A szabadságnak nem, csak a függetlenségnek van kultúrája Magyarországon. Ez a függetlenségi kultúra értelemszerűen hiány és sérelmi alapú, mivel az I. világháború végégig, közel négyszáz éven át a hódoltság valamilyen állapotában élt az ország. A nemzettest függetlenségének hiánya állandóan a nemzethalál rémét vetítette fel, majd 1920 után rövid ideig -- az általános érzés szerint -- valóban a koncentrált nemzethalálban éltünk, hogy aztán 1990-ig egyszerre sújtson a nemzethalál (Trianon következményei) és a hódoltság (a bolsevizmus).
A függetlenség kultúrája sérelmi kultúra, amely a folyamatos kudarcokból, beváltatlan reményekből és elárultatásokból fakad -- és még valamiből, amit nem szeretünk bevallani, de pont ezért lehet a függetlenségi kultúránk pőrén sérelmi kultúra: fakad a saját hibáinkból a nemzetépítésben, a társadalmi modernizációban, a politikai mechanizmusaink működtetésében, az erkölcseinkben.
A nemzeti függetlenség kultúrája -- ha nem társul mellé ellensúlyként a személyes és a kisközösségi szabadság -- óhatatlanul beteg kultúra. Hát még ha sérelmi és hiányalapú is. Ha a nacionalizmusnak nincs más célja, mint a függetlenség, és ez a nacionalizmus válik a nemzeti kultúra fundamentumává, ahogy nálunk, viszont a függetlenség csak a folyamatos hiány és sérelem állapotában létezik, akkor a nacionalizmus bezárkózóvá, irreflexívvé, nemzetrombolóvá válik. Mint nálunk.
A magyar nacionalizmus a függetlenségért való állandó sérelmi hadakozásban élvén eljutott oda, hogy mivel más mögött nem tanulta meg mozgósítani a nemzetet, nem csak rögzíti, hanem jutalmazza is a versenyképtelen társadalmi viselkedést. Ma abszurd módon még ezen is túlmutató szerepe van: úgy jutalmazza a versenyképtelen viselkedést, hogy közben a függetlenségünk elképzelhető maximumának birtokában vagyunk! (Itt és most.)
A nacionalizmusunk buta. Buta a célja, emiatt a nemzet elvéti a boldogságot és a lehetséges önbecsülést. A nemzeti létünk maga diszfunkcionális, egészében kell új lapra helyezi, más lapra, mint a hagyományos magyar nacionalizmus. Más népek esetében a nemzeti öntudat a szabadságra, a versenyképességére, vagy akár -- mint Angliában -- a folyamatos adaptáció képességére irányul. Elképzelhetetlen céljai a nacionalizmusnak idehaza.