A mai ún. baloldali pártok egyetlen értéke -- az ellenzéki szavazók körében kialakuló konszenzus szerint (!), mások szerint nyilván még ennyi sem -- az, hogy megakadályozhatnák Orbán hatalmon maradását. Azt, hogy erre képtelenek, egyre több ellenzéki ingerülten vagy letargiával fogadja. Nem kéne. Ha ugyanis e pártok és a tudásuk csak arra futja, hogy netán győzzenek egy választáson, akkor nem érdemlik meg a győzelmet sem.
Az ún. baloldal kiszikkadt, perspektívátlan, erkölcsileg és (természetesen) anyagilag korrupt, ellenzékként hiteltelen, érdemtelen a maradék egymillió hívének reményére is. Nem belemenve abban az örökzöldbe, hogy egyáltalán baloldali-e (ez fölöslegesen messzire vezetne), nyilvánvalóan (1) pőrén materialista, nem hallani tőle egyetlen releváns szót sem a magyar szellemre, sorskérdésekre, történeti helyzetre, versengő alternatívákra vagy specifikumokra vonatkozóan, de arra vonatkozóan sem, hogy ilyenek nincsenek, mivel véleménye sincs erről, nincs saját mitológiája, legföljebb narratívája, nyelve a gazdaság és az anyagi javak elosztásának inspirálatlan bikkfa nyelve, politikusai és szakértői a kivénhedt, lejáratott, de mindig visszakapaszkodni kész technokraták több évtizede velünk élő seregei, akiknek az értelme viszont menthetetlenül ugyanaz, mint huszonöt éve. A baloldal képtelen összetartani egy nemzetet.
(2) Az ún. baloldal gazdaságban, jogban és államban (és ezek vélt törvényszerűségeiben és intézményeiben) gondolkodik megélhetés, sorsok, sikerek, szolidaritás és közösségek helyett. Se nemzeti mitológiájuk, se emberi gondolataik. És ez még nem lenne akkora baj.
(3) De miközben gazdaságban gondolkodik, az ún. baloldal kritikátlan a gazdasági érdekekkel szemben. Szervezetekbe és intézményekbe kapaszkodik, de a piacot defenzíven kezeli, mint aki nem érti és tart tőle, az államot meg hagyja korrumpálódni. A társadalompolitikája emiatt is alacsony hatékonyságú. Törvényszerűségekre hivatkozik ott is, ahol az emberi döntések mögött az erőfölény diktál a rációval vagy a méltányossággal szemben. Okoskodik akkor is, ha semmit nem tud. Azaz se mitológia, se emberi gondolatok, se -- köztes -- intézményes profizmus. Se vezetők. Se adekvát döntések. Ez így viszont már tönkretehet egy társadalmat.
(4) Ha a saját erejéből tönkretenné a társadalmat, vajon tudja-e adott esetben magára hagyni, hadd éljen viszonylagos szabadságban? Ezt sem. Az ún. baloldal kiszolgáltatottá teszi a társadalmat, mert az újraelosztás csökkentésében nem érdekelt, viszont az autonómiára sem készít fel. Ebben osztozik a Fidesszel, és az utóbbi bűnei e téren nem feledtethetik a megelőző és ez idő szerint elképzelhető szocialista kormányok inkompetenciáját. De míg a Fidesz mégis csak nyújt valamilyen (narkotikus) élményt a társadalom relatív többségének a fentebbi pontokban, addig a baloldal minden hatásában hervasztó, kiábrándító, dühítő.
(5) A magyar társadalom csapdában van. De amíg ezt maga nem veszi észre, nem szembesül brutális erővel a saját kudarcával, és amíg nem támad igény ennek következményeként, a magyar politikai rendszer várható jobbra tolódásával párhuzamosan egy jobbközép, polgári alternatívára, addig innen mindent összevetve csak az ún. baloldal ellen tudok érvelni. Nem javaslom senkinek azt, hogy rájuk szavazzon. A baloldal karanténját fenn kell tartani, a jelenlegi szereplőit hozzá kell segíteni ahhoz, hogy a pártjaikkal együtt végre eltűnjenek -- és közben a magyar társadalomnak, ha bukni fogunk, a Fideszbe kell belebuknia. Milyen szenvedés árán, nem tudom, de nem ússzuk meg. Ez az egyetlen forgatókönyv, ami tiszta helyzetet teremthet. És az egyetlen, amely a parlamentáris demokrácia és a jogállam presztízsét a lelkekben is megalapozhatja. A bürökpoharat ki kell inni.
