Azt mondja egy Hegel nevű úr, hogy (az a bizonyos) bagoly napnyugtakor kezdi meg a röptét -- kvázi, amikor lehetővé válik már a nap áttekintése (vagy nem zavarja a szemet a túl sok fény). Azt hiszem, alkalmas itt ez a metafora, hiszen az illiberális állam kifejezésnek is leáldozott már, nemhogy Orbán Viktor, de még egy koszlott, feltörekvő megyei fidesz-párttitkár sem használja, nem vált be mintegy.
A megértéshez: a liberális demokrácia olyan kormányzati forma, amelyben a többségi döntések az egyéni szabadság(jogok) iránti alkotmányos előírásokkal (rule of law) egészülnek ki: bizonyos személyes (és közösségi) jogok normál esetben nem korlátozhatók, ami biztosítja, hogy az egymást váltó többségek ideológiai különbségei ne veszélyeztethessék az egyének (és közösségek) szabadságát és méltóságát. Se a társadalmi hatékonyságot.
A liberális demokrácia berendezkedése természetesen lehet ilyen meg olyan minőségű. Magyarországon pl. elég rossz minőségű volt 2010 előtt is, mert nem vált a politikai kultúra elidegeníthetetlen részévé, az alkotmányos intézmények egyensúlya billegett, a hatékonyságuk változó volt, és megengedték a korrupciót, és konkrétan az állam meghekkelését az ellenzék által. Nem véletlenül lehetett simán megdönteni a liberális demokráciánkat.
Mármost erős kétségek vannak (szél)jobbos körökben a liberális demokrácia hatékonyságával kapcsolatban -- Magyarországot összevetve pl. Szingapúrral a felvilágosult jobbosok az utóbbira esküsznek. Én azt javaslom, ne menjünk bele ebbe a vitába, mert almát a körtével nem érdemes. Elvégre nem hasonlítjuk kis hazánkat Luxemburghoz sem, ugye? Nézzük meg inkább, hatékonyabban működik-e az ország, mióta "illiberális" a demokráciánk. Hatékonyabban? Persze, hogy nem. Még egyszer, nem az a kérdés tehát, hogy bárki szívéhez közelebb áll-e ideológiai alapon, hanem az, hogy hatékonyabban működik-e. Felszámolta-e a korrupciót? A polgárok szolgálatát egyszerűbben, olcsóbban, és nagyobb közelégedettségre végzi-e? Kisebb-e a beszedett adók mennyisége, és azok jobban hasznosulnak-e? Nőtt-e az átláthatóság? A megrendelő polgárok megbecsülése? A válasz: nem, nem, nem, nem, nem. Sőt, sőt, sőt, sőt, sőt. Az "illiberális" demokrácia két célt szolgál (pontosan azt, amire ki lett találva): Orbán hatalmának bebetonozását és a korrupció intézményesítését.
Tehát miért elkötelezettje továbbra is a jobbos szavazók nagyobb része az illiberális demokráciának? Fogalmam sincs. Én azt mondom, alkalmas liberális demokráciát kell csinálni. Ettől nem kell az országnak liberálisba fordulnia (lelki szemeim előtt látom, ahogy a liberális demokrácia összekötődik polgártársaim neuronjaiban az oltárra köpő transzvesztita pedofilek vasárnap déli városligeti piknikjével, rendőri védelem mellett), nem kell a jogszabályainknak, a törvénykezésünknek, és a politikai kultúránknak (még) alacsonyabb minőségbe fordulni -- sőt! A liberális demokrácia konkrét törvénykezése képes egy adott ország politikai kultúrájához és értékrendjéhez idomulni, a liberális jelző nem arra utal a szóösszetételben, hogy fertő. A liberális arra utal: ellenőrzött. Nem tehet meg a manipulált többség nevében cselekvő egy usque három politikus azt, amit csak akar.
Személyes beszélgetéseim alapján azt is tudom, hogy a Fidesz-szavazók egy része már szégyelli a választását, vagy legalábbis csalódott, de nem tud kihátrálni, mert akkor szembe kellene néznie önmagával. Szerintem nem kell túlzásba vinni a lelkifurdalást. Mindenkinek volt oka Orbánra szavazni, aki oda szavazott, és ha a fickó becsapta a szavazóit, akkor nem szégyen kihátrálni mögüle. Sőt. Kell! Hazafiúi/Honleányi kötelesség. Válasszák a Polgári Konzervatív Pártot!
Az utolsó 100 komment: