Tegnap mellszobrot avattak Horn Gyulának az Európai Parlamentben, és megjelent Juncker is! Erről áradozott Bolgár úr tegnap a műsorában. És megjelent Juncker is! Csak úgy, előzetesen harangozás nélkül, mintegy betoppanva. És a figyelmünkben ajánlotta Hornt nem kisebb arroganciával, minthogy -- idézem -- akire a magyaroknak büszkének kell lenniük! Nyilván Orbánnal szemben: az egyik kerítést bontott, a másik épített, ugye. Micsoda finom szimbolika!

Légyszi, légyszi, nem lehet, hogy egyikre se legyünk büszkék, Jean-Claude? Mert, ugye, ott vannak az előzmények, és ott van az örökség, és a legjobb ezek számbavételéhez mindjárt a pártot megnézni, amelyet Horn szolgált. Ez a párt ma ott tart, hogy a kerítésépítéssel (stb.) szemben (vagy mellette, mindegy -- bármit!) nemhogy tenni, de mukkanni sem bír, és amikor az ember már azt hihette, hogy Mesterházy volt a mélypont az MSZP-történetében (amelyhez képest Horn és a '90-es évek valóban maga a Dobogókő), akkor itt van ez a mai bagázs, akit olyanok fémjeleznek, mint Tóbiás, Kunhalmi, Szanyi, és az elmaradhatatlan Lendvai Ildikó, akik sikeresen lenyomják pártjukat Gyurcsány alá, mert a magyar nép nem hülye, pontosan tudja, mit ér ez a párt.

Ez a párt, amelynek elődje -- amellyel még mindig összekötik a mai káderei -- bűnben és vérben fogant, majd sikeresen puhította majdnem felismerhetetlenre a magyar nép gerincét, levezényelte a spontán, majd a tervezett privatizációt, és káderei betegre híztak a lopott szajrén, egyetlen karakteres húzása Bokros volt (rosszkor, rossz helyen, rossz eszközökkel), a 2002-2003-tól 2006-ig terjedő időszakban tartósan tönkre vágta a magyar államháztartást, úgyhogy a legendás bolsevik szakértelem révén az ország úgy fordult bele a válságba, hogy rögtön egy hajszálra került a csődtől... ez a párt, amelynek vezetőit vélhetően lábon megvette a Fidesz 2010 és '14 között, mert nincs egyéb racionális magyarázata annak, hogy feladták a választásokat már a kiírásuk előtt, ez a párt, amelynek a mai vezetői a legszínvonaltalanabb politikusi réteg a rendszerváltozás történetében (ezek szállnának szembe a legkártékonyabbal, amelyik a Fideszé -- de nyilvánvalóan nem szállnak, nem foglalkoznak ilyesmivel), ez az a párt, amely a mai migránsválságra csak azt tudja mondani, hogy a szó szoros értelmében a semmit.

Ennek a pártnak nem csak a helye van a történelem szemétdombján már régóta, de mára oda is került, ezzel elérve egy másik célt is: átadva Gyurcsánynak a demokratikusnak szenvelgett ellenzék vezetőjének szerepét, biztosította ennek az ellenzéknek a vereségét 2018-ban is. Ilyen körülmények között az ember csak egyet akar: soha többé nem hallani se az említett párt, se a képviselőinek a nevét, se Bolgár úr, se mások kártékony, retardált műsoraiban, amint okoskodnak, védekeznek, állítanak, tagadnak, fogadkoznak és beismernek -- és még mindig, rendületlenül jelen vannak. Soha többet nem látni, nem hallani ebből a pártból senkit, amíg van minimális jó ízlés és jóérzés a szerkesztőkben.