„Nemrégiben megnéztem az egyik energiaszolgáltató éves beszámolóját, amelyben azt láttam, hogy miközben veszteséget könyveltek el tavaly, az előző évekhez hasonlóan most is több milliárd forintos osztalékot vittek ki az országból. A magyarázat szerint ennek a forrását az eredménytartalékból fedezték. Ha ők úgy gondolnák, hogy hosszú távon szeretnének ezen a piacon maradni, és támogatnák a kormány törekvéseit, akkor mondjuk két évet kihagyhatnának az osztalékfizetésben” – mondta a miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Sőt, hatot. Vagy ménem mingyá' negyvenhetet.
N. ("Közgép") Lászlóné nézte a könyveket, forgatta őket, de nem hitt a szemének: a tulajdonosok osztalékot vettek ki. Néé, a zsiványok, hát nem könyékig turkálnak a saját pénzükbe'! Mikor pedig mekkorka rezsitartalék rejlik abban! Mekkorka nagy kétharmad!
Sőt még eredménytartalékuk is van, és nem futballstadionra. Hoppá, hoppá, botrány a négyzeten, hadd komoruljunk el.
No és mér? Nem másért, mert doszt kapitalizmus van. Még mindig! Ennyi nemzeti megmentői munka után. A legnagyobb botrány, hölgyeim és uraim, magunk közt szólva. Botrány botrány hátán, így a minésztériomból szemlélve, no.
Az viszont teljesen rendjén van, hogy egy korrupt kormányzat, amelyik képtelen olyan gazdasági környezetet akár csak elgondolni is, amelyikben a lehető legnagyobb eséllyel zárkózhatna fel a magyar termelékenység -- és ennek nyomán az átlagfizetés -- az európaihoz (amint a magyar energiaárak kétségtelenül felzárkóztak már), a saját inkompetenciáját és választási ambícióit lopással és zsarolással finanszírozza, élő bizonyítékául annak, hogy nem hiába nevezte Szent Ágoston a legnagyobb rablóbandának az államot.
El sem tudom azonban képzelni, minek nevezte volna azt a népet, amelyik nem csak eltűri ezt az államot, de örvend is neki.
