A balos agy (beállítottság) -- és nem a bal agyfélteke -- alapüzemmódja a progresszióba vetett hit. A progresszió feltartóztathatatlan, általa egyre jobb lesz mindenkinek, mert részint pontosan lehet tudni, hogy a világ miként javítható, részint kellő hatalommal mindenki részesíthető ebből a javulásból. Tudás és Politikai hatalom (TUPOL), úgymond, jótékony együttműködésének eredményeként a progresszió végén a Világ Ideális Állapota (VIÁ) vár ránk, csupán egyetlen nagy globális Tervbe/Projektbe kell illeszteni őket, amire minden reményünk megvan.
Ellenben a VIÁ felé mutató progressziónak sajnos ellenségei is vannak, akik valahol a mindenkori politikai középtől jobbra helyezkednek el (még mindig), ezek gonosz, elitista és/vagy buta meggyőződései szerint a világ ugyan változik, de nem okvetlenül fejlődik, vagy legalábbis a fejlődésnek lehetnek elvitathatatlan mozzanatai (pl. az éhezés és a depriváltság általános csökkenése, mind kecsesebb mobilok, jobb gyógyászati eljárások), ám ezek olyan hátulütőkkel bírnak (individualizáció, technicizálódás, a természettől való elszakadás, a hagyományok és egyéb intézmények meggyengülése, dehumanizáció, egyenlősdi, a társadalomalkotó formák és spiritualitás eltűnése), amelyek legalábbis árnyékot vetnek a Tervre, és megkérdőjelezik a VIÁ tételezését.
A balos agy nem foglalkozik a hátulütőkkel, mert részint fontosabbnak tartja az anyagi jólétet, részint azzal áltatja magát, hogy illetéktelen a privát szférában, ahová a spiritualitás is tartozik. (A köztes dolgokat meg tényleg nem érti.) Ugyanakkor a balos agy mégsem retten vissza attól, hogy az individualizáció, az egyenlőség, a homogenizáció, és az irányítás érdekében bevesse az államot, és kikényszerítse az öröklött, természetes, hatalmi jellegű, vagy egyszerűen heterogén társadalmi viszonyok kiegyenlítését, felszámolását. Valójában úgy véli, hogy az egyenlőség fontosabb a magánszférák plurális, konfliktusos viszonyánál, ezért úgy adóztat, úgy él nyelvileg, úgy oktatja, kultiválja és ellenőrzi az embert, hogy az a lehető legkevesebb konfliktust táplálja és/vagy ezeket ne legyen képes az állam alatti (közösségi) térben megoldani.
A Progresszió célja kimondatlanul az Egységes (Tulajdonságok Nélküli, de legalább Átlátható) Ember előállítása, mert ettől remélhető az Örök Béke és Igazságosság. Ha ugyanolyanok vagy átláthatóak vagyunk, ha az ellenőrzésünk már a fogantatásunk pillanatától totális, akkor joggal remélhetik a Tervezők, hogy a végén olyan transzparens rend köszönt majd ránk, amelyben a progresszió maximális hatékonysággal irányíthatóvá válik -- hiszen csak egyetlen verziója marad a köztudatban.
Nem állítom, hogy a balos agy pontosan tudná, hogy mi a jelenlegi progresszív egyenlősdinek az értelme, vagy kifutása. De érdemes volna néha megvizsgálnia magát arra vonatkozóan, hogy 1. valójában milyen közösségi céljai vannak, 2. a bevetett eszközei valójában mit szolgálnak, illetve 3. végül nem veszik-e át az eszközei a (tegyük fel, szerény és jóindulatú) céljai fölötti uralmat, és változtatják meg azokat a fentiek irányába.
Mi ennek az írásnak az értelme? A pluralizmus és az összemérhetetlen gyakorlatok iránti tisztelet kinyilvánítása. A spirituális ember és közösségeinek védelme. Nem bízom a baloldali gondolkodásban, ha ajándékot hoz is. Az államilag szabályozott liberalizmus az autonómiák pluralizmusa nélkül veszélyes.
