A hétvégén Tokaj-vidéken jártunk, sikerült is megszállni egy felcsúti tulajdonú szállodában, de hát manapság alig van valaki, aki napi rendszerességgel ne támogatná a rezsim élenjáróit valamilyen vásárlásával a villanytól kezdve az élelmiszeren át a szállodákig -- ezzel elkerülhetetlenül hozzájárulva a NER fenntartásához. De, gondolom, ez is cél volt. Elérték.
Útközben - a pataki kollégium előtt, most épp a debreceni református kollégium közvetlen szomszédságából írva - elgondolkodtam, mit adtak nekünk ezek a híres intézmények vagy más elit iskolánk, a magyar szellem legjobb történeti inkubátorházai. Hagyjuk most, hogy éppen hol tanyáznak a gimnáziumi rangsorokban, és hol tanyáznak ma magyar felsőoktatási intézmények a nemzetközi rangsorokban, mert amit keresek, az éppen nem fog megmutatkozni a rangsorokban, legföljebb áttételes köze van hozzájuk.
Ezek az iskolák -- és a nem említett híres alma máterek szerte az országban -- szándékaik szerint nem elsősorban a jövő tudósait képezték, hanem -- összhangban a gimnázium klasszikus európai hivatásával -- embereket emberré neveltek, sokan még azt is beleértették, hogy ezt a közösségeik és az ország javára. Biológiai lényeket erkölcsi lényekké -- jellemekké -- a legjobb antik-keresztény-európai tradíció szerint.
Mindig megütközök, bármikor merengek el ezen, most éppen egy Freund nevű professzor levele kapcsán, hogy mennyire sikertelennek bizonyult a missziójuk. Legalább száz éve -- de valójában már jóval az ezt megelőző időkben, amire bizonyítékok reprezentatív líránk, a magyar szellem lelkiismeretének jajkiáltásai hovatovább ötszáz éve --, hogy ez az elit silányra sikerül en masse. Míg tudományos téren egy ideig a legjobbak között volt, erkölcsi tekintetben mindig jóval elmaradt az átlaga attól, amire az országnak szüksége lett volna (lásd, ha nem mást, a történelmi hatását, lásd a mai összteljesítményét, kivált a humánum klasszikus eszményeinek feladását, feláldozását, a leölésükben való tevőleges segítséget). Mennyire halvány csillag volt ez és folyamatosan halványuló maradt, ha csillag egyáltalán! Mennyire nem váltotta be az ideákat és a kora ifjúsághoz fűzött reményeket!
Miért Patak, Debrecen, Pápa, Pannonhalma, a Fazekas, a Fasor -- mindent összevetve -- drámai kudarcossága?