Félreértés ne essék, az RTL szemét (trash) tévé, és bár most beleállt a kormánnyal szembeni küzdelembe, ettől nem válik erkölcsi mércévé. Azt sem mondom, hogy csak anyagi okokból teszi, amit tesz (a harc kedvezhet a nézettségnek, és akár visszavonulásra is kényszerítheti Orbánt), van abban jogos felháborodás is, de sose feledtetheti az eddigi meghunyászkodását, a társadalom és a közélet lezülléshez való hozzájárulását. Tudom persze, nem közszolgálati, bla, bla, akár olyan megítélés alá is eshet, mint a Telekom (mi közünk nekünk a demokrácia minőségéhez, pajtás, nyereségorientált vállalat vagyunk, cseszd meg -- amit a szabadság érdekében el is kell fogadnunk), na de akkor is világos, hogy egy depolitizált, bármilyen humánusnak nevezhető üzenetre képtelen, a társadalmat a nemi szervek, a főzőműsorok és a kiloccsant agyvelők háromszögében elhelyező, és közben mérhetetlenül befolyásos entitás egy társadalomnak csak és kizárólag a kárára szolgál. Minél többen nézik, annál inkább. (És itt súlyos összeütközésbe kerül egymással a szabadság és az értékek ügye, ami egy konzervatív liberális kánonban kisebb, a liberális -- polgári -- konzervatív értékrendben viszont annál nagyobb, visszatérő feszültséget okoz. Ezt a feszültséget nem most fogjuk feloldani.)
De az RTL Klub méltó partnerére talált a politikának ugyanilyen színvonalú Fidesz-kormányzásban, és annak újdonat vezérhangyájában, Lázár úrban. A szemét politika dühkitörései és az RTL helyi főnökének, Herr Gerkens-nek a szavai a Magyar Narancsban (miszerint kénytelenek voltak belenyugodni abba -- bár nem értenek vele egyet! --, hogy a Való Világ nevű világra szóló szemetet 7-től még nem, csak este 9-től sugározhatják, holott szerény, bár több skálán védhető véleményem szerint éjfél után szabadna csak stb!) ugyanannak az éremnek a két oldala. Az RTL és a Fidesz-kormányzás egyformán a tömegtársadalmak és a prosztóság kiszolgálására és kihasználására létrehozott és üzemeltetett, szemét vállalkozások.
Ez van. Én meg mindig visszajövök az elvonókúráról, se a szavamat nem tartom be, se az idegeimet nem kímélem. Ezzel kell élnem immár.
