1000 leütés

Orbán büszkén nyomta orrba a versenyképes Magyarország maroknyi hívét a polgármesterei előtt: legkésőbb 2018-ra eltűnik az utolsó segélyezett ember is Magyarországról, munkára lesz indítva minden egyes ma még dologtalan kéz. (Emlékezzünk: a dologtalan kezeknél van sokkal rosszabb is, konkrétan a károkozó enyves kéz. A miniszerelnök figyelmébe. Legalábbis ne implikáljuk, kérem, hogy a serény munka okvetlenül értékteremtő munka is.)

Nem okvetlenül az számít, hogy mi fog ebből megvalósulni (szerencsére nem sok), hanem hogy mi lehet egy 21. századi miniszterelnök fejében egy ország népének sorsát illetően. A kétszintű szakképzés meghirdetése után immár hivatalosan is az alulképzettek és a közmunkások országa leszünk -- ez. És miért ez? Például, mert teljesen világos a miniszterelnökünknek, hogy az oktatási rendszer radikális javításán dolgozva leghamarabb is csak 15 év múlva mutathatna fel tartós növekedést a piaci foglalkoztatásban és a versenyképességben, addig meg nem szeretne várni, és különösen nem szeretne akár még veszíteni is egy valamikori választáson. Ha értéket kellene felmutatni a választási győzelemért, arra természetesen hosszú idő óta képtelen. A hatalmát viszont jól szolgálja egy elszegényített, kiszolgáltatott társadalom, amelynek döntő része állami pénzen tengődik, de adott esetben megfenyíthető ennek elvesztésével is. 

Orbán hatalmának fenntartásában momentán az EU-s pénzek játsszák a főszerepet, ezeket idővel kiválthatják az orosz eredetű pénzek, de végső soron a rendszer pacifikálásában hosszabb távon a röghöz kötött nyomorult embereké a legnagyobb szerep, akiket a KLIK tanít erkölcsre és idegen nyelven (sehogy), a közmunka köt a patrimonális rendszerhez, az állami egészségügy gyógyít, és az állami nyugdíjrendszer kísér a sírig. Életük egyik szakaszában sincs reményük a jobb életre. A Fidesz-rendszer szocialista bérkaszárnyájában kihúny a szellem, a lélek, a remény. A szabadság ideája mintha sosem létezett volna, rövidesen nem is tudjuk értelmezni. Minden trend erre mutat.

Szijjártó már megint nem tudja, mit beszél. Csaknem teljesen mindegy, hogy milyen bizonyítékai vannak az USÁ-nak az egyébként mindenki által tudottan korrupt magyar politikusokkal és államigazgatási vezetőkkel szemben, sőt annál rosszabb nekünk, ha nincsenek ilyen bizonyítékok -- ha elrendelik ellenük a harmadik világbeli diktatúrák (inc. Oroszország) keresztapáira szokványosan kirótt beutazási tilalmat, önmagában a tény veti vissza a rezsim image-ét oly mértékig, amelyen ők már sosem fognak tudni javítani. Amerika szerint az Orbán-kormányzat egy pimf diktatúra. És nem indokolja, mert mindenki tudja. És ahogy senkinek nem szükséges indokolnia, ha egy köztudottan cégéres gazembert nem enged be a házába, hiába megy el az aztán nyafogni a bíróságra. Irreleváns. Persze Amerika máskor meg éppen támogatja a diktátorokat. De sajna nem a NATO és az EU berkein belül.

Most olvasom a hvg.hu-n: "Nemrég derült ki, borzalmasan alakult a magyar ipari termelés augusztusban. Az elemzők jelentős növekedést vártak, ezzel szemben a termelés 5,7 százalékkal múlta alul a júliusit. Elsőre senki nem tudta, mi lehet az oka a megtorpanásnak, aztán, ahogyan a Portfolio.hu megírta, világossá vált, a német Audi a nyár utolsó hónapjában három hétre leállította a motorgyártást, pedig előzetesen még a termelés felfutása volt várható a német autógyár új termelési kapacitásainak üzembe helyezése miatt. A leállást az Audi nem jelezte előzetesen, ami szokatlannak mondható, ahogyan a világpiaci autóipari kereslet sem torpant meg, így az sem indokolta a csaknem teljes havi leállást. Forrásunk szerint ezzel a lépéssel érzékeltette azt Németország a magyar kormánnyal, mennyire függ a magyar gazdaság a németektől, ha egy nagy autógyár 3 heti termeléskiesése is ekkora zuhanást képes előidézni az ipari termelésben."

Elég döbbenetes, nemde? Lassan a helyére kerül a kormány. Reméljük, az ország nem.

Polgári Konzervatív Párt demonstráció és beszélgetés 2014. október 23. 14.30, Budapest XII. Királyhágó tér.

Október 23-a tökéletes nap arra, hogy a magyar polgár leszámoljon az Orbánhoz fűződő illúzióival, és a balos fenyegetés elmúltával merje végre vállalni saját eszményeit! A polgár eszményei a szabadság, a saját tehetsége szerint berendezett autonóm élet, és a szűkebb és tágabb közösségeinek védelme. Itt az ideje kiállnunk ezen eszményeink mellett! Köszönjük meg Orbán Viktornak, hogy lecsupaszította a ránk kövesedett baloldali államelvű hagyományt, úgyhogy immár mindenki számára világos: nem volt benne semmilyen érték, amelynek elmúlásán szomorkodnunk kellene, de ismerjük el egyszersmind: a miniszterelnök képtelen a teremtésre, képtelen érvényt szerezni a polgárok jóllétével szembeni kormányzati kötelességeknek, nem csinál mást, mint egyik autokráciából (a Kádáréból) egy másikba rántja az országot, amit csak azért tehet meg, mert lebecsüli a népét, és nem tud betelni önmagával!

Minden polgári érzelmű, önmagára büszke magyar megteheti immár, hogy számot vet azzal, amit adott ez a rendszer, és azzal, amit elvett. Mérleget vonhat harag és részrehajlás nélkül azzal kapcsolatban, hogy ilyen országot akar-e, vagy csak jobb híján választaná. De a jobbnak immár nincsen híja! Nem lehet takarózni se a balos veszéllyel, se a jobboldali alternatíva hiányával! A Polgári Konzervatív Párt kicsiny közösség, de közösség, amelyik arra vár, hogy felkarolhassa az autonóm, az országot a vállain vivő polgárság ügyét, és közösen, a gyökereinkre büszkén, valós alapra helyezzük magunk és a nemzet közös ügyét.

Ne érdekeljen minket végre az, amit a hatalom tesz magáért. Már tudjuk. Lépjünk ki a szokványos keretből, és hozzuk létre azt a politikát, amelyik az emberért van. Október 23-a jó alkalom arra, hogy megfogadjuk: nem hagyjuk magunkat vég nélkül, beláthatatlan mértékig alakítani. Mi magunk akarjuk magunkat alakítani. Hagyományokon állva, közösségekben, értékteremtő, polgári individualizmusunkra büszkén -- magunkért, a gyerekeinkért, a nemzetért, Európáért!

Gyertek el október 23-án 14.30-ra Budapest XII., Királyhágó térre megbeszélni a közös ügyeinket! Mert vannak.

Ha nem is tűnt el teljesen, nyilvánvaló, hogy a NER másik legjobb húzása a maga szempontjából (a rezsicsökkentés mellett) a baloldal és társutasainak megosztása volt: Mesterházy és/vagy az MSZP kulcsszereplőinek egyre többek által gyanított megkenése, a Schiffernek tett gesztusok, a választók kitartó ingerlése Bajnaival és Gyurcsánnyal, vagy Fodor és Bokros szerepeinek kellő humorral történő viselése -- aki említettek közül, ha jól tudom, egyedül Fodor nem jelentkezett be eddig az egységes "demokratikus ellenzék" vezetésére (de nem nézem az ATV-t, úgyhogy ebben sem vagyok biztos). Szóval jó eséllyel előbb-utóbb tényleg végleg egymásnak esnek az urak (többedszerre bebizonyítandó, hogy mennyire értékes is számukra a magyar demokrácia győzelme a diktatúrával szemben -- semennyire), ami minden reményre feljogosít a végeredményt illetően.

Semmi sem tarthatja immár vissza a politikai érdeklődőket attól, hogy bátrak, kreatívak és függetlenek legyenek (hiszen megteremtődött a függetlenségük alapja), és megpróbálhatják egyenként vagy csoportokban megvetni az új magyar ellenzékiség alapjait. De ha ezt nem, minimum elkezdhetik versenyeztetni a már alakuló új ellenzéki formációkat. Például eljöhetnek október 23-án fél 3-kor a Polgári Konzervatív Párt rendezvényére, ahonnan viszont simán átmetrózhatnak a Humán Platform du. 4 órai eseményére -- azzal a kíváncsisággal, amelyet a viszonylag új szereplők megérdemelnek. Ki tudja, lehet, hogy se a jobboldal, se a baloldal nem jelenti majd egyik esetében sem azt, amit idáig hinni lehetett róla, és bekövetkezhet, amire állítólag mindenki vágyik: egy élhető, sikeres ország első fecskéi meglebbentik szárnyaikat. Tehát fel a politikai ornitológiára!

A világ vállalatainak 99,99%-a adott esetben nagyon régóta beépült üzemi veszteséget tol maga előtt, és minél nagyobbak (és itt messze nem csak Fortune-listásokra gondolni, de bármelyik kisebb, néhány százmillió dollár forgalmú multira is), annál inkább úgy működnek, mint egy szocialista állam. Bürokratikusak, hierarchizáltak, meglehetősen inproduktívan menedzselik őket, szóval mélységesen pazarlóak. Pazarlóak a munkaerőgazdálkodásban is. Ha akarnék mondani egy számot, az átlagos munkaerő-felesleg a kapukon belül (a bújtatott munkanélküliség) legalább 20%-os a világban. Ami azt jelenti, hogy a vezetői lustaság és a szervezeti inkompetencia (kisebb vállalatok esetében a humanitás is) több százmillió embernek ad munkát szerte szana. Az az igazság, hogy a kapitalizmus egy bizonyos szintem megreked, ahonnan nem képes továbblépni üzemi hatékonyságban (technológiai és költséghatékonyságban persze igen), és immár ez a munkahelyek megőrzésének záloga, legalábbis a fejlett világban.

A versenynek megvan a határa, és egy bizonyos vállalatméreten túl (és bizonyos méretű menedzsment fizetéseken túl) már azonos súlycsoportban kartellezésbe, különböző súlycsoportban ragadozásba megy át -- a fejlett kapitalizmus (helyesebb azonban ezt az emberi készségekre visszavezetni) leginkább szerezni szeret (könnyebb és gyorsabb, mint alkotni). Világos, hogy sokkal könnyebb tőkeexport révén alacsony fejlettségű régiókban alacsony üzemi hatékonyság mellett kitermelni a kényelmes nyereséget, mint fejlett régiókban küzdeni az egy százalékokért. (És könnyebb így odahaza még elnézőbbnek lenni a belső hatékonyságvesztéssel szemben, megtakarítva a nagyobb szakszervezeti, utcai és politikai haddelhadot.) Az expanzió mindig könnyebb, mint az intenzív fejlődés, és az utóbbin belül a technológiai fejlődés mindig könnyebb, mint a szervezeti kompetenciák javítása.

A lehetőségeknél alacsonyabb szervezeti hatékonyságot mindent összevetve a vállalatok nagysága, likviditása és ebből következő felvásárló (M&A) ereje kompenzálja (ugyanaz, mint az olyan ragadozó államokét, mint a magyar, amelyik szintén "törvényes úton" szerzi meg a kiszemelt áldozatait vagy -- ha jó kedvében van -- csak a nyereségét), idővel azonban a legtöbb ilyen vállalatnak -- pontosan a hatalmi beállítottsága miatt -- leáldozik, a dolgozói utcára, aztán egy másik céghez kerülnek. Így lesz a magyar állammal és az azt működtető menedzsment csoporttal is, és azért fog hamarabb bekövetkezni ez, mint gondolnák, mert az állam belső hatékonyságvesztése lényegesebb nagyobb Magyarországon, mint másutt vagy mint a korporációk esetében. Az állammal konkuráló erőcsoportok (EU, szomszéd országok, hazai piaci szervezetek, szakszervezetek, politikai ellenzék) nyomása alatt előbb-utóbb kiderül, hogy a közmunka valójában kapukon belüli munkanélküliség, az államszervezet ultra alacsony hatékonyságú és korrupt, és a saját fenntartásához a környezetétől szívja el az erőforrásokat. Makrogazdasági szinten (a piacgazdaságot és az államot is ideértve) a kapukon belüli munkanélküliség (produktivitásvesztés) idehaza inkább meghaladja, mint alulmúlja az 50%-ot, ami rögtön megfelezi a magyar gazdaság valódi értékteremtő szereplőinek számát, ami azért elég ijesztő. Az embereket azonban valahogy emberhez méltó élethez kell juttatni, amit -- láttuk -- nem tud megtenni se az állam, se a korporatív világ.

Az NFP (not-for-profit, más néven menedzsment-) cégek nem ostobaságok, mert nagyjából középúton lehetnek a tulajdonosi és az állami szektor között annyiban, hogy az előbbivel közel azonos vagy teljesen megegyező hatékonysági görbén tudnak eljutni versenyképes szervezeti kompetenciákig, az államot pedig lényegesen felülmúlóan, viszont kilövik a vállalati nyereségkiáramlást a tulajdonosi oldalon, és mérséklően hatnak a felső vezetői arroganciára is. Csak a kapitalizációjukban maradnak el lényegesen. A (globális) konzervatív kapitalizmust én dominánsan középcégekkel (1 milliárd dollárig) és NFP (hangsúlyozom, piaci!) vállalatokkal képzelem, és az utóbbiak közösségi tulajdonban lehetnének leginkább. Ha valamiért az államok belenyúlnak a gazdaságba, akkor annak abból a célból kellene lennie, hogy ezt a szektort -- a versennyel együtt -- megerősítse. Persze ez (is) illúzió, de efelé kell törekedni. Mindezt természetesen a korporációk és az állam gazdasági szerepének radikális csökkentése mellett. Ez a technológiai fejlődés által tovább szorított munkaerőpiac egyensúlyban tartásának és emberségünk megőrzésének legjobb útja. Jobbnak tartom, mint az EPK-t (egyenjogú, feltétel nélküli alapjövedelmet), amely abszolút piacellenes, és az NFP-vel szemben visszaveti az innovációt, az oktatási és önképzési sztenderdeket, és nem utolsó sorban -- szemben azzal, aminek kiötlői szánják -- a közerkölcsöt.

"Szabadság, felelősség, nemzet" jelszóval belefogunk a Polgári Konzervatív Párt első lépésben 2018-ig tartó interaktív demonstráció sorozatába. Az első alkalom az '56-os szabadságharc évfordulóján, október 23-án du. fél 3-kor egy bel-budai közterületen lesz, részletek a héten. A sorozat nyitányaként rövid beszédet mondok, és várjuk a közönség soraiból a kérdéseket, kommentárokat, felszólalásokat, javaslatokat. A közös gondolkodás távlati célja Magyarország jobbítása, közvetlen célja ötletek gyűjtése a PKP programjához.

Gyertek el! Szóljatok hozzá!

Béndek Péter

elnök, PKP

A du. 3 órás részvételi adatok szerint a választásokon 1994 óta legalacsonyabb részvételi arányát fogjuk produkálni*, várhatóan kevesebben mint 45%-nyian fognak szavazni. Az adatok azt tükrözik, hogy a választók többsége NEM támogatja aktívan a NER autokratikus rendszerét, amelybe beletartozik a kormány és hivatalos ellenzéke. Teljesen mindegy, hogy ki mit hol nyer meg, az egész politikai rendszer legitimációvesztése kézzelfogható. A rendszert egyre inkább csak a manipuláció, az erőfitogtatás és a rendszerellenzék kizárása tartja össze, és így lesz a jövőben is. Ebben a pillanatban mindenki vesztes, de a legnagyobb vesztesek a magyar állampolgárok.

*korrigáltam a korábbi szöveg "minden korábbinál alacsonyabb" kitételét

Azért vagy nem azért, hadd mondjak egy-két keresetlen szót a mai balos kampányzáró után.

„Elhitték volna pár éve önök azt, hogy ez bekövetkezhet?” – típusú kérdésekkel bírálta az Orbán-kormányt Kunhalmi Ágnes. Felemlegette a miniszterelnök hétvégi háza mellé épült stadiont, hogy egy gázszerelőből milliárdos lett, hogy egyre hosszabbak a várólisták a kórházakban, hogy a törvénytelenséget elkövető fideszes polgármesterek minden megúsznak. (hvg.hu)

Szóval álljon meg a fáklyásmenet. Mészáros urat és az egész korrupt tempót magam sem kedvelem, de a hosszabb memória segít abban, hogy megőrizzem távolságtartásomat a balos korrupcióval szemben akkor is, ha most nagyon demokrata szelek fújdogálnak arrafelé minden szájból. Egy gázszerelőből valóban milliárdos lett, de hány pártállami káderből lett milliomos-milliárdos 1987 után (ha nem számítjuk azt a lenyomozhatatlan pénzkiáramlást, amely már a hetvenes évek közepétől sújtotta az országot), és hirtelen nem jut eszembe más, mint a Caola-tulajdonos Nagy Imre, Kocsis István, Gyurcsány Ferenc, Szekeres, Kapolyi, Máté és Schalkhammer, az E-hiteles és a spontán privatizáció, az egyenként sok-sok milliós vagyonba konvertált vállalatvezetői és párttitkári pozíciók. Hagyjon minket Kunhalmi asszony lógva!

Épp elég baja az országnak, hogy folyamatosan ellentétes érdekű bandák szívhatják a vérét, de hogy csicseregve lehazudják az csillagokat az égről a demokrácia nevében -- na azért ez nemcsak méretes pofátlanságra, de a sok szájjal szaggatott demokrácia teljes semmibevételére vall! Tudjuk, hogy a nemzet ezeknek üzlet, a demokrácia meg azoknak -- higgyék el már végre, nem szükséges rendre újabb leckét adni erről a tényről.

Ha a Választópolgár a kampányban túl sokat olvasott választási programokat, nagyon durva Panoptikon-érzése támadhatott:

LMP: „Székesfehérváron még több térfigyelő kamera kell, mert a rendőr nem tud mindenhol ott lenni, valamint az idősekre kellene több figyelmet fordítani.”

MSZP: „A közbiztonság növelése érdekében egy egységes térfigyelő kamerarendszerre van szükség.”

Együtt-PM: „növelni kell a közterület-felügyelők és rendőrök számát Pécs utcáin és bővíteni kell a térfigyelő kamerahálózatot”

Fidesz: „Mindenhol lesznek térfigyelő kamerák!”

Jobbik: Most komolyan, ide is kell egy idézet?.(index.hu)

_________

PKP: Hangfelvételre is alkalmas térfigyelő kamerákat szerelünk az összes államigazgatási hivatal összes tárgyalótermébe, az ezeken kívül hozott döntéseket -- néhány, szigorúan körülírt esetet leszámítva -- törvénytelennek tekintjük, 10 évig minden felvételt megőrzünk, és szabadon megtekinthetővé teszünk a magyar állampolgárok számára egy nyilvános, internetes adatbázisban. Így lesz teljessé és lényegivé a megfigyelés. Nehogy már azt higgye valaki, hogy a köztereken folyik a bűnözés java!