Lássuk be: Orbán nem nyerhet a Nyugattal és a liberális demokráciákkal szemben, nemhogy Orbán nem, de Putyin sem. Ennek semmi realitása, mégis az érvénytelen népszavazás bajnoka úgy elgaloppírozta magát -- egyszerre Nyugat-ellenességben és kormányzóképtelenségben --, hogy nem tud visszafordulni már a zsákutcában. A Nyugat-ellenesség és a kormányzóképtelenség kettős terhe egyre rombolja az ország versenyképességét, amit az érvénytelen népszavazás bajnoka csak azzal tudhat átmenetileg feledtetni, hogy tovább és tovább fokozza az irracionális agressziót a saját népe ellen. Behunyt szemmel reméli, hogy közben megnyílik egy kiút, amelyen keresztül konszolidálhatja az uralmát. Ilyen kiút azonban nem fog nyílni, mert a világ nem fog visszalépni arra a globalizációs és civilizációs szintre, amit Orbán remél, ezért nem lehetséges kompromisszum sem vele.
Orbán népszédítő programja már a 19. század végén a szavatosságát vesztette, ami a nemzetállami ellenforradalmakat illeti, a 20. század első felében pedig a felújítására irányuló törekvések kétszer is lángba borították a világot. Putyin és Orbán a versenyképtelen országok vezéreinek titkos irigykedését és nyílt bosszúvágyát képviselik a pénzügyi válságból rosszul kilábaló nyugati civilizációval szemben, amelyet meglepetten és felkészületlenül ért a végek kulturális ellenforradalma. De most tanul belőle a végek integrációjának fontosságát, saját középosztálya megbecsülését és a liberális demokrácia kultúrájának kötelező erősítését illetően.
A problémánk nem a Nyugat túlélése, hanem a hazai társadalom pacifikálásának lehetősége. Orbán a zsákutcában roppant veszélyessé válhat a társadalmunkra, ha nem hajlandó előbb-utóbb belátni a mérhetetlen tévedéseit, márpedig ő nem olyan, aki be fogja. Az a tény, hogy nincs kiútja abból a helyzetből, amelybe az említett Nyugat-ellenességgel és kormányzóképtelenséggel juttatta magát, és ennek következtében egyre irracionálisabb döntési helyzetekben kényszerül, rossz véget sejtet -- ami alatt leginkább egy hivatalos Nyugat-ellenes fordulatot értek. (Nincs kétségem afelől, hogy ma még csak egy Eurázsiai Uniót szeretne -- nyilván nem a saját ötlete --, de amint kiderül, hogy ennek nincs realitása, nehéz lesz máshova lépnie, mint az EU-ból kifelé. Eurázsiai Unió persze lehetséges, de jóval később, mint ahogy az EU regenerálódik. Orbán itt nagyon elvéti a politikai dinamikát.) Ez olyan szenvedést zúdítana az országra és megvezetett szerencsétlen népére, amelyet nem akarok itt ecsetelni. A legnagyobb kockázatunk tehát momentán egy hegemón politikus, akinek nincs pozitív exit stratégiája a maga kreálta válságból. Ezzel a politikussal valamit kezdeni kell a közjó érdekében.