Mindig nagy öröm a baloldallal kapcsolatban megszólalni, ugyan némi kockázatot is jelent a blog számára a téma instant unalmassága. Mert mi újdonság van? Semmi. Az, hogy C és D kategóriás politikusok egyezkednek vakon a saját dolgukra, és ahhoz hasonló megértéssel a másik iránt, mint négy-öt fűszeres ugyanabban a sarokházban? Az, hogy semelyikről sem tud semmit a jó nép azon túl, hogy nem szeretik Orbán Viktort? (Bár egyik-másikról még ez sem állítható teljes biztonsággal.) Az, hogy közben a baloldal ennek megfelelően gyorsuló ütemben konvergál az Orbán által ásott fekete lyuk felé, és már csak idő kérdése, hogy -- nagyon helyesen -- eltűnjön benne? Hogy a magukra egyébként sokat adó politikusoknak nincs egyetlen újszerű ötletük sem az impasse feloldására? Unalom.

Mégis, van abban valami mellbeverő, hogy mennyire csupán és kizárólag a hatalomnak az az incifinci szelete számít az ellenzéknek, amelyet a parlamenti álegzisztenciája és az önkormányzati választásokon megcsíphető -- egy bábszínházi jegyszedő pozíciójához mérhető -- helyei jelentenek. Nyilván, főleg az utóbbi azért erősen eltúlzott, már-már naiv hasonlat, hiszen mindenki tudja, hogyan működnek a "megmentett" és eljelentéktelenített magyar "önkormányzatok": egyetlen létjogosultságuk hovatovább a pályáztatás, azaz a leplezetlen korrupció becsatornázása a hivatali és testületi zsebekbe. És ha egy ellenzéki képviselő bent ül a testületekben, ott már másodlagosak a pártszempontok. Aki bent ül, már csak azért, hogy tartsa a száját, részesül. Tehát részesül a párt is. Nem véletlen, hogy késhegyig menő harc folyik minden egyes kerületi helyért, és ez az, amiben nem tudnak megalkudni a "demokraták". Így történhet, hogy az MSZP végül más megállapodást ír alá, mint a többiek stb.

De hát tegye a kezét a szívére a b. választó, érdekelné őt holmi szuverén programoknak, ütős ideológiáknak, vagy nemzetmentő gondolatoknak az érlelgetése, ha ehelyett pénzt is kereshetne? Ugye, hogy nem. Csak azért mondom, mert a b. választót képviselő politikus pont így gondolkodik -- pont úgy, mint a b. választó. Ezért választják meg végül. Ahelyett, hogy a b. választó elküldené őt szépen a büdös francba, és alkotna a megzabolázására egy működő rendszert.