Orbán Viktor a realizmus jeleit mutatta a GE szolgáltatóközpontjának megnyitóján:

"Szükségünk is volt az önök sikerére, mert az van megírva a sors könyvében, hogy a magyarok tehetségesek, de csak középszerűen sikeresek."

Attól eltekintve, hogy Orbánnak különös tehetsége van a realizmust is sámánizmusba pakolni (most éppen a sors állítólagos könyvébe, nyilván, hogy még a véletlenül se tételezhessük fel róla, hogy közöttünk, és nem minimum Ozirisz, Wotan vagy a Nagy Manitou időtlen társaságában él), ez végre egy olyan mondat, amelyből ki lehet indulni. Ha a következő multival találkozva azt is fel tudja majd vetni, hogy a magyarok (na jó) tehetsége ellenére miért lehetnek csak középszerűen sikeresek, egy harmadik multival találkozva pedig így fogja folytatni: mert nem élünk érdem- és sikerorientált társadalomban, hanem egy diszfunkcionális, korrupt állam és nemzeti téveszmék által megvert, száz meg száz éven át copákosra izzasztott, felismerhetetlenre aszalt, identitás nélküli nép körében -- na akkor kezdhet magához térni a remény a Kárpát-medencében, hogy bele tudunk még erősíteni, mielőtt Albánia is elcaplatna mellettünk.

Érdekes lesz látni, hogy amikor így lesz, ezzel arányban fognak eltűnni (vagy ismét színeváltozáson átmenni) a rogánok, az áderek, a kerényik, a bencsikek, a rezsibiztosok, a kitartottak tömött seregei, maga a NER (!), és végül a szocik (!). Ajh, mit is hajlamos beleolvasni az ember egyetlen mondatba! Pont két percig. De így is köszönjük, GE!