Azt suttogják, Orbán Viktor véletlenül betévedt egy kormányülésre, és valakitől megtudta, hogy ő a miniszterelnök. Na, ettől úgy haragja gerjedt, hogy "egybehangzó értesülések szerint a közigazgatás átalakításának lassúsága miatt kemény bírálatot fogalmazott meg", olyan keményeket, hogy azokat magának a Giró-Száz nevű embernek (a maga lábán álló szállodatulajdonosnak, százmilliós piaci közpénz-megbízásokat kapó ex-tanácsadónak, mindösszesen ügyes embernek) kellett utána letagadnia, aki a rá jellemző jó ízléssel meg is tette ezt: "Azonban még sok teendő van ahhoz, hogy Magyarország ne csak azt mondhassa el magáról, hogy Görögországgal ellentétben sikeresen elkerülte a gazdasági és társadalmi csődöt, hanem azt is, hogy sikeresen tudta végbevinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját. Ehhez azonban még mindnyájunktól – a teljes államapparátustól – nagyon sok és odaadó munkára van szükség” .Erre mondják, ajjaj, talán kevesebb odaadó munka több lenne, bár vettük az őszinte, feltáró önkritikát, elvtárs. (Nincs még elég pénzed.)
Miniszter- meg államtitkárcsere mégsem lesz, mert csak elvonná a lakosság figyelmét a migránsügy kellemes ringatózó hajójáról. Viszont "gőzerővel folyik a korrupció elleni harc" -- a.m. sorban nyírják ki a milliárdos kormánytagokkal és százmilliós kormányközeli lieblingekkel konkuráló cégeket és pályázatokat.
Szerető Szabolcs szerint Állítólag azt hívják politikai kormányzásnak, hogy van egyrészt a politika, és van másrészt a szakértelem, az előbbi betöri az utóbbit, de ha mégsem tud érvényt szerezni az őrültségeinek, akkor államtitkárhelyettes- meg főosztályvezető-csere jön, csókolom. Milyen kellemetlen is az, amikor a miniszterelnök nem ér rá kormányozni, a főminiszterének pedig tele van a bakancsa, menne már a német üzleti életbe, mert annyi releváns tapasztalatot szerzett már idehaza, hogy a német GDP valóságos lökést kapna tőle, a minisztereknek pedig (leszámítva a zseniális Balogot, aki minden napunkat képes bearanyozni: itt és itt) jobb dolguk is annál, hogy a tárcáikkal foglalkozzanak. Hadd mondjam ki, Orbánt szabotálja a kormánya. Lám, benyit a kormányülésre (mintegy véletlenül), ott ül vele szemben az a sok bamba tahó, akiket ő tett gazdaggá, akik a maga erejükből álltak a saját lábukra, és még csak arra sem méltatják, hogy azt a kis kormányoznivalót elkövessék a birtokaik igazgatásának szüneteiben. Mintegy a nyár végén derül ki, hogy az egész kormányzás csak egy kerítés körüli habverésről szól, az iskolák egy részében először kezdődik úgy az év, hogy nem volt semmiféle felújítás a nyáron, és éjszaka beülhet mellém (meghívásra) egy cigányasszony a taxiba, hogy a hálálkodás közepette, amiért nem gyalogolnia kell, azt mondja, öt gyereke van, 110 ezret keres zsebbe, nincs bejelentve, ezért a főnöke kedvére terrorizálhatja, most pl. néhány órával hosszabb ideig tartotta bent raktárt pakolni (nota bene, mindkettejüknek jobb így, a valóság Magyarország alján így meg még ígyebbül működik). Ez persze csak egy szűk keresztmetszet a nemzeti kormányzásból, de már ebből is látszik, hogy mennyivel jobb, hogy nemzeti, és nem pl. nemzetietlen, kormányunk van.
Szerintem ideje volna Orbán Viktorért tüntetni egyet. Abszurd, hogy mindenféle nyikhajok csak új akadályozhatják az ország rendbetételében. Fricz Tamást kérdezem, esetleg a CÖF nem tehetne-e valamit.
