A szabadság lemorzsolódása alig észrevehető egy olyan országban, amelyik nem szokott szabadsághoz. Ott a népnek nem tűnik fel, ha a kormányzat rongálja a nemzeti valutát, tudatosan rombolja az oktatási rendszert és a társadalmi kompetenciákat, radikális jövedelemátrendezést hajt végre sokak hátrányára és kevesek előnyére, alaptörvényben ássa alá egy társadalomnak a saját múltjáért viselt felelősségét, ha ellenségnek kiáltja ki a társadalom politikailag aktív csoportjainak egy részét, egy másik részét viszont közpénzzel tömi, tisztviselői korruptak, a korrupciót leleplező adóhivatali dolgozókat és újságírókat levegőnek nézi vagy fenyegeti, ha a jogrendszer egységének és kiszámíthatóságának évszázados alapelveit röhögve semmibe veszi, a választási rendszert a saját pártja érdekében folyamatosan buherálja, a médiát kormányzati szócsővé teszi, vagy ha nem tudja azzá tenni, akkor anyagilag vagy adminisztratíve ellehetetleníti, ahol a jogállam leghatékonyabb védelmezői a nemzetközi szervezetek, ahol az internetet -- mint a független magánlét utolsó védvonalát -- megadóztatják, most talán csak egy plafon mellett, de holnap a kényük-kedvük szerint, ahol szórják és lopják a közpénzt, keleti haramiákkal szűrik össze a levet, és az országgal egy ember bármit megtehet.

Ez a magyar nép nagyobb része számára mind nem számít a szabadság csorbításának -- ismétlem, mert a magyar nép nagy része, nem tudja, mi a szabadság. De még azoknak a nagy része is otthon ül, és vár, akinek balsejtelmei vannak. Az indokok? Á, a politikusok mind korruptak, á, ezzel még elvagyok, á, nincs nekem erre se időm, se kedvem, á, majd csak lesz valahogy, á, nem akarok bajt hozni magamra. A legsilányabb válaszok egytől egyig. 

Ezek a honfitársaink, a többségetek, akik ezt a szöveget olvassátok, súlyosan tévednek, tévedtek. Az országot és az életeteket nem védi meg senki az itt lakókon, ennek az országnak a népén kívül. Orbán és bandája nem a védelmetekre szegődött, hanem a kifosztásotokra, az államunk a társadalom ellen fordult, visszaél a hatalmával, fittyet hány a közjóra -- és ti ültök, és vártok. Már a szelíd Szent Ágoston megírta, hogy az államok a legnagyobb rablóbandák, és annak ellenére, hogy annyi víz lefolyt azóta a Dunán (is), ti mit sem tanultatok ebből, hanem alávetitek magatokat egy újabb kísérletnek, ráadásul magatok biztosítjátok a kísérletezés alkalmas körülményeit. Orbánék úgy tudják elvenni a szabadságotokat, hogy nincs mögöttük idegen megszálló hadsereg, az egész folyamatban mindössze egyetlen szövetségesük van: a ti tunyaságotok. Felszámolják a nyugati társadalom- és államfejlődés vitathatatlan vívmányait (oka van annak, hogy a jogállamok kialakultak -- vérrel és vassal küzdött meg értük a nyugati ember), csak mert elhiszitek a primitív mantrát a nemzetről, a magyarság kivételességéről, a ránk törő ellenségről. Ha nem látnám nap mint nap, azt hinném, egy rossz kabaréban ülök. De nem. Gondoskodtok róla, hogy igazzá váljon.

Mit hozott nektek az Orbán-rezsim a szabadságotokért cserében? És megérte? Október 23. és 26-a között több tüntetés lesz a fővárosban, ahol minden értelmi és erkölcsi mérlegelés szerint meg kell jelennetek, ha esik, ha fúj. Nem gondoljátok, hogy a sok nyafogás, a másra (pl. rám) várás, és másra mutogatás helyett másokkal (pl. velem) együtt ki kéne lépnetek végre a szabadba? Nem akarnátok végre felelős, szabad polgárra várni, és büszke, szép életet élni?

Ui.: Rogánék törvényt módosítanának, hogy az EU-t megkerülve építhessük az oroszok által favorizált Déli Áramlatot. Egyre mélyebben fúrjuk magunkat az oroszok keblébe, rosszkor. (index.hu) A folyamat megállíthatatlannak tűnik, a végét nem tudjuk máshova tenni, mint a nyugati szövetségi rendszerből való kilépéshez. Lassan ez az egyetlen útja annak, hogy büntetlenséget biztosítsanak maguknak az elkövetett tetteikért.

Polgári Konzervatív Párt demonstráció és beszélgetés 2014. október 23. 14.30, Budapest XII. Királyhágó tér.