@belevauvau: bienvenue :)

@NYJetsTD:
Zárószám:

www.youtube.com/watch?v=TVMf8CSNKZ4

@wallenberg8805: "persze ahhoz hozzá kell adni az EU-s multi bankok, biztosítók, kereskedelmi láncok itteni jövedelmét is" - Persze nem kell hozzáadni, mert akkor számításba kell venni a magyar mezőgazdaság és a magyar ipar uniós jövedelmét is. Hidd el, huszonhat másik ország piaca nagyobb a magyar piacnál.

@wallenberg8805: Elképesztő hülyeségeket beszélsz. Ha valaki magyar, akkor mi a garancia arra, hogy nem viszi ki a hasznát, és nem fekteti be mondjuk Kanadában vagy Szingapúrban, vagy nem dugja el egy bahamai offshore-cégben?

@wallenberg8805: De honnan veszed, hogy az értékteremtő magyar tulajdonú vállalatokon keresztül nem tud kiömleni a pénz? Ha nekem pl. lenne egy bútorgyáram, minden hasznát kivinném és máshol fektetném be, főleg ha egy Jobbik egymillió, egy Fidesz pedig kétmillió szavazatot kap, mert tudnám, hogy nincs tőlük biztonságban, még egy napon eszükbe jutna, hogy meg kell védeniük ezt a pénzt is, azt pedig nem szeretném.

@wallenberg8805: Fejtsd már ki, mennyire apartheid az izraeli rezsim. De konkrétumokban. Milyen törvények vannak, amik a faji megkülönböztetést szolgálják? Át kell adniuk az araboknak a helyüket a buszon, vagy mi van? Segítségül egy mentőkérdés: milyen nemzetiségű volt az izraeli Legfelsőbb Bíróság bírája (egy időben ideiglenes államelnök), aki börtönbe küldte Mose Kácáv volt államelnököt? A gugli a barátod.

@wallenberg8805: " Ha külföldi végzi, akkor a jövedelmét kiemeli a nemzetgazdaságból, ha hazai, akkor nem." Már miért ne emelné? Mitől törvényszerű ez?

@wallenberg8805: Próbáljunk tovább menni a tévedések gyökere felé:

Két komoly hibádat még korábban nem emelték ki, az egyik:
"A bankhoz, biztosítóhoz, kereskedelemhez nem kell [...] technológia"

Egy kívülállónak valóban nehéz lehet elképzelni, milyen elképesztő technológiai szintet képvisel egy nagyvállalat egységes ügyviteli rendszere. A Tesco azért (is) tudja olcsóbban kínálni ugyanazt az árut, mert az általa alkalmazott rendszerek kb. feleakkora élőmunka-felhasználással teszik lehetővé, hogy minden egyes árubeszerzés el legyen indítva, be legyen vételezve, a szállítmány ellenőrizve, a raktárkészlet nyilvántartva, a pénz elutalva, és mindez lekönyvelve (P2P). Ugyanez az eladási oldalon is. És mindehhez még a HR és egyéb dolgok támogatása. Nem véletlen, hogy max. fél tucat olyan IT cég van, aki akár csak pár ezer fős cégnek jól működő ügyvitelt tud szállítani. És a licenszdíjaik is olyanok. Ehhez képest átlag magyar középvállalatnál (akár 500M árbevételnél is) félórás excel (vagy rosszabb esetben kockásfüzet-) túrást igényel egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása, hogy x vevőnknek mikor és mennyiért szállítottunk utoljára?
Vannak persze szép számmal magyar programok is, de nagyvállalatot egyik sem tud kiszolgálni (amik összefüggnek pl. a MÁV vagy a Posta pocsék működésével ugye, merthogy oda ilyesmi még nem jutott)
Ennyit arról, hogy a kereskedelemhez nem kell technológia...

A másik:
"A Tesco először behozott pénzt, hogy felépítsen épületeket, utána jövedelmet szerez a lakosságtól [...] és amint visszaszerezte az először behozott pénzt, onnantól már az ő jövedelme tiszta veszteség a nemzetgazdaságnak."

Tévedés. Bárminek, ami állóeszköz (épület, gép) van elhasználódása, amit a számvitel az értékcsökkenés fogalmával kezel, ami viszont arra való, hogy az így képződött megtakarítás felhasználható legyen az eszköz felújítására vagy kicserélésére. (bár kérdés, mit értesz jövedelem alatt, az écs. pénzáram nélküli kiadásnak számít, tehát csökkenti a társasági adó alapját)

Viszont a nagy különbség a Tesco meg a magyar állam között az, hogy előbbi pótolja az elhasználódást (azaz kifesti az épületet és kicseréli a szalagot a pénztár előtt), míg utóbbi erre mostanában csak akkor képes, ha van rá uniós pénz. És még akkor sem számol a fenntartással (vö. letérköveztük 'oszt jóvan). Példa az országos közúthálózat, ami ~31600 km, elhasználódási ideje mondjuk 20 év, tehát fel kellene belőle újítani minden évben 1600km-t, csak hogy az elért szintet tartani tudjuk. Mennyi újítunk föl mostanában? Max. évi 6-800-at.
Azaz az messze nem úgy van, hogy a külföldiek egyszer beruháztak, és onnantól élik világukat, mert úgymond az már megtérült, hanem költenek is folyamatosan az itteni tulajdonukra. És csarnokfestő vállalkozóból nem fog külföldit hozni...

@Moin Moin: Csatlakozom a felajánláshoz, hátha ketten többre megyünk, és még a sör ára is megoszlik. :)

Vagy lehetne önkéntes munkában alapszintről induló oktatási anyagokat gyártani a témában. (Csak kár hogy nem tudom, mi az alapszint. A szorzótábla általában még megy?)

Ez egy igazán jól, lendülettel és szenvedéllyel megírt, eszes cikk.

" Az állam kisajátítja a Tescot, a jegybank kárpótolja, minden ugyanúgy folyik tovább, a dolgozók bemennek dolgozni, a vásárlók bemennek vásárolni, csak a jövedelem már nem a külföldi tulajdonoshoz ömlik, hanem a jegybankhoz vissza, és ha visszakerült amit az kárpótlásra fizetett, onnantól a jövedelem már az államkasszába ömlik. " --

tudnék mesélni. Ugyanazt,pont ugyanazt,amit Te leírtál, a nagyszüleim cégével megcsinálta a magyar állam, valamikor a háború után pár évvel.

Aztán Ömlött a lóvé az államkasszába. Így mondták.
Wallenberg, ezt szocializmusnak nevezzük.
Jó lenne elhinned, olyan jó lenne elhinned,hogy komplett történelmi zsákutca.

Abban az országban, ahol ilyen színvonaltalan blogok (cikkek) vannak és linkelhetők népszerű portálokról, ott tényleg nem lesznek európai bérek.
A szerző érvelése nagyjából a nagycsoportos óvodások színvonalán van (pl olyan országban, ahol neki nem tetsző párt 20 %-ot kap, ott nem lesznek európai bérek, illetve aki nem úgy gondol valamit, mint ő, az közgazdasági tahó, hogy csak a két gyöngyszemet említsek).
És a dolog realitásról csak annyit, hogy ehhez hasonló rendelkezés érvényben volt a néhai NDK területén.

@panelburzsuj:
olyan multi kell, amelyik a kereskedelmi mérleget minimum egyensúlyban tartja. legalább annyi árut visz ki, mint amennyit behoz.

@jun85or:
a tesco nem így működik. a saját márkás termékek esetén megkeresi a legolcsóbb beszállítót. aki minimális törvényi előírásoknak még éppen eleget tesz. úgy egyébként pedig egy logisztikai központ. a gyártó beviszi az árut. kirakja a polcokra. azok használatáért fizet. és egyébként a terméket úgy árazza be, ahogy akarja. amikor akció van, akkor a gyártó értékeli le az árut. mert nem akarja tovább fizetni a polcpénzt. és azért is fizet, hogy bekerüljön az akciós újságba. ezt csinálja az összes hipermarket. és ezzel nem tud versenyezni a hagyományos kiskereskedő. aki megveszi az árut. a tesco nem vesz meg semmit.

@hunorr: Yes, te meg a Mandiról jutottál ide, és ottani szokás szerint nincs egy szál érved sem

@wallenberg8805: Jesszus. Ja, persze. A vásárló árérzékeny. Ugyan nem tudom, mond-e ez neked valamit, de attól még úgy van. Ha nem tudja kifizetni a felárat, nem fogja megvenni. Akkor meg rohadhat a polcon, akármilyen szép magyarosba van is csomagolva.

Egyébként a Lidl-ben van olyan magyar beszállító, amelyik a Lidl nemzetközi hálózatán keresztül exportál, mert bejöttek egymásnak. Ennyire nem fekete és fehér a világ.

@panelburzsuj:
vagy a város épít egy közraktárat. és oda az iparűzési adó fejében megengedi behordani a helyben előállított tömegtermékeket. a debreceni olcsón vásárol debrecenit. konzerv zöldséget, konzerv gyümölcsöt, konzerv tejet, konzerv húst, konzerv kenyeret. konzervativizmus. szerződést köt a környező városokkal. és leszerződik egy multival. ez mondjuk a swiss coop. őket beengedi beengedi a belvárosba. prémium kategóriás bioélelmiszereket a körúton belülre. swiss coop hungária egy svájci-magyar vegyesvállalat. ebbe betársulhatnak a helyi kereskedők. így működik greater-debrecen: a megye. ezek után a város nyit egy regionális árutőzsdét. és vásárol szabolcsit vagy ungvárit. feltéve, hogy ők a debrecenit megvásárolják. és ugyanígy a váradit és kolozsvárit. regionális árucserével szorítják ki a multikat. leszámítva azt az egyet, vagy legfeljebb néhányat, amelyik a helyi gyártók számára szervezi a külkereskedelmet.

ha valaki prémium kategóriás terméket gyárt, akkor értelemszerűen nem viszi be a közraktárba. de a helyi adó megfizetése mellett ingyen kiteheti a saját márkakereskedésbe. erre a célra a városi vagyonkezelő üzlethelyiségeket biztosít. forgóeszközhitelt biztosít a város bankház. ezek mögött persze ott lehet egy külföldi befektetési alap, egy külföldi befektetési bank. ezt a megyejogú városok meg tudják tenni.

ez nagyjából az, amit a jobberek akarnak. csak nem országos méretekben, hanem megyei szinten. nem a nemzetek versenyeznek, hanem a vidékek (a megyék). budapest működhet az irányítatlan szabad piaci logika szerint.

@unionista:
OK.

Várom a receptet, hogyan csinálsz ilyen multit.

(De azt is levezetheted, hogy a külkereskedelmet miért csinálja multi. Közkeletűbb nevén: "idegen". Arra ugyanis én nem tudok példát, hogy ilyen "féligáteresztő" típusú kereskedelem spontán létrejött volna. Arra viszont bőven, hogy állami ösztökére. Jó kérdés persze, hogy az Unió létrejöttével, és mi belépésünkkel ez a hajó nem ment-e el végleg. Amin egy kilépés csak tovább rontana. Szóval hogy maradt-e "reális alternatívája" a nemzeti gyatyafelkötésnek... )

@mokkaczuka: ez egy életszerűtlen példa, a hazai kötődésű vállalkozók esetében valószínűtlen.

@unionista:
Konrád György jobber az aláírók közt:

"Európának, mint politikai testületnek a polgárai számára egy új kozmopolita létet kell kialakítania, amely dinamikus és kreatív városi környezetet és a városok közötti egészséges versenyt foglalja magában. Az európai városok nem elégedhetnek meg azzal, hogy egy agglomeráció központjában állnak, arra kell törekedniük, hogy kulturális fővárosokká váljanak és növeljék az
európai polgárok életminőségét. Miért lenne merészség azt képzelnünk, hogy Európa tulajdonképpen egyetlen óriási városkomplexum, amelyen belül az összeköttetést a közlekedés és a kommunikáció teremti meg?"

ec.europa.eu/debate-future-europe/new-narrative/pdf/declaration_hu.pdf

@dbeata: Sőt, olyan megbízáson is dolgoztam már, multinak, amelyben egy külföldi márkájú termék új design-ját kellett kitalálni, és a termék+csomagolás itt készült, és innen exportálták szerte az EU-ba.

@hunorr: francokat valószínűtlen. Már a banki szolgáltatások ára miatt is egy rakás magyar vállalkozó Szlovákiában meg Ausztriában bankol. Mások a sima lakossági megtakarításukat menekítették ki. Mindkettőre tucatnyi példát tudok a saját ismeretségi körömből.

Én laikus vagyok a témában, de engem is gyakran kérdeznek, hogy miért nem kapnak uniós bért. Saját eszem szerint azt válaszolom, hogy azért mert annyiért is elmész dolgozni, amit kapsz. Két út áll előtted: vagy kvalifikáltabb munkát végzel, vagy sztrájkkal kiharcolod a magasabb bért. Semmilyen kényszer nem veszi rá a vállalkozót, hogy többet adjon, mint amennyi megéri neki. És ezt állandóan mérlegeli. Abban a pillanatban lehúzza a redőnyt, amint kilátástalannak látja a jövőjét.
Ami Jobbikot illeti, régóta tudom, hogy nem kompatibilis a tőkés rendszerrel. Az orosz tőkéssel sem! Lehet, hogy a negatív képet meg akarja változtatni, de akkor meg fel kell adnia az elveit, ami meg a híveit fogja elidegeníteni magától.

@panelburzsuj:
én a neoliberálisokkal egyetértek addig a pontig, hogy kell egy egységes belső piaci szabályozás a törvényi szinteken. szükség van egy nagyon erős jogegységi törekvésre. a törvényhozást fel kell tolni az unióba. csakhogy én nem ortodox, hanem nemzeti liberális vagyok. vagy ha így jobban tetszik: nem ortodox, de liberális.

azt gondolom, hogy az unió külpolitikai értelemben N ország, belpolitikai értelemben nagyságrendben N^2 megye. a megyei kormányzókat kellene beültetni az európai parlamentbe. ha 21 helyünk van, akkor ez lehetne 21 megye. buda megye, pest megye s a többi. az ispán utazik brüsszelbe, a vicispán (alispán) vezeti a megyei közigazgatási hivatalt. őket nem a pártnak kell kinevezni. hanem az európai képviselőválasztás nyertese utazik brüsszelbe. és a szokásjog alapán a második helyezett marad a megyeszékhelyen. és vezeti a helyi hivatalt. így lehetne megyei ombudsman is. lehetőséget adni, hogy valaki nem többségi, hanem kisebbségi jelöltre szavazzon. semmilyen előzetes regisztráció nem kell. egyszerűen lehetővé tenni, hogy a választópolgár a szavazólap hátoldalát töltse ki. nem kell nyilvántartani, hogy ki cigány, nem cigány. nem pártokra szavaznánk, hanem közvetlen választanánk ep képviselőt. közvetlenül választott kancellár menne az európai kormányba (a tanácsba). és a második helyezett komisszár kerülne kisebbségi ügyekért felelős bizottságba. felőlem lehetne német/osztrák dominanciával szövetségi szintű legfelső bíráskodás. furcsa módon ez nyugatatná meg konrád györgyöt. de ez nem a magyarokon múlik. ez elsősorban berlin és bécs döntése. szóval a most föderációt hagyjuk. ezen túl azok a városok kapnának önállóságot, akik a kincstár nettó befizetői. és ehhez jönne a megyék szuverenitása.

ez a felvilágosult abszolutizmus korához való visszatérés lenne. egy félfeudális-félkapitalista állapot (állam). amelyik azért többé-kevésbé európai, és kommunisztikus/modern abban az értelemben, hogy van egy erőteljes újraosztás.

nem tudom, hogy ezt elfogadná-e konrád. illetve nagyjából tudom, hogy nem tetszene neki. mert persze, értem én is, hogy így gyakorlatilag 21 kiskirályság lenne. de azok már versengenének egymással. a helyi klánoknak ügyelni kellene arra, hogy korlátozott mértékben lopjanak. sőt adott esetben vissza is kellene pakolni az ellopott pénzt. például azért, hogy a város a szabadságát (megyei rangját) ne veszítse el. tudnék ennél jobb közjogot is alkotni. az íróasztalon nem kunszt megcsinálni. de nagyjából ez lehet az, amit esetlegesen elfogadna a szocialista párt, és megszavazná a nép.

ez azt jelentené, hogy a baloldalhoz közeli polgári platform jelöltjei pályáznának a megyei jogú városokba. és az agrárszocialista gazdakörök vezetői a megyegyűlés élére. a jobboldalon pedig a polgári körök tennék ugyanezt. a szekértábor és a holdudvar kapna szerepet az alsóbb szinteken. a pártlistáról bekerülve elég magas fizetéseket lehetne kapni állam-minisztériumokban. a megyei közigazgatás ettől kvázi független lenne. persze akár kósa is lehetne hajdú megye vezetője. de nem lehetne a fidesz alelnöke. orbán viktor esetleges bukása után nem is akarna az lenni. félfeudális világ lenne ez. de félig kapitalista. reálisan nincs ennél sokkal jobb. ez is idealistának, utópisztikusnak hangzik.

@unionista: Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy függetlenül attól, hogy mit árul a Tesco, az ügymenetét adminisztrálnia kell, és ezt (a többi "idegen" nagycéghez hasonlóan gyorsabban és kevesebb élőmunkával képes megtenni.

Ez mindössze arra volt ellenérv, hogy a kereskedelemhez nem kell technológia.

@HaFr: Az kétségtelen, hogy az általad használt liberális érvkészletet (pl. "nekem van igazam és ha nem értesz velem egyet akkor hülye és/ vagy náci vagy") nem használom.
Viszont itt te állítottál valamiket, amiket elfelejtettél alátámasztani, erre igyekeztem felhívni a figyelmedet.

@unionista:
Előttem teljesen nyilvánvaló, hogy a "nemzeti" kormányzatokat apránként fel fogja őrölni felülről a birodalmi logika, alulról meg a lokális kommunitások logikája.

Csak lassan-lassan, mivelhogy sok az ellenérdek - zömmel az "országos" párt- és hivatali bürokráciákban.

De pl. egy-egy Putyin-pofon belengetése jócskán megnövelheti a társulási hajlamot.

@hunorr:
Így van. Nuku érvelés.

Páros lábbal közölted, hogy a poszt egy baromság.

Te hogyan érvelnél válaszul?

@mokkaczuka: az, hogy valaki máshol bankol, nem jelenti, hogy üzleti tevékenységét átteszi oda, vagy, hogy profitját ott forgatná be. Hazai tulajdonú cég esetén sokkal nagyobb arányban forgatja vissza a profitot itthon, de ha mégis külföldön fektet be, előbb-utóbb az is a hazai anyavállalatot gazdagítja. A külföldi tulaj (főleg, ha multi) viszont eleve óriási erőfölényből és még az állam által biztosított plusz kedvezményekkel indul, és teljes szektorokban kap eleve monopolhelyzetet, vagy éri el azt, erőfölényével visszaélve. És így aztán könnyedén szivattyúzza ki a beruházáshoz mérhető profitot - évente (!), és szív el egyre több jövedelemet a magyar gazdasági szereplőktől. Erre felzárkózás nem építhető.

@hunorr:
Tegyük félre a kölcsönös óbégatást, OK?

Sorold a teljes szektorokat, ahol multik monopóliumot kaptak. (A "Mért nincs három versengő vízcsap a vécétartályon?" - témát hanyagoljuk, ha lehet.)

@panelburzsuj:
debrecenben simán meg lehetne csinálni ezeket. olyannyira, hogy ezek a 19. század közepén többé kevésbé léteztek. megcsinálták a helyiek. aztán jöttek a zsidók, hogy kapitalizálni kell mindent. totális verseny kell, mert úgy lesz a jó. ezt elfogadta az elit. mert nekik ez előnyös volt. a parasztok megölték konrád zsidó iskolatársait. ő éppen el tudott menekülni. de ez túlélő csoport nem érti, hogy a kapitalizmusnak az individualizált formája nem való ide. és nem akarják, hogy a generikus megoldások idegen kézbe kerüljenek.

miért ne lehetne egy közönséges 1+1 színes nyomda város (a városi nyomdászok) kezében. és így működik fekete-fehér lapkiadás. a színes dolgokat gyártsa le a piac. az "alföldi nyomda" a városé. itt az ütközés az ortodox liberálisokkal. nincs totális verseny. ezek után nem lenne nehéz csinálni sokak által kedvelt alföld irodalmi folyóiratot. vagy akármilyen fekete-fehér periodikát, olcsó könyvtárt. ezek után a város maga nyomná a tankönyveket. ebből egy poroszos oktatás lenne fekete-fehér munkafüzetekkel. a nyomdászok úgy fizetnek adót, hogy kinyomják ezeket. ez biztos nem tetszene a vererdy tamásnak. szerintem ezt mégis így kell csinálni. azért, hogy a gyerekek követeljék a színes enciklopédiákat. a fekete-fehér városi könyvolvasó mellett menő legyen a retina kijelzős ipad. csak épp minden csóró gyerek művelődhet olcsó táblagéppel. na most ugye ezeket az amazon árulja. akik mindennel kereskednek. erre nem lehetne globális vállalatot építeni. mert a cél az lenne, hogy a városok vegyék át ezt a szerepet. és hagyományos árucserével a generikus megoldások közhasznúvá váljanak. az iphone6 azért nem jön ki, mert nincs olyan akksi, ami azt a miniatürizált szuperszámítógépet kiszolgálja. de az e-book reader esetén nincs ilyen probléma. mert az már ki van találva. az a technológiai fejlődésnek egy terminális pontja. iskolapadot nem feltétlen kell piaci logikával csinálni. egy bútorgyár úgy fizeti meg az adót, hogy gyárt néhány közönséges padot. vagy műanyag széket az orvosi rendelőbe. esetleg a szomszédba is. ha ott nincs elég nagy műanyaggyár.

itt a teva (zsidó tulajdon) generikus gyógyszergyártó. a város legnagyobb munkaadója. ki akarnak vonulni. lembergbe olcsóbb a gyártás, krakkóban képzettebbek az emberek. és ezért ki akar vonulni. a generikus gyógyszergyártásnak városi kézben kellene lennie. és a piacnak mindenféle különleges vegyület után kellene kutatnia. ezt finanszírozzák meg. persze ezek után a teva fizethetne úgy adót, hogy multivitamint vagy fogkrémet szállít a közraktárba. vagy befektetnek egy rakás pénzt.

én azt mondanám nekik, hogy debrecenből is második fővárost kell csinálni. krakkó, lemberg és debrecen egyenlő szárú háromszöget alkot. erre a pontra érdemes tolni a fölös sékelt. persze kockázatos. szóval lehet, hogy az összeset elvesztik. de nyilván olyan minőségű városrendezési tervet kell eléjük tolni, hogy az együttműködést válasszák. ha ilyen nem lesz, akkor a maradék zsidóságot itt biztosan szétzavarja a jobbik. akkor is ha összehívják az ensz közgyűlést.

@unionista:
Emlékszel olyanra, hogy KGST-szakosítás?

És ez ment "kicsiben" is: Mohács "kapja" a farostlemezgyárat, a keszthelyi BEFAG "kapja" a szalagparkettagyárat, a szombathelyi FALCO a cementkötésű forgácslapot.

Csak azért említem, mert a "magyar ipar" döntően nem "szervesen", hanem kurva keményen központosított tervgazdaságban született.

Szóval: történetiség.

@unionista:
"ezek a 19. század közepén többé kevésbé léteztek"

Ja, a probléma ott van az okfejtésedben, hogy most meg a 21.-ben vagyunk.

Az üzleti világ sikeres modelljei azok mindíg a technológiaváltás időbeni felismerésén alapultak.
Amit te preferálsz, az egy réges régen túlhaladott technológia.

Globalizáció nem azért van, mert a csúnya globalisták el akarják orozni a mindent, hanem azért, mert a technológia fejlettsége ezt megengedi.
Gyorsan és nagy tömegben lehet olcsón árut szállítani.
Pár óra alatt lehet elképesztő távolságokra eljutni, kommunikációs fronton gyakorlatilag nincsenek határok.
Valaki vagy használja a rendelkezésre álló technológiát és sikeres lesz, vagy nem, és akkor sikertelen.
Lehet álmodozni itt a 19. századról, csak nem érdemes.

@panelburzsuj: távközlés (vezetékes); gázszolgáltatás, áramszolgáltatás, helyenként vízszolgáltatás; lapterjesztés, lapkiadás (megyei lapok), cukoripar, növényolajipar, étkezési utalványok (ez utóbbi oligopólium) a teljesség igénye nélkül. De a hipermarketek (Tesco, Auchan, stb) is egy oligopolium, igaz egy speciális rész-szektorban, de a teljes kiskereskedelemből folyamatosan növekvő részt szakítva. Itt például a hazai tulajdonú láncoknak kellet volna erre a szintre eljutni, hogy ilyeneket létrehozzanak (vagyis az ehhez szükséges tőkét és tudást felhalmozzák), ahogyan ez nyugaton is történt évtizedekkel ezelőtt. Ehelyett beengedték és kedvezményekkel támogatták az erőfölényben (tőke, tudás, stb) levő multit, aki letarolta a piacot.

@hunorr:
A ti (fidesz, jobbik) elképzeléseitek a gazdaságról azért kudarcosak már középtávon is, mert nem ismeritek fel a mai gazdaság működésének alapvető törvényszerűségeit.
A sikeres magyar vállalkozások globálisak. A magyar piaci szegmens ugyanis kicsi.
Csak a középszer gondolkodik úgy, hogy majd én leszek a Tesco Balmazújvárosban. Az nem ad hozzá semmit a magyar gazdasághoz. Csak el vagyon a helyi szemétdombon.
Amikor a magyar gazdaság prosperált, akkor alapvetően exportorientált és terjeszkedő volt, azaz a saját piaci szegmensében egy régióban vagy akár világszerte vezető szerepre tört.
Nem arról álmodozott, hogy akkor övé lesz a miskolci vízszolgáltatás.

Kit érdekel a Tesco, ha lehet Prezi?
Kit érdekel a GDF, ha van sikeres MOL?

Ez a világ, ez az európa így működik. Vagy megtanuljuk vagy nem. Vagy sikeresek leszónk vagy nem.

De a mai mainstream jobboldal gazdaságpolitikai gondolatvilága ha nem is a kőkorszakban leledzik, de le van maradva úgy 200 évvel. Garantált kudarc.

@panelburzsuj:
szerintem 21 előtt nem lesz lényegi változás. (feltéve, hogy nem lesz összeomlás.) a 14 utáni uniós ciklus pénze szét van lopva. az arányokon folyik a vita: belföld-külföld. jobboldal-baloldal. az ötletgazdák ma már szinte csak a politikusok. ezért legfeljebb "komment" szintű elképzelések vannak. amiből mondok több százat. a kérdés, hogy ezek összeállnak-e egy egésszé. kiállják-e a számolótábla próbáját.

itt most az a terv, hogy a 4-es főutat a vasútállomás mellett levisszük a föld alá. a déli óvároson egy alagúton keresztül mennének az autók, fölötte lenne egy autóbusz pályaudvar. ezt össze lehet kötni a repülőtérrel. ez a központi pályaudvar a terv erre a ciklusra. jól hangzik. szóval olyan, amire demszky, vagy tarlós igent mondana. de ha az utasforgalomnak utána számolunk, akkor nem lesz jó. lehet látni, hogy a nagyságrendek nem stimmelnek. debrecent a megyével együtt lehet megtervezni. budapestet a régióval együtt. szóval van egy nagyon erős környezetfüggés. kisebb városokat egyszerűen nem lehe megtervezni. a belső piac olyan szegény, hogy nem lehet kitalálni önmagában fehérgyarmatot. és persze lehet mondani, hogy majd a piac megteszi helyüttünk. csakhogy az ábécét csinál, egy zöldségest, virágüzletet, fagylaltozót és egy bugyiboltot. mert ezekre van valami kereslet. és ezek után rokkant nyugdíjasok ("kiváltottuk a rokkantságit") járnak napszámba, alkalmilag vállalnak kőműves munkát. persze, hogy kimennek ukrajnába tankolni. fehérgyarmaton az a kultúra, hogy a népek állítottak egy szobrot árpád vezérnek. áprád vezér a kutyával. nem vicc. lóra nem futotta. egy fokkal jobb ha szerveznek egy járást. mert akkor a környező földekkel azért lehet valamit kezdeni. ott a szamos-parti vásárosnamény-fehérgyarmat-csenger-szatmárnémeti tengelyben kellene gondolkodni. és abban kell kitalálni fehérgyarmat és többi mezőváros szerepét. és ezekhez igazítani a kraszna és a tisza vonalát. a kis túrt, ami úgy siet beléje, mint a gyermek anyja kebelére. egy ilyen vidéken egy félfeudális-félkapitalista uradalom építhető fel legjobb esetben. egyesített (uniós) szatmár/satu mare vármegye. azt már talán tetszene a népeknek. azt már fel lehetne húzni. szatmári megyegyűlés. önkormányzati keretek között békét kötni a románokkal. persze ehhez egy kis-rákóczi kell. egy zsigmond vagy egy györgy kaliber. aki egy nemzetségnek konkrétan megmondja, hogy mit kell csinálni.

@unionista: "fehérgyarmaton az a kultúra, hogy a népek állítottak egy szobrot árpád vezérnek. áprád vezér a kutyával. nem vicc. lóra nem futotta."

Ezt nem hittem el, pedig tényleg.
Fájdalmas látvány. Egy aprócska körforgalom közepén áll, balra ÁFÉSZ cégér alatt egy kínai bolt, jobbra azonosítatlan Áruház.

Ha ez a főtér, akkor nincsen remény.

Köszi, hogy felnyitottad a szememet, most már értem... Nem szabad kicsinyeskedni, hanem irány a globális piac...
Azért legalább említhetnél egy-két sikeres magyar globális vállalkozást, nekem valahogy egy sem ugrik be.
A MOL? Jóindulattal regionális, ami a valamikori állami monopólium alapjairól építkezett. A Prezi? Na ne vicceljünk már, mennyi profitot termel és kik a tulajdonosai?
És a magyar gazdaság prosperáló korszakáról is mondhatnál némi konkrétumot.
Az exportorientáció kényszerével minden épeszű közgazdász tisztában van (a kis belső piac, a nyersanyag és termelőeszköz-import szükségessége miatt), de a probléma az utóbbi 25 évben kialakult tulajdoni szerkezet, ami nem engedi a hazai szereplőknek (egy-két kivétel mindig akad, persze) a tőkefelhalmozást.

@feketeesfeher:
az addig rendben van, hogy gyorsan és olcsón lehet az árut szállítani. ettől függetlenül a kereskedelmi mérleget minden relációban úgy ahogy egyensúlyban kell tartani. különben a piac brutális pusztítást végez.

ha nem lesz szabad kereskedelem globális méretekben (már pedig a világ ebbe az irányba halad), akkor a zártságra kell törekedni. lehetne ilyen zárt gazdaság maga az unió. de abba a leggazdagabb országok be sem léptek (norvégia, svájc). az unió reformra szorul. megyerendszer kell hozzá.

lehetne egy közép-európai föderáció. mitteleuropa. egy közel 200 milliós tömb. ehhez föderális államrend kell. csak ilyet momentán nem akarnak a németek. ausztria nem tudja visszaállítani a monarchia egységét. képtelen egy bécs központú államszövetséget szervezni. nyugat-magyarországot leszakíthatná. létrehozhatnak egy osztrák-magyar burgendlandot. de annál sokkal tovább nem tudnak nyomulni. lehetne kelet-közép-európai egység. de ahhoz megyerendszer kell. és egy anjou lajos. a kárpát-medencét makro régióvá, mini unióvá alakítani sem feltétlen hülyeség. de azt is megyékből lehet megszervezni. a világ működésére egyre inkább ez a válasz: megye, megye, megye. nem lesz ez mindig így. de most egyre inkább.

@Counter:
pedig az a főtér. illetve a városnak van egy kicsi közparkja. az út egyik felén. azt még a kommunisták építettek a 70-es nagy árvíz után. ott orbán felújíttatta a kisebb fazsindelyes templomot. lehet beszélni a szabad piac mindenhatóságáról. de az emberek azt látják, hogy kínai műkővel és kínai művirágokkal van tele a temető. a nők kínai kiskosztümben siratják a halottaikat. a férfiaknak megmaradt a zakó a vörös október ruhagyárból. van egy kis földjük. azon megterem uborka. vagy ahogyan mondják: "ugorka". összegyűjtik a pénzt egy használt autóra. ukrajnába járnak tankolni. nemtudomszilvából (ez a fajta neve) főzik a pálinkát. és nézi a tévé kettőt. nagyjából így él egy átlag ember. de ez egy teljesen normális kelet-magyarországi kistelepülés. ha nincsenek cigányok (ami azt jelenti, hogy asszimilálódtak), akkor nem jelentős a bűnözés. ha vannak, akkor ellopják az "ugorkát". nekik is lehessen már egy használt autójuk. az a probléma, hogy nyíregyháza képtelen szatmári részt modernizálni. szabad piaci megoldás nincs.

ezekben az uniós átlag 20%-a alá eső térségekben el kell felejteni mindenféle holokauszt túlélő okoskodást. nem azért, mert az eredendően rossz, vagy gonosz. az egyszerűen az nem oda való. de a nemzetieskedés se megoldás. a határmenti önkormányzati együttműködést kell preferálni. a megyegyűlést kell összehívni. a járásoknak adni valamilyen önállóságot. néhány kalandvágyó mta munkatársnak érdemes odamennie. az etatizmust megtartva a nemzetállamiságot lebontva protekcionista politikával lehet akár 7% növekedést produkálni. mert alacsony bázisról indulnak. de ez legjobb esetben is a következő uniós ciklusra eshet. 18-ban úgy lehet választást nyerni, hogy ezeket a projekteket előkészítik. vagy valamilyen olcsó demagóg dumával: orbán cigány.

@unionista:
Norvégia és Svájc a nyitott gazdaságok mintapéldányai, sőt, nem csak annak,a nyitott társadalomnak is mintapéldányai.

@hunorr:
" Az exportorientáció kényszerével minden épeszű közgazdász tisztában van (a kis belső piac, a nyersanyag és termelőeszköz-import szükségessége miatt), de a probléma az utóbbi 25 évben kialakult tulajdoni szerkezet, ami nem engedi a hazai szereplőknek (egy-két kivétel mindig akad, persze) a tőkefelhalmozást. " ---

a "tulajdoni szerkezet" még soha a világon nem akadályozott vagy engedett meg bármit is. Esetleg nagy(hatalmú),bizonyos tulajdonosok.Ezt még el tudom képzelni.
Velük kellene valamit csinálni az államnak, törvényi "erőszakkal" ? Vagy mire gondolsz,amikor ezt állítod ?

@hunorr:
Ugye, azzal kezdtem, hogy a vezetékes "természetes monopóliumokat" hagyjuk ki. (Mert semmi sem bizonyítja, hogy egy siófoki székhelyű "magyar" vállalkozás jobb szolgáltatást fog nyújtani Szederkényben, mint a "multi". Mert csak annyi a különbség, hogy a helyi erőforrásokat nem az országhatáron túlra visszük. De a haszon, meg a rendelkezés joga ugyanúgy kikerül a helyiek kezéből.)

Az oligopóliumok meg nem monopóliumok. Hanem egymást ölő versenytársak. Vagy fekete-fehéren tudjuk, hogy kartelleznek? És azt is ugyanilyen biztonsággal állíthatjuk, hogy "magyar kézben" leszoknának az erőfölénnyel visszaélésről, a járadékvadászatról satöbbiről?

A mezőgazdaság és feldolgozóipara megérne egy tételes elemzést. De csak akkor, ha nem azt hajtogatnánk, hogy "ellopták", hanem arra is kitérnénk, hogy miért tehették meg? Mért nem kapaszkodtak bele a "termelői közösségek"?

@egyetmondok:
Leszámítva az élelmiszert. Mert abban csökönyösen - és tettleg.... - hazai-pártiak.

Szabályozásban is, de fogyasztásban is.

Nekem az ilyen hangzatos, komenista alapú motiváló mondásokról mindig a "Magyar égre magyar UFÓ-t" jut eszembe.

Amúgy a szavazók jórészének fogalma sincs, hogy mi van tőle nyugatra és nem is érti, az miért működik. Vagyis most már meg van győződve arról, hogy nem is működik és épp összeomol. Amit ugye már beszoptak egyszer a hetvenes évek végén is, de most mivel a kiskomcsik, akik leginkább hangoztatják más szinekben pompáznak, újra elhiszik. Nekik mindegy, ha ugyanazt a híg fekáliát kell enniük, csak a vödör legyen más. Javaslom plakátnak:

Osztott kép, mindkettőn ül mélymagyar a vödör felett és lapátolja a szájába a matériát. Mindkettőn oldalba böki a szomszédját, aki egy undorodó hózentrógeres rövidgatyás bajor, és ezt mondja: Most aztán jól megmutatjuk nektek... Lélegez, vizualizál, megért.

@stoppos76:
És ettől most jobban megért bárki bármit?

@egyetmondok:
mégsem léptek be az unióba. azért, mert nem akarják az ortodox liberális gazdaság politikát követni.

az a jelenkori zsidó nemzetstratégia, hogy legyen egyéntől kiinduló totális verseny. egyének véletlen kapcsolatára épülő global networking. nem nehéz felmérni ésszel, hogy egy ilyen globális kapitalista szerveződés alapvetően egy vagy néhány nemzetség érdeke. és nem kedvez egyes leszakadó térségeknek.

most persze provokatív módon mondom ezt zsidó koncepciónak. a globális kommunizmus ötlete is egy zsidótól eredt. a zsidók valamilyen univerzális filozófiában hisznek. heller ágnes is azt keresi holott nyilván nincs olyan. de persze ettől még joga van keresni. ha én zsidó gazdaságfilozófus lennék, akkor a városok globális hálózatáról értekeznék. azt mondanám, hogy singapore területében nagyságrendileg akkora, mint hajdúböszörmény és környéke. csak utóbbi gazdaságilag nem olyan erős. ezért valamivel kevesebben lakják. hajdúböszörmény teljesen rendben van. a derék böszörményi polgárság fogjon össze a szoboszlóiakkal és debrecennel. fonják a városok szövetségi kapcsolatát. a világgazdaság poliszokból és metropoliszokból áll. városok versenyére kell építeni. együtt kell működni a vidékkel. nem az egyén és nem is a nemzetek versenyére kell gondolni. mert ez nem kizárólag logikai játszma. nem is kizárólag fizikai erőkifejtés. a város az, ami alapvetően szervezi a világgazdaságot évezredek (!) óta. ókorban is így volt, a középkorban is. amíg európa ezt a modellt követte addig a kontinensek versenyében úgy volt első, hogy nem volt második. és a sikeres ázsiai országok is ezt a modellt követik. nem a kínai gazdaság erős. hanem tajvan, hongkong, macau. és ezek mintájára szerveződó peking és shanghai. óriás agglomerációk. a lakosságszámhoz képes nagyobb léptékben. nem az orosz gazdaság erős, hanem moszkvának van egy nagyon erős hálózatos kapcsolata. kiaknázzák az olajat és a gázt vidékről. csakhogy én nem hiszek a filozófia univerzalitásában. mivel nekem csak reáliskoláim vannak. sohasem hittem el a filozófusok egyetlen szavát sem. mert tisztába vagyok vele, hogy azok nagyon durva közelítések. és a matematikához képest brutálisan pontatlanok. de ha globális koncepció kell, akkor területében hasonló, de lakosságszámban eltérő városok versenyéből kell kiindulni.

itt arra, hogy jelentős mértékű állami újraosztás mellett az egyes tájegységek versenyezzenek egymással. persze, hogy a balaton erősebb lesz, mint a szamos völgye. de azért, mert a szamos egy szennyezett folyó. nem lehet benne fürödni. tisztítsák meg valamilyen módon. akár az alsó szakaszát szatmárban. a felső tiszával és a krasznával kezdjenek valamit. egy elég menő tájegység lehet. fele részben magánberuházásként lehet azt megépíteni. félkapitalista-félfeudális módszerrel. a megyegyűlés az alkotmányos keretek belül rendelkezik a humán tőkével és a környezeti vagyonnal. és egy érdekcsoport betolja a pénzt. ez ilyen egyszerű. persze a lakosság részéről is kell minimális megtakarítás. a népnek saját pénzzel kell beszállni egy gazdasági projektbe. az lehet nagyon kis összeg is. mentálisan a 0 és az 1 cent között is jelentős különbség van. a megye gazdálkodását átláthatóvá kell tenni. bla, bla, bla. ezek sablon szövegek.

elemi számítással nagyjából 200 ezer ember él a szamos völgyében. nem egész szatmár, csak az a kis völgy. 1 év alatt 25 ezer forint kommunális adót fizetnek per kopf. ezt teljesítik közmunkával, akkor évi 5 milliárd forint önerővel rendelkeznek. ezt az unió képes megötszörözni. 25 milliárd forintos éves beruházási keretnél tartunk. ha a projektben 20% tulajdont vállalnak, akkor ezt a pénzt újra meg lehet ötszörözni. az 125 milliárdos szamos projekt. persze nem egyszerű találni olyat, aki rengeteg pénzt kockáztat. ilyenbe hobbiból érdemes beszállni. mert egy ilyen kis, zárt, nemzetgazdasági projekt olyan, hogy vagy bejön, vagy nem. mintha a las vegasban betolnád a pénzt a pirosra, vagy a feketére. racionálisan nem egy nagy üzlet megvenni egy 50 km hosszú szennyezett folyószakaszt és hozzá rosszul működő mezővárosokat olyan emberekkel, akiknek a felmenői nem olyan régen a mocsárban éltek. 50 éve brutális árvíz pusztított. árpád vezért a kutyával jelenítik meg a főtéren. fából kifargva. egy lóra nem volt pénz. bronzra. ugyan már.

de ha van egy tucat értelmes ember a megyében. és mondjuk elég sokféle végzettséggel rendelkeznek akkor nem lehetetlen felhúzni egy ilyen vidéket. persze ez olyan, hogy a legalaposabb számítások mellett is benne van az összeomlás veszélye. effektíve. mert építesz egy tározót, kortod medert és mondjuk embereket temet maga alá a víz és az iszap. az brutális játék. és a megtérülés várhatóan zéró. ebbe racionálisan nem érdemes pénzt tenni. csakhogy ez nem a pénzről szól, hanem a hatalomról. izgalmasabb dolog a perifériát építeni, mint kényelmesen hátradőlni a centrumban. sokkal érdekesebb, mint dönteni az elkurvult igazgatótanácsokban. ezért van a népeknek szemernyi esélyük.

@panelburzsuj:
Jól is teszik,ám ennek semmi köze a gazdaság nyitottságához - zártságához. Olyan ugyanis ott se fordul elő, hogy valami kiváló minőséget, és az ottani piacon egyébként eladhatót,mert kereslet van rá,ne lehetne bevinni.

@unionista:
Liberálisabb társadalmakat elképzelni se nagyon lehet, mint a norvég,meg a svájci. Olyan hibátlanul ortodox liberális gazdaság politikákat elképzelni se lehet,mint a norvég,meg a svájci, hogy magáról az állami hatalomról, mint brutálisan ortodox liberális demokráciáról szót se ejtsek.

A globális világkapitalizmus két olyan szereplője a norvég és a svájci nemzet,akik csak hasznot húznak, nem is keveset a globális világuralmi judeobolsevik imperalista-kapitalista giga-ármányból.

@egyetmondok:
Viszont jól rámutat két alapvetően különböző gazdaságpolitikai filozófiára: "védvámosdi" - "védegyletesdi".

Amit valahogy olyanformán adott elő az egyik lelkes patrióta, hogy "akkor majd ajtómban leend a védvonal".

(Ha valaki tudja pontosan: megköszönöm.)

@egyetmondok:
Téged is megkérdezlek: mi értelme a zsurnaliszta fröcskölődésnek?

Saját gyöngeséged - (macskába rúgás) - demonstrálásán túl.

@unionista:
Egyfolytában az motoszkál bennem, hogy vajon milyen szervezeti forma ("intézmény") lenne alkalmas az ilyen "önfejlesztő" társulásokhoz.

És nemigen tudok másra jutni, mint valamiféle "nonprofit szövetkezet".

A "nonprofit" itt mindössze annyit jelentene, hogy hasznot nem lehet kivinni a működési területen kívülre. Tehát ilyen értelemben kőkeményen "antikapitalista" - amennyiben kapitalizmuson a korlátlan (és adózatlan...) tőkekóborlást értjük.

A "szövetkezet" meg azt, hogy helyben meglevő erőforrások összeverbuválása az alap. Nem "külső" befektető. És a fő cél a "megélhetés", a helyi erőforrások helybeni hasznosítása - minél okosabban. (Ld: birkalegelő vs. luxus madárleső hotel. Mitől kerül a "versus" helyébe "plusz"? Hogy nem "individuálisan" optimalizálunk, hanem "közösségileg".). Így "antikapitalista".

Hitelt viszont lehet bevonni. Bárhonnan. Ez lenne a burzsujvonás.

Egyfelé spekulálunk?

@panelburzsuj:
Az ajtónál meglévő privát védvonalak nekem is tetszenek, a törvényi tiltások meg nem.

@panelburzsuj:
Nyilván erre gondolsz:
" mégsem léptek be az unióba. azért, mert nem akarják az ortodox liberális gazdaság politikát követni. az a jelenkori zsidó nemzetstratégia.." --

mit mondjak ? Nekem se tetszik.

@egyetmondok:
Méltányolná a "felhábordásodat", ha a bekezdést nem ezzel kezdte volna: "most persze provokatív módon mondom ezt zsidó koncepciónak"

Szóval én attól tartok, hogy a kicsipegetős sérelmi-óbégatós "kultúra" piszokul sokat ártott a magyarságnak - és árt ma is.

@panelburzsuj:
(Méltányolná=méltányolnáM - én, nem a sokféleista.)

@panelburzsuj:
Mert az nem zsurnaliszta fröcskölődés ?
Én sem másért, hanem csak persze provokatív módon írtam ezt, mi másért, nemde:
" A globális világkapitalizmus két olyan szereplője a norvég és a svájci nemzet,akik csak hasznot húznak, nem is keveset a globális világuralmi judeobolsevik imperalista-kapitalista giga-ármányból."

Elvégre nem kisdedóvóban vagyunk, hogy egy ilyen mondat elé oda kellene írni minden esetben, hogy figyu, ez csak úgy provokatice írom.

@egyetmondok:
Hogy a globalizmus "kívánása" zsidó szellemi körökben erősebben jelen van, mint mondjuk a szatmári lápon, az tartalmi állítás.

Hogy más globalizmust kívánókat is "lezsidóz", az - jelzetten - provokáció. Gyakorlatilag: spórolás a dumával. Jelzi, hogy nem fogja leírogatni minden esetben, hogy és a norvégok (egy része), és svájciak (egy része), és a kaliforniai Palo Altóban is. (Egy része.) + stb.

Te mit tettél hozzá ezekhez az állításokhoz?

@panelburzsuj:
" a globális kommunizmus ötlete is egy zsidótól eredt. a zsidók valamilyen univerzális filozófiában hisznek. heller ágnes is azt keresi holott nyilván nincs olyan. " ---

még ez is nyilván csak okos provokáció,amely mentén jól át lehet beszélni például a poszt témáját,de akár azt is, hogy akkor azon uniós tagállamok,amelyek nem simán uniós tagállamok, de a monetáris unió tagjai is, ugye akkor a zsidó nemzetstratégia szerint működnének (valahogyan képzeljük így,mert ez képzelet elvezet valahova): így vannak tehát pl.a finnek, hollandok,franciák,olaszok,stb. a zsidó nemzetstratégia mentén...

Hát,tudod nem könnyű. Olvasom a posztot, azt mondja a Hafr úr,hogy ő nagy híve a jobbikosokkal folytatandó párbeszédnek,ám a végén mégis csak odajut, hogy aki úgy képzelné a magyar bérek felzárkóztatását, mint ők, hát azoknak leginkább annyi esze van,mint egy marék lepkének...

@panelburzsuj:
A provokáció lehet duma spórolás.
Azt hiszem, és talán láthatod, hogy ez - tehát a duma megspórolása - Unionista és köztem szépen be is állt, mint állapot.
Csak ügyesen kell hozzá...zsidózni,legalábbis nálam sokkal több ehhez nem kell.

@egyetmondok:
Ha te mindenáron öncélú zsidózást akarsz belelátni unionista szövegeibe, akkor én ebben nem foglak tudni megakadályozni - legfeljebb még egyszer fölhívhatom a figyelmedet arra, hogy vizsgáld meg alaposabban a közlés célját.

Aztán ha maradsz a "felháborodásnál" - hát maradsz.

@egyetmondok:
(Igen, a posztról nekem is támadt egy olyan benyomásom, hogy ugyan párbeszéd címkével indult, de jó pár ponton mégiscsak bőbeszédű becsmérlésbe süppedt. Keskeny ösvény... )

@panelburzsuj:
Én még soha senkitől se olvastam-hallottam öncélú zsidózást: mindenki magyarázgatni szeretne azzal valamit.

@panelburzsuj:
Keskeny ösvény ?
Az tán nincsen is inkább,ha csak nem tekintünk ösvényként olyan álláspontokat, amelyekben szinte hibátlanul kerülnek elő a létezett szocializmus politikai gazdaságtanának lényegi elemei, államosítástól az egyszintű bankrendszerig, amelyekről kommenteket lehet olvasni a leglelkesebb jobboldali hozzászólások esetén.
A 21.század Magyarországán...

@egyetmondok:
Moss fület alaposabban.

Több ötletem nincs a problémád orvoslására.

@egyetmondok:
Ezekkel az eszmékkel érdemben szóbaállni: ez a keskeny ösvény.

Mert sokan járnak a basztatás, pocskondizás, megbélyegzés útain...

@panelburzsuj:
Én a fülemet, Te a szádat, így leszünk egy darab csudás népegészségügyi közfürdő.

"vagy egy marék lepkének nézi a honfitársait."

kb jó becslés.

HaFr: "Magyar gazdaságot, európai béreket!"

Kb. egyébként már most ugyanez az Együtt PM szlogenje, holnapután, ha van eszük, a teljes magyar baloldalnak. És e mögé odaállhatna egységesen Közép-Európa. Mert hogy is van az, hogy az egy főre eső GDP a 60-70-80%-a a nyugatinak, a bérek meg a csak a negyede-ötöde? Még ha a Jobbik önellentmondásosan is kérdez minderre, maga a kérdés evidens.

@32FNewYork:
444.hu/assets/140501_Enlargement_Figure_1A-760x395.jpg

Vajon ezen görbék alakulásának okait az Unióban, vagy a tagállamokon belül kell keresnünk?

@32FNewYork: AKkor: svájci államot! Svájci adókat! Robosztus magyar tőleexportot!

Na ja. És Több értelmet!

@panelburzsuj:
ebben az a felháborító, hogy ha a politikai filozófia akárcsak részben genetikai kódra épül, akkor a náci pártnak egy nagyon kicsit igaza volt. alapvetően nem az volt a probléma, hogy a zsidósággal szemben felléptek. mert ha megnéznénk az adatsorokat, akkor valószínűleg azt látnák, a zsidóság összvagyona mértani haladvány szerint növekedett. a parasztságé stagnált. nem olyan nagy csoda, hogy ezt korlátozni próbálták. a probléma az volt, hogy az eszközökben nem válogattak. a holokausztra elemi biológiai, elemi közgazdasági magyarázatot kellene adni. ungvári gyűjtheti az adatot, hogy a geci magyarok megölték a szegény kis zsidókat. szakály azt, hogy a geci németek az okai mindennek. szegény kismagyarokat kényszerítették. aki nem látja, hogy itt populációk elemi kölcsönhatásairól van szó az egész egyszerűen nem érti ezt az egészet.

@unionista:
en.wikipedia.org/wiki/Pseudospeciation

(Látom, te a kondér peremén billegve keresed a keskeny ösvényt...)

@panelburzsuj: persze eltérő mértékben közelítik lassacskán a kelet-európaiak a nyugatiakat, csakhogy eltelt 25 év, és jóformán egyformán lófasz a seggünkbe. Nézd meg mi minden történt 25 év alatt Európában egy 2. világháború után. Mert nem volt egy nyugatabb Európa. Csinálhatja persze egyik koldus jobban mint a másik, attól még az marad. Ez a 25 év szól persze mindarról, amit HaFr leírt, de legalább annyira szól a nyugat-európai demokrácia korlátairól is. Ezért állítom, hogy a magyar demokráciahiányokért legalább akkora mértékben felel a nyugat, mint a hazai elit. Ezért a megoldás sem kereshető pusztán itthon, az antidemokratikus környezetért a nyugat is felel. Amíg a nyugat a saját érdekei mentén folyamatosan korrumpálja a keleti eliteket, semmi csodálkozni való nincs azon, hogy sikerül neki.

@unionista:
De ha nagyon ezoterikus cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a náci mozgalom egy "entartete osztályharc"...

@HaFr: Én nagyon is valósnak látom a már itt is részben megvitatott Piketty által felvetetteket. Csodálkozom is, hogy még nem lett agyontaposva. A tőke uralmát ideiglenesnek gondolom, és a jelen kort éppen ez ügyben változónak. A te érvelésedben a jelen kor gazdasági paraméterei állandónak vannak feltételezve, ami viszont semmivel sincs alátámasztva.

@32FNewYork:
Én egyedül azon csodálkozom, hogy miért evidencia, hogy a korrumpálás tűzön-vízen át műxik...

Meg kéne ezt konzultálni valami viktimológussal, nem?

@panelburzsuj:
néhány évvel ezelőtt eszembe nem jutott volna primitív módon leírni a magyar közéletet. de ma már máshogy nem nagyon lehet. itt egy mai hír:
index.hu/belfold/2014/05/05/furcsa_amobak_lettek_az_ujbudai_korzetekbol/
erre azt kellene mondani, hogy ezeket a kerületeket minden bizonnyal cigányok rajzolták. mert ők lakják be ilyen amőba alakzatban a tájat. félre értés ne essék. ez nem feltétlen rossz. ha az újbudai polgárság a cigányságtól akarja átvenni a közigazgatást, a településföldrajzot, akkor erre minden lehetőség adva van. ha az újbudaiak ilyen cigány körzeteket akarnak, akkor ennek érdekében szervezzenek egy békemenetet. de azzal legyen mindenki tisztában: ez a felosztás nem a fidesznek kedvez. hanem a cigányságnak. ne csodálkozzon senki az elcigányosodáson. azt ne a liberálisokra fogja. az átlag magyar ebből ezt hallja ki: cigány, cigány, cigány.

na most ezek után nem hiszem, hogy a kis leonsziót, vagy dzseniffert bántanák az óvodában. az ötévesek nem a híradóból tájékozódnak. vagy tegyék ki a 12-es karikát. felnőttként kellene kezelni a társadalmat. de időnkét primitív világmagyarázatokat kell adni. az ellenzékiség a politikai primitívség. rossz fiúnak kell lenni.

@unionista:
Nem ezt a dzseniffert híjják jenkiül dszerimandernek?

@unionista:
Rosszfiú...

Te ismét
Mértéktelen fűtötted a kazánt.
Valóban úgy látszik, hogy szenvedélyed
Veszélybe hozni az egész falansztert.

@32FNewYork:
A kérdés egyáltalán nem evidens.

" A magyar bérköltségek és árak az uniós átlagbérköltségekhez és átlagárakhoz viszonyítva, vásárlóerőparitáson számolva, körülbelül egyensúlyban vannak, azaz nagyjából ugyanazt az arányt képviselik. 2010-12 közti átlagokat és az EU15-öt 100-nak véve az árak esetében ez 57, a bérköltségek esetében 53,5%-ot jelent (lásd: Oblath Gábor: A hazai „bérlemaradás” kérdése, a forint reálárfolyama és a bérfelzárkózás kilátásai). Nincs szó tehát súlyos egyensúlytalanságról vagy a magyar relatív árszinthez képest súlyosan alacsony magyar relatív bérköltségekről." ---

írta Scheiring Gábor minapi posztjához kommentként Ádám Zoltán,a KOPINT-TÁRKI közgazdásza.

@egyetmondok: elolvastam a hivatkozott Oblath-cikkeket, egyébként 2006-os adatokból dolgozik. De legyen ez mindegy. A vásárlóerő-paritáson mért relatív fejlettségi szintünk és az euróban mért relatív bérszintünk közötti rés nyilván igaz. Ez alapján egyébiránt megelőzzük Szlovákiát és Csehországot, úgyhogy mehetnek a sunyiba a magasabb GDP-jükkel. Ez is azt bizonyítja, hogy kb. ugyanott vagyunk: az egész nyugat 25 év után is fényévekkel előttünk. Azt csak a nagyon durva rasszista liberálisok gondolhatják, hogy mindez a kelet-európai szemléletre írható.

@32FNewYork:
Abban egyetértek, hogy a szemlélet ebben az ügyben nulla jelentőségű.
A kommentet azért írtam, mert szerettem volna jelezni, hogy biztosan nem helytálló azt követelni, amit pl. a jobbik, de sajnos mások is,hogy tehát a hazai bérfelzárkózás történjen valami olyan alapon,hogy az itt működő nyugati cégek legyenek szívesek magasabb, jóval magasabb béreket adni.

Igen,a nyugat fényévekkel még most is előttünk,s ha arra várunk, hogy ő legyen kedves ezzel valamit csinálni,akkor ez a különbség csak nőhet, azt persze nem tudom, hogy a fényévek helyett milyen jelzőt használjak.
(A hivatkozott Oblath Gábor-féle írás egyébként 2000-2012 közötti adatokkal dolgozik,tehát igen friss.)

@egyetmondok:
itt egy tesco árufeltöltő 6 órában 60 ezer forintot keres. egy kereskedelmi szakközépiskolát végzett müller eladó (akitől adott esetben minimális német tudást megkövetelnek) 8 órában 90 ezret. angliában, németországban ennek majdnem a tízszeresét.

teljesen jogos a felvetés, hogy ezeket a vállalatokat az ország nagy részéről ki kell zavarni. azt kell mondani: viszlát. ne kezdjük már el megmagyarázni, hogy egy boltot olyan bonyolult fenntartani, hogy csak na. legrosszabb esetben a város kijelöl néhány helyet, hogy itt lesz a drogéria. és kész. tudjuk, hogy nagyjából hány csomag pelenka kell egy hétre a városba, meg azt, hogy mennyi fogpaszta. elég régóta ismertek a készletgazdálkodási modellek. amiről fogalma nincs a német alkalmazottnak. csak az sap mondja neki, hogy mit rendeljen. de az elég egyszerű matek. azt a város is megcsinálja. ha ezek a fritzek 60 és 90 ezer forintokat fizetnek a magyar lányoknak, asszonyoknak. akkor a kurva anyjukba kell őket elzavarni. a megyei jogú város vagy maga a megye az oda nem illő multikat kirakja, mint macskát szarni. értem én, hogy "aztat nem lehet". de miért nem? mégis miért?

@egyetmondok:
hja és szagolj bele egy németországban forgalmazott öblítőbe, és mondjuk egy ugyanolyan márkanéven futó magyarroszágiba. életemben nem mostam túl sokat mosógéppel. de amikor egy eladó ismerősöm mutatott két flakont. beleszagoltam a magyarországon forgalmazott márkás termékbe, akkor majdnem elhánytam magamat. ezt a fost adják el.
és az semmivel sem olcsóbb, mint németországban. teljesen igaza van a széljobbnak abban, hogy szappanbolthoz nem feltétlen kellenek németek.

@unionista:
Egy gimnáziumi osztálytársam, aki a suli után péknek tanult,a tőlünk nem messze lévő családi pékségnél dolgozik folyamatosan éjjel, havonta kap fixen százezret,és csak négy órára van bejelentve,de örül,hogy van egyáltalán munkája...,a tulaj család is helyes emberek,ismerem őket, most a kisebbik lány érettségire kap egy csini kabrió sportkocsit,...na persze nem vadiújat,mert úgy vannak vele,hogy nem szabad elkényeztetni. Ezt igen komolyan veszik.

Velük mi legyen Unionista ? Máglya ? Vagy mit javasolsz ?

@unionista:
Ja, még hozzátenném az előző kommentemhez, hogy a családi pékség már akkor is működött, pont ilyen fizukkal és "munkajogi" állapotban, amikor a TESCO-nak és társainak itt se híre,se hamva nem is volt.

1. Tengerentúli munkáltató válasza álláskeresésemnél: "képzettségem megfelelő, tapasztalatom kiváló, de ugye nem gondolom komolyan, hogy engem fog alkalmazni,amikor az ottani mérnökök között is van állástalan?
2. Ha a Közel-Keletre kell mennem dolgozni, akkor ott is be kell lépnem a mérnöki kamarába és beszélnem a nyelvet?
3. Ha én külföldre megyek dolgozni azért megérdemlem a több bért, ha a multi jön ide, akkor?
4. A magyar hátsóba magyar lószalámit.

@32FNewYork: Nem az a gond, hogy magas az adóelvonás? És miért magas? Mert sok az inaktív.

@unionista: Nem tudom, az ilyen kizavarásnak nem az-e a vége, hogy még azok a feleségek is munka nélkül maradnak, és még azt a nyavalyás 80 ezret se keresik meg.
A Fotex-es Azúr hálózat is bemondta az unalmast, most van valami magyar, a Vianni, de valahogy én nem az átgondolatlan kizavarásban látom a megoldást.
Meg lehetne nézni a többi visegrádi országban, hogy fizetnek az ilyen Müller-féle cégek.

@egyetmondok:
én nemzeti liberális vagyok. szóval liberális, csak egy kis nacionalista beütéssel. és a klasszikus angolszász liberalizmust is vallom. szerintem ezek összecsiszolhatók. a zsidóság által képviselt ortodox liberalizmussal nem értek egyet. de felőlem hagyjuk ki a magyarázatból a zsidókat. én értem, hogy szerencsétlen dolog így sztereotipizálni. nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy az egy primitív, provokatív, durva, alpári közelítésmód. mert esetleg arra enged következtetni, hogy weiss bácsival bármit kell csinálni. én komálom az ilyen zsidó öregeket. meg azt a néhány fiatalt is, akik errefelé vannak.

a lényeg, hogy én versenypárti vagyok. csakhogy szerintem a versenybe beszállhat a város. tegyük fel, hogy a debreceni sütödék zrt. városi tulajdonban van. és abban résztulajdonosok a helyi pékek. és ez az egész úgy működik, mint egy kamara. a zrt. igazgatósági ülése a kamarai közgyűlés. összeülnek a pékek és a különféle pékárut felsorolják a városi élelmiszerkönyve. beleírják, hogy miből készül a debreceni nagykifli. de persze minden pék csinálhat különleges pékárut. lehet nagynének különleges kínálata. akár félig titkos családi receptúra szerint. a pékek nem akarnak rossz árut sütni. csak az egyik alámegy a másiknak, akkor muszáj követni, mert a vevők árérzékenyek. a város belőne egy átlagos igényszintet, ami alá nem nagyon lehetne menni. de a város akár azt is megmondhatná, hogy mennyi legyen folyamatos műszakban a minimálbér. és ezt elfogadhatná a megye. de a verseny megmaradna, mert ha a szabolcsi pékek mégis alámennének az árban, akkor a nénik azt mondanák, hogy hozatok már menyemmel abból az olcsó kenyérből. és hordanák házhoz az olcsó pékárut. arról nem beszélve, hogy a debreceni polgárság is háborogna. oké, hogy legyen minőség, de az egekbe ne vigyük fel egy vekni kenyér árát. és persze létre lehetne hozni egy másik zrt-t. de maga a város arra szerveződik, hogy a gazdaságát kordában tartsa.

ez brutálisan ellentmond az ortodox liberális elképzelésnek. abban a város egy értelmezhetetlen dolog. ahogyan a vidék is. nincs semmiféle önkormányzatiság. minden egyes ember saját magát kormányozza. atomizált társadalmat előfeltételez. mindenki nyithat bécsben cukrászdát. csak egy balmazújvárosi péknek erre mennyi az esélye. mindegy, hogy milyen ügyes, tanult, szorgalmas. ha nincs mögötte bankház. ebben a modellben a debreceni sütödék zrt. nyithatna üzletet a szomszédos nagyváradon, vagy akár kolozsváron. persze úgy, hogy onnan is szállítanának valamilyen kurrens terméket. de ez jó esetben őket is húzná felfelé. szóval ez olyan, hogy ezt lehet jól csinálni. és persze nagyon el is lehet rontani.

@dbeata:
nézd, ez tipikusan az a terület, ahol elég pontosan meg lehet mondani hogy egy városban mennyi az aggregált kereslet. mert lehet tudni, hogy a gyerekek nagyjából mennyit kakilnak. persze értem, hogy nagyon sokféle pelus van. és nehéz megmondani, hogy miből mennyit kell rendelni. de erre a célra bejáratott készletgazdálkodási modellek vannak. a kereskedelemben nem az a truváj, hogy egy közraktárat üzemeltetnek. hanem az, hogy megvesznek valamit sziléziában. és azt eladják a tiszántúlon. de úgy, hogy visszirányban is megy az áru. a kereskedők jól felfogott érdekből ügyelnek arra, hogy a kereskedelmi mérleget egysúlyban tartsák. ne az legyen a cél, hogy dömping áruval ledúrjuk a piacot. beborítanak egy csomó kacatot. arra a népek szaladnak, mert akciós. mert abból csökkenő reálbérek és tömeges elszegényedés lesz. vagy legjobb esetben is stagnálás. de ha ezt nem lehet elmagyarázni müller úrnak, akkor ezt meg kell változtatni. nem holnap, de idővel mégis csak.

@unionista: "beborítanak egy csomó kacatot. arra a népek szaladnak, mert akciós." Mint pl. a turkáló jelenség? (Csak próbálok ráhangolódni a gondolatmenetedre).

Egyébként erre írtam fentebb, hogy van olyan hálózat, ahol ez működik (pl. Lidl).

@unionista:
Ez így mind szép, és persze akár egyet is lehet vele érteni. Ám mi legyen,ha az derül ki, hogy a kék szemű,szőke és hibátlanul fajmagyar, legyen ő pék,vagy demokratikus legitimációval bőven megküldött önkoris tisztségviselő, szóval ha az derül ki, hogy ők a TESCO nélkül is egy fokkal kissé mindig rothadtabb munkaadók, mint a TESCO-sok, együtt az összes többi multival ?

Mert akkor ám okoskodhatsz, Te is, én is...,mert az egy dolog ám,ha az idegen így bánik a magyarral, de amikor a magyar bánik így a saját fajtájával, akkor mi legyen ?

@dbeata:
A külföldi,menjen bármely országba,az általa adott bérekkel pont ott lesz, szinte hibátlanul,ahol az adott ország saját vállalatai vannak a béreikkel.
A Merci az USA-beli összeszerelő üzemében nem adhat kevesebbet,mint amit az ottani ipar ad,itt meg nem fog nagyon többet adni,mint az itteni ipar. (Szerintem már így is többet ad itt,mert képes jól felgoani az érdekét.)
És ez igaz bármely ágazatra.

@egyetmondok:
(Szerintem már így is többet ad itt,mert képes jól felfogni az érdekét.)
És ez igaz bármely ágazatra. ---

a vége ez akart lenni,bocsánat.

@dbeata:
egy turkálóstól nem várhatjuk el, hogy országok közötti kétirányú árucserét bonyolítson. ő behozza az árut hollandiából és itthon eladja.

a lidl nem egy családi vállalkozás. hanem egy multi. vele szemben az elvárás az, hogy behoz valamennyi árut németországból, és magyarországról kivisz ugyanannyit. ne csak azért jöjjön ide, hogy elárassza a piacot. hanem azért is, hogy visszirányba is vigyen árut.

a cél az lenne, hogy minden városban olyan multit találjunk, aki oda-vissza szállítmányoz. egyszerre segíti a helyi termelőt és a fogyasztókat. keletkezzen extra profit. de az nem probléma. ha magasabb bért fizetnek. akkor lenne az, hogy van gyár, van üzlet, és az embereknek több pénzük van vásárolni. könnyebben megfizetik a minőséget.

@egyetmondok:
de én nem mondom azt, hogy a budapest is kövesse ezt a logikát. egy 2 milliós városban ezt nehezebb megcsinálni. de egy 200 ezresben ez inkább realitás. értem persze, hogy a 20 ezres ehhez túl kicsi. de azokat össze lehet kapcsolni, illetve hozzákötni a központhoz.

a helyzet az, hogy szabályozás hiányában a multik a végeken esetenként ténylegesen több kárt okoznak, mint hasznot. nem állítom, hogy mindig. és azt pláne nem, hogy mindezt szándékosan csinálják. szóval azt nem hiszem, hogy csak azért hoznak létre lányvállalatokat, hogy a szegény kismagyarokkal kitoljanak.

de abban majdnem biztos vagyok, hogy néhány éven belül változtatni kell. klasszikus liberalizmus is jobb lenne. és nemzeti liberalizmus. amelyik a helyi érdekeket figyelembe véve szervezni a piacgazdaságot.

@egyetmondok:
Majd gavalléros elöljárói példákat látva megszégyenülnek és elsunnyognak azok a fajvérszopó magyarok...

Íme egy gavallér grandióz határozata:

"Földet ad az önkormányzatoknak a kormány a közfoglalkoztatási programhoz

39 önkormányzat kap ingyenes vagyonkezelésbe összesen 228,3309 hektár (4871,90 aranykorona értékű) földet, amelyek többsége szántó."

Megnéztem a közlönyben is, Dél-Dunántúl (Somogy-Tolna-Baranya) nyomoroncait az alábbi 5 évi ingyenes vagyonhasználattal támogatja Jobbanteljesít:

Tésenfa szántó 0,9859 hektár

Tésenfa szántó 0,0785 hektár

Tésenfa szántó 1,8335 hektár

Átlagosan majd egy egész hektár megyénként.

(A Republikon meg azt csócsálja, hogy Dél-Dunántúlon (Somogy-Tolna-Baranya) (meg Zala) előretört a Jobbik - zömmel a Fidesz rovására. Tudnám - mire föl??)

@panelburzsuj:
Óriási ! Az önkormányzatoknak is lehetővé köll csak tenni,figyeld meg, meg is lépik,hogy ők maguk őstermelők legyenek,mint a természetes személyek, adó alig...,közfogi bér szinte nulla...lesz itt csuda kertvilág,lepipáljuk az egyébként is elbuzisodott libsi hollandot...