Katalónia: a jövő elkezdődött. Illetve elkezdődött már a vesztfáliai békerendszerben, de mintha megtörte volna a politikai nemzetek születése a XIX. században -- ám most visszatekerjük az órát? Nagyon népszerű lett az utóbbi hónapokban az a feltételezés, hogy az európai modern politikai nemzetek egy részére a bomlás vár, az etnikumaik (skót, katalán, magyar stb.) "felszabadulnak", önálló államokat hoznak létre vagy csatlakoznak az anyaországaikhoz. Korábban erről úgy írtam, hogy a liberális demokráciák és végső soron a politikai nemzetek nem tudták létrehozni a saját kultúráikat, amelyek felülírták volna a törzsi, etnicista érzelmeket, amelyek most lángra kapnak, és szétrombolják a status quót.
Lehet, hogy így lesz, vagy a nemzetek egy részében így lesz. Van ennek egy kellemes középkori üzenete, ami nekem kedves. Ám ha így lesz, annál is sürgetőbb, hogy a nemzetek és jövőbeni államalkotó etnikumok komolyan vegyék az EU politikai integrációját a már (hála Istennek) előrehaladó gazdasági integráció mellett. Enélkül az orosz terv valósulna meg, ami kaotikus, de legalábbis az orosz befolyásnak nehezebben ellenálló Európával fenyeget.
Kivált bonyolult az a helyzet, amikor az etnikai kisebbségek az anyaállamaikkal is egyesülhetnek majd (Kárpátalja) és ennél is rosszabb, ha gyakorlatilag enklávét képeznek egy idegen országon belül és annak a felbomlásával fenyegetnek (Székelyföld). Ha az anyaország szítja az autonómia-mozgalmaikat, vagy egyenesen az elszakadásukra játszik, akkor könnyen véres konfliktus robbanhat ki az adott térségben. Nem tudom, tudja-e Orbán Viktor, hogy meddig tart Európa orosz együttműködésben való zavarása és gyengítése, és hol kezdődik a háborúba való becsúszás, amely konkrétan a Kárpát-medencében zajlana.