... mert ezt kívánja az érdeke (vagy legalábbis ma úgy tűnik neki). „Fiatal pár valahol Bécsben hátát a falnak támasztva nézi a bécsi forgatagot. 1984-et írunk. Harminc napos nyugati turista diákút végén, és nehéz döntés előtt vannak: hogyan folytassák az életüket? Diktatúrában, de otthon, vagy szabadon, de idegenben." - írja egy FB-bejegyzésben. Most mondjam azt, hogy tízmillió magyar ember nevében döntött: itthon vagyunk és diktatúrában? Nyilván nem lenne teljesen igaz -- hiszen egyre többen nincsenek itthon, hanem londoni, müncheni, zürichi falakat támasztanak (sokuk azért, mert nem szeretnének az idős Orbán országában élni), bár nyilván azt sem mondhatjuk, hogy diktatúra lenne (csak amolyan célszerű demokrácianyomorgatás van: amennyire a miniszterelnöknek éppen érdekében áll).

Csodálatos ez a szándékos ignorancia, amellyel Orbán nem rajzolja meg Ausztria társadalmi rendszere és a saját akkori vágyai között adódó egyenest, illetve a mai Magyarország és a lecsúszásunk közötti összefüggést. Az "ortodoxia" és az "unortodoxia" közötti minőségi különbséget. Inkább az egyik kezével tesz egy ilyen bejegyzést, a másikkal meg tovább gyakorolja a napi ócskaságait, trükkök százait, hatalmi gőgöt, kormányzati silányságot, a szemérmetlen korrupciót, és a keleti autokráciák szédelgő feldicsérését.

Egy ilyen ember ellen egyszerre könnyű, mert annyira evidens, ahogy hazudik, és egyszerre irdatlanul nehéz, mert szabadon tágítja az eszköztárát, ahogy neki tetszik. Manapság mindazonáltal egyre könnyebb. Olyan társadalmi és politikai rendszert kell létrehoznunk, amelyben a rossz emléke folyamatosan el tud halványulni, és soha nem lesz alkalma senkinek, hogy hasonló rombolásra vetemedjen a magyar nemzettel szemben. Soha ne feledjük, amikor polgári Magyarországról beszél, akkor legfeljebb egymillió embert ért alatta (és nem beszél arról az ezerről, amelyikre jobban illene az "oligarchikus ország" jelző), és amikor -- mint látszik -- eldönti, hogy cuki lesz, az is a politikai számítás terméke, ami bármikor az ellentétébe csaphat át.