1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2018.03.11. 10:11 HaFr

Orbán reménytelen harca

Képtalálat a következőre: „magyar robotok”

Igaz, ami igaz. Az értékek vonatkozásában semleges állam és a liberális demokrácia szükségszerűen a liberális eszméket juttatja dominanciához egy társadalomban azzal, hogy a konfliktusban álló eszmék között a versenyt (harcot) toleranciával és az eszmék közötti legnagyobb közös osztó megtalálásával igyekszik moderálni. A tolerancia és a legnagyobb közös osztó (átfedő konszenzus) pedig maguk is liberális találmányok: a pluralizmusnak és az értékrelativizmusnak kedveznek. Nincs erkölcsi igazság, legfeljebb érzelmek; a jog nem juttathat érvényre semmilyen "kemény" ideológiát vagy értékrendet (ami versenytársa lehetne a liberalizmusnak), az állam számára és a törvény előtt egyaránt fontos az, aki egy közösség tradícióját táplálja, mint az, aki bomlasztja; a nyilvánosságban praktikusan az az eszme győz, amelyik mögé nagyobb vásárlóerőt lehet állítani, semelyik közösség nem élvez kitüntetett védelmet, viszont -- ahogy a liberalizmus szükségszerűen átadja a helyét a progresszivizmusnak -- az "elnyomott" közösségek és "hátrányt szenvedő" értékek pozitív diszkriminációban részesülnek. Ez viszont egybeesik a piaci gondolkodással, amely minden fogyasztót meg akarván szólítani és minden létformát árucikké óhajtván tenni, szintén a kisebbségek erkölcsi felemelésében és értékeik piacosításában érdekelt.

Ezzel a nézettel száll harcba Putyin, Orbán és néhány más keleti autokrata sok tekintetben hasonló premisszák alapján. Ha a liberális demokrácia automatikusan a liberális-progresszív rendet juttatja hatalomhoz, akkor leplezetlenül egy értékrend és ellenhatalom szolgálatába kell állítani az államot: ez az illiberalizmus. Ha a piac egy bizonyos viselkedésformának -- és ezen keresztül a liberalizmusnak -- kedvez, akkor szembe kell fordulni a piaci logikával (benne olyan eltérő intézményekkel, mint a meritokráciával, a globális társaságokkal, a szupranacionális politikai képződményekkel), meg kell erősíteni akár piacellenes eszközökkel egy új "nemzeti" uralkodó réteget, le kell törni az autonómiára ácsingózó civil társadalmat, állami redisztribúcióval kell menedzselni a baráti és ellenséges csoportok közötti erőviszonyokat stb.

Az illiberális állam azonban improduktív. Míg a piaci logikát nem sikerül globálisan mindörökre felszámolni (ennek az esélye annyi, mint a Föld köré szervezni a Nap mozgását), az illiberális állam az erőforrásait a piacról fogja beszerezni, ezért érdeke azt üzemképes állapotban tartani. Ettől kezdve az állam túlélése azon fog múlni, hogy hatékonyabban tudja-e -- immár -- szolgálni a piacot, pontosabban, hogy a piaca működése és az állami redisztribúció közös társadalmi hatékonysága fel tudja-e venni a versenyt a liberális közegével (úgy-ahogy szabad piac + úgy-ahogy liberális államok). A válasz egyértelmű "nem".

A történelem és a logika is elégségesen bizonyítják, hogy az illiberális (túlközpontosított-fosztogató-pazarló) államok -- egy bizonyos gazdasági fejlettségen túl -- nem tudják hatékonyan szolgálni az értékteremtés, a csere és az újratermelés (a piac) érdekeit, ezért csak idő kérdése, hogy meddig maradnak fenn. Miközben Orbánnak nincs exit stratégiája (ezért veszélyes az uralma), a kényszerű exitje csak idő kérdése. Putyin retorikájából világosan látszik, a Nyugattal való egész kétségbeesett küzdelme egy elfogadható modus vivendi kivívására irányul, kisebb léptékben ez lehet Orbán optimális célja is, akár Putyinnal csomagban. Addig az egész stratégiája összefoglalható a hatalmon maradásban, a személyes pozícióerősítésének és a társadalmi romlás lassításának kettős céljában.

Ebben a folyamatban vannak -- vagy legalább erre számít -- ütőkártyái: pl. Magyarországnak az "etnikai homogenitásból" származó vélt előnye, amely a szerte propagált és Putyin által is növelni igyekezett "nyugati káosszal" szemben modellként szolgálhatna a globalizáció megállításában és -- Magyarországot illetően -- a szoft versenyképességünk növelésében. De ez olyan -- ahogy a művelt szerb mondja, "long game" --, és különösen az a negyedik ipari forradalom, a szabadkereskedelem stb. globalizációs nyomása közepette, hogy erre alapozni a nemzeti versenyképességet -- ami egyébként romlik -- rosszabb, mint kalandorság. Az megtörténhet, hogy a jövőben a virtuális világ dominanciája és az internetes ipari és magánéleti kontroll úgy megerősödik, hogy a liberalizmus hagyományos értékei végleg megrendülnek, mert egyszerűen kilúgozódnak a társadalmi logikából. De hogy az így felülkerekedő piaci logika az etnicista, nemzeti, centrifugális erőket részesítse előnyben: ennek gyakorlatilag semmi esélye. Ha valami, akkor a progresszivista autokráciák uralma következik majd, amely a relativizmus után a homogenizációt (akár a kiborgok jogait is ideértve) fogja előnybe részesíteni, mert ezt követeli a technológiai és a piaci hatékonyság. Ekkorra -- ha szeretjük ezt a jövőt, ha nem -- Putyin és Orbán harca egy fölösleges, meglehet annál károsabb vargabetűként lesz feljegyezve a krónikákban. Károsak voltak, mert hátráltatták nemzeteik versenyképességét és alkalmazkodását a domináns trendekhez, amikor ezeknek akár arra is esélyük lett volna még, hogy ténylegesen befolyásolni tudják a trendeket, és ezzel átmentették volna kultúrájukat a globalizációba, tartósan szavatolva a produktív túlélésüket.

287 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr8413730320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 13:30:00

@444:

Igen, a kocsma népfőiskolai népe azt hirdeti, hogy a Kárpát-medencében a felsőbbrendű magyarok vezessenek.

chrisred 2018.03.15. 13:30:11

@444: "miskolc humán erőforrást nyújt budapestnek."

Tehát a miskolci munkaerő Budapesten végzett munkájából adó folyik be a központi költségvetésbe, amiből eltartják azokat a miskolci állami intézményeket, amik a miskolci munkaerőt kiképzik.

2018.03.15. 13:41:00

@chrisred:
na de ezzel a filoszemiták miskolcot alsóbbrendűnek tekintik, vagy legalább is alárendelő helyzetbe hozzák. tehát nem az a cél, hogy miskolc önállóvá váljon. hanem az, hogy elveszítse az önkormányzatiság esélyét. és alárendelődjön budapestnek, ahol a filoszemiták a helytartó elit. kiszolgáltatják az országot a külföldnek. és ezt fejlődésnek állítják be.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 13:44:19

@444:

"na de ezzel a filoszemiták miskolcot alsóbbrendűnek tekintik, vagy legalább is alárendelő helyzetbe hozzák."

Igen, ezt hirdeti a kocsma népfőiskolás népe.

chrisred 2018.03.15. 13:47:47

@444: Ki hozza Miskolcot alsóbbrendű helyzetbe? Az a miskolci, aki nem ül egyhelyben, és várja a sültgalambot segélyből, hanem elmegy oda, ahol a munkaerejére szükség van? Kinek lenne a célja, hogy Miskolc önállóvá, öneltartóvá váljon? Szerintem a miskolciaknak. Mit tesznek érte?

2018.03.15. 14:00:42

@chrisred:
budapest elvonja az értelmiséget. és miksolcnak semmiféle árut, szolgáltatást nem nyújt. hanem szimplán segélyezi. és multikat telepít. és ezzel helyi ipar fejlesztés lehetőségét felszámolja. mondván, hogy ez így milyen jó lesz, mert a multinacionális vállalatok uralják az ország egészét. és a filoszemita értelmiség lenne ennek a helytartó elitje.

2018.03.15. 14:06:52

@neoteny:
ott a kommentben. a miskolciak nem tesznek semmit az önállóságukért. ez a nyomorult úgy képzeli el a versenyt, hogy egy multinak generálnak százcsillió dollár hitelt. és ezek után versenyezzen vele miskolcon misi. hogy a fenébe. és hogy nem tesznek semmit az önállóságukért. és a kocsma népe mondja azt, hogy az ilyen buzikat kellene pofán verni. ebből a felfogásból lesz a balhé.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 14:07:09

@444:

"budapest elvonja az értelmiséget."

Debrecen is elvonta apádat a jobbágyparaszti rozmaringos falujából.

2018.03.15. 14:12:24

@neoteny:
csakhogy debrecen az értelmiséget részben azért képzi, hogy visszamenjen hajdúböszörménybe. és debrecenben gyógyítják a hajdúböszörményieket.

ugyanez budapest és miskolc relációjában már nem áll fent. budapesti műegyetem nem azért képzi a bélát borsodból, hogy aztán miskolcon vagy ózdon ipari gépgyártás legyen. és bélát borsodból nem a a budapesti kórházban gyógyítják. hanem a miskolciban.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 14:16:52

@444:

"és a kocsma népe mondja azt, hogy az ilyen buzikat kellene pofán verni."

Igen, a kocsma népfőiskolás népe azt hirdeti, hogy pofozkodással gazdagodik a vidék. De csak a féktelen fantáziálgatásra futja nekik, arra már nem, hogy csináljanak egy ökölvívó klubot, ahol a balhés gyerekek megtanulnának _jól_ pofozkodni. Ehelyett döntögetik lefelé a piát és sírva vigadnak meg gyártják a megfejtéseiket, amelyek mindegyike arról szól, hogy hogyan _mások_ az okai az ő szomorú helyzetüknek.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 14:19:00

@444:

Apád sem ment vissza a jobbágyparaszti rozmaringos falujába Debrecenből.

2018.03.15. 14:30:27

@neoteny:
tehát lehet az, hogy egy államban a szellemi szabadfoglalkozásúakat betereljük a fővárosba. ott van egy egyetem. és vidéken nincs legfeljebb csak főiskola. ez esetben nem kell szegedre szuperlézer, mert mi a francnak. az egyik elképzelés az, hogy létrehozunk egy nagy metropoliszt. az lesz az állam központja. annak rendelődik alá az összes település. ez a központosított állam koncepció. ez az amerikanizmus. és ebből lesz az amerikai egyesült államok. a gazdaság alárendelődik a tőkepiacnak. és az amerikai fed uralja az usa gazdaságát. és a fed döntései nagy mértékben befolyásolja a világgazdaságot. és ez jó minden amerikainak. nagyjából ez a koncepció. és amerikában a többség ezt elfogadja. mert ezt hirdetik a republikánusok is, nemcsak a demokraták.

ugyanez a koncepció létezik európában is. az európai központi banknak alárendelődik az összes jegybank. és az európai fővárosokban összekapcsolódik egy nemzetek felett álló szuperelit. a gazdaságban és a kultúrában. mert hogy a nemzetállamok kora lejárt. és ez ellen a kocsma népe lázad fel. népnemzeti "fasiszták". és nemzetek felett álló szuperelit karácsony geri, vagy szél berni. vagy a momentum. vagy kunhalmi ágnes. és filoszemita lányok, asszonyok aggódnak a szegény kis cigányokért. a filoszemita férfiak azt mondják, hogy ők a nemzetek felett álló szuperelit, egy filozofikus mesterrassz.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 14:39:45

@444:

"tehát lehet az, hogy egy államban a szellemi szabadfoglalkozásúakat betereljük a fővárosba."

Ahogy a magvas magyar szólás tartja: könnyű Katát táncba vinni ha maga is akarja.

2018.03.15. 14:45:06

@neoteny:
na de van olyan rokonom, ismerősöm, aki városból költözött vidékre. nem azt állítom, hogy a szuburbanizáció feltétlen jó. szerintem ezt a kérdést sem lehet általánosságban eldönteni. hanem akkor mondják azt a filoszemiták, hogy nekik az a koncepciójuk, hogy központosítják a magyar államot.

a borsodi rendőrfőkapitányt az országos rendőrfőkapitány nevezi. egy budapesti rendőrökből tanács dönti el, hogy szerintük ki lenne a legjobb rendőrfőnök borsodban. ebbe a borsodi parlamenti képviselők szólnak bele. ők és többi képviselő választja ki a belügyminisztert. az nevezi ki az országos rendőrfőkapitányt. és az nevezi ki a borsodit. ez a központi állam koncepciója. és ehhez kell az, hogy budapesten gyűlnek össze az okos főrendőrök. és ők mondják meg, hogy bivalybasznádon ki üldözze a káposztatolvajt. most ez a rendszer. de az összes párt ezt támogatja.

persze a programokban elmondják, hogy ilyen amolyan önállóságot adnak. borsod megye rá van utalva az államkassza forrásaira. és ebben a rendszerben esélye nincs semmiféle önállóságra. arra, hogy ipari gépeket gyártson. ahhoz a miskolci egyetemet kellene feltőkésíteni. csak ebben az esetben a budapesti műszaki egyetem elveszthetné a kiemelt központi szerepét. ezt nem a bme fizikusai ellenzik (mert a fizika ugyanaz, ha valaki gépész, akkor azzal miskolcon is az a gépészet, mint ami budapestet). ez a fővárosi politikai elitet érinti. amelyik szavazatot vásárol azzal, hogy borsodot segélyezi. csak orbán azt mondja, hogy ő még bevándorlóktól kis megvédi a magyarokat.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 14:56:41

@444:

"szerintem ezt a kérdést sem lehet általánosságban eldönteni."

Akkor meg mire veri a nyálát a kocsma népfőiskolás népe?

2018.03.15. 15:20:13

@neoteny:
a magyar államiságról van szó. nem arról, hogy általában milyen legyen az állam.

oklahoma államban azt mondják, hogy nekünk az a jó, hogy van oklahoma city. és a többi település annak rendelődik alá az államban. és ha ez valakinek nem tetszik, akkor költözzön texas államba. mert ott dallas, houston és san antonio is elég nagyváros. vagy ott van kansas city. az kansas és missouri állam határán van.

bécs és pozsony is ausztria és szlovákia államhatárának a közelében van. a filoszemita elképzelés az, hogy ezek majd összeépülnek úgy, hogy a németek és a szlovákok összekeverednek. és ezt elősegítik az iszlám. mert végül is mindegy. csak emberek vannak.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 16:00:32

@444:

"a magyar államiságról van szó."

Vagyis arról, hogy melyik magyar melyik másik magyarnak legyen alárendelve.

2018.03.15. 16:01:15

@neoteny:
tehát elvben lehetne úgy is, hogy a pozsony és bécs a a muszlim bevándorlókkal kiegészülve összeépül. szlovnémetül beszélnek és járnak a mecsetbe. ha kansas és missouri állam határán lehet egy nagyváros, akkor miért ne lehetne ugyanilyen bécs-pozsony.

kormárom és komárno össze vannak épülve. azt a köznép így hozta létre. csak azt a nyugat szétválasztotta. pesten a "demokraták" problémája az, hogy ezért nem lenne jó, mert az egyesített komáromban a magyaroknak jó lenne. nekik az nem jó, ami a magyaroknak jó.

2018.03.15. 16:11:08

@neoteny:
melyik magyar legyen közéleti vezető szerepre kiválasztva. illetve ez a kiválasztás hogyan történjen.

erre te azt mondod, hogy ilyen ne legyen, mert az egyik ember alá lesz vetve a másiknak. de ilyen alapon társaság se legyen. hiszen a munkavállaló alá van vetve a munkaadónak. erre te azt mondod, hogy de munkaadót lehet választani. államok közül is lehet választani. és szabad államiság keretei között a települések is viszonylag szabadok lehetnek feltéve, hogy azok hasonló gazdasági teljesítményt nyújtanak. ha miskolc alá van vetve budapestnek, akkor nyilván kisebb fokú önkormányzatiság jön létre.

a filoszemiták elképzelése az, hogy előbb központi állam. és utána állam nélküli társadalom. a népfőiskola koncepciója az, hogy függetlenségi nacionalizmus és utána indulhat el a polgárosodás.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 16:30:20

@444:

"melyik magyar legyen közéleti vezető szerepre kiválasztva."

Helyesen: melyik magyar uralkodjon a többi magyar felett.

"ilyen ne legyen, mert az egyik ember alá lesz vetve a másiknak"

Bizony: alá van vetve a másik uralmának, ugyanis a mindenkori kormányzat államhatalmi erőszakkal (értsd törvényekkel) kényszeríti a polgárokat arra, hogy odaadják a javaikat a mindenkori kormányzatnak.

"a munkavállaló alá van vetve a munkaadónak"

Dehogy van alávetve: a munkaadó nem tehet erőszakot a munkavállalón, hogy az nála dolgozzon -- mert ha tehetne, akkor az rabszolgatartás lenne. A munkavállaló szerződést köt a munkaadóval, és az abban vállalt kötelezettségeit teljesíti _cserébe_ a munkaadó által vállalt kötelezettségteljesítésért (bérfizetésért) _cserébe_. Továbbá ez a szerződés felmondható mindkét fél részéről.

"államok közül is lehet választani."

És amikor egyes magyarok más államot választanak mint a magyar állam, akkor Orbán Viktor a háttérhatalmak által szervezett agyelszívásról értekezik.

"és szabad államiság keretei között a települések is viszonylag szabadok lehetnek feltéve, hogy azok hasonló gazdasági teljesítményt nyújtanak."

Posztmodern bullshit.

2018.03.15. 16:42:31

@neoteny:
a filoszemiták elképzelése az, hogy az államhatalmat két lépésben felszámolják. először létrehozzák a központi államhatalmat és utána azt felszámolják.

a marxista elképzelés is az volt, hogy pártállami módon létrejön a központi államhatalom, egy filozofikus mesterrassz, nemzetek felett álló élcsapat. és ez amikor az emberiség fejlődése olyan fokra jut, akkor a lesz egy második forradalom, amivel a párt feladja hatalmat és bekövetkezik anarcho-kommunizmus.

az anarcho kapitalisták ugyanezt hirdetik. a capital a központi államhatalom eredendően kapitalista. a liberális demokrata pártok létrehozzák a központi államot. és ezek átadják a hatalmat a multinacionális vállalatoknak. lehetne így is. amerikában oklahoma államban azt mondják, hogy ez így jó, akkor legyen úgy. biztos van aki azt mondja, hogy ősi oklahomai oklahomaiságunk ezt nem engedi.

te nem fogadod el, hogy létezik szabad államiság, viszonylagos szabadság nagyfokú önkormányzatiság mellett. hanem csak a totális anarchiát fogadod el. az egész világon. felőlem próbálják ki az anarchiát oklahoma államban. csak vegyék körbe. mert abból polgárháború következve a gyakorlatban.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 16:52:29

@444:

"az anarcho kapitalisták ugyanezt hirdetik."

Ezt hirdeti a kocsma népfőiskolás népe.

"létezik szabad államiság, viszonylagos szabadság nagyfokú önkormányzatiság mellett"

Az előbb még arról lökted a posztmodern bullshit-et, hogy "szabad államiság keretei között a települések is viszonylag szabadok lehetnek feltéve, hogy azok hasonló gazdasági teljesítményt nyújtanak."

2018.03.15. 17:16:55

@neoteny:
1552-ben központi állam nem létezett. de egerben nem volt anarchia. dobó istván azt mondta, hogy akinek nem tetszenek a szegény kis muszlim bevándorlók belülről is megnéznék a várat az menjen ahová akar.

debrecenben sem volt anarchia. annak ellenére, hogy szent istván (aug. 20.) napja után nem ülésezett a tanács egészen szent andrás (nov. 30) előestéjéig. az egri ostrom miatt. török jános, aki többek debrecen földesura is volt gárdonyi regénye szerint ott harcolt. ha ez így volt, akkor vélhetően debrecen környékéről is vitt katonákat. abban az évben szent györgy napján (ápr. 24-én) debrecenben ferenczy pétert választották bírának. de ha valaki akarta, akkor átköltözhetett váradra. és az debrecentől független joghatóság volt. de iszlám invázióval anarchia közeli állapot jött létre. ezzel szemben a protestánsok hirdették a nemzeti kereszténységet. bécsnek ne legyen joghatósága a magyarok felett. 1361-ben nagy lajos király úgy képzelte, hogy debrecen a bíráját a saját kebeléből válassza. és csak feljebb vitel kerüljön a budára a királyi udvarra.

most melyik párt képvisel ilyen fokú decentralizációt? a főbírót a parlament választja. és a bírói karban azt léptet előre, akit akar. visszaléptetni nehéz. orbánék kitalálták a kényszernyugdíjazás intézményét azért, hogy a "kommunista" bírákat kiszorítsák. de az összes párt a saját embereiket igyekszik helyzetbe hozni. nem csak a fidesz, hanem az összes politikai párt. melyik párt mondja azt, amit nagy lajos.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 17:33:58

@444:

"1552-ben központi állam nem létezett. de egerben nem volt anarchia. dobó istván azt mondta"

- De hát mégis mennyien jöttetek? - kérdezte Dobó nyugtalanul.

- Nem sokan - felelte röstelkedve Gergely. - Mindösszesen kétszázötven drabantot adtak alám.

Dobó szeme ragyogott:

- Kétszázötven?! Fiam, ha mindenhonnan ennyi katonát kaptam volna, a maklári mezőn fogadnám a törököt.

- Hát nem jön a segítség?

Dobó felelet helyett a levegőbe legyintett. Aztán a körülötte álló tisztekhez fordult. Bemutatta nekik Gergelyt. A király hadából már ott volt Zoltay, akivel Gergely Budán ismerkedett meg ezelőtt tizenegy esztendővel. Most is olyan szőke és nyúlánk, víg ember, és még szakállt se visel, tehát nőtlen.

Aztán ott volt Pető Gáspár, egy gyors kezű, apró ember, aki szintén a király hadából való, s nagyságos címet visel.

----

Akkor Dobó megszólalt:

- Azért hívattam össze a vár népét, mert a török levelet küldött. Én az ellenséggel nem levelezek. Ha az ellenség levelet ír, visszavetem. Vagy pedig a torkába verem annak, aki elém meri hozni. Csak ezt az első levelet olvastatom el, s küldöm azonnal a királynak.

----

És [Dobó] folytatta:

- Hát volnánk így is meglehetősen, de én király őfelségétől várom a legfőbb segítséget.

Az öreg Cecey a levegőbe csapott, és hümmögött.

- Nono, Cecey bátyám - szólt Dobó. - Nem úgy van már, mint volt régen. A király igen tudja, hogy ha Eger elesik, hát beteheti a Szent Koronát a kamarájába.

- És akkor nincs többé Magyarország - toldotta hozzá Mekcsey, aki Dobó mellett állott.

- Lesz német - duhogta az öreg.

- A király hada két nagy seregben jön - folytatta Dobó -, ötven-hatvanezer, talán százezer jól táplált és jól fizetett katona. Egyiket vezeti Móric szászi herceg, a másikat Miksa herceg. A király bizonyára izen nekik, hogy ne vesztegessék az időt, hanem siessenek. S ma már annak a két tábornak a jelszava: Eger!

- Hiszi a miskolci pék! - morgott Cecey.

- Hát hiszem én is - mordult vissza Dobó. - És ezennel megkérem kegyelmedet, hogy a szavamba ne kapdosson. Az én követem, Vas Miklós még ma újra elindul Bécsbe, és ha nem találja útban a király hadát, értesítést viszen a török megérkezéséről.

Gergelyhez fordult:

- A gyűlés után rögtön megírod a kérelmet őfelségének, s mellékeled a török levelét. Úgy megírd, hogy még a kősziklák is idehengergőzzenek Eger alá.

- Megírom - felelte Gergely.

- Semmi okunk sincs arra, hogy nehéz szívvel várjuk a törököt. A falak erősek. Puskapor meg élelem van bőven: akár esztendeig is kibírjuk. A király ha csak az erdélyi hadát ideküldi is, minden török Mohamedhez költözik Eger alól. De hát olvasd fel most már a második számú jegyzéket is - szólt Gergelynek.

Gergely olvasta:

- Nagy bombaágyú egy, másik nagy bombaágyú, Béka nevű és Baba nevű kettő; a királytól három ágyú, Perényi Gábortól négy ágyú, Serédy Benedektől egy ágyú.

- A puskaport nem mértük meg, mert nem is lehet - szólt közbe Dobó. - Tavalyról is maradt, a királytól is kaptunk.

----

- Esküdjetek velem - mondotta Dobó.

A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét.

- Esküszöm az egy élő Istenre...

- Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi mormolás.

- ...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem.

----

Dobó folytatta.

- A mi állapotunkban azt parancsolja az okosság, hogy vasból legyen a lábunk, míg a király serege meg nem érkezik.

----

Hát Zrínyi? - kezdte újra Dobó. - Annak is írtam, hogy Egerbe jöjjön.

- Az el is jött volna, de már hónapok óta hallja azt a hírt, hogy a bosnya pasa ellene készülődik. Én februárban beszéltem Miklós bácsival Csáktornyán. Ő már akkor tudta, hogy a török nagy haddal jön Temesvárra, Szolnokra, Egerre. Még velem íratta meg a levelet a királynak.

----

Dobónak kiderült az arca.

- A király nem hagyhat el bennünket - mondotta bízó szemmel.

----

- Már nem jöhet vissza. A város az éjjel már körülzáródik. Ide csak a király serege törhet be.

----

Délben, hogy együtt ebédeltek, Dobó hallgatag volt és komoly.

A királytól nem jött még üzenet.

----

Dobó fölpillantott a pattantyúsokra, és folytatta:

- A nép mindaddig bátor, míg minket bátraknak lát. Az a fő, hogy tartsuk a várat, míg csak van mit enniük, míg csak az idő meg nem rokkan, míg csak a király hada meg nem érkezik.

----

Ott Dobó kivonta az íróasztal fiókját, és Gergelyhez fordult.

- Írj levelet Szalkaynak, hogy a királytól és püspöktől eddig semmi segítség nem érkezett, s hogy a vármegyéket és városokat segítségre sürgesse.

----

- Pető fiam - mondotta Dobó -, el ne felejtsd holnap: mondd meg Sukánnak, hogy ennek a két emberemnek a nevét azok közé írja be, akiknek majd az ostrom után jutalmat kérünk a királytól.

2018.03.15. 17:45:30

@neoteny:
vagy ez a fazekasok törvénykönyvének címlapja.
hbml.archivportal.hu/data/images/d_fazekasfazekas006.jpg
melyik párt mondja azt, hogy akár csak a fazekasok úgy csinálják a fazekat ahogyan jónak látják. edit úgy korongozzon sárándon ahogy akar. sanyi szerint ha kell valami háztartási kellék, akkor az asszony korongozzon. és cseréljék be az áfész boltban. sanyi a filoszemita nézőpontból hímsoviniszta. na de ez a modell áll közel a szabad piachoz. és nem az, amit a szabad bölcsészek hirdetnek. az lmp szerint az első három (!) diploma járjon "ingyen".

leginkább a népfőiskola áll a klasszikus liberalizmus hittételek. mert hogy azok hittételek.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 17:47:53

@444:

"mert hogy azok hittételek."

Ez a te hittételed.

2018.03.15. 17:49:49

@neoteny:
na de ez a "fasiszta" dobó istván lábbal tiporta a szegény kis muszlim bevándorlók jogait.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 17:56:52

@444:

Mert Ferdinánd király, a központi államhatalom birtokosa, nem volt szociálisan érzékeny a felfegyverzett ottomán bevándorlók iránt.

2018.03.15. 18:16:22

@neoteny:
nem csak az enyémek, hanem sokaké. és mindegy, hogy ki mit mond. a földkerekségen valakinek úgyse tetszik. 7.6 milliárd emberből erre jó esély van. és ugye a nyelvére kellene lefordítani az adott hittételt. nem is feltétlen lesz pontos. erre találták ki a római katolikusok, hogy írják latinul a törvényt. a reformáció mondta azt, hogy a könyveket adják ki magyarul.
upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/d/db/M%C3%A9liusz_Juh%C3%A1sz_P%C3%A9ter_-_Magyar_pr%C3%A9dik%C3%A1ci%C3%B3k_%28Debrecen_1553%29.jpg
Azt akarom, hog' az io és hasznos dolgokban eszesec legyetec' az gonosz és ártalmas dolgokba penig egiúgiüek
www.bethlen.hu/matek/Mathist/Forras/Kepek/Egyeb/Debreceni_aritmetika.jpg
ez az első horvát számtan könyv.
croatia.org/crown/content_images/2008/silobod_bolsic_aritmetika1758.jpg
több, mint kétszáz évvel későbbi. mert a zsidókeresztények azt mondták, hogy te csak ne akarjál tanulni horvátul. mert hogy a magyar és a horvát nemzeti identitást felszámolják. ha ez sikerült volna, akkor nem írta volna egy félig szlovák vagy szerb: fut bécs felé jellacsics, a gyáva, seregének seregünk nyomába'. veronka néni se könnyezne nyíracsádon, hogy két dédunokája is szerepel az ünnepi műsorban. és pósán képviselő nem intézne szavakat debrecen népéhez.
naplanya.mon.hu/lanya/8626417/8626419.jpg
kósa lajost a botrány miatt nem szerepeltetik. mert egy csengeri háztartásbeli megvezette. irmuska meg is magyarázta. ide figyeljen kisdrága. tudja mi jutott eszembe. ez a papp polgármester is csengerbe való. onnan fúj a szél. nem jó ez a nagy keveredés. pedig irmuska szerint csengerben azért elég rendesek az emberek. de ugye ki tudja. sanyi szerint kósával a legnagyobb probléma, hogy a felesége nyíregyházi. tirpák származású. a migráns válságig a tirpák volt a legfőbb ellenség. azóta a tirpákok a barátaink. ők is a bevándorlók ellen vannak. még a cigányok is. ez hozza össze a "nemzetet".

2018.03.15. 18:19:03

na jó, ha már aritmetika, akkor kevesebb, mint 200. csak 181 év különbség van. de a politikában az lehet több, mint 200. lényeg, hogy nekünk magyarország az első.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 18:29:17

@444:

"nem csak az enyémek, hanem sokaké. és mindegy, hogy ki mit mond."

No ha mindegy, akkor az is mindegy, hogy te mire modod azt, hogy azok hittételek.

De közel sem mindegy, hogy ki mit mond: vannak az ún. törvényhozók (beleértve a törvényerejű rendeleteket hozók), akiknek a mondásai (egészen pontosan az írásai) államhatalmi erőszakmonopólium alkalmazásával kerülenk a "hallgatóságra" kényszerítésre.

És _ez_ nem hittétel: ez a valóság leírása.

Ami hittétel az, hogy létezik valamiféle "társadalmi szerződés" amit aláír az állampolgár amint kibújik az anyja csúnyájából.

2018.03.15. 19:01:38

@neoteny:
arról, hogy pontosan ki volt a király egy ideig megoszlottak a vélemények. mert gyerekként szapolyai jános zsigmond volt megválasztva. a szultán a koronát az anyjának izabella királynénak adta. de az nem rakhatta fejére hivatalosan legfeljebb csak játékból. királlyá csak az esztergomi érsek koronázhatott. fráter györgy az ellenoldaldon állt. pontosabban, erről is megoszlanak a vélemények. mert fráter györgyöt ferdinánd ölette meg. lemondatta a jános zsigmondot az erdélyi fejedelemségről. mire habsburg ferdinánd itáliai zsoldosokat küldött erdélybe azért, hogy vegyék át a hatalmat. fráter györgy viszont szabad elvonulást engedett a töröknek. az itália zsoldosok jelentették a császárnak, hogy árulás történt. nekik nem is kellett harcolni. és ezek után ferdinánd megölette fráter györgyöt.

és erre mondják azt, hogy ez nem volt nemzetállam. persze, hogy nem. de mindeközben a magyarok vagy legalábbis a magyarok egy része nemzeti függetlenséget akart. vagy azt, hogy a kárpát-medence kapcsolódjon össze az alpesekkel. de legyen bécstől független magyar törvényhatóság. és a 18-19. században azt mondják azt a szlovákok, hogy ők is azt akarnak. és a románok is. 1881-ben jön létre a román királyság. összesen 4 román király volt. aztán jöttek a román kommunsták.

jászi oszkárék úgy gondolták, hogy magyarországon és romániában is kommunisták lesznek, akkor a proletár nemzetköziségben nem lesznek nemzetek. hanem a nemzetek felett álló elit kormányozza az államokat. a román kommunisták nacionalisták voltak. és azt mondták, hogy a magyar elvtársak csak ne dirigáljanak.

tehát a probléma most is hasonló, mint 500 éve. van magyar településhálózat. van több szomszédos. ebből a német az, amelyik gazdagabb. mert az nem érte külső megszállás. de hogy még bonyolultabb legyen ez a szomszédos német osztrák. a nagy francia barát románok királyai svábok voltak. meg van kavarva a történelem.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 19:25:34

@444:

"hogy pontosan ki volt a király egy ideig megoszlottak a vélemények"

Dobó számára a király az ostrom idején Ferdinánd volt; Dobó számára létezett központi állam -- ahonnét kapta a várkapitányi fizetését.

2018.03.15. 19:33:03

@neoteny:
a törvényhozókat a nép választja. sanyi szerint úgy lehet kétféle módon lehet. az egyik, hogy ha a jobbik kerül hatalomra. csak előbb le kell váltani a párt éléről vona gábort, aki elárulta a nemzeti radikalizmus. morvai krisztinát válasszák meg. de sanyi még csak nem is jobbik tag. hanem azt gondolja, hogy hogy ebből a mezőnyből morvai krisztinával lehetne "igazságot" tenni. a másik lehetőség, hogy debrecen városa maga válasszon bírát. erről persze törvényt kellene alkotni, sőt alkotmányt is kellene módosítani. tehát ehhez az kellene, hogy kósa, pósán és halász képviselők ezt a parlamentben elérjék. és megreckérozzák, hogy így is is az ő emberüket választanák meg a város tekintetes főbírájának. és a többi képviselő azt kérdezné, hogy hová vezetne ez? és orbán viktor is azt kérdezné, hogy a főbíró jelölésnek részleges jogát miért adja ki a kezéből? miért legyen ő olyan "rendes", mint nagy lajos király aki debrecennek megadta 1361-ben megadta a szabad bíróválasztás jogát azzal, hogy a legfelső szintű ítélkezés az udvarban marad.

a polgári fejlődést alapja (véleményem szerint) a városi alkotmányosság. az úgy lehet tartós, hogy a nemzet független. mert hiába csináltak debrecenből kvázi szabad várost a polgárok, jött a szolnoki bég, hogy ide a pénzt. erre felmutatták a szultán oltalomlevelét. amiért fizettek a török portának. erre szolnoki bég azt mondta, hogy höhö. nagy-szulejmán már halott. úgy, hogy az nem érvényes. ide a pénzt. mert jött kassáról a császári kapitány, hogy ide a pénzt. amire azt mondták, hogy a váradi béke értelmében debrecen az erdélyi fejedelemség része. mire azt mondták, hogy mit számít az. kell a pénz a császárnak magyarország védelmére. erre azt mondták, hogy kell valami városi őrsereg. és ezek lettek a hajdúk. akik eredetileg az állatokat hajtották. de ugye azt is védeni kellett. münchenig elhajtották. úgy is megérte. ott fizettek érte többet. de a kiindulási pont az volt, hogy a helyi piaci szabályozásának joga a várost illeti. most azon megy a vita, hogy ez az államé, és nem az államok felett álló finánctőkések joga legyen. az ngo-k mondják meg, hogy a piacon mi szabad és nem szabad. az ngo nem egy választott törvényhatóság, hanem azok alkalmazottak. az lenne a szabadság, hogy soros alex diktálja a törvényt?

2018.03.15. 19:48:41

@neoteny:
debreceni polgárai számára nem létezett központi magyar állam. érdemes ferenczy péter uramat választják meg főbírónak. úriszék sincs. mert török jancsi kalandozó hadjáraton van. és az ő birtokuk hunyad megyében van. debrecent a váradi békével úgy kapta a papája. mert debrecen közvetlen a király alá tartozott. a hunyadiak idején debrecent leginkább mátyás anyja igazgatta. ii. ulászló és ii. lajos se nagyon gyakorolta a hatalmát. mohács után ferdinánd és szapolyai úgy egyeznek meg váradon, hogy debrecen legyen szapolyaié. aki az azt mondja, hogy legyen a város török bálinté. csak a nagy szulejmán közben internálja isztambulban. ez az időszak klasszikusan nem központi állam. debreceni nézőpontból. mert honnan nézve.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 20:00:46

@444:

"a törvényhozókat a nép választja."

Helyesen: a törvényhozókat a népnek _kell_ választania. A szavazócédulán nincs olyan opció, hogy "egyik sem/anarchia": az államhatalom létezése nem a nép választása.

"de a kiindulási pont az volt, hogy a helyi piaci szabályozásának joga a várost illeti"

Miért? A városi őrsereg a _külső_ fenyegetés ellen jön létre; miért kellene annak a városi uralkodók monopolisztikus erőszakszervezetévé válnia? Hol és mikor egyeznek bele a város polgárai abba, hogy a városi uralkodók az ő piaci tevékenységeiket (termelés, adásvétel és fogyasztás) szabályozzák?

"az lenne a szabadság, hogy soros alex diktálja a törvényt?"

Soros Alex csak akkor diktálhatja a törvényt, ha létezik államhatalom amely törvényt hoz. Az anarcho-kapitalizmusban Soros Alex (vagy a cégei) csak ugyanolyan (jogi) személyek, mint bárki más: mivel nincs törvényhozás, Soros Alex nem képes diktálni a törvényeket. Szerződéseket köthet mint bárki más; és kikényszerítheti a szerződésben a másik fél által vállalt kötelezettség teljesítését (vagy a nem teljesítés által keletkezett kára megtérítését), de ez mindeki másra is igaz.

Te erre azt mondod, hogy Soros Alex felbérel egy magánhadsereget, és azokkal fültövön csapdostatja azokat, akik nem azt csinálják amit Soros Alex mond. De ha Soros Alex ezt csinálja, akkor csak annyi történt, hogy Soros Alex államot alapított: ugyanis az államhatalom mindenütt pontosan ezt csinálja, ti. létrehoz erőszakszervezeteket -- "nemzeti" hadsereget és/vagy rendőrséget és/vagy titkosrendőrséget és/vagy párthadsereget -- amik (tagjai) fültövön csapdossák az (állam)polgárokat ha azok nem azt csinálják mint amit az államhatalom/kormányzat mond: amilyen törvényeket hoz.

2018.03.15. 20:03:43

pontosabban isztambulba. debrecen földesurát budáról elhurcolták. a fia össze vissza háborúzott. de előtte is már a királyi udvarnak kisebb dolga is nagyobb volt annál, hogy debrecenben bíráskodjon. ezért a várost időnként zálogba adták valakinek. aki fizetett érte. de ezt a pénzt be kellett hajtani adóként. a pusztában ott volt egy nagy falu. és az urak úgy voltak vele, hogy kell a francnak. nem volt vára. amit védeni lehetett. de volt piaca. amiből a polgárságnak volt a haszna. de a haszon a szabályozásból eredt. és azt mondták, hogy a csukát fonttal mérjék és négy dénárnál többért adni ne merészeljék. így volt olcsó az áru. de a kereskedőnek nem tetszett, akkor mehetett máshová. a cserépedény nem mázas. ezt nem hozhatod be a városba. csak díszesebb edényeket. a szabályozásban folyt a verseny.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 20:04:45

@444:

"debreceni polgárai számára nem létezett központi magyar állam. [...] mert debrecen közvetlen a király alá tartozott."

Ha Debrecen közvetlen a király alá tartozott, akkor létezett Debrecen polgárai számára központi magyar állam.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 20:07:01

@444:

"de a haszon a szabályozásból eredt."

Helyesen: a szabályozók haszna eredt a szabályozásból, nem a szabályozottak haszna. Az utóbbiak haszna a piaci cserékből származott.

2018.03.15. 20:25:09

@neoteny:
azt állítom, hogy debrecen fejlődése a városi alkotmányosságon alapul. a kádár rendszerben kitalálták, hogy behozzák az aka háztartási gépeket. a kern féle kabarében az ndk turmixgép, a levehető ajtós.

erre a megyei pártitkár azt mondta, hogy ide ne hozzanak aka porszívót. miért ne hozzanak? az ndk ipar legkiválóbb terméke. mire a megyei párttiktár azt mondta, hogy ez a probléma. jobb, mint a hajdú. ha azt adják a kerevill üzleteiben, akkor a hajdúsági iparművek termékeit ki veszik meg. a szovjet rakéta porszívó és hajdú porszívó. mert ebből már a magyart választják. de ndk ne legyen. erre a városi pártitkár azt mondta, hogy legyen nszk porszívó. mert a medicor eladja az orvosi műszert az nszk-ba. és legyenek nyugatnémet háztartási gépek. azért, hogy ne kelljen a messzi bécsbe utazni a dolgozó néptömegeknek. és erre a kádárék azt mondták, hogy na jó. ha ez az elvtársaknak jó hajdú megyében, akkor legyen úgy. ez volt a reform. és amikor kádár jános debrecenbe látogatott, akkor a nagyállomás előtt felvonulással köszöntötte a város népe. kádár elvtárs a legenda szerint legalábbis azt kérdezte: ez a sok munkás miért nem a gyárakban van? majd május elsején van integetős felvonulós. úgy egyébként nem kell.

na most mérte-e a fogyasztásban beáldozni a aka és a hajdú háztartási gép ár/érték arányának különbözetét azért, hogy hajdú háztartási gépet fejlesszék és az új modellt esetlegesen nagyobb haszonnal eladják. ez az, amit filozofikusan nem lehet eldönteni. mert a hajdúsági iparművek dolgozóinak jó volt. de sanyi apjának már nem, aki a hajlított bútorgyárban gőzölte a fát. viszont az iskola igazgató azt mondta, hogy hajdú thonet székek kerüljenek a tanári szobába. sanyi apjának legyen munkája.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 20:35:12

@444:

"na most m[eg]érte-e a fogyasztásban beáldozni a aka és a hajdú háztartási gép ár/érték arányának különbözetét azért, hogy hajdú háztartási gépet fejlesszék és az új modellt esetlegesen nagyobb haszonnal eladják. ez az, amit filozofikusan nem lehet eldönteni."

De azt el lehet dönteni filozofikusan, hogy egyedül ki kompetens annak megítélésében, hogy mi mennyit ér meg neki: a fogyasztó. És mivel a termelő is fogyasztó (fogyasztja a termeléshez szükséges faktorokat, úgymint föld, munkaerő és minden más egyéb input), ezért a fejlesztési döntések meghozatalában is egyedül a vállalkozók kompetensek. Mint ahogy a befektetési döntésekben is egyedül a befektetők kompetensek.

2018.03.15. 20:48:09

@neoteny:
de a királyokat nem nagyon érdekelte egy olyan település, aminek nem volt vára, várnépe, várkatonái. debrecen egy nagy falu volt, aminek lényegében sohasem volt egy földesura. már a tatárjárás utáni újjáépítésben is két vagy három földesúri kúria volt. igaz, hogy ezek mind egy (nagy) család tulajdonában voltak. a debreceni családban rafain báró kereskedő volt, dósa mester iparos. péter úrfi földműves foglalkozott. tehát ezzel lényegében felajánlották, hogy földműves, iparos, vagy kereskedő jobbágy akar lenni. a báró azt mondta, hogy ezt az árut visszük messzire. és aki nem akart kereskedni az beállhatott iparosnak a mester útczába. a városkörnyéki földet művelni is lehetett. de a ezek működését össze kellett hangolni. ezért hozták létre a tanácsot. amelyik lényegében felügyelte a piacot.

most erre te azt mondod, hogy na jó, de miért nem mondták, hogy legyen minden szabad áras. mert úgy a termelők egy része tönkrement volna. erre te azt mondod, hogy mit számít az. majd termelnek azt, ami szabad piaci alapon a leghasznosabb. az debrecen természeti adottságaiból következően élelmiszer. de abban a tisza medence közepén túl nagy a konkurencia. ezért bevezették a limitációkat. termelői érdekeket is védték. partikulárisan próbálták kiokoskodni, hogy a polgárság egészének összességében mi lenne a legjobb. tehát nem egyénileg. hanem azt nézték, hogy mi lenne az optimális termékösszetétel a városban.

nem azt állítom, hogy ez feltétlen a legjobb. hanem azt, hogy lehet így is. budapesten ezt a többség sohasem gondolta. mi a legjobb budapest egészének? miskolcot alárendeljék. azzal, hogy meghirdetik a szabad piacot. versenyezzen a miskolci ipar a nagyvilággal. mennyi tőkepiaci támogatást kap budapestről a kereskedelmi bankokból? semennyit. hitelt is a főváros adjon? az nincs, hanem azt mondják, hogy ózdiaknak a kantáros mackónadrágban. tessék versenyezzetek a nagyvilággal. mert ez a szabad piac.

2018.03.15. 20:59:31

@neoteny:
a klasszikus szabad versenyes kapitalizmus úgy működik, hogy a hajdúsági iparművek tulajdonosa azt mondja, hogy gyártanánk egy új típusú bojlert, ami napkollektorral is fűthető. nappal süt a nap. estére van meleg víz. de ehhez be kell szerelni egy egységet, amelyik azt mondja, hogy most süt a nap úgy, hogy inkább a napkollektor adja az áramot.

és egy üzleti tervben elmagyarázzák, hogy ezt megéri beszerelni. és a bank azt mondja, hogy na jó, adok neked hitelt. ennyi a költség és a kamat. és a másik bank is beárazza a kockázatot, a harmadik is. a hajdúsági iparművek kiválasztja azt, amelyik neki a legjobb, legolcsóbb ajánlat. és értékesíti a napkollektoros bojlert.

ebben a modellben azt mondják. ide figyeljetek emberek. itt az új hajdú napkollektoros bojler. a fejlesztési költség ennyi és ennyi. de kiszámoltuk, hogy ha 10 ezer rendel tőlünk egy ilyen csodát, akkor beindítjuk a sorozatgyártást. és egyébként ennyibe kerülne. és ezek után az emberek teátrálisan el kezdenek vitázni, hogy kell-e ilyen bojler.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 21:07:41

@444:

"de a királyokat nem nagyon érdekelte egy olyan település, aminek nem volt vára, várnépe, várkatonái."

Dehogynem: az olyan településektől is lehet adókat szedni.

"de a ezek működését össze kellett hangolni."

Amely összehangolásra teljesen képesek a polgárok.

"ezért hozták létre a tanácsot. amelyik lényegében felügyelte a piacot."

Helyesen: a tanácsok létrehozták magukat, hogy megéljenek a "piacfelügyeletből", a beszedett adókból.

"legyen minden szabad áras. mert úgy a termelők egy része tönkrement volna. erre te azt mondod, hogy mit számít az. majd termelnek azt, ami szabad piaci alapon a leghasznosabb. az debrecen természeti adottságaiból következően élelmiszer. de abban a tisza medence közepén túl nagy a konkurencia. ezért bevezették a limitációkat. termelői érdekeket is védték. partikulárisan próbálták kiokoskodni, hogy a polgárság egészének összességében mi lenne a legjobb. tehát nem egyénileg. hanem azt nézték, hogy mi lenne az optimális termékösszetétel a városban."

Ez az, amit az államhatalom képtelen megtenni: ugyanis az egyéni igények egyéniek, vagyis szubjektívek. Bármiféle optimalizálást -- gazdálkodást -- csak az egyének képesek végezni: egyedül ők tudják azt, hogy nekik mi éri meg mennyiért. Te sem hagynád azt, hogy én döntsem el számodra, hogy mit vásárolj mennyiért (és hogy hol és mit dolgozzál mekkora bérért): nekem miért kellene hagynom azt, hogy te vagy bárki más döntse el számomra ezeket?

"nem azt állítom, hogy ez feltétlen a legjobb. hanem azt, hogy lehet így is."

Lehet rabolni meg lopni meg csalni is.

"mi a legjobb budapest egészének? miskolcot alárendeljék. azzal, hogy meghirdetik a szabad piacot."

Bullshit: épp' a szabad piac az, ahol a miskolciak nincsenek senkinek alárendelve; ahol a miskolciak döntik el azt, hogy mit vesznek meg mennyiért. Ez persze "alárendeli" a termelőket a fogyasztóknak: a termelők csak olyan jószágokat termelhetnek amiket a fogyasztók meg is vásárolnak valamilyen áron. De mivel minden termelő fogyasztó is egyben, mindenkinek haszna származik abból, ha olyat termel ami kielégíti mások igényét (valamilyen partikuláris áron). Ha minden termelő piaca "megvédésre" kerül, akkor minden termelő is veszít minden vásárlásán: többet kell fizetnie, mint amit a szabadpiacon fizetne. Ha pedig nem minden termelő piaca kerül "megvédésre", akkor már puszta lenyúlásról van szó a "védett" piacú termelők részéről.

2018.03.15. 21:13:27

@neoteny:
tehát ha úgy vesszük, akkor ez lenne a klasszikus piac. ahol elsődlegesen a helyi fogyasztók döntenek.

tegyük fel, hogy azt mondják a hajdúságban, hogy nem kell ilyen bojler. a hajdúsági iparművek tulajdonosa hoppon marad. de erre mondhatják azt miskolcon, hogy hozd ide a gyártást. és úgy borsod bojler lesz belőle. ez is verseny. kvázi a megyék között. persze mindent nem tudnak helyben legyártani. a a róna üditőt elcserélik borsodi sörre. de ezek egyike se nyugati típusú szabad piaci ügylet.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 21:20:10

@444:

"tehát ha úgy vesszük"

Ne vegyük úgy: vegye mindenki úgy ahogy ő maga jónak látja.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 21:25:50

@444:

"egy multinak generálnak százcsillió dollár hitelt"

A Toys 'R' Us-nak generáltak százcsillió dollár hitelt: ekkora "versenyelőnnyel" is orra bukott.

"A cég éves forgalma körülbelül 11 milliárd dollár volt legutóbb, de részben a korábban felvett hitelek jelentős kamatösszege miatt a vállalat 2013 óta veszteséges."

hvg.hu/kkv/20180315_itt_a_vege_bedobta_a_torolkozot_a_jatekboltok_kiralya

2018.03.15. 21:57:34

@neoteny:
na de a király katonái budán voltak. debrecen attól messze esett. ezért a királyok zálogba próbálták adni debrecent. luxemburgi zsigmond udvarában kellett a pénz. jelentkezett baliczky andrás. adott valamennyit a királynak. az cserébe egy időre neki adta debrecent. a parasztok már akkor is tudták hogyan kell a jövedelmet eltitkolni. ezért azt átadták egy másik, majd egy harmadiknak. aztán jött a török. az kivetette a hódoltsági adót. megsaccolta, hogy mennyi pénzt szedhet be ebben a nagy faluban. és ezek után nem érdekelte, hogy a csukát mennyiért mérik. és a hogy vannak-e esküdtbírák. semmi efféle. persze volt, hogy a törökök megölték egy úton levő szenátort. mert hogy követeket kellett küldeni mindenfelé. illetve a kollégiumban voltak külföldi ösztöndíjak. azt a város tartotta fent. a céhmesterek érdekeltek voltak abban, hogy a szegény, de jól tanuló diákok a tudást városba hozzák. a török portát persze el kellett látni. ahogyan a királyt is. de a különbség abban állt, hogy a királyt választhatták. a budai pasa az volt, akit isztambulból kineveztek. az megmondta, hogy ki legyen a szolnoki bég. debrecen ebbe nem szólhatott bele. az erdélyi fejedelmek kitalálták, hogy felszabadítják magyarországot. amit úgy általában az alföldi parasztok támogattak. de a felvidéki nagybirtokosok kevéssé. miért is bonyolódjanak egy kétes kimenetelű szabadságharcba. és a végvári katonák is elég jól meg voltak fizetve. őket bécsből pénzelték. de csak azért, hogy védjék a védvonalat. és amikor a török nekiment bécsnek, akkor jött az, hogy na jó, el kell foglalni magyarország egészét. de utáni a végvári katonákat már nem kellett fizetni. és ezek után jött az újabb szabadságharc. a felvidéken lázadtak fel. de ez is úgy ment, hogy debreceni polgárság először ellenezte. csak aztán vita volt, hogy bihar megyéből kivásárolt földekről a váradi püspök szedhet-e adót. mert a török felszabadulás egyben német elnyomatást eredményezett. a váradi püspök német-római volt. debrecen csak a szatmári pacifikáció után lett véglegesen szabad város. de a felvilágosult abszolutizmus idején egységállam fel akarta számolni a városok önállóságát. debrecenben jogászképzés azért indult el, hogy a bécsi udvarral tudjanak tárgyalni. kifogásokat emelni. előtte a reformált teológia volt egyben a jog.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 22:04:14

@444:

"a királyok zálogba próbálták adni debrecent. luxemburgi zsigmond udvarában kellett a pénz. jelentkezett baliczky andrás. adott valamennyit a királynak. az cserébe egy időre neki adta debrecent."

Erről van szó: mégis csak volt királyi érdeklődés Debrecen iránt.

2018.03.15. 22:09:58

@neoteny:
ezekkel a példák mind arról szóltak, hogy a polgárosodást nem az eredményezi, hogy mit diktálnak bécsből, vagy akár budáról. de nem is az anarchia. ilyen igény csak a zsidók tömeges betelepülésével jelenik meg. akkor válik folyamatossá. a zsidókkal állandó veszekedés van. és a zsidóság egy része mindig az egész világnak akarnak diktálni. elképzelni nem tudják, hogy a törzsi tudatuk valójában nem univerzális. nem írhatják elő, hogy ez vagy a legjobb az egész emberiségnek. a zsidókeresztények egy része ugyanez pepitában.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 22:22:15

@444:

"de nem is az anarchia."

Igen, ezt hirdeti a kocsma népfőiskolás népe.

"nem írhatják elő, hogy ez vagy a legjobb az egész emberiségnek."

Mint ahogy a kocsma népfőiskolás népe sem írhatja elő azt, hogy mi a legjobb másoknak.

2018.03.15. 22:24:06

@neoteny:
ezek az egymást váltó idegen földesurak nem tudták a helyi piacot uralni. egy részük magyarul se tudott. a feljegyzések tanúsága szerint eleve úgy tárgyaltak velük, hogy először a régi privilégiumokat erősítse meg. és egyébként még. és követeltek jogokat. a despoták azt mondták, hogy egy pillanat ti az alattvalók vagytok. a polgárság azt mondta, hogy egy pillanat. vagy fizetünk elég adót, vagy nem fizetünk. ettől függ, hogy a befektetés megtérül, vagy nem térül meg.

2018.03.15. 22:25:19

@neoteny:
de te mit vétózhatsz meg? hogyan képzeled?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 22:26:35

@444:

"ezek az egymást váltó idegen földesurak nem tudták a helyi piacot uralni."

De a királynak megelőlegezett adókat beszedték.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 22:27:43

@444:

"de te mit vétózhatsz meg? hogyan képzeled?"

Azt, amit a kocsma népfőiskolás népe képes megvétózni ahogyan ők képzelik.

2018.03.15. 22:48:35

@neoteny:
vagy beszedték, vagy nem. ezek szerb nagyurak voltak. akik a török elől magyarországra menekültek. volt pénzük. amit szerbiában felhalmoztak. de nem voltak birtokaik mert azt a törökök elfoglalták és a hadseregük szétszéledt. mert az egy csatában a törökök szétverték. és jött egy lazarevics debrecenbe. most ő lenne egy időre a földesúr. nyilván nem akartak neki túl sok adót fizetni. aztán az eladta a jogot egy brankovicsnak. ezek a szerbek szentendrén tudtak megtelepedni. azt is zálogba adták. mert ott a királyi udvarnak volt befolyása. debrecen a fővárosoktól messze volt.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.15. 22:50:46

@444:

"vagy beszedték, vagy nem."

Azok, akik nem szedték be nem is előlegeztek többet a királynak.

2018.03.15. 22:52:35

@neoteny:
na de debrecen közösségi vagyona debrecen polgárságát illeti. azt egy holding kezeli. annak az igazgatótanácsát helyi polgárság (jelenleg közvetve) választja. tehát itt az osztatlan közös tulajdonról való rendelkezésről van szó. a város alapvető infrastruktúráját nem lehet idegeneknek eladni legfeljebb csak bérbe adni.

2018.03.15. 23:03:30

@neoteny:
baliczky andrás 1410. jún. 7-én lett a debrecen első magánföldesura. 1411. szept. 27-én már túl is adott rajta.

2018.03.15. 23:12:04

@neoteny:
tehát ha úgy tetszik, akkor ez egy 15. századi priviatizáció. luxemburgi zsigmond tokkal vonóval eladta a várost.

2018.03.15. 23:49:29

@neoteny:
1405-ben választott bíró sebes jakab nevű polgár, akit a tanács választott meg. balicky andrás 1410-ben megvette a várost. 1411-ben el is adja az egykori szerb fejedelemnek. aki a törökök elől magyarországra menekül. és próbál a maradék vagyonából birtokokat szerezni. még abból, hogy eladja belgrádot luxemburgi zsigmond magyar királynak.

ezért kapja meg többek között debrecent. így kerül az a lazarevics majd a brankovics család tulajdonába. csakhogy a férfiágon kihalt debreceni család nőági leszármazottai el kezdenek perelni, hogy nekik járna valami a városkörnyéki földekből. és megszerzik.

"A leányági utódoknak tehát ezentúl az új földesurral gyűlt meg a bajuk és úgy látszik, hogy szerencsésen perlekedtek, mert a század derekán Hosszú Mócsot, Téglást, Szoboszlót, Hadházat, Hegyest, Sámsont, Gaborjánt, Boldogfalvát, Tótfalvát Debreczeni Kata leánya, Czudar Zsuzsánna révén a Tornai család birtokában találjuk."

ez azt mutatja, hogy hiába veszi meg a szerb despoták a várost. a tanács választja a bírót. idegen uraságok ellen ítélnek.

a filoszemita történetírás azt mondja, hogy a 18. századig az embereket nem érdekelte, hogy ki kinek a kicsodája. czurák jános azt mondta, hogy ez itt a kata lánya zsuzsánna testvér. kié legyen szoboszló. inkább a kata lányáé, mint egy szerbé.

de a filoszemita történetírás szerint ilyen nem volt. mert hogy nem is tudták az emberek, hogy ők magyarok a sötét földesúri világban.

2018.03.16. 00:43:33

@neoteny:
és védik a kiváltságot.

Mohács előtti oklevelek 21.
1435. okt. 16. Zsigmond király megparancsolja az ország rendjeinek, hogy Debrecen város polgárait másutt, mint saját városi bíróságuk előtt perbe fogni ne merészeljék : felettük nem ítélkezhetnek : jószágaikat, javaikat és portékáikat semmiféle címen lefoglalni ne merészeljék.

a bíró nem lehet csak helyi. és jön egy szerb. akkoriban közjogi értelemben megnevezheti a bírót, a helyi polgárságnak van annyi ereje, hogy egy idegen urasággal szemben fel tud lépni. 15. század elején járunk. és a 16. század közepétől (legalábbis debrecenben) már kizárólag a tanács választja meg a bírót évente. nem a földesúr mutatja be, hogy ő a bíró amíg meg nem hal. hanem a város választ bírót egy évre. és következő évben új bírót választanak.

jelenleg a kúria elnökét 9 évre választják. és országos méretekben mondja meg, hogy melyik bírót lépteti előrébb. tehát nem az van, hogy jövőre már tutira nem leszel főmufti. hanem egy esetleges ellenlábasod lesz. hanem valaki a bírósági hivatali rendjében 9 éven át diktál úgy, hogy nincs apelláta. és 4 évente választhatsz pártot. és az összes párt úgy állítja be, hogy ez egy olyan mértékű szabadság, aminél nagyobb nincsen. és ezt ő adja meg a népnek.

egy középkori szabad város egy polgárának ennél több jogot biztosított. debrecen ekkoriban de jure még csak nem is szabad város. hanem oppidum. mezőváros. csak a földesúri jogok gyakorlását a polgárság akadályozza.

a jogfejlődés nem az, amit beállítanak. hogy a többpártendszer hozta el a szabadságot. és hogy a szociális jogok. a vásárbírák megmérték az árut. a köböllel, a vékával, a mázsával vagy a fonttal. ennek az ára volt egy dénár. és abból fizették az ispotályt. azt debrecenben egy polgár felajánlásból alapítják. és az meghagyja, hogy a szegényházat a papok kezébe soha ne adják. hanem választott ispotálymesterek és gondviselők legyen. a reformált városokban a római katolikus egyház is megszűnik. mert abban nincs választott presbitérium.

most a diákok tiltakoznak a klik elnyomatása ellen. a reformáció idején városi diákköztársaságot hoztak létre. és volt szultán, császár, fejedelem. most a "geci" orbán fenyeget. akit le lehet váltani. akkor is volt vita. egy esetben több, mint százan léptek ki a kollégiumból, mert szenior diákot a bíró elfogatta. a bírót a következő évben leválthatják. a szokásjog az, hogy új bíró jön. és a szenátorokat is le lehet váltani. (a hajdúvárosokban a szokásjog, a tanács felét évente lecserélik). tehát nem az van, hogy négy évre mi mondjuk meg.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 01:54:57

@444:

"debrecen közösségi vagyona [...] az osztatlan közös tulajdon"

Honnét származik ez a közösségi vagyon/osztatlan közös tulajdon?

2018.03.16. 09:41:43

@neoteny:
az egy hittétel, hogy a közvagyon (közbirtokok, közraktárak, közművek, közüzemek, középületek, a közutak, a közösségi közlekedés) az a polgárság közös tulajdona.

erre az anarcho-kommunisták azt mondják, hogy igen, de ezek után magánbirtoka már senkinek sem lesz. dehogy nem. a közvagyon a fele királyság. a másik fele az privát. és erre az anarcho-kapitalisták azt mondják, hogy igen, de a közvagyont privatizálni kell. de az egy vallási kérdés, hogy legyen közvagyon, vagy ne legyen. és ha van, akkor milyen mértékű.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 09:59:38

@444:

"az egy hittétel"

Igen, a politikusok által hirdetett hittétel.

De a közbirtokok, közraktárak, közművek, közüzemek, középületek, a közutak, a közösségi közlekedés építőit és üzemeltetőit nem hittételek hirdetésével fizetik ki.

Honnét származik ez a közösségi vagyon/osztatlan közös tulajdon?

2018.03.16. 10:18:46

@neoteny:
a polgárosodás alapja legalábbis debrecenben az volt, hogy a városba a szomszédos uradalmakból be lehetett költözni. 1407-ben adják ki az első ilyen rendeletet.

Mohács előtti oklevelek 13.
1407. máj. 6. Gara Miklós nádor megparancsolja Bihar, Szabolcs megye nemességének, hogy azoknak a jobbágyoknak, akik tartozásukat kifizették, Debrecenbe költözésüket meg ne akadályozzák.

ezt többször megerősítik. a 17. század közepén a császári befolyás erősödésével van egy rövid időszak, amikor a földesurak egyes jobbágyokat visszakövetelnek, akik előzetesen örök hűséget fogadtak. három parasztot elvisznek. ráadásul úgy, hogy egyiknek bizonyos Szabó Guba Máténak csak az apja volt örökös jobbágy. ez a köznép körében felháborodást vált ki.

a nótárius bejegyzése: "Ez az első jobbágy kivitel az 1648. Esztendőbeli Articulus vigora szerént. Úr Isten légy Kegyelmes a te Anya Szent Egyházadhoz, tagjainak és az magad Dicsőségére add meg előbbi örömét és Szabad Szárnyát alkalmatos időben a te Népednek Amen."

a város azzal hárítja el a repetíciót (jobbágy visszakövetelést), hogy "az ki adstringálta és az obligatoriát formálta nem igaz religiosus"

de a földesurak is a vallásra hivatkoznak.

Galgóczy György jobbágy hitlevelében ez áll.
Esküszöm, hogy Dersi Györgyöt és húgát Varga Pálné Derzsi Fruzsinát nem hagyom el, hanem örök jobbágysághot fogadok. Ha penighlen én ezt meg szegném, tehát engemet mindenütt Várasokon, úton, vízen, réven, vámon, urak háta megett meg foghassanak, mint olyan hiti hagyottat, az ki penighlen Pártomat foghná, az is olyan hamis hitű legyen, mint én magam."

a reformált szenátus azt mondja, hogy az a vallás, hogy az egyik ember nem lehet a másik örök tulajdona. még akkor se aki írásban örök hűséget fogadott neki. mert aki a kötelezvényt megalkotta nem az igaz vallást követte. ha mindenki megválaszthassa meg azt a közösséget, amiben élni szeretne. de azután a közösségileg alkotott normákat be kell tartania. és így lesz debrecen a legnagyobb magyarországi város. az első népszámlálás szerint valamivel nagyobb, mint pozsony és az akkor még különálló buda és pest. jóval kisebb, mint bécs. és jóval szegényebb. nincs fényűzés. egy napszámos a béréből a piacon 5 kiló marhahúst tud venni. sanyi a vízműnél kapott napi munkabéréből is nagyjából ugyanennyit vehet.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 10:29:48

@444:

"mert aki a kötelezvényt megalkotta nem az igaz vallást követte."

Nocsak: van igaz vallás és nem igaz vallás ("hamis hit")? De te azt is írtad, hogy

"ez egy vallásvita. ami filozofikusan nem eldönthető."

"a közösségileg alkotott normákat be kell tartani"

De te azt is írtad, hogy

"a nép nem rendelkezik alapvetői információkkal arról hogyan is működik a magyar társadalom, vagy egy adott település, vagy településrész."

2018.03.16. 10:40:15

@neoteny:
az állam és az egyház hirdeti. és ezt a vegyes gazdasági formát a zsidóság egy része nem fogadja el. a mai napig. és a gyarmatosító nyugat azt, hogy kívülről irányítva nem hozhatnak létre csak vegyesvállalatokat. mert ez garantálja azt, hogy a vállalkozás a helyiek számára is előnyös. a németek egy jelentős része kívülről való kényszerítésben gondolkodik. de nem csak a gazdasági, a kulturális, hanem a társadalmi életben. hangsúlyozom, hogy nem az összes német.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 10:42:59

@444:

"az állam és az egyház hirdeti."

Vagyis a politikusok.

"és ezt a vegyes gazdasági formát a zsidóság egy része nem fogadja el."

Miért kellene bárkinek is elfogadnia? Ezek csak hittételek.

2018.03.16. 11:35:47

@neoteny:
a döntés nem filozofikus, hanem vallási, politikai.

mert ugye dersi györgy és húga fruzsina asszony azzal számoltak, hogy galgóczy györgy nevű jobbágyuk nekik örök hűséget fogadott. és ha az ebből fakadó kötelezettségeket nem teljesíti, akkor "várasokon, úton, vízen, réven, vámon, urak háta megett" is meg foghassák, mint hiti hagyottat. és őt aki pártolja az is legyen hiti hagyott, mint ő maga. erre a reformáltak azt mondták. "az ki ezt adstringálta és az obligatoriát formálta nem igaz religiosus".

bécsi udvarban azt mondták, hogy ha a magyar urak hűek lesznek a császárhoz, akkor kötelezhetik a jobbágyokat a szolgaságra. cserébe fel kell adniuk a nemzeti függetlenséget. mária terézia apja károly mint az esztergomi érseket kinevezi német-római birodalom hercegének. magyar királlyá az esztergomi érsek koronázhat. de az egy választott király. meg kell győzni a nemességet. ez eredményezi bécsben a fényűzést. budán a jólétet. és a jobbágyoknak nem túl jó. a polgárosodás az, hogy a városi, városkörnyéki népesség, a helyi társadalmak összeszerveződnek. de ehhez az is kell, hogy egy napszámos a béréből a piacon vehessen öt kiló marhahúst. ezt limitációkkal érik el.

a frissen vágott hús szabad áras. és az akkori piaci árat (tehát amikor kisebb túlkínálat van) rögzítik maximált árban úgy, hogy előzetesen becsülnek egy minimál árat is, ami az önköltség. azért, hogy a mészárosoknak legyen haszna. de amikor a piacon áruhiány van, akkor sem tudják felvinni az árakat. ebből lesz az a mondás, hogy "olcsó húsnak a híg a leve". úgy képzelik el, hogy meghatározott időnként a piacon próbavágásokat kell tartani. lássuk mennyi a hús ára. és legyen annyi egy ideig az adott városban.

széchenyi, wesselényi is azt mondják, hogy ez nem jó.: "A limitatiók pedig, kivált a hús limitatioja annak oka, hogy mezei gazdaságunk egy sarkalatos talpköve béna". nem értették, hogy a vágóállatok szabad piaci ára határozta meg, hogy legfeljebb mennyibe kerül a kimért hús. ne tartsák vissza az árut azért, hogy emelkedjenek az árak.

erre lehet mondani, hogy a fejlett világban erre nincs szükség, mert folyamatos túlkínálat van. de nem, vagy nem feltétlen. persze a két rendszer kombinálható. van egy közösségi tulajdonú áfész félig szabad piaci limitált árakkal. és van a maszek. kurucz hús. a jobb minőségű húst drágábban adhatja. a rosszabbat olcsóbban, mint az áfész átalányára. lehet mondani, hogy ne legyen áfész. de azt is, hogy ne legyen maszek. vagy legyen mindkettő. vagy csak hipermarketek legyenek. legyenek, de fizessenek koncessziós díjat. vagy ne fizessenek. ezek hitbeli kérdések. és ha erről kisebb-nagyobb városok, vagy vidékek dönthetnek, akkor a gyakorlatban derül ki, hogy ez eredményezhet jólétet, vagy sem.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 11:43:16

@444:

"a döntés nem filozofikus, hanem vallási, politikai."

Arról, hogy mi az igaz hit, a döntés vallási? Már megint a saját hajánál fogva húzza ki Münchausen báró magát a mocsárból:

https://en.wikipedia.org/wiki/Münchhausen_trilemma#/media/File:Muenchhausen_Herrfurth_7_500x789.jpg

2018.03.16. 11:46:26

@neoteny:
az, hogy mi a hit: vallási kérdés.
az, hogy mi az igaz hit: politikai kérdés.

2018.03.16. 11:47:34

@neoteny:
filozófikusan lehet így is, lehet úgy is. a klasszikus libertáris filozófia legalább is ez lenne. a konzervatív pedig az "úgy szoktuk".

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 11:48:35

@444:

A politika is vallási kérdés: hiszen szerinted nem létezik politikafilozófia.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 11:49:21

@444:

"filozófikusan lehet így is, lehet úgy is."

Ez a te hittételed.

2018.03.16. 12:03:30

@neoteny:
egy másik példa. a bormérés joga a kommunitást illeti. tehát a városnak lehetnek csapszékei. erre azt mondják a helyiek, hogy na de akkor az ő borukat vegye meg a város. de a kommunitás csapszékein senkinek nem kell a helyi "kerti" bor, mert az rosszabb minőségű, mint a behozott "hegyi" bor. kitalálják, hogy az a szabály, hogy előbb a kerti bort kell meginni. csak utána lehet mérni a hegyi bort.

erre lehet mondani, hogy hülyeség. mert egy igénytelen szőlőfajtát kezdenek el termeszteni. még most is van házi kerti bor: csapókerti "rettenetes". amiről townson angol utazó azt írta, hogy ilyen rossz bort még sohase ivott. és nem érti, hogy debrecenben miért nincs más. mert az a közösségi szabály, hogy előbb meg kell inni a kerti bort. és csak utána igyuk a hegyi bort. de ebből a többlet jövedelemből lesznek a városi polgárságnak bihar megyében vásárolt szőlős birtokai. ebből a többletből lesznek kollégiumi ösztöndíjak. külföldi tanulmányutak. townson nem érti, hogy ezek ilyen helyi rossz bort isznak. ráadásul még elég sokat is fizetnek érte. hogy járnak a diákok külföldre. annak a hasznából. mert hogy az a kommunitás csapszéke. persze vannak mindenféle házi tivornyák, amiket próbálnak tiltani. de a bor a kezdetektől jövedéki termék, és a szőlőtermelésből elég sok haszon származik. miközben persze káruk is lesz. de a szabad piac is így működik. járulékos kárt az is okoz.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 12:07:52

@444:

"a bormérés joga a kommunitást illeti. tehát a városnak lehetnek csapszékei."

Helyesen: a politikusok azt a hittételt hirdetik, hogy ők privilégiumokat adhatnak maguknak ill. a csókosaiknak.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 12:11:00

@444:

"a szabad piac is így működik. járulékos kárt az is okoz."

Helyesen: ezt a hittételt hirdetik a politikusok és az udvari közgazdászaik.

2018.03.16. 12:16:05

@neoteny:
ez egy klasszikus libertárius hittétel. a filozófus nem dönthet előíró jelleggel. tgm szerint az emberiség célja nem lehet más mint az, hogy legyen közös a gatya is. mert őslégkörből összeálltak az egysejtűek és abból évmilliárdok során kialakult a mai ember. és most még alakulgat egy ideig és abból létrejön a kommunista embertípus. amivel véget ér a történelem. bokros lajos szerint semmi se legyen közösségi tulajdonban. ugyanis mindenki tudja, hogy közös lónak a túros a háta. tehát el kell adni mindent. ezzel felszámoljuk az államot, a gazdaságban pareto hatékonyság javítást hajtunk végre. volt az őslégkör. és az addig alakul amíg létre nem jön a kapitalista embertípus. ezek után jönnek a zöldek, akik azt mondják, hogy szavazzatok ránk, mert mi mentjük meg a bolygót. pataki attila szerint az emberiséget a fénylények irányítják a hold túloldaláról. mert ha azok nem lennének, akkor a hold a földre esne. mert hogy az kőből van. és a kő leesik. tehát kell hogy létezzenek a fénylények. na ugye.

2018.03.16. 12:19:40

@neoteny:
amikor macson, vagy ebesen a paraszt trágyázik, akkor a kertvárosban ha olyan a széljárás büdös van. lehet-e a parasztot korlátozni. a szerves trágyát a széljárást figyelembe véve rakja ki a földjére. lehet ilyen korlátozó szabályt hozni, vagy nem lehet?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 12:21:04

@444:

"ez egy klasszikus libertárius hittétel."

Helyesen: ez a te klasszikus nihilista-posztmodern hittételed.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 12:25:30

@444:

"lehet-e a parasztot korlátozni."

Ezt már megbeszéltük: a te memória-problémáid a tiéd.

2018.03.16. 12:54:47

@neoteny:
index.hu/video/2018/03/16/aki_nem_megy_el_szavazni_azt_szemelyesen_rugom_seggbe/
itt van egy video. a szereplők szinte semmi konkrétumot nem mondanak. túl azon, hogy legyen jó a zoktatás, a zegészségügy, meg minden. mert most szar.

egy fiatalember van, aki kémiából csak az alapokat akarja megtanulni, mert humán beállítottságú. oké. nekem erre az a válaszom, hogy az általános iskola után legyen egy alapfokú érettségi és utána a humán kollégiumban már ne kelljen túl sok kémiát tanulnia annak, aki mondjuk shakespeare összes művét szeretné színpadra vinni. aki a reálgimnáziumban vegyészmérnöknek tanul, annak ne kelljen feltétlen görög drámákat tanulni legfeljebb csak akkor ha akar. tehát ha konkrét problémával áll elő, akkor arra lehet (partikuláris) megoldást találni.

a probléma ott van, hogy ez a fiatal ellenzéki. és az ellenzéki oktatáspolitika alapkövetelése, hogy a kötelező közoktatás korhatárát emelni (!) kellene. és ugye ahhoz, hogy a kamaszkorában mindenki kedve szerint tanulhasson csökkenteni kellene azzal a feltétellel, hogy egy szakmát mindenki köteles elsajátítani. de erre is lehet mondani, hogy és akinek dúsgazdag milliárdos az apukája az miért legyen erre kötelezve. vagy ki mondja meg, hogy mit kelljen tudni kémiából általános iskolában. az emberiség hosszú ideig nem tudta, hogy van hidrogén. elég jól meg volt nélküle. newton se tudta, hogy az önálló elem. egy ilyen hülye törvényeit ne tanítsák az iskolákban. mindenféle hülyeséggel traktálják szegény kis gyerekeket. hogy leszünk így versenyképes társadalom?

2018.03.16. 12:55:10

@neoteny:
lehet, vagy nem lehet?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 12:58:59

@444:

Ne ugass, seggarc; ezt már megbeszéltük: a te memória-problémáid a tiéd.

Janossz 2018.03.16. 13:05:07

@neoteny: Na végre!
Szóval mégis csak egy ember vagy...:-)
Azt hittem, valami beszélő szobor, hogy ilyen végtelen türelmed van ehhez.

2018.03.16. 13:05:59

@neoteny:
de nem nihilista. mert a vallás eldönti, hogy egy adott közösségben mégis melyik érvényesül. házasodhassanak az egynemű párok, vagy ne. egyáltalán miért kellene párosával házasodni. miért ne házasodhatna össze valaki saját magával. skizofrének emberi jogait is tiszteletben kell tartani. vagy miért ne házasodhatna valaki a kutyájával, vagy egy okostelefonnal, ami elvezet a transzhumanizmushoz. na most hogy legyen. és vannak, akik azt mondják, hogy lehessen úgy, ahogyan akar. ha valaki kutyával akar házasodni, akkor miért kellene ebben egyházügyileg korlátozni. és vannak olyan országok, ahol gyerekekkel is házasodnak a felnőttek. na azt már azért mégse kellene. de kutyát azt engedjük meg. mégis hogyan legyen. ez egy vallási kérdés. van ahol a lányt az apa házasítja ki. és van olyan ország, ahol a lány nem örökölhet. az a vallás. de erre az állam még mindig mondhatja azt, hogy ha mégis lányt neveznek meg örökösnek, akkor a nőt férfinak kell tekinteni. na most erre is lehet mondani, hogy na jó. de az állam ne írhassa felül az egyházat. vagy írhassa. de ha el van választva a trón és az oltár, akkor nem írhatja felül. vagy mégis csak?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 13:06:00

@444:

"az emberiség hosszú ideig nem tudta, hogy van hidrogén. elég jól meg volt nélküle."

És sokkal jobban megvolt azután, hogy tudta azt, hogy van hidrogén.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 13:09:51

@444:

"de nem nihilista."

Az, hogy "filozófikusan lehet így is, lehet úgy is" egy nihilista-posztmodern hittételed.

"a vallás eldönti"

A vallás nem dönt el semmit; a politikusok döntik el azt, hogy milyen törvényeket hoznak.

2018.03.16. 13:24:39

@neoteny:
na de ez a fiatalember problémája az, hogy ez a kibaszott hidrogén sokféle módon kapcsolódhat a többi elemhez. és miért kellene megtanulni a kémiai kötéseket, molekulák képletét és azt, hogy ezek hogy alakulnak egymásba. ő legfeljebb csak annyit akar tudni, hogy van a hidrogén. de ha csak ennyit tud, akkor az nem jó semmire. mert taníthatnák azt is, hogy van a flogiszton. és az mindenféle furcsa dolgot művel a levegőben. időnként felrobban. newton is csak ezt tudta.

esetleg valaki megkérdezi, hogy miért hidro-gén? azért, mert ha elégetik, akkor "vizet nemz". innen kapta a nevét. nem mindegy, hogy hívják. lehetne gyulany is. mert levegővel keveredve robbanásveszélyes. a nevét így okoskodták ki a nyelvújítók. de lehet köneny, mert könnyebb, mint az oxigén. de akár fulany is, mert ha túl sok hidrogén van oxigén helyett, akkor fulladást okoz. és most államhatalmi erőszakkal kell egy görögből vett francia szóalkotást megtanulni. mégis minek?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 13:30:02

@444:

"a fiatalember problémája az"

Oldja meg a problémáját -- vagy fizessen meg valakit, hogy megoldással szolgáljon a problémájára.

2018.03.16. 13:36:04

@neoteny:
a vallás már erősebb, mint a filozófia. a filozófusok vitáznak. a teológus megfejti, hogy a házasság férfi és nő kapcsolata. férfi esetén házastársként legfeljebb egy nő jöhet szóba. több nő nem. másik férfi pláne nem. se kutya, se macska. bolhával se lehet összeházasodni. pedig az nem botránkoztat meg senkit se. mégse lehet. ezt teologikusan fejtik meg a papok. és jön az állam. és egyes államokban kitalálják, hogy egyneműek is házasodhassanak. vagy a transzneműek jogait is kiterjesztik. de ez is sértheti valakinek az érzékenységét. vagy valaki azt mondja, hogy amíg a népesség fogy addig a helyi társadalomban praktikusan a hagyományos értékrendet kellene erősíteni. és a buzik az utcán csak ne parádézzanak. vagy hadd parádézzanak már. na de pozitív diszkrimináció már mégse kellene. vagy mégis. általában állam mondja ki a végső szót. de ez nem teljesen független az egyháztól és a piaci igényektől se.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 13:49:44

@444:

"a vallás már erősebb, mint a filozófia. a filozófusok vitáznak. a teológus megfejti"

Aha, a Fácánhoz címzett kocsma tele van teológusokkal.

"sértheti valakinek az érzékenységét"

És? Az én érzékenységemet is sérti a kocsma népfőiskolás népének brutálisan idióta megfejtései (különösen a gazdaságtaniak).

"általában állam mondja ki a végső szót."

Mert a politikusok (törvényhozók) ebből élnek.

"ez nem teljesen független [...] a piaci igényektől se."

A piaci igények attól piaci igények, hogy a piacokon kerülnek kielégítésre önkéntes cserék folyamán. Ehhez semmi köze sincs az állam végső szót kimondó (törvényhozó) tevékenységének.

2018.03.16. 13:54:07

@neoteny:
csak az a kérdés, hogy az állam egy monolitikus monstrum. vagy központosított. majd a fővárosban összegyűlnek a legokosabbak. miskolcon csak ne akarjanak kutatgatni, fejlesztgetni. erre van kitalálva a főváros. jöjjön ide miskolcról, aki elég okos. cserébe utaljuk a segélyt a kicsit hülyébb vidékiknek. ilyen is lehet az állam. olyan is, hogy az iciripiciri falucskáknak adjanak többet. ezt mondta szél bernadett. legyen inkább 64 vármegye. egy 64 többé kevésbé egyenrangú mezőből álló nagy-magyar sakktáblán próba hiba módszerrel a szomszédainkkal okoskodjuk ki, hogy mi lenne a jó. ez ugye a nemzeti kereszténység és a közjogi tradíció. hogy legyen?

2018.03.16. 13:55:31

@neoteny:
a népfőiskola van tele teológusokkal. és ez befolyásolja a kocsma népét.

2018.03.16. 14:00:16

@neoteny:
leszámítva sanyit.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 14:02:32

@444:

"egy 64 többé kevésbé egyenrangú mezőből álló nagy-magyar sakktáblán próba hiba módszerrel a szomszédainkkal okoskodjuk ki, hogy mi lenne a jó."

Ez nem kell a kocsma népének: ők azt akarják, hogy az "okosok" találják ki nekik, hogy mi olyat csináljanak ami nem nehéz de jól meg lehet belőle élni.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.03.16. 14:05:18

@444:

Igen, Sanyinak van vállalkozói készsége: ő nem csak vakargatja a tökét és várja a sült galambot. Ő megélne akkor is ha a Vízművet privatizálnák.
süti beállítások módosítása