Három kérdés:

Mennyire lenne decentralizált az adózás (magyarul mit kapnak az öbkormányzatok és mit az állam)?

Hogyan áll a PKP az ingatlan értéknövekedési adóhoz. (Mielőtt félreértené valaki: nem az örök mumus _ingatlanadóra_ gondolok.)

Ha a PKP tervezte adókból kevesebb folyna be a mai szintnél (ez eléggé valószínű), a kiadási oldal melyik részéhez nyúlna elsősorban?

Hi
-- Nagyon 80/20?
-- értéknöv adó OK
-- állam magára fordított kiadásai

Az említett támogatások adókedvezmények vagy az adózástól elkülönülő juttatások?

Mi lenne a helyzet a nem alternatív értékteremtő, hanem alacsony értéket teremtő jövedelmek adójával? Teszem azt a létminimum környéki és alatti jövedelmek esetén mi történik? Más kifejezéssel: a munkaerő újratermelése adómentes lesz-e?

Szép. De még mindig azt kérdezem: hány tagja van a PKP-nak, mikor indul a választásokon, hol a weboldala, és hogyan képzeli a felvázolt célállapotig vezető utat? (Pl. hogyan akar 5%-nál jóval több szavazatot szerezni, pedig az sem tűnik csekély kihívásnak.)
Üdvözli a PKP-t:
Egy potenciális szavazója

@nevetőharmadik: Adóköteles juttatások. Minden jövedelmet megadóztatunk, a létminimumon élők -- ahogy írtam -- pl. meghirdetett önkéntes munkával növelhetik a jövedelmüket (ez a közmunka kiváltása lenne).

@Holger Hartland: Kedves szavazónktól türelmet kérünk, a még kedvesebbtől részvételt

@HaFr: Céges költségek elszámolhatók/leírhatók az adóalapból? Azért kérdezem, mert én a céges elszámolható költségeket és az előző kérdésemben szereplő, munkaerő újratermelésre fordított költséget (azaz az ember jó fizikai és mentális állapotának fenntartási költségeit - azaz lényegében létminimumot) homológnak tekintem, és azonos elbírálás alá venném.

@nevetőharmadik: ebben nem tervezünk változást, bár ilyen részletességig mág nem dolgoztuk ki

Hah, Rawls forog a róla írt monográfiákban)))

@HaFr: Akkor tisztelettel kérem a maga idejében ennek a szempontnak a megfontolását :)

Meglátásom szerint ugyanis egyértelmű társadalmi hasznossága van például egy olyan életvitelnek, amely az egészséget megóvja, egy olyannal szemben, amely az egészséget hagyja leromlani. Azt hiszem, a fent leírt adórendszer logikájába belefér az, hogy ezt valahogyan méltányolja.

Igaz ugyan, hogy az egészséges életvitelnek vannak olyan faktorai, amelyek nem igényelnek pénzbeli ráfordítást, mitöbb, a pénzügyi ráfordítást igénylő dolgok megtörténése lényegében ellenőrizhetetlen, fordított irányból viszont kétség nélkül belátható: bizonyos mennyiségű pénz ráfordítása nélkül kivitelezhetetlen az egészséges táplálkozás, és méltánytalannak érezném, ha pont az adórendszer venné el ezt a pénzösszeget, lehetetlenné téve az egészség megóvását.

Arra pedig, hogy az adózók esetleg mégsem a kívánt módon használnák fel a részükre meghagyott forrásokat, meg lehet hagyni a szabadságukat - ha valamilyen módon a felelősségük is belép a képbe (ezt még nem találtam ki).

@nevetőharmadik:
Amennyiben nem veszed rossz néven, a felvetett kérdésedhez szólnék.
Minden emberi munka origója a munkaerő újratermelése, amellyel a soros munkafeladatokat az egyén képes ellátni.
A munka lehet értékteremtő, amely naturáliában is kifejezhető a termelés vagy szolgáltatás során, és van a munka hasznossága, amely jellemzően szellemi tevékenységhez kötődik.
Az alacsony jövedelmeknél szerintem nem az adórendszernek kell helyre tenni a teljesítményt, hanem a munkabérnek. Ebből következően minden munkabér adózzon.
Ami a céges költségeket és a munkabéreket illeti, azok már a költségek elszámolása során csökkentik a bevételeidet, kvázi, már mint adóalapot csökkentő tényezőként viselkednek.

Egy kérdésem lenne.

Mi az elképzelés az önkormányzatok adórendszerével kapcsolatban?

Véleményem szerint, ahogy az ÖNkormányzat kifejezés is sugallja, elvileg egy gazdaságilag független, saját magát eltartani képes entitásról van szó, amely nem függ az állami kegytől, politikai szelektől.

Ebben a témában ezt találom legjobbnak:
podo-pro.hu/podo/

Kíváncsi lennék Béndek Péter úr véleményére.

@tikun olám: Egyetértek, az adók túlnyomó részét az önkormányzatoknak fizetnénk

ez kapásból 1000 milliárdos áfacsökkentés. értem én, hogy ennek a fedezete a korrupció csökkentéséből fakad. ezt viszonylag könnyű megígérni.

@HaFr:
Az elvek tök jók.
Ma a munkajövedelmeket terhelő elvonások nagyob része TB járulék, illetve most már az is adó. Az általad írt kulcsok és adózási rendszer nem különbözik lényegesen a jelenlegi rendszertől. Az a kérdés, hogy mi lesz a TB járulékkal? Marad a jelenlegi rendszer, és a jelenlegi kulcsok? vagy a jelenlegi rendszer más kulcsokkal? esetleg teljesen megváltozik az EU és nyugdíjbiztosítás ligikája? Ha igen akkor miből és hogyen fizetjük a jelenlegi nyugdíjasokat? (nem kötekedni akarok a nyugdíjcsökkentés is lehet jó válasz). És mi lesz ez egészségbiztosítással állampolgái vagy biztosítotti jogon juthatunk hozzá? Mi lesz azzal, aki nem tudja fizetni?
Egyébként ilyen alacsony kulcsok mellett csak szűken lehet mérni a támogatásokat. Érdemes óvatosan bánni az ígéretekkel!

@Mariann19: Dehogy veszem rossz néven, sőt :)

Azonban nem biztos, hogy pontosan értelek. "Ami a céges költségeket és a munkabéreket illeti..." ennél a résznél arra gondolsz, hogy a munkabérből már nincs helye adójóváírásnak/költségelszámolásnak, hiszen az az összeg már egyszer volt költségelszámoló, adóalapcsökkentő tényező? Vagyis ebben a megközelítésben a bérkeret azért lehet a cég esetében adóalapcsökkentő tényező, hogy az az összeg ne legyen duplán adóztatva (amikor kifizetéskor úgyis adózik)?

És mi a helyzet például a költségként elszámolt egyéb tételekkel, például irodaszerrel, egyéb beszerzett eszközzel, esetleg bérleti díjjal vagy telefonszámlával? Azok elszámolhatóságának mi az az indoka, ami a dolgozó magánszemély esetében nem áll meg? (Itt most nem a konkrét tételek érdekelnek, hanem az elvek, mert nyilvánvalóan egy magánszemély telefonálásának nem ugyanaz a szerepe, mint egy cégé, ahol a telefonálás az üzletmenet szükséges része. De mondjuk a bérleti díj talán még tételként is jó példa lehet az összehasonlításra.)

@unionista: Igen, ez valóban probléma, és remélhetőleg a PKP is tisztában van azzal, hogy egy adócsökkentésnek nem lehet olyan bolond módon nekiesni, ahogy a Fidesz esett neki az egykulcsosnak csúfolt valaminek. Mert annak szükségszerűen az a következménye, ami négy éve folyik.

Úgy vélem, egy ilyen adócsökkentést fokozatosan lehet bevezetni, és mindenképpen meg kell, hogy előzze a kiadási oldal... khm... "optimalizálása", és a komolyabb változtatások előtt az optimalizálás eredményeinek bevárása, azaz legalább egy adóév. Alighanem már pusztán szervezési módszerekkel (adminisztráció, ügymenetek optimalizálása, stb) is lehetne növelni bizonyos mértékben a versenyképességet, illetve az állami szolgáltatások minőségérzetét. Meg hát ugye egy jó kis átláthatósági törvény (meg a végrehajtása) önmagában is csökkentheti a korrupciót, forrásokat spórolva meg. De tényleges és nagyarányú adócsökkentés csak ezek után indokolt. Szerintem.

@quendelapo: A többi adó csökkenése mellett nem indokolt a munkára rakodó terhek csökkentése ugyanebben a fázisban -- a nyugdíjrendszert stb finanszírozni kell, viszont szét kell választani az államháztartás bevételeit, és ki kell alakítani a magánszámlákat

@nevetőharmadik: Az adócsökkentés forrása szintén világos, az állami pazarlás és a korrupció csökkentése, ugyanebből még marad pénz adósságcsökkentésre is

@nevetőharmadik:
A munkabér elszámolásnál, mint költségtényezőnél
a bruttó bér jelentkezik költségként, amely magában foglalja a dolgozóktól levont adókat és járulékokat, tehát mindkettőt a bruttó bérben beállítottad költségként.
Van emellett a munkáltató által a bérek után elszámolt adó pluszban, azt is költségként számolod el.
A vállalkozáshoz, annak működéséhez felmerülő költségeket /ezerféle/ szintén a költségek között kell elszámolni./ Dologi, utazás, gépkocsi használat, telefon, nyomtatvány, idegen fuvarozás stb/.
A teljesség kedvéért.
A bevételek és a kiadások/költségek/ különbözete az eredmény, a társasági adónál az eredmény az adóalap. Ennek számított adója már nem költség, az éves eredményt terheli, levonandó a nyereségből. Jellemzően ebben a körben jelenhetnek meg adóalap csökkentő, vagy közvetlenül adót csökkentő kedvezmények jogosultság alapján.

@nevetőharmadik:
Még annyit. A bérleti díj az üzletmenet része, költségként elszámolható.

Szinte szégyellem magam, de: a lóf@szt erkölcsi kérdés az adó. Az adó szerződés/egyezség kérdése.

Gondolkodjunk modellekben, s először nézzük a végleteket: semmiféle adó nincs. Mindenki él, ahogy tud - totális anarchia, és persze semmiféle állam!

Másik véglet: minden az állam, még a magánéletünk is - kommunizmus és totális "nagy testvér"!

Köztes modell: valamilyen, jól definiált és ha kell felülvizsgálható, de minimális állam (merthogy munkamegosztás van: az ember és azok közössége tegye a mindennapi értékteremtő munkáját, és az állam arra delegált intézményei cserébe gondoskodik helyettük a durván változó kihívások enyhítésére, pl. hadsereget, rendőrséget, igazságszolgáltatást, alapfokú oktatást, valamiféle egészségbiztosítást tart fenn. De már a rendőrség is inkább helyi/tartományi, semmint állami. stb, stb.)

Kedves szakértők, nem lehetne pl. Svájcot vagy az USA-t irányadónak tekinteni adózási, még inkább társadalom-berendezkedési alapelvekben?

@HaFr: Ó, ezt egy percig sem vitatom, én is úgy vélem, hogy ezzel a két dologgal tényleg ezermilliárdos nagyságrendben lehetne adócsökkentést finanszírozni.

Csak szerettem volna felhívni a figyelmet arra a szóra, hogy én úgy VÉLEM, és jelen pillanatban szerintem ti is úgy VÉLITEK, azaz nincs arra vonatkozóan pontos adatotok, hogy mekkora az így megspórolható összeg, és azt sem tudjátok, hogy a leendő intézkedések végül ténylegesen mekkora megtakarítást eredményeznek - ezért azzal felelősen tervezni sem lehet. Azaz a tényleges adócsökkentést meg kell, hogy előzze egy realizálódott megtakarítás, mert 1-2 százmilliárd már azért nem egyszerű hibahatár. Véleményem szerint ez pont olyan dolog, amiben nagyon konzervatívan kell eljárni.

Persze lehet, hogy mindezt te is ilyesformán gondolod, csak leírva nem láttam :)

@Mariann19: Akkor nagyjából jól értettem. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy bár a természetes személy önfenntartását hagyományosan nem szoktuk üzletmenetnek nevezni, gyakorlatban mégis arról van szó. Végül is a természetes személy is gazdasági egység, gazdasági tevékenységet végez, bevételt termel és profitra törekszik (azaz a bevételei haladják meg a kiadásait). És egy csomó költsége, mint a táplálkozás, lakhatás, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gazdasági tevékenységét (változatlan vagy javuló színvonalon) folytassa, önnön amortizációját ellensúlyozza, stb. Vagyis a természetes személy élete a lényegét tekintve nem különbözik egy cég életétől. Ez nem megszokott gondolat, elismerem, de attól még (a beszélgetés mostani pontján) továbbra is érvényesnek látom.

@HaFr:
Akkotr nem sokat változtatsz a jelenlegi adórendzseren. Szerintem pedig a 40 százalék körüli adóék jobb lenne a jelenlegi 46 helyett. Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy a munkáltatói járulékok beépüljenek a bruttó bérbe, hogy mindenki lássa, hoogy valójában mennyit termel / mennyibe kerül a munkáltatójának és mennyi adót, járulékot fizet a költségvetésnek.
Az egyéni nyugdíjszámla ma Magyarországon nem megvalósítható.
A különadókat meg sem említetted....

@ParaZita2: na igen, de a szerződés milyensége nem foglal magába erkölcsi kérdéseket? :)

Amúgy igazad van, én is szeretem ezt az elvi megközelítést, és majdnem pont ezekkel a szavakkal taglaltam már hosszan, több helyen - csak az a baj, hogy gyakorlatban nincs alkalmunk nulláról építkezni, bármit tűztünk is ki célul, azt az aktuális állapotból, fokozatos (de legalábbis átgondolt mértékű) változtatásokkal kell megközelíteni.

Az persze nem lett volna fölösleges ezen poszt előtt, hogy HaFr tételesen meghatározza az állam feladatait - amihez képest ki lehet kalkulálni a későbbi forrásigényeket és meg lehet jelölni a célt. De késő sincs ehhez. Most egy nagyon általános célt fogalmazott meg, amit az adórendszer egy általánosan leírt módon szolgál.

@quendelapo: A munkáltatói járulékok hozzácsapását a munkabérhez én is nagyon támogatom - annál is inkább, mert a szuperbruttó is lényegében ezt jelentette.

A jövedelmet terhelő teljes adóék elviselhető maximumát én is 40% körülinek mondanám. 20% az nagyon kellemes (bár irreális), 30% az kb korrekt, 40% az már kicsit fogcsikorgatós. De e fölött már felmenőszidalmazós.

@ParaZita2:
" Szinte szégyellem magam, de: a lóf@szt erkölcsi kérdés az adó. Az adó szerződés/egyezség kérdése. " --

A szerződés/egyezség erkölcsi kérdés.
Mi más lenne ?

@nevetőharmadik: nem tudjuk pontosan, de van az elgondolásban még puffer növekedési oldalon, úgy néz ki, az egész reális

@quendelapo: öhm, nem lehet mindent egyszerre, a jelenlegi állapotot vettem alapul, nem 10 év konzervatív kormányzás után a következő lépést

@HaFr: ..és ne feledjük az áfa csökkentés mellett az szja-ban és a ta-ban enyhe növekedést tervezünk, ez a társadalmi integrációt szolgálja + pénzt hoz

@HaFr: értem, és kérlek, ne vedd rossz néven az okvetetlenkedést, de a sok körítés között igazából ezt kérdezem: előbb adócsökkentünk és aztán spórolunk, vagy előbb spórolunk, aztán adócsökkentünk?

@nevetőharmadik: ez nem egy roadmap, ez egy kvázi kormányprogram része -- cél. Értelmesen és körültekintően kell megcsinálni.

@HaFr: Ok, köszönöm :)

@nevetőharmadik: én :)

Ez nagy fegyvertény lesz, ha lesz. Majd szeretném megnézni, ha lehet.

Üdv:
b

@HaFr:
Ezen a vidéken a konzervatív politikát leginább egy jól irányzott sokkterápiával lehetett megalapozni.

@almodhi: Pedig egyáltalán nem az ördögtől való az olyan lakásokat megadóztatni, amelyekben nincsen bejelentett lakó. Nem sok, a helyi ingatlanárak függvényében négyzetméterenként 100 Ft - 10 000 Ft évente. Az ilyen lakásokban jellemzően vagy feketén bérlők laknak, vagy befektetésnek lett véve. Mindkét esetben indokolt az adóztatás.

Üdv:
b

@nevetőharmadik:
Hát ja, csak 40 százalékból nem futja a jelenlegi kiadásokra...

@quendelapo: Áhh, azt én sem hiszem, hogy Magyarországon valaha is (nem hogy a közeljövőben) realitás lehetne benézni a 40% alá. Inkább csak azt az érzést írtam le, hogy milyen, amikor megkeresel 100 000 forintot, és abból 20-at, 30-at vagy 40-et szépen föladsz postai csekken. És értem én, hogy ma 50-et is be kell fizetni, hogy ne álljon fejre az ország, de azért szerintem közben a te arcod is torzulna :P

@borzimorzi:
Szerintem meg ördögtől való. A tulajdon az tulajdon, senkinek semmi köze hozzá hogy mire használom. (A feketén kiadott lakás más tészta, ott jövedelem keletkezik.)
Azért nagyon rossz ötlet így adóztatni, mert állambácsi valamilyen értékrendet erőszakol rám: "teli lakás erkölcsös" - "üres lakás erkölcstelen".

Ilyen alapon a virágoskerteket jobban lehetne adóztani a paradicsomföldeknél, mert ugye a tulipán nem ehető.

Ennél még az is jobb, ha egyformán adóztatunk minden ingatlant. Vagy amiről én írtam: az ingatlanok _értéknövekedését_ (ha van) lehet adóztatni, így az önkormányzat érdekelt abban, hogy infrastrukturális beruházásokkal javítson egy környék állapotán.

@nevetőharmadik:
torzulna?

@quendelapo: Miért, te kisimult arccal, mosolyogva vennéd ki a kereseted felét a pénztárcádból és adnád fel az államnak? Szabad, nem mondom, csak meglepne, ha téged ez jó érzéssel töltene el.

@ParaZita2: ne szegyelld magad, teljesen egyetertek. akar az osztrak modell is masolhato:

vanholnap.hu/0-os-adot-200-ezerig-nem-kerul-tobbe-az-egykulcsos-adonal-de-a-keresok-85-a-jobban-jarna-tamogasd/

@Kdo Je Ugasnil Luč: Nálad a pont,a hozzáértés itt is hiánycikk,csak a ballerek basztatása a valódi cél.Kilóg a lóláb rendszeresen szegény ballerfóbiás éceszgébert nehéz komolyan venni.

@nevetőharmadik:
A feltételes módot nem értettem, hiszen ennyit fizetek folyamatosan.

@quendelapo: ok, akkor értem. Csak arra céloztam, hogy a legtöbb ember soha nem találkozik az adójával, hiszen előlegként még azelőtt levonják tőle, hogy kézhez kapná a fizetését, csak tud róla. Ehhez képest lenne még fájóbb, érzékletes tapasztalat, ha megkapná teljes egészében és neki személyesen kellene befizetnie :)

@nevetőharmadik: "...gyakorlatban nincs alkalmunk nulláról építkezni, bármit tűztünk is ki célul, azt az aktuális állapotból, fokozatos (de legalábbis átgondolt mértékű) változtatásokkal kell megközelíteni..."

Igaz (hacsak nem "Bastille ostroma" utáni "tabula rasa" állapottal kell szembe nézni - ami szintén lehetséges forgatókönyv- ám emellett azt kívántam hangsúlyozni, nagyon fontos, hogy konszenzusos alapelvek mindig előttünk lebegjenek.

"...HaFr tételesen meghatározza az állam feladatait - amihez képest ki lehet kalkulálni a későbbi forrásigényeket és meg lehet jelölni a célt. De késő sincs ehhez..."
Pontosan.
Ebből kell kiindulni, itt kell először egyezségre jutni

@egyetmondok: "...A szerződés/egyezség erkölcsi kérdés.
Mi más lenne ?..."

Annak a betartása az erkölcsi kérdés!
(s persze a milyenségében, kidolgozásában is vannak erkölcsi szempontok, azt elsimerem)
Azon túl pedig: a szerződés az egy eljárásrend, működési szabályzat, játékszabályzat, technikai utasításlista, stb, stb. Maximum implicite és érintőlegesen bír erkölcsi vonatkozásokkal.
Mondom: az állam munkamegosztás alapján bír rábízott feladattal, amiért díjazást ad neki minden állampolgár.
Alapelv: akkor várhatom el, hogy elismerjék a munkámat, ha kölcsönösen én is elismerem a mások munkáját. (ez persze erkölcs)
Másnak fontos terméket (stb) produkálok, megadják az árát. Az állam olyan terméket állít elő, ami lehetővé teszi, hogy produkáljak. Én ezt a lehetővé tételt neki megfizetem (adó formájában).
Világos, ehhez csak józan ész kell, és -ok, valóban-felvilágosult erkölcs.

A ma vérünkben lévő gondolkodásmóddal szemben mégis azt hangsúlyozom, a szerződés nem erkölcsi kérdés, hanem eljárásrend, amit be kell tartani. Fegyelmi kérdés. Minden oldalról. Felelősségre vonási fenyegetettséggel, minden oldalról! NAV-ot is, államot is, állami vezetőket is ideértve. Pont.

Világosan látszik az is, de facto senki nincs tisztában a munkamegosztás-elvű, s egyben meritokratikus alapú adózásszükséglet elvvel.
Először ezt kell közérthetővé tenni.

Hú, de kevesen klikkeltek még.
(néhány megszállott álmodozása?...)

@ParaZita2:
Nálam nem fogsz lelkesebb hívet találni,hogy az állam és polgár viszonyát - lehetőleg minél szélesebb területén az érintkezésüknek - a szerződésesség környékén írjuk le,és hirdessük.

A szerződésességből származható előnyöket azonban azon az alapon nem érdemes,teljesen felesleges remélni,hogy a vállalt kötelezettségek be nem tartását fenyegető szankciókban bízunk. Ebből nem szerződésesség lesz,hanem félelmi konstrukciók tömege,amelyre semmit se lehet alapozni. Semmit.

Az eljárásrendek,(jog)technikák,stb.,stb., mögött valóban szükséges fegyelem erkölcsi kérdés. Mi más lenne?

"a befizetett adó (vagy jövedelem) bizonyos szintje alatt (ami alacsony társadalmi versenyképességre, ám nem okvetlenül alacsony értékteremtésre utal, a kettő nem fedi egymást, lásd a tanárok, az ápolónők esetét) "
Remélem a társadalmi itt csak elírás és gazdaságit akartál írni!

@nevetőharmadik:
korrupció megszüntetéséhez nem jó a nyitott társadalom koncepció. mert abban a költségvetés is nyitott. és az állami önkényesen dönti el, hogy mi a korrupció, és mi nem az.

ehhez kisebb, és főleg zártabb közösségek kellenek. egy helyhatóság. és akkor el lehet magyarázni a népnek, hogy ha megszűnik a korrupció helyi szinten, akkor jobban járunk, mint a szomszédaink. az emberek közvetlen ellenőrizni tudják, hogy jóska, pista, sanyi a korrupt. látják a házát, az autóját. oda tud menni irmuska néni. bekukucskál a kerítésen. ezt elmeséli böszörményinének. aki elmondja a fiának. aki a hangadó az üzemben. helyi szinten azt mondják az emberek, hogy ezt csináljuk tisztességesen.

de ehhez nem kell új párt. ehhez többségi alapon szervezett független helyhatóság kell. és a kisebbségeknek (tipikusan a zsidó-keresztény) hitközségek. csak ez az indoeurópai ("árja") modell brutális visszalépés lenne a fővárosi zsidóságnak és az ehhez kapcsolódó globális kapitalista wirtschaft számára. szóval ez budapest belvárosának visszafoglalását jelentené. és ehhez kell orbán. rakja ki a bankokat és minden nem termelő multit.

Vannak közhelyek pl:„világos, kiszámítható adórendszer „ . Ezt minden politikai erő megígéri. (1 perc googlizás után sok –sok Fideszes és MSZP-s cikket találunk.)
Az ördög a részletekben rejlik.
A 2014-es költségvetés adatai (egyszerűsítve, kerekítve) milliárd Ft:
bevétel: 16 000 ebből az Áfa bevétel 3 000 társasági adó 359, szja 1 550.
Ha az AFA a jelenlegi szintről 15 százalékra csökken, akkor a bevétel csökkenés 1 333 milliárd Ft (az összes bevétel 8.3 százaléka.)
HaFr írja:”..és ne feledjük az áfa csökkentés mellett az szja-ban és a ta-ban enyhe növekedést tervezünk, ez a társadalmi integrációt szolgálja + pénzt hoz” (megjegyzés Az SZJA és TA bevételek 70%-os növelése pótolja a kiesett ÁFA bevételt.)

„Az adócsökkentés forrása szintén világos, az állami pazarlás és a korrupció csökkentése, ugyanebből még marad pénz adósságcsökkentésre is „

Legyünk realisták: követeljük a lehetetlent!

Választ kéne találni az "Igen, de mi lesz addig?" kérdésre is. A fenti tervezet csökkentett adóbevételek (Áfa különösen!) mellett tűnik több költést előirányozni... Érdemesebb lenne lépésekben csökkenteni az Áfa kulcsát, hogy az állami költések azzal párhuzamosan csökkenhessenek. Tehát a 25%-os Áfa minden évben csökken 1%-kal, amíg el nem éri a 20%-ot. Az állam költését pedig ezzel arányosan kell visszafogni. A sokkterápia nem nyerő, attól kezelhetetlenül nagy feszültségek lesznek a rendszerben! Ezzel párhuzamosan a legmagasabb keresetű emberek számára be kellene vezetni a 20%-os felső SZJA-kulcsot. Csakis a valóban igen magas, tehát az évi 30-40 milliót meghaladó kereseteknél!

Nyugdíj: havi 200ezer Fix-szel az ember könnyen viccel. Ennél több nincs, özvegyivel és minden egyébbel együtt is csak max. ennyi lehet. Bocs, de gyerekek éheznek százezerszám.

A társadalmi béke megőrzése céljából nem támogatom, hogy a Fidesz módjára megint a legszegényebbekbe rúgjon bele a kormányzat. Az ő fogyasztói kosarukba tartozó elemek Áfa-tartalma fokozottan csökkentendő, különösen abban a termékkörben, amelyiknek eladásai révén a hazai agrártermelők bevétele is nő. Konkrétan: pékáru, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs. (+ gyerekruha, gyerekcipő?) Akár azt is támogatnám, hogy a kp-ben járó gyerektámogatások befagyasztása mellett minden egyes növeléssel azokat a gyerekeknek járó szolgáltatásokat dotáljuk, amelyeket biztosan csak ők vesznek igénybe: gyermekétkeztetés, tankönyv, toll, ceruza. Nem titok, hogy a pénzbeli támogatások túl sok esetben a szülők szenvedélybetegségeire mennek el (ital, cigaretta, drog), nem pedig a gyerekekre. Sőt, nekem nem lenne ellenemre az sem, ha teljesen megszűnne a csp, viszont az iskolában minden valóban ingyenes lenne, a tornacipőtől az osztálykirándulásig és a szalagavatóig. Egy ésszerű határösszegig, természetesen. A procc szülők majd esetleg költhetnek többet, ha a bankett a Gundelben lesz, és Párizsba kirándnak.

Plusz elkerülhetetlennek tűnik a befektetésnek vett, de üresen álló lakóingatlanok megadóztatása, hogy ezzel is ösztönözzük a tulajdonosokat a bérlakáspiacon való megjelenésre. Budapesten például 16-szor annyi üresen álló lakás van, mint ahány hajléktalan! A lakásbérlést igen részletesen és alaposan kell szabályozni, a törvény mellékleteként szerződésmintákkal, hogy a leghülyébb ember is tudjon szerződni. (Alaposabban, mint ez: divany.hu/raktar/2014/11/10/lakaskiadas-berles/) A bérlőkről és bérbeadókról pedig a KHR mintájára nyilvános adatbázist kell vezetni, hogy bárki láthassa, mennyire megbízható az, akivel szerződni tervez. A fekete bérbeadást keményen büntetni kell az adóhivatal oldaláról is. A szomszédok kikérdezése alapján hamar világos, ha egy lakást bérelnek X ideje, és ilyen esetekben max. 5 évre visszamenőleg is ki kell vetni a helyben szokásos bérleti díjak alapján kiszámolt adót.

Ideje lenne továbbá a gyermeknevelést annak elismerni, ami: munkának. Mint minden munka, ez is kölönféle minőségben végződik el. A minőségnek megfelelően differenciált honoráriumokra lenne szükség. Pl. Ha valaki kiemelkedően jól tanuló vagy jó sportoló gyereket nevel, az kapjon kétszeres, vagy a legjobbak esetén (nemzetközi tanulmányi vagy sportversenyt nyerő gyerek esetén) akár többszörös családi pótlékot! Ezzel nem teszünk mást, csak az országimázs építését honoráljuk. Célzottan azoknak, akik azt valóban megteremtik, nem a korrupt holdudvaroknak. (Az Országimázs Központra emlékszik még valaki? Netán létezik még?) Ugyanígy annak a szülőnek, akinek már egy gyereke javítóban van, szemrebbenés nélkül meg kell mondani, hogy a bűnözőkeltetés az állam érdeke ellen való, ráadásul a gyerekeken végzett kísérletezés bűn. Tehát megvonjuk az összes mindenféle gyerektámogatást, amit addig zsebre tett. Az ilyen, a gyerekeiből bűnözőt, prostituáltat stb.-t faragó szülőnél konkrétan akár az intézet is jobb tud lenni.

Azt már meg sem merem említeni, hogy a csp készpénzben csak az első gyerek után járjon. Az még előfordulhat, hogy elsőre valaki csak "úgy maradt". De aki egyet már szült, az tudja, hogy nem a gólya hozza, tehát az összes többi gyermek érkezése az ő döntése és felelőssége, az eltartása is. Ennek megfelelően csakis adójóváírás formájában járjon a továbbiakban a családi pótlék!

Munkanélküli segély: jelenleg nem honorálja a hosszú ideig munkában töltött éveket. Márpedig erre nagy szükség lenne! Célszerű a munkanélküli segély (álláskeresési járulék, nevezzük bárhogy) időtartamát annyi hónapban maximálni, ahány évet az illető azt megelőzően munkával és adófizetéssel töltött a legutóbbi szünete óta. Így kellően támogatva lennének azok, akik maguk is szolidárisak voltak a társadalommaléveken-évtizedeken át. És persze azok, akik ki-beugrálnak munkahelyekről és mindenhonnan kirúgják őket, mert sehol sem dolgoznak tisztességesen, azok nem járnának jól. De mivel ők sem szolidárisak a társadalommal, nem kellene a társadalomnak sem túlzásba vinnie a pátyolgatást.

Ilyesmik.

Üdv:
b

@almodhi: A bankszámlád is magán tulajdon, mégsem úszod meg a kamatadót. Az értékpapír-számládon tartott részvénybefektetéseid hozama után is adózol. Tehát bocs, ez nem érv.

Plusz az államnak elemi érdeke, hogy a nemzet ingatlanban tartott összvagyona, mely természetesen magántulajdon, minél több hasznot hozzon. Beleértve azt is, hogy minél több embernek legyen a feje felett tető. Ha valaki benne lakik a sajátjában, vagy valaki másnak ezt lehetővé teszi, az felelősen, a nemzet, a köz érdekeit is figyelembe véve jár el. A tulajdonnal felelősség is jár. Aki nem ennek megfelelően jár el, az fizessen. Ilyen egyszerű.

Üdv:
b

@toportyánzsóti: eddig szivesen olvasgattam, de ezzel az egykulcsos szarsagaval benyomott egyet maganak...

@borzimorzi: köszönöm

@Kdo Je Ugasnil Luč: pedig az elv egyszerű: aki keres, az ugyanannyit adózzon, mert az állam nem különböztetheti meg az állampolgárokat a keresetük alapján -- de ad lehetőséget plusz keresetre, és fenntartja a segélyek koncentrált rendszerét

@NotaBene: nem kell okvetlenül 15%-kal számolnod, én se tettem

@HaFr: Milyen Áfa (SZJA, TA) százalékokkal érdemes számolni?
(A cikkben 15-20% közötti egy kulcsos SZJA, ÁFA és TA serepelt!)

@NotaBene: igen, pont ennyit tudok egyelőre mondani erről

@HaFr: Nem "akadékoskodok" tovább, csak jelzem hogy a jelenlegi 27%-os ÁFa-ról, 20%-os ÁFA-ra áttérés ígérete is csak választási program része lehet, de kormányprogramként már nehezen képzelhető el!
(Azt nem tudom, hogy az ilyen igéretek hogyan hatnak, kinek lesz ettől szimpatikus a PKP, és kiket riasztanak.)

@NotaBene: Igen, azt hiszem, ez egy reális, négy éves kormányprogram része lehet, és sajnálnám, ha valakit elriasztana, mert annak csak javasolni tudom, hogy ne szavazzon ránk. Mert ez csak a kezdet.

@HaFr: Enyém a megtiszteltetés, ha segítettem.

Ráadásul plagizáltam is, bár nem szándékosan. Az a fajta gondolat ugyanis, hogy egy meghatározott összegig járjon ingyen a felnövekvő ifjúságnak az étkeztetés és az iskoláztatás, az nem az enyém. Annak alapja a Milton Friedman agyából kipattant voucher system, csak már nem írhattam több leütést. De illett volna megemlítenem, mert így visszaolvasva úgy néz ki, mintha idegen tollakkal ékeskedném.

Üdv:
b