Először, mert Orbán presztízse nagyon hamar nagyon esne, és sokkal rosszabb helyen végezné a magyar történelemben, mint Kádár. A saját érdekében kell ezt megakadályozni. Kádár a szovjet hadsereg árnyékában vezette az országot, Orbán azonban a saját akaratából vezet minket Oroszország karjaiba. Magyarország kis ország, az EU-ból kikerülve nem maradhatna ennyire sem független, mint most. Ha valakik most féltik a függetlenségünket, mert az EU-nak átadtuk szuverenitásunk egy részét, az EU-ból kikerülve egyenesen sírniuk kell majd a szuverenitásunk elvesztését látva. Magyarország nagy valószínűséggel orosz gyámság alá kerülne, és Orbán csak addig maradhatna kormányfő, amíg Putyin érdekeit szolgálja idehaza: vagy megbuktatnák a Kremlből, ha nem áll be a sorba, vagy a presztízse sérülne biztosan, mert egyre látványosabban romlana az ország mozgástere, és a napnál is világosabbá válna, hogy Orbán rossz döntést hozott az EU-ból való kilépéssel, mert Magyarország nem nyert, hanem tovább veszített a függetlenségéből. Moszkvában az asztalok nem kerekek, mint Brüsszelben, hanem van egy asztalfő magas székkel (ebben ül Putyin), és vele szemben sok kis alacsony szék, ezek egyikében ül majd Orbán. Ez a pozíció azonban nem a szuverenitásé, hanem hazaárulás. Mert önként választja a magyar miniszterelnök, hogy a magyarok sorsáról Moszkvában döntsenek, holott választhatná az EU-val való folyamatos, kemény csatározást a nemzet érdekében, ettől azonban megfutamodik. Ha Orbán presztízsének vége, gondolom egyetértenek velem, vége a fideszesek politikai világának is. Sok fideszes fog erkölcsi válságba kerülni csak azért, mert a hőséről kiderült, hogy nem olyan fából faragták, mint hitte. Érdemes lenne még időben figyelmeztetni a bajnokot: rossz úton jár, a saját végzetébe rohan, ami egy dolog, de magával ránt egy népet is.

Másodszor azért nem lesz jó  fideszeseknek az EU-n kívül, mert -- látva, hogy a mai orosz (keleti államias) modellben a társadalom legfelső és legalsó tíz százaléka között a vagyoni különbség már több mint hússzoros, folyamatosan nő, és ma már a lakosság negyven százalékánál okoz napi gondot a család megfelelő étkezésének biztosítása. -- a Fidesz-szavazók nagy része is jelentős mértékben tovább szegényedne az EU-ból való kiválásunkkal. Már a jövő évi költségvetés tervezetében radikálisan csökkennek a jóléti és szociális kiadások! A társadalmi igazságosság nemhogy nőni fog, de radikálisan romlani az EU-ból való esetleges kiválás után.

A kapitalista, piacelvű gazdaság nem ideális, rengeteg hibája van, de messze a legkisebb rossz. A Fidesz-szavazóknak fontos megérteniük, hogy egy államias rendszerben -- szemben azzal, amiben reménykednek -- mindig a napi megélhetésükért küzdő emberek húzzák a legrövidebbet, és azok gazdagodnak, akiknél a föld, az anyagi tőke, és a kapcsolatrendszer van. A kádárizmus is éppen ezért bukott meg: mert egyre kevésbé tudta hitelek nélkül biztosítani a kellő életszínvonalat a nép nagy részének (de ez legalább megpróbálta!), és végül épp azokkal a nyugati bankokkal és államokkal szemben adósodott el, akitől szabadulni akart, illetve akik ellen a nyilvánosságban harcolt. Ma is ez történik azzal a különbséggel, hogy a hitelek áldásaiból sokkal kevesebben részesülnek, mint a kádárizmusban, de ugyanúgy a nép fogja megfizetni a saját rossz döntéseinek eredményeit. Milyen rossz döntésekről beszélek? Kétféléről: arról, hogy elhisszük: az állam tud jólétet biztosítani a jól működő piaci kapitalizmus ellenében, a nyugati társadalmakat becsmérelve, és arról, hogy azokat a politikusokat teszi hatalomba, akik ezzel kecsegtetnek. Pedig nem mondanak igazat. Az állam az emberek által a piacon megtermelt javakat tudja újraosztani, és ha a piac nem működik jól, nagy értéket előállítva -- márpedig az állam nem tudja így működtetni, ehhez minél több felkészült ember napi munkája kell --, akkor az állam egyre kevésbé tud mit szétosztani, és a társadalom is szegényedik. Ugyanakkor azok, akik a piacon nem tudnak a tudásukkal, tapasztalatukkal érvényesülni, jobb híján elveszik a másét. Erre szövetkezett Orbán és köre. Ezért van, hogy az állam saját magára fordított bevételei folyamatosan nőnek, egyre több ember gazdagodik az állam (a közpénzek) kifosztásával (érdemes megnézni a minap kiadott "100 leggazdagabb magyar" listáját: már a harmaduk az államhoz köthető, ami botrányos!), és közben egyre több a szegény ember Magyarországon. Ha ez így marad, akkor az is, aki ma még nem szegény, és úgy érzi, nincs félni valója, néhány év múlva az lesz, és valóban elkezdhet félni a jövőtől. Egyre többen érzik ezt. Orbán csak néhány pénztárcára ügyel: ezek a saját és környezete családjaié. Épp Orbán ne lenne korrupt? Hát komolyan elhihető, hogy van egy jól beazonosítható kör (Rogántól Mészáros Lőrincen át Andy Vajnáig), amelyik gazdagodik, ennek a körnek a közepén Orbán áll, és ő közben érintetlen marad?

Harmadszor, az EU-ból való kilépés nemcsak nagy gazdasági kockázatot rejt, hanem rombolja a szabadságot. Lehet, hogy ez a szabadság látszólag nem sokat jelent, de mindenki érzi a hiányát, ha személyes függésbe kerül egy helyi potentáttól, polgármestertől, jegyzőtől, vállalatvezetőtől, rendőrtől, tanártól, mert különben nincs munkája, nincs hitele, nincs óvodai hely a gyerekének, folyamatos bírságokkal zaklatják, nem kap segélyt, engedélyt, közmunkát, nem részesül valóban ingyenes magas színvonalú orvosi ellátásban, nincs hatékony nyelvóra a gyerekeinek, sorolhatnám. Ez a személyes függés a szabadság hiánya. A szabadságban az ember intézményektől függ (nem emberektől), kiszámítható szabályok között él, és ingyenes jogorvoslatért fordulhat bírósághoz, ha úgy találja, valaki megsértette az állampolgári jogait és az intézményes rendet, illetve a társadalom felkészíti a tagjait a szabad piacon való helytállásra. Magyarországon nincs szabadság, nincs társadalmi rend, hanem egyfajta feudalizmus, személyi függőségek hálózata van, amelyben szolgálni és nyelni kell, hogy az ember túlélhessen, a kapitalizmusból kevesen részesülnek a nyertes oldalon, hanem csak a kiszolgáltatottság nő, a gyerekek nem egyetemre járnak, hanem dolgoznak, a családok nagy része szétszakad, mert vagy estig dolgozniuk kell a szülőknek, vagy a család egyre része már külföldre menekült, vagy éppen nincs munka és tisztes megélhetés, és ez emészti fel a lelki alapokat. Az EU-n kívül minden ilyesmi akadály nélkül erősödni fog, nem lesz már elfogadott minta, amelyhez ragaszkodnánk. Pedig a személyes függőségek kiszámíthatatlan hálójában -- ellentétben a felelősen működtetett kapitalizmussal és szabadsággal -- az emberek 95%-a rosszul jár. A fideszes szavazók többsége is. A többiek meg éppen azért szavaznak a Fideszre, hogy ez a személyes függelmi kényszer egyre erősebb legyen, mert ők éppen nyernek vele. Ők azok, akiktől függünk. Egy szavazótáboron belül vannak tehát egymás ténylegesen legnagyobb ellenségei, csak mert a kárvallottak nem ismerik fel a bajaik forrását. És a bajaik forrása egy idő óta éppen az az ember és az a párt, akibe és amelybe a bizalmukat helyezték: Orbán Viktor és a Fidesz. Lépjetek ki ebből a táborból, válasszatok egy valódi polgári, konzervatív pártot! www.pkp.hu