Hogy az elején kezdjem, Warren Buffettet idézve, ez nem az az ország még, amelyet bármelyik idióta eligazgathat (mégis azok igazgatják) -- de (közel) azzá kell tenni. Ez az idiótabiztos állam csak abban az esetben valósulhat meg, ha az állam viszonylag kicsi, szabályozottan és átláthatóan működik, és hatékony. Az az állam szolgálja a közjót, amelyik ilyen, ennél nem kell több vagy más. A közjót az emberek és a társadalom állítják elő (és ezzel ők definiálják), az államnak mindössze az a dolga, hogy megkönnyítse és szolgálja a közjó előállítását a megfelelő intézményrendszer fenntartásával, amelynek a versengő pártok és a versengő nyilvánosság az első és legfontosabb kritériumai.
Az államot (és az azt képviselő ilyen meg olyan embereket) nemzetmentő szerepben feltüntetni a nemzet hanyatlásának első, de annál biztosabb jele. Ha egy államnak (illetve az államot kisajátító politikai frakciónak, erős embernek) víziója van, netán nemzetet akar menteni, abból rövidesen tömegmészárlás lesz. Röviden, az államot a helyére kell rakni végre, ami azt illeti -- más okból --, az egész, egyre versenyképtelenebb Európában is. A mi eszményünk a szabad társadalom és a szolgáló állam.
Mármost a mi mozgalmunknak persze van víziója is (illetve nem annyira persze, mert pl. a baloldalon nincs ilyen, és a jobboldalon is csak egy rafinált fajta, amelyben a vízió és a közjó evidensen elválik egymástól, amely így a nemzetet illetően nem is tekinthető víziónak). A mienk röviden ennyi: irigyelt ország. Miért alkalmas vízió ez? 1. Bevallott vagy bevallatlan (vagy máris kihasznált) vágya ez mindenkinek, tehát inspiráló. 2. Alkalmas a jelenünk, a magyarság állapotának és lehetőségeinek reális felmérése (piszkosul nem vagyunk az). 3. A többi nemzet kontextusába helyez minket, amennyiben az ő mércéik (a globálisan elérhető, ortodox mércék) szerint akarunk irigyeltté válni, egyebekben pedig -- mivel csak az irigyelhető, ami a közös sztenderdek szerint az -- irány a fekete lyuk. 4. Rögzíti a sorsunk versengő voltát (nem válhatunk sikeressé, ha nem válunk versenyképessé), 5. Kijelölhet egy utat, amelyen végig lehet menni értelmes és szisztematikus munkával. A mi víziónk tehát az irigyelt nemzet.
A kapitalizmus a legracionálisabb -- had nevezzem így -- filozófia. Vagy életmód. Irigyelt nemzetté nem lehet másképp válni - hangsúlyozom, nincs az az Isten, hogy másképp lehetne --, csak a lehető legjobban, leghatékonyabban megvalósított kapitalista filozófia alapján (ki hiheti komolyan, hogy néhány tucat karrierpolitikus és bürokrata agya helyettesítheti egy innovatív társadalom potenciáját?). E kapitalista filozófia persze alkalmazkodik a néplélek adott állapotához, de csak annyira, amennyire a működése szempontjából muszáj.
A magyar népben órási tartalékok rejlenek egy hatékony kapitalista rendszer működtetése szempontjából, mert 1. annyira az elején jár még ennek az útnak, 2. az egoizmusnak olyan tartalékai vannak benne (amelyet most az állam kihasznál az alávetésében), hogy a kapitalista individualizmus szabályozott etikai környezetében ez rendkívüli innovációs erőt tudna mozgásba hozni -- összehasonlíthatatlanul nagyobbat, mint pl. a túlfegyelmezett német társadalomé. Rendszer és individualizmus kettős spiráljában kell gondolkodnunk, aki ebből kilép, főleg ha egy egész nemzet teszi ezt, akár a kötélhez is nyúlhat.
A kapitalizmus az autonóm egyén és a koordinált társadalom filozófiája, amelyben az államnak -- jó esetben -- csak szolgálói szerep jut. A legsikeresebb kapitalista embertípus és a legsikeresebb, leghatékonyabb társadalmi közeg az, amelyben az emberi integritás, a tehetség/oktatás, és a kedvező szokások egysége együtt jelentkeznek, és megtermékenyítik a kultúrát. A jól szabályozott kapitalizmus képes a leginkább az elesettek és hátrányos helyzetűek felemelésére, a társadalom integrálására, a politikum hatékony felhasználására.
A kapitalizmus olyan anyagi és szellemi kultúrát teremtett eddig is, amelybe csak a kulturálatlanság, a bosszúvágy és a gőg keresztezéséből támadó politikai rémalakok tudnak nemzetrontást meg hanyatlást beleolvasni. A minél több ember magántulajdonán alapuló társadalmi interakciók rendszerének tehát nincsen alternatívája (ez a kapitalizmus), ha egy nemzet irigyeltté akar válni. Ha a havasi pásztorok lelkét és életmódját ápolná a legszívesebben, akkor persze van (alternatíva). De akkor se felejtse el, hogy mindig lesznek, akik titokban vagy látványosan megnyírják a juhait, ellopják a bárányait, és közben röhögnek az programszerű ártatlanságán. És ezek általában ugyanazok lesznek, akik felküldték a havasokba.
Lurdy, október 5 (szombat), 10 óra. Találkozzunk!
