Az iskolának, a pedagógusoknak, az egyháznak és a szülőknek közösen kell "egy irányba" nevelniük a gyermekeket, közösen kell csiszolni és faragni őket, mert olyan nincs, hogy "össze-vissza pattintják a darabokat" - jelentette ki Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára, hobbiszobrász.
Nos, menjetek a búsba. Elhiszem, hogy a Fidesz már szavazóbázist építene 2030-ra is, nota bene ez óvodai indoktrinációtól kezdve a gyerekzsúrok megszervezésén, a hittanon, a kadétképzésen, a turulos sportéleten és a szexuális életükben való vájkáláson át -- az elitebbje esetében -- egészen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig (úgy is mint káderképző) végigkísérné az államosított, nemzetileg robotizált gyerekek nevelését (vö. youthbot), hogy az így tenyésztett példányok cohors-ait adandó alkalommal a Kárpát-medence védelmére is kirendelhesse, de ehhez az agyrémhez elég lenne felütniük az idevonatkozó szak- és szépirodalmat: nem fog menni. A korábbi kísérletekkel szemben (Horthy-rendszer, kommunizmus) nem lesz elég hülye, aki megvárná a program kiteljesedését, gyanítom, nagyon sokan úgy vannak vele, hogy ilyen jövőkép mellett inkább folytatnák Panamában. Az itthon maradókat pedig már-már unalmas módon és hasonló okok miatt utoléri majd a soros magyar tragédia.
A nevelés nem szobrászat, Soltész Testvér. A nép ideologikus nevelése pedig se okosabb embereknek, se nagyobb hatalmúaknak nem ment korábban. Emellett Orbán testvér szobrászatában az anyagi és a szellemi javak eddig is csak eltűntek, kétlem, hogy egyáltalán a véső megvan még, a műhelynek elég rossz a híre, a szobrász személyét pedig hadd ne illessem ez alkalommal, mert most, hogy egyre konzekvensebben a gyerekeim és leendő unokáim körül babrál, különösen csípős hangulatban vagyok. (Ahogy hallani az iskolákból a tanévkezdés első híreit, van ahol, még a szekrényajtók helyreállítására sem futotta a rezsimnek, amelyik azzal büszkélkedik, hogy immár helyrerakott mindent, a közoktatás nagy műve rendeltetésszerűen forog. Közlöm, nem egészen: van, ahol még európai színvonalon tudnak tanítani pedagógusok. Néhány év kell még az értelem feletti végső győzelemhez. Addigra a pedagógusok csökkenő számát is befogja majd a diákoké.)
A bűnözők, tahók és nímandok pedigréjét az őrültekével kiegészíteni ugyanakkor szemmel láthatóan kötelezővé vált mára az államigazgatásban. (Pedig a kormány ötleteinek egy kisebb részét, pl. a gyerekzsúrok színhelyéül ajánlott ún. NépmesePontokat [sic!], az iskolai hittant és erkölcstant, akár a fakultatív kadétképzést is, én speciel jónak vagy legalább érthetőnek tartom, de sajnálatosan támogathatatlanná teszi ezeket a keret -- a NER minősége --, amelybe illeszkednek.)
