságban a 70-es évektől. Ebből alakultak ki a platform független gyártási struktúrák, melyek mára egy egész meglepő globális integrációs fokot alkotnak. Na most ebben kellene valami okosságot tolni, hogy pl. egy kkv szerepet lehessen tervezni egy-egy szimulációs modellben.
Dumálunk itt a zobánról, hogy így, meg úgy, de ló pikulát nem tudnak hozzátenni a valósághoz (pl, hogy mi lenne a tutti gazdasági modell egy kkv-nak a keleti végeken 2018-ban) a gazdasági szakembereink, haldokolnak a magyar cégek, csak a nagy szaros duma megy, meg hogy a zorbán marad még vagy 50 évig. És ez számomra eléggé szánalmas teljesítmény.

@lecsós:

Sejtem már mire gondolsz. Szerintem azt majd csak akkor lehet megvalósítani, amikor már minden mindennel össze lesz kötve egy hálózatba ("dolgok internete"). A technoszféra kifejlett formájának. Mivel ott egyetlen rendszerré kapcsolódik össze minden, az összes gazdasági tér, így a technoszférán keresztül kinyert adatokon keresztül az egész rendszert egységesen, valós időben lehet megfigyelni, illetve komplexebb modellek/szimulációk készíthetők majd. Ha a kettő összekapcsolódik, akkor elegendő számítási teljesítmény mellett a rendszer szabályozhatja önmagát egy optimális állapot körüli egyensúlyt fenntartva.

@Khonsu: *A technoszféra kifejlett formájában.

Nocsak, akkor igaza van mégis Orbánnak? A kelet egyre erősebb és ő az új meghatározó? Évekkel ezelőtt még mindenki fikázta érte.
Nekem úgy tűnik mindig is a realpolitik volt a meghatározó, az értékek elve mögé rejtve.

@mindbender2: nem hiszem, hogy a Kelet egyre erősebb lenne, viszont a Nyugat kétségtelenül identitás- és értékválságban van

@HaFr:

"nem hiszem, hogy a Kelet egyre erősebb lenne"

Legyél komoly :-) Nézd meg a GDP, katonai erő, politikai befolyás (Kína éppen gyarmatosítja fél Afrikát pl) technikai fejlettség, egyetemi rangsorok (Vincentéknél ez az egyetlen amit értelmezni tudnak, ha megnézed kihullik a hajad hogy jött fel Ázsia), stb változását az elmúlt 50 évben.
De a kedvenc és elég látványos példám: játszuk újra az első és második ópiumháborút ugyanazokkal a szereplőkkel... Franciák és Brittek éppen most húzzák le magukat a wc-n...

@mindbender2:
A Kelet, ebben a kontextusban Oroszországot és Kínát együtt jelenti?
Hozzájuk csapódnának a kistigrisek?
És még kicsoda?