Schiffer András pártja pár század százalékkal megugrotta a parlamenti küszöböt, négy évvel korábban ugyanennyivel a 7,5%-ot, és ha diszkontáljuk is a rossz nyelveket, amelyek az övénél nagyobb hatalomnak tulajdonítják nemcsak -- ami vitathatatlan -- az előző ciklus tört LMP-jének frakcióalapítási jogát, de -- ami nem volna meglepő -- a 2010-es parlamenti és az önkormányzati választásokon összeszedett ajánlóit is, akkor sem mondhatjuk, hogy az LMP-nek jutott tortaszelet egy fikarcnyit is nőtt volna. Sőt. Ehhez képest Schiffer már saját karikatúrájaként nyomja az "álbaloldallal" kapcsolatos identitásteremtőnek szánt, de látványosan hatástalan mantrát, legújabban kiegészítve az olyan sületlenségekkel, hogy "a neoliberális eszméket hirdető, baloldalinak nem nevezhető ellenzéki pártok ugyanazt a tortát osztják újra", miközben -- hihetnők -- az övé bezzeg látványosan dagad. Még egyszer: nem dagad. Fogy. Ahogy a baloldalé is. Ezen kívül az ún. baloldalnak semmi köze a neoliberalizmushoz sem, amely szót Schiffer pont olyan kiszámított, parlagi módon használja, mint bármelyik jobboldali propagandista -- tehát kb. semmi nem igaz abból, amit állít. A lelke rajta. Ez a HírTV-s interjúja ennek megfelelően egy helyét nem találó, médiailag viszont aránytalanul elkényeztetett, agresszív kis hisztérika (-us?) szomorú önmegmutatkozása volt.
Schiffernek nyilvánvaló érdeme, hogy a pártja nem süllyedt el a szétesését követően. De lehet, hogy szét se esett volna, ha ő nem az az agresszor, aki. Kétségtelenül igaza van abban, hogy az egész baloldali brancs a feje tetejéig sáros abban, ami a kormányzása címén itt korábban folyt, és vétkes abban, hogy az Orbán-rezsim berendezkedhetett. Ezzel együtt az LMP-ről hovatovább semmi mást nem tudni, minthogy egy mérges ember rendszeresen üvöltözik a TV-stúdiókban a baloldali feltámadás egymást követő halasztódásainak apropóján, viszont fogalmunk sincs arról, hogy mi az az LMP, és mit akarna kezdeni az országgal. A mérges ember képtelen pozicionálni a pártját, már másodszor képtelen volt a maga jogán (és nem protest szavazatokkal, ugyanakkor tegyük fel, nem is szavatszámlálói segédlettel) bejutni a Házba, és minden toporzékolás dacára képtelen volt nagyító nélkül is látható szavazatmennyiséget rabolni az "álbaloldaltól". Miért? Mert az öntudatossága dacára nem végezte el a feladatát, nem tudott négy évnyi parlamenti és nyilvánosságbeli forrásokkal a háta mögött pártot és szavazóbázist fejleszteni, identitást és érzelmeket adni a "zöld" politikának, és egyáltalán elhitetni magáról bármit is azon túl, hogy az egyre nehezebben magyarázható értékű önállóságának érdekében kész bármikor még egyet fúrni a kormány ellenzékének amúgy is reménytelenül süllyedő bárkáján -- sőt, jószerivel ezt tartja a pártja egyetlen küldetésének.
Pedig a friss gondolatokat és egy ellenállhatatlan személyiség felfuttatását nem akadályozták volna a baloldali pártokat finanszírozó "nagytőkés" csoportok. Schiffer maga annyit szerepelhet a nyilvánosságban, amennyit nem átall, kapott annyi bizalmat a választóktól, amennyit bárki kaphatott volna -- mégis gyenge, mint a harmat. Kudarcának nem oka a mások nagytőkései, ahogy a nagytőkések sem garanciái semmiféle sikernek -- gondoljon az MSZP-re.
A belinkelt interjút hallgatva felvetődik, vajon van-e egyáltalán egyetlen nem populista (és fél másodpercnél tovább is megálló) érve Schiffer Andrásnak. Közben persze tudni lehet, hogy adott esetben, a parlamentben stb. többször is van. A politikai tehetség mégis abban nyilvánul meg félreismerhetetlenül, hogy ezeket be tudja vinni a nyilvánosságba, és identitást tud teremteni a viszonylag száraz gondolatok köré is. Nos, Schiffer erre nyilvánvalóan képtelen: a nyilvánosságban nem tud érvényt szerezni a saját világnézetének és szakpolitikai napirendjének, viszont folyamatosan kompromittálja egy "más politika" reményét azzal, hogy elakadt lemezjátszóként ismételgeti egy rossz politikai stratégia kliséit. Az LMP-nek momentán egy funkciója van a pártéletben, 5%-nyi elvhű (értsd: se ez, se az) protest szavazó otthona lenni. Ez nem perspektíva, viszont pl. az adott fővárosi választási rendszerben főpolgármesterséget érhet a Fidesznek. Ha Schiffer nem tud paradigmát váltani a háttérszervezésben, és a baloldal kevésbé utálatos elemeinek integrációjában (amit nem tesz, csak jobban elidegeníti őket), akkor kifejezetten káros a tevékenysége -- a demokrácia szempontjából biztosan. De tegyük fel, szívós munkája eredményeként 4 év múlva 8 százalékos párt lesz. Na és? Mi ennek az értéke?
Az úr rátelepedett egy pártra, amelyik így soha nem lesz képes győzelemre vinni a rendszerellenesség politikáját, nem lesz képes létrehozni még a centrumot sem, és természetesen sosem lesz képes elfoglalni a baloldalt. Csak ennyit nem. Tessék mondani ezek után, mire lehet képes?
