1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2020.03.24. 15:55 HaFr

Mindenki teste fegyver

Képtalálatok a következőre: body weapon virus

Elértünk az emberi kooperáció érdekes maximumához: a (fizikai) kapcsolatok teljes megszűnéséhez, de legalábbis ennek normatív fázisához, amelyben az értelem a kapcsolatok megszüntetését diktálja (ha nem is kényszeríti ki, lásd a mindennapokat). A kooperáció normatív eszménye a teljes elkülönülésben, disszociációban, távolságtartásban érhető el, az idegen válik kooperációs mintává. Az emberség (az élet tisztelete) a minden másra irányuló emberi kapcsolat felszámolását kényszeríti ki, a halál és a halálosztás kockázatának egymásba csúszása felülírja a szokványos társadalmi hierarchiát, miközben az emberség egyenlő lett a fizikai magánnyal -- és megfordítva, a kontempláció vált a humanitás abszolút fokává.

Az a játékelméleti dilemma, hogy hogyan érhető el a legnagyobb kollektív haszon az egyéni haszonszerzésre irányuló (egoista) értelem uralma alatt, íme, megoldást nyert ebben az extrém helyzetben. Az egyéni és a kollektív racionalitás végre egybeesik, a "mindenki háborúja mindenki ellen" -- szorosan véve: állam kényszere nélkül, meglehet állami ösztönzésre, ám ezzel egybevágó egyéni belátással -- azért tud megoldódni, mert ebben a helyzetben mindenki abszolút egyenlővé vált. Míg a versenyben és a (hobbes-i) háborúban az okosabb, az erősebb, a befolyásosabb, a nagyobb hatalmú uralma alá tudja hajtani a gyengét, akitől viszont annak relatív egyformasága miatt sosem lehet teljesen nyugodt, a vírusban mindenki teste egyformán fegyver lett, egy csapásra kiegyenlítődtek az erőviszonyok, a haláltól (prima facie) egyformán fél és a halált egyformán onthatja mindenki, ami minden korábbi egyenlőtlenséget felülír. Fegyver voltunk hatékonyságát ezen túl -- még radikálisabban -- a használatának kiszámíthatatlansága is okozza: senki nem tudja, fertőz-e, senki nem tudja, megfertőzhető-e, tehát az emberi társadalom irányításában -- átmeneti abszolút kooperációjában -- egy külső, ismeretlen, kaotikus erő diktál, ölő- és halóerőnk kockán dől el. Egyenlőség és káosz kettőse vág rendet a kooperáció eddigi hierarchiáiban.

A káoszon egyfelől (idegenek között) az önfeláldozó, kockázatot nem ismerő segítség, másfelül a szeretet és a barátság mutat túl, amelyek megtörik a kooperáció maximumát azzal, hogy halvány zárójel kerül az önfenntartás parancsa és végeredményben a ráció köré; az előbbi -- idegenek közötti -- esetben más gyakorlatot írva elő azokkal szemben, akikről már biztosan tudni, hogy betegek (és fertőznek), mint azokkal -- mindenki mással -- szemben, akik talán azok. Az információhiányon ütött résbe belép a kötelességszerű kockázatvállalás azzal a világos céllal, hogy legyőzze az idegenség racionalitását és abban a reményben, hogy végső soron sikerül neki. Az emberség az értelmes idegenség és a kockázatos reménykedés között oszcillál. Nyilván azt hisszük, hogy az utóbbi nyer (mert a vírus legyőzhető). Ha nem hinnénk (= nem remélnénk), az idegenséggel szemben csak egy eszközünk maradna: a bekezdésben másodikként szereplő szeretet és barátság. Elég sokan vagyunk, akik inkább együtt halunk a családunkkal stb., minthogy bármikor beálljon közöttünk az értelmes idegenség állapota.

Közben azonban a (a piaci, szociális, politikai) kooperációk megszokott esetlenségének zárójelbe kerülése az elkülönbözés állapotában szépen megfojtja ezek termékenységét is. Ma még csak félünk a pénzünk megcsappanásától, emberi kapcsolataink átalakulásától, politikai vezetőink elvadulásától, gazdasági nyerészkedőktől stb., de az eddig felépült társadalom alapjaiban rokkanhat bele abba, hogyha a kooperáció (az idegenségben) sokáig konvergál a maximuma felé.

Idegenség és halálmegvető szeretet között az élet. Hideg ráció és önfeláldozó irracionalitás között a tökéletlen emberség. Mi változik?

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr8715551922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ursus artos 2020.03.25. 17:16:44

Elolvasva.
De jó, hogy nem lettem filozófus...

sutyerák 2020.03.25. 18:16:27

jaja! csak kevesebb idegen szó kéne,főleg ha helyettesíthető magyarral!

balkon-úr 2020.03.25. 18:53:30

Miért nem lehet, normális hétköznapi nyelven írni?
Legközelebb majd akkor kattintok ide, ha tudományos értekezést, vagy minimum székfoglalót szeretnék olvasni. Na ilyen nem fordul elő a közeljövőben.Tehát csá blog!

sóhegy049 2020.03.25. 22:22:43

Konyhanyelven a címre?
A jelenlegi tudományos álláspontok szerint MINDENKI fenyegetett a vírust tekintve, de, ha:
- TB szám alapján végeznének egy gyorstesztet, mobil laborban, vagy akárhol, mindegy
- több teszt, több kiszűrt hordozó
- több kiszűrt hordozó magasabb számok
- több a magas szám, akkor romlik a statisztika
- ha romlik a statisztika, akkor...
A lényeg, hogy ez kerül, amibe kerül, csak-csak fékezni kellene a terjedést.
Mindegy hogy.

]{udarauszkasz 2020.03.25. 22:35:18

@balkon-úr: Semmi erthetetlen nincs benne. Pedig en is csak egy kamionos vagyok, nem vegeztem a bolcseszkaron.
Teny, hogy nehez olvasmany, de nem erthetetlen.
Ez a virus tokeletesen alkalmas arra, hogy pszichologiailag demoralizalja az emberiseg nagy reszet. A civilizaciot osszetarto kohezios erot pont frankon kikezdi, ezert vagyok hajlamos arra, hogy egy profi modon kitenyesztett biologiai fegyvernek nezzem. Raadasul pont a demokratikus tarsadalmi rendszerek a leg sebezhetobbek, mert a diktaturak paradox modon jobban tudjak kezelni a helyzetet. A demokratikus orszagokban is diktatorikus intezkedeseket kell hozni a jarvany miatt, es sokan (koztuk en is) felnek attol, hogy ezeket az intezkedeseket egyszercsak elfelejtik visszavonni, ha ennek a tebolynak vege lesz. Egyes orszagokban ujra demokracia lesz, mas orszagokban nem, es ez egy bizonytalan jovobeli geopolitikai helyzetet vetit elore. Eppugy, ahogy nem tudjuk, ki beteg, es ki nem, ugyanugy nem tudjuk, melyik orszagban lesz erdemes majd elni, es melyikben nem, melyiket fertozi meg hatalommanias orultek tebolya, es melyikben lehet meg ember az ember, melyikben lehet meg szabadon elni, gondolkozni, beszelni, alkotni, nevetni vagy sirni.
Itt nem csak a virus terjedese bizonytalan, hanem a teboly terjedese is.
Ne hagyjatok terjedni a tebolyt, maradjatok otthon, ne csinaljatok fassagot, es ne engedjetek elkolbaszolni otthonrol az oregjeiteket! Magyarorszagon a politika tehetetlensege miatt nagyot fog utni a jarvany, 3-4 het mulva tobb tizezer beteg lesz, higgyetek nekem.

tele.phone 2020.03.25. 22:51:31

Tehát ez a filozófia. De mit mond a közgazdaságtan? Három közgazdász összekapcsolta a járványtudomány (epidemológia) alap modelljét a közgazdaságtanban bevett általános egyensúlyi makromodellel.* Azt mondják, hogy az "optimális" állami beavatkozás valószínűleg fokozatosan szigorítja az intézkedéseket, ahogy terjed a fertőzés.

TL;DR

Az alap epidemológiai modell a SIR - susceptible, infected, recovered, and deceased (megfertőzhető, megfertőzött, meggyógyult, meghalt).** Ez lényegében egy egyszerűbb dinamikai rendszer, amiben egy adott népességben a fertőzés egy kezdeti kisebb csoportról indulva terjed. Ahogy egyre többen megfertőződnek, egy ideig nő a valószínűsége a további fertőződéseknek, mert egyre többen fertőznek. De ugyanakkor egyre többen kigyógyulnak, és immunissá válnak (ez egy feltevés), illetve vannak betegek, akik meghalnak. Ez ahhoz vezet, hogy egyre nő a nem fertőző része a népességnek, és egy idő után csökken, majd nullához is ér az új fertőzések száma. Így mégha az egész népesség megfertőzhető is elvileg, valójában csak egy bizonyos százalék kapja el a betegséget, és egy idő után a nyáj-immunitás miatt eltűnik a járvány (persze ez esetfüggő, a mostani járványnál 60-70%-os teljes fertőzöttségre teszik a nyájimmunitást, nyilván erős statisztikai bizonytalanság mellett). A sokat emlegetett görbe-laposítás is ebben a keretben értelmezhető, és végül ugyanúgy a nyájimmunitásra fut ki.

De ez a sima járványmodell nem veszi figyelembe az emberek reakcióját a járványhelyzetre, a járvány lényegében exogén módon terjed. Itt jön be a közgazdaságtan. Egy egyszerűbb általános egyensúlyi makroközgazdasági modellben a gazdaság szereplői arról döntenek, hogy mennyit fogyasszanak és dolgozzanak, ahol az utóbbiból jövő bérek fedezik az előbbit. Itt nyilván egy csomó finomítás lehetséges (tőkejövedelmek/beruházások, hitelek, megtakarítások, ármerevségek, különböző típusú fogyasztói termékek stb.), amit általában meg is tesznek, de itt most a szerzők egyszerűsítenek. Egy megfertőzhető ember háromféleképpen fertőződhet meg. 1. a fogyasztás/vásárlás/szolgáltatások által/során, 2. a munka során, 3. más alkalmakkor találkozva fertőző emberekkel. A SIR modellben csak a 3. lehetőség van.

A közgazdaságtannal kiegészített, "SIR-macro" modellben viszont az emberek önkéntesen is csökkenthetik a fogyasztásuk, illetve akár a munkamennyiségüket is, mert értik, hogy ezzel csökkentik a megfertőződésük valószínűségét. Ezért ebben a modellben a járvány a SIR modellhez képest kevésbé súlyos lefolyású, ugyanakkor nagyobb gazdasági recesszióval jár. Ez a "piaci egyensúly". De még így is súlyos a járvány, mert az emberek nem veszik teljesen figyelembe, hogy még a csökkentett fogyasztási/gazdasági aktivitásuk is fertőzéssel jár mások számára. Ez egy klasszikus externália, ahol az egyén a saját hasznát maximalizálva nem veszi figyelembe teljes egészében a tetteinek a következményeit másokra. A piaci egyensúly nem optimális, tehát piaci kudarcról beszélhetünk. Magyarul, sokkal többen halnak meg, mint ami realisztikusan elkerülhető lenne.

Az állami beavatkozás ezért ellenösztönzi a fogyasztást és gazdasági aktivitást, ezzel lassítva a járvány terjedését, bár a recessziót mégjobban elmélyítve. Ez persze eddig is látható, és a hibrid modell nélkül is érthető, de a modell azért érdekes, mert azt is leírja, hogy milyen mintázatú az optimális állami beavatkozás. A modell szerint az államnak fokozatosan kell egyre szigorítania az intézkedéseket, ahogy a járvány terjed (ahogy nő a fertőző emberek száma, és az externália probléma egyre súlyosabb), majd utána visszavennie. Ha rögtön a legszigorúbb lépéseket lépik meg, azzal csak eltolják egy újabb járványkitörés időpontját, de nem tűntetik el a járványt, mert nem alakul ki a nyájimmunitás - plusz a gazdaság teljesen összeomlik. A modell számításait egyébként az USA adataihoz kalibrálták.

Nyilván egy csomó mindenről lehetne még beszélni - elsősorban a gazdaságmentő eszközökről és talán a szociálpszichológiáról -, meg az is látszik, hogy egy ilyen modell eléggé kezdetleges (azért néhány alternatív verziót is betettek: fertőzések számával növekvő mortalitási ráta az egészségügy kapacitáskorlátait jelezve, vakcina és gyógyszer lehetőségei). Csak azt akartam kb. leírni, mi egy lehetséges kiindulási pontja a közgazdaságtannak, hogy segíthessen.

*Martin S. Eichenbaum, Sergio Rebelo, and Mathias Trabandt, "The Macroeconomics of Epidemics," NBER working paper No. 26882, March 2020.
www.nber.org/papers/w26882.pdf
**Kermack, William Ogilvy, and Anderson G. McKendrick, "A Contribution to the Mathematical Theory of Epidemics," Proceedings of the Royal Society of London, series A 115, no. 772 (1927): 700-721.

neoteny · http://word.blog.hu 2020.03.26. 07:20:19

@]{udarauszkasz:

"Ez a virus tokeletesen alkalmas arra, hogy pszichologiailag demoralizalja az emberiseg nagy reszet."

Ezért kell Sztoikusnak lenni, mint Marcus Aurelius is volt, császár létére.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2020.03.26. 08:37:36

@tele.phone: szerintem a poszt utolsó előtti bekezdése ezt a témát pendíti meg

tele.phone 2020.03.26. 09:00:51

@HaFr: Igen, bár szerintem te inkább a szociálpszichológiai ok-okozatokra utalsz. Amit nehezebb egy ilyen mikimauz közgáz modellbe belevenni, viszont sokkal fontosabb. Például országonként is különbözhet, hogy az emberek mennyire hajlamosak a pánikra, és ebből következően a kormányzati intézkedéseknek is különbözniük kell valamennyire. Azért szerintem Magyarország jobban járt volna, ha kezdetektől a valós számokat mondják.

neoteny · http://word.blog.hu 2020.03.26. 09:08:25

@tele.phone:

"Például országonként is különbözhet, hogy az emberek mennyire hajlamosak a pánikra, és ebből következően a kormányzati intézkedéseknek is különbözniük kell valamennyire."

Azért, hogy mindenütt egyformán pánikoljanak a mosdatlan tömegek? :)
süti beállítások módosítása