Mindegyik kérdés egyéni megfontolást igényel, nincs általános válasz.

"Lehetőséged van. hogy egy rokonod közbenjárásra egy év munkanélküliség után megkapj egy jól fizető állást, noha nem ütöd meg a szakmai mércét -- elfogadod-e? Ugyanez történik, de tudod, hogy ezzel 15 alkalmasabb pályázót ütsz ki a versenyből -- elfogadod-e az állást? Ugyanez történik, de tudod, hogy két másik pályázó több mint két éve keresett munkát? Ugyanez történik, de tudod, hogy szakmai hozzá nem értéseddel az új pozíciódban majd emberek életét rontod?"

Szemrebbenés nélkül elfogadom az állást. Hiszen ez a munkaerőpiac törvénye.

Az etika ősi kérdései ...

"Tudod, hogy egy párt programja a te közvetlen érdekeidet szolgálja, az ország túlnyomó részét viszont rosszabb helyzetbe kényszeríti. Ennek ellenére rászavazol?"

Miért ne? A "túlnyomó többség" dolga, hogy ellene szavazzon, és ha tényleg túlnyomó az a többség, akkor győzni fog...

@maxval a gondolkodó birca: értem ..

Egyszer sokat vitatkoztunk egy társaságban azon, hogy jó-e, hogy az európai fiatalok túlnyomó többsége nem volna hajlandó harcolni egy háborúban (sajnos forrást nem tudok megadni hozzá). Az a bonyolult helyzet van, hogy az adott ország adott pillanatában ez ugyan rossz, ugyanakkor meredeken csökkenti annak esélyét, hogy két európai ország (nyugat-európaiakról van szó) egymás ellen háborúzzon - ez pedig jó. Ahol nagyonis harcra kész a társadalom, ott jóval hamarabb lesz háború (Közel-Kelet).

A jog és az igazság

1789 óta elvált egymástól.

"Lehetőséged van. hogy egy rokonod közbenjárásra" - ezt olyan természetesnek tartjuk össztársadalmilag, amitől én a hajamat tépem. Konkrétan: ha van olyan szituáció, mikor van egy rokonom valahol és nem keresem meg, akkor MAGYARÁZKODNOM kell mások előtt, hogy miért nem tettem meg.
A konkrét kérdéssor esetén még mindig ott van egy adag attólfügg. Pl. ha el kell tartanom jó sok gyereket, és gyak nincs több dobásom, akkor igen, belemegyek. Ha mások életét veszélyeztetem, akkor viszont neki fogok állni kerülőutakat keresni (pl valaki mást belevonni a feladatomba), de ez esetben talán nem megyek bele a dologba.

A "rokonom"-tól kezdve ez már nem az a bizonyos munkaerőpiac, és NEM, NEM IGAZ, hogy mindenhol így működik a világon. Vajon hány magyar tudna külföldön dolgozni (most nem a tányérmosogatókra gondolok, hanem az informatikusokra), ha ez így működne mindenhol?

@kov_vacs:

" van egy rokonom valahol és nem keresem meg, akkor MAGYARÁZKODNOM kell mások előtt"

ez a te kényszeres lelkivilágodban van így, nem a társadalomban

@kov_vacs:

Ha viszont senki sem akar harcolni, akkor az meghívó az idegen támadásra.

"Tudod, hogy egy párt programja a te közvetlen érdekeidet szolgálja, az ország túlnyomó részét viszont rosszabb helyzetbe kényszeríti. Ennek ellenére rászavazol?"

NEM, mert belátható időn belül én is rosszabb helyzetbe kerülök. Ha más kárára javul a helyzetem, akkor idővel szögesdróttal és testőrökkel kell védenem magam (értsd kezdetben jelképesen, később akár konkrétan) és nagyon nem szeretnék mozgó célpontként élni egy országban. Sokba kerül, idegesítő, és egy folyamatosan szegényedő országban egyre nehezebb hozzájutni a kiváltságos helyzet fenntartásához szükséges javakhoz.

Ha evidens az adott országban, hogy én azért élek jobban, mert többet tanultam / dolgoztam érte - és ez más számára is ugyanolyan lehetséges út -, akkor nincs senkinek se oka arra, hogy rám haragudjon, ha nem megy neki olyan jól. Ha nem más elől szedek el juttatást, akkor az én gazdagodásommal más is jól járhat és nem lesz ellenérdekelt.

@kov_vacs: A kérdések ceteris paribus értendők: azaz minden releváns körülményt tartalmaznak, amit számításba kell venni a döntésnél.

@Boltzmann: vagy esetleg ezt tapasztaltam?

Nem élni a protekcióval, nem küzdeni a protekcióért sokak szemében érthetetlen hiba. Mondok konkrétumot, hogy ne a levegőbe lövöldözzünk: kb 5 évvel ezelőtt ismerősöm úgy próbált szerezni bölcsődei helyet a gyerekének, hogy bement mindenhova beszélni a vezetővel / szabályos kutatásba kezdett, hogy kinek hol van valami kapcsolata. Na most akkor ő egy erkölcstelen senki? Csak mert _dolgozni akart_, máskülönben nagyon rossz helyzetbe került volna a család? Jól tette? Rosszul tette? Ha valaki ilyen helyzetben "nem mozgat meg minden követ", akkor hamar megkapja a nyakába, hogy "magára vessen", élhetetlen, stb. És meg utálom az ilyen helyzeteket, mikor a sima hivatali út gyakorlatilag lehetetlen. Eközben másik ismerős - aki nem volt olyan ügyes - egyedülálló anyaként nem kapott bölcsődei helyet és ingét-gatyáját fizethette ki csanára, utazásra, és a szülei támogatására szorult diplomás dolgozó emberként. Ha vmelyik rokona "megfelelő helyen" dolgozott volna és mégsem kérdezte volna meg, hogy tud-e segíteni, akkor mi lett volna róla a vélemény?

@maxval a gondolkodó birca: Ez igaz. Úgyhogy egy harclusta társadalom jól teszi, ha alaposan megvédi magát fizetett és profi hadsereggel, különben nagyon csúnyán meglepődhet.

"Erre a pártra szavazol-e akkor is, ha az nyilvánvalóan eltorzítja a többség valóságképét a propagandagépezetével?" Nem. Majd legközelebb akkor fogok tudni szavazni vkire, ha nem torzít. Max egyszerűsít. Szerintem is kellenek egyszerűen megjegyezhető üzenetek, amelyek az egyszerűsítés miatt kissé torzítanak - de ez nem ellenkezhet a valósággal.

"Jobban elfogadod-e a lopást az hozzád érzelmileg közelebb álló parlamenti formációtól?" Nincs kire szavazni. Az azért egy izgalmas kérdés számomra, hogy mégis, honnan szerezzen a számomra szimpatikus párt pénzt?

@HaFr: (Esetleg ki lehetne egészíteni a dilemmát azzal is, hogy nőként kötelességednek tartanád-e a férjedet / fiadat harcba küldeni.)

A válasz mindenre: 42 (többször ellenőriztem)

Jó kérdések,és lehet velük bátran birizgálni a saját egyéni erkölcsi mércéink milyenségét,épségét (?) talán.

Viszont én nem hiszek abban, hogy a helyes,vagy erkölcsös egyéni mérések helyessége,erkölcsössége olyan egyszerűen állhat össze helyes közösségi erkölcsi mércékké, közösségi "helyességekké", akár azt is mondhatom, hogy ebben az értelemben nem hiszek abban, hogy létezne közösségi,társadalmi erkölcs.(Olyan úgy nincsen,mint az egyénnek lehet,olyan csak az egyénnek lehet,ezért pusztító veszedelem minden kollektivizmus.)

Tehát egy ilyen írást olvasván engem leginkább az érdekel,hogy a sok-sok helyes,felelősségteljes,erkölcsös egyéni ítélet után hogyan és miért születnek erkölcstelen közösségi politikai döntések: pl. újraszavaz "a nép" a NER nem alkotmányos államára.

Ezek túl bonyolultak. Kezdjük egy egyszerűvel. Araszolgatós csúcsforgalomban beengedek-e magam elé egy alárendelt útvonalról bekanyarodni szándékozót? (Nem mindet, csak egyet, egyetlen egyet)

@egyetmondok: persze, nem az ún. közösségi erkölcsre megy itt ki a játék -- inkább egyfajta önvizsgálat

@HaFr:
Ja, értem, nincsen ezzel semmi baj, a kérdések nagyon jók. Te nem mégis pszichológiából doktoráltál...?:-)))
Lehet,ha összefutunk, megkérdem tőled, hogy hogy vagyok.

@egyetmondok: Készséggel állok a rendelkezésedre

@HaFr:
:-))

A kérdések azt feszegetik, hogy az egyéni döntéseik során mennyire képesek az emberek bizonyos etikai normáknak megfelelni. A kérdések úgy vannak megszerkesztve, hogy az közösségileg optimális végeredmény választása ellen valamilyen jutalom ígérete csábítson. Hol az egyik oldal ereje nagyobb, hol a másiké, így mindig elbillen a mérleg valamerre. Szerintem HaFr itt azt sugallja, hogy nem csak akkor buksz el az erkölcsi mércén, ha az önérdeked követed, de már akkor is, ha efféle mérlegelésbe kezdesz. Vagyis ha nem vallod az etikai elvek elsőbbségét automatikusan bármilyen más megfontolással szemben. Erről a szembeállításról pedig minimum Mandeville óta tudható, hogy már nem kizárólagos nézőpontja a dolgoknak: a polgári társadalom "csodálatos" tulajdonsága ugyanis, hogy benne az egyéni bűnök révén valósul meg a közjó.

Ez a "csodálatos" tulajdonság azonban a a polgári társadalmi rend működésének az eredménye, vagyis elsősorban nem egyéni szinten dől el, hogy valaki cselekedeteivel segíteni fogja-e a közjó megvalósulását. Nem filantrópokra van szükség, hanem polgári berendezkedésre.

Más kérdés, hogy hogyan jön létre a polgári társadalom. Max Weber adott erre egy tetszetős választ "A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme" című könyvében. Sajnos Weber válasza nem segít rajtunk, kelet-közép-európaiakon, aholis a klasszikus polgárosulás a paraszti tömegektől elszigetelten ment végbe, majd a kommunista modernizáció enyhén szólva is felemás eredményeket produkált. Nem túlzás, ha valaki roncstársadalomként írja le a magyart: torzult formában és egymást lerontó módon jöttek létre a polgárosuláshoz szükséges attitűdök. A fogyasztás kultusza megvan, de a társadalmi szolidaritás hiányzik; a teljesítményelv ütközik a biztonság iránti vággyal; erős az individualizmus, de erős az irigység, a sikeressel szemben - sokszor megalapozottan - feléledő gyanakvás, rosszindulat is.

(Egy szerény megjegyzés a végére: reményeim szerint a választások után HaFr felhagy a nagyobb pártok - az ellentétes oldali párthíveknek rendszerint nagyon is tetsző - egyet jobbra-egyet balra típusú ostorozásával, a nihilizmusba hajló defetizmussal, és nekilát a konzervatív alternatíva kidolgozásának. Mondjuk azzal kezdhetné, hogy monologizálásról átvált társalgási formákra, a kimunkált filozófiai szövegről nyers élőszóra, blogolásról pártszervezésre. Az előző posztok keserű szólamai ellenére ugyanis vannak olyan jobboldali értelmiségiek Magyarországon, akikkel érdemes párbeszédet kezdenie egy reményteli konzervatív politikusnak.)

@Boross Bence: köszönöm a minden szempontból színvonalas reakciót -- a kérdéssor a szándékom szerint egyfelől a konzisztens racionális érvrendszerként értett erkölcs határaira mutat rá abszolút konzervatív alapon, másfelől a politikai erkölcseink szubjektivizmusát (ízlés voltát) boncolgatja más élethelyzetek analóg problémáival -- a zárójeles megjegyzés/vágy is megállja helyét természetesen -- a reményteli helyett azonban inkább csak reménybelit mondanék

@HaFr: Kiekegaard kontra Kant kontra Stevenson stb. természetesen befigyel itt

Egy kicsit úgy érzem magam, mint amikor kiraknak egy társasjátékot az asztalra, elkezdünk játszani, mire megjelenik a matematikus kolléga és 2 perc alatt levezeti az egész játék elméleti hátterét, logikai összefüggéseit és lehetséges összes kimenetelét.

Mindamellett, hogy mélységesen tisztelem a hatalmas koponyát, attól még a játékomat elszúrta.

@kov_vacs: Ha ez nekem szólt, akkor sajnálom

Nekem az a bajom a kérdésekkel, hogy a legtöbb-ben számít, hogy a az adott feltétel _mennyire_ áll fenn. Pl. harcolnom kéne, harcolok is, de van egy pont, ahol már a családom élete kerül közvetlen veszélybe. No, akkor, ha nélkülem nem megy menekülök velük.

De lássuk konkrétan, elvégre az az igazi:

Befektetési tanácsadóként meggyőzöd egy teljesen laikus barátodat, hogy forgasson be egy neki jelentős összeget a portfóliódba. A pénzt elveszted. Kötelességednek tartod-e kártalanítani a barátodat?
igen

Egy barátod rád bízza a 12 éves gyerekét, akit a sajátoddal együtt elviszel kajaktúrára. A te hibádból mindhárman veszélybe kerültök, és csak arra van lehetőséged, hogy az egyik gyereket mentsd meg. Melyik lesz az?
(az ilyen kérdéseken - ha válaszolnak - szoktak megbukni az amerikai elnökjelölt-jelöltek)
- a rangsor következő: saját gyerek, másik gyerek, én

A nemzeted igazságtalan és a nemzetközi jogot sértő háborúba kezd a szomszédos országgal. Helyesled?
- nem

Ugyanebben a háborúban kötelességednek tartod önkéntesként részt venni?
- nem

Védekező háborúra kényszerül a nemzeted. Kötelességednek tartod, hogy kivedd a részed a harcokból?
- igen, de ld. fent

Előfordulhat-e, hogy az utóbbi esetben kötelességednek tartod a fegyveres részvételt, mégis elmenekülsz az országból, hogy elkerüld?
- igen

Világosan tudod, hogy nincs elég információd ahhoz, hogy az objektíve lehető legjobb döntést hozd egy parlamenti választáson, más szóval, ha szavazol, eséllyel a rosszabb alternatívát választod. Ennek ellenére elmész szavazni?
- igen - egy bizony ismeretszint felett. Ha semmit sem tudok nem.

Az egyik pártformációhoz erősebb érzelmi szálak kötnek, noha a cselekedeteivel csalódást okozott és nagy valószínűséggel a továbbiakban is csalódást fog okozni. Ennek ellenére rászavazol?
- inkább nem, de ha nagy kicsi a csalódás...

Tudod, hogy egy párt programja a te közvetlen érdekeidet szolgálja, az ország túlnyomó részét viszont rosszabb helyzetbe kényszeríti. Ennek ellenére rászavazol?
- inkább igen, de ha angyon rossz helyzetbe kényszeríti...

Erre a pártra szavazol-e akkor is, ha az nyilvánvalóan eltorzítja a többség valóságképét a propagandagépezetével?
- nem

Jobban elfogadod-e a lopást az hozzád érzelmileg közelebb álló parlamenti formációtól?
- nem

Lehetőséged van. hogy egy rokonod közbenjárásra egy év munkanélküliség után megkapj egy jól fizető állást, noha nem ütöd meg a szakmai mércét -- elfogadod-e?
- igen, ha képes vagyok (rövid) idővel megfeleni a mércének

Ugyanez történik, de tudod, hogy ezzel 15 alkalmasabb pályázót ütsz ki a versenyből -- elfogadod-e az állást?
- igen, ld. az előzőt

Ugyanez történik, de tudod, hogy két másik pályázó több mint két éve keresett munkát?
- igen

Ugyanez történik, de tudod, hogy szakmai hozzá nem értéseddel az új pozíciódban majd emberek életét rontod?
- nem

Ugyanez történik, de emberek életét kockára is teszed?
- nem

@almodhi: Lásd a kommentemet a tied fölött:) a procedurális és az absztrakt igazságosságot erősen színezi esetedben az óvatos önérdek és az érzelmi-vérségi lojalitások

Tökéletes állkérdések, melyek csak a valóság egy röpke szeletét képezik le.
Kb. oly módon, amikor a belvárosi statisztikus összeállítja a kérdőívet, hogy felmérje a tanyán élők helyzetét, és életkörülményeit.

„Semmiresemjó” kérdések, ami egy szép, színes, szagos alternatív válságról fog levonni következtetéseket. Ügyes, csak nincs értelme.

@Laptop7712: miért ál? miért röpke szelet? Révai nagy lexikont vártál? Milyen színes-szagos következtetés? Segíts, mi akarok levonni ebből?

@HaFr: "erősen színezi esetedben"
nos igen (kinek nem?), de nem csak.

Egy egy mondatos kérdés csak ritkán írja le a teljes szituációt (ceteris paribus ide, ceteris paribus oda).
Pl. az állásos kérdésben: soha nem dolgoznék "a főnök barátjaként" olyan helyen ahol nyilvánvalóan alkalmatlan vagyok. De nyilván elvállalom az állást - még akkor is, ha nem felelek meg egy konkrét pályázati kiírásnak - ha tudom (vagy hiszem) magamról, gyorsan beletanulok.
Az ilyen apró többértelműségek jelentősen befolyásolják a válaszokat.

@almodhi: ez van, ennél többre itt nem futja -- bár a Putyin pincsijének állásvállalását azért még színezi a procedurális rendszer zárójelbe tétele, mások személyes várakozásaitól és még sürgetőbb szükségétől való eltekintés, tehát van még kontent elgondolandó :)

@Boross Bence: köszönöm, valóban tartalmas és végiggondolt válasz

@HaFr:
"bár a Putyin pincsijének állásvállalását"

Így jár, ha valaki válaszol. :-)

@almodhi: természetesen sajnos ez a hely már elkelt, nem neked címeztem :)

@HaFr: "nem neked címeztem"

természetesen tudom :-).

"Befektetési tanácsadóként meggyőzöd egy teljesen laikus barátodat, hogy forgasson be egy neki jelentős összeget a portfóliódba. A pénzt elveszted. Kötelességednek tartod-e kártalanítani a barátodat?"

Eleve nem fogok ilyen helyzetbe kerülni. Nem fogom elhallgatni, hogy minden befektetés kockázat és nincs száz százalék esély a sikerre.

"Egy barátod rád bízza a 12 éves gyerekét, akit a sajátoddal együtt elviszel kajaktúrára. A te hibádból mindhárman veszélybe kerültök, és csak arra van lehetőséged, hogy az egyik gyereket mentsd meg. Melyik lesz az?"

A sajátomat.

"A nemzeted igazságtalan és a nemzetközi jogot sértő háborúba kezd a szomszédos országgal. Helyesled?"

Nem.

"Ugyanebben a háborúban kötelességednek tartod önkéntesként részt venni?"

Nem.

"Védekező háborúra kényszerül a nemzeted. Kötelességednek tartod, hogy kivedd a részed a harcokból?"

Igen.

"Előfordulhat-e, hogy az utóbbi esetben kötelességednek tartod a fegyveres részvételt, mégis elmenekülsz az országból, hogy elkerüld?"

Igen.

"Világosan tudod, hogy nincs elég információd ahhoz, hogy az objektíve lehető legjobb döntést hozd egy parlamenti választáson, más szóval, ha szavazol, eséllyel a rosszabb alternatívát választod. Ennek ellenére elmész szavazni?"

Igen.

"Az egyik pártformációhoz erősebb érzelmi szálak kötnek, noha a cselekedeteivel csalódást okozott és nagy valószínűséggel a továbbiakban is csalódást fog okozni. Ennek ellenére rászavazol?"

Nem köt érzelmi szál egyik párthoz sem.

"Tudod, hogy egy párt programja a te közvetlen érdekeidet szolgálja, az ország túlnyomó részét viszont rosszabb helyzetbe kényszeríti. Ennek ellenére rászavazol?"

Igen.

"Erre a pártra szavazol-e akkor is, ha az nyilvánvalóan eltorzítja a többség valóságképét a propagandagépezetével?"

Igen.

"Jobban elfogadod-e a lopást az hozzád érzelmileg közelebb álló parlamenti formációtól?"

Igen.

'Befektetési tanácsadóként meggyőzöd egy teljesen laikus barátodat, hogy forgasson be egy neki jelentős összeget a portfóliódba. A pénzt elveszted. Kötelességednek tartod-e kártalanítani a barátodat?'

He? Tanácsot adtam, ezért vk tanácsadó.

'Egy barátod rád bízza a 12 éves gyerekét, akit a sajátoddal együtt elviszel kajaktúrára. A te hibádból mindhárman veszélybe kerültök, és csak arra van lehetőséged, hogy az egyik gyereket mentsd meg. Melyik lesz az?'

Enyimet.

'A nemzeted igazságtalan és a nemzetközi jogot sértő háborúba kezd a szomszédos országgal. Helyesled?'

He? Az érdekeimet szolgáló háborút heyeslem (minden háború sérti a nk-i jogot).

'Ugyanebben a háborúban kötelességednek tartod önkéntesként részt venni?'

He? Befektetési guruként a ágyútölteléknek? Viccelsz?

'Világosan tudod, hogy nincs elég információd ahhoz, hogy az objektíve lehető legjobb döntést hozd egy parlamenti választáson, más szóval, ha szavazol, eséllyel a rosszabb alternatívát választod. Ennek ellenére elmész szavazni?'

Naná.

'Az egyik pártformációhoz erősebb érzelmi szálak kötnek, noha a cselekedeteivel csalódást okozott és nagy valószínűséggel a továbbiakban is csalódást fog okozni. Ennek ellenére rászavazol?'

Sehova se köt érzelem, az érdekemnek megfelelőt fogom támogatni.

'Tudod, hogy egy párt programja a te közvetlen érdekeidet szolgálja, az ország túlnyomó részét viszont rosszabb helyzetbe kényszeríti. Ennek ellenére rászavazol?'

Naná. Sőt mindenkinek azt mondom hogy ha nem ugyanoda szavaz ahova én akkor az ország túlnyomó része romba dől.

'Erre a pártra szavazol-e akkor is, ha az nyilvánvalóan eltorzítja a többség valóságképét a propagandagépezetével?'

Azaz ha a többség hisz neki?

'Jobban elfogadod-e a lopást az hozzád érzelmileg közelebb álló parlamenti formációtól?'

Érdek. És igen.

'Lehetőséged van. hogy egy rokonod közbenjárásra egy év munkanélküliség után megkapj egy jól fizető állást, noha nem ütöd meg a szakmai mércét -- elfogadod-e?'

Igen.

'Ugyanez történik, de tudod, hogy ezzel 15 alkalmasabb pályázót ütsz ki a versenyből -- elfogadod-e az állást?'

Nekik is van rokonuk? Mert ha nem akkor alkalmatlanok.

'Ugyanez történik, de tudod, hogy két másik pályázó több mint két éve keresett munkát?'

persze, akkor még alkalmatlanabbak

'Ugyanez történik, de tudod, hogy szakmai hozzá nem értéseddel az új pozíciódban majd emberek életét rontod?

Ugyanez történik, de emberek életét kockára is teszed?'

Nem, akkor kihagynám.

@HaFr: Mondjuk a kérdések tényleg erősen manipulatívak. 3-4 helyre beírhattad volna a fideszt, így is világos az álláspontod.

Tehát nem a fideszt, hanem az mszp-t támogatod most a választáson, mert ez jobban megfelel a jobboldali konzervativizmusodnak pillanatnyilag.

'Befektetési tanácsadóként meggyőzöd egy teljesen laikus barátodat, hogy forgasson be egy neki jelentős összeget a portfóliódba. A pénzt elveszted. Kötelességednek tartod-e kártalanítani a barátodat?'

Ez is hülye kérdés. Ha a barátom belém fekteti a pénzét(azaz kölcsönt ad), azaz nyerés esetén a haszon az ENYÉM, akkor bukta esetén illik kártalanítani.

A hivatásos befektetési tanácsadók nem kapják meg más befektetése után a hasznot, így nem is tartoznak kártalanítással. Max. sok ilyen jó 'tanács' kiradírozza őket a piacról.

'Befektetési tanácsadóként meggyőzöd egy teljesen laikus barátodat, hogy forgasson be egy neki jelentős összeget a portfóliódba. A pénzt elveszted. Kötelességednek tartod-e kártalanítani a barátodat?'

Részleteken múlik. Grizzlygéza tanácsot kér a nagy Gekkótól, 10 évre vetetek vele részvénycsomagot. A vásárlás után 1 évvel a részvénye értéke a felére zuhan, és bepánikol. Aszongya ki akar szállni ez egy bukó. Mondom duplázd meg a részvényeidet Géza, mer 10 évre fektettél be. Géza pánikol, elad, qrvaanyázi milyen szar tanácsot kapott.

Géza szegény nyomorult, Gekkó a nagy Manitu. Ilyenek a dolgok a parketten.

"Befektetési tanácsadóként meggyőzöd egy teljesen laikus barátodat..."

Ahhoz, hogy ilyet tegyél szükség egyfajta erkölcsi deficit. Aki megtesz az nem érzi kötelességének, hogy kártalanítsa barátját, aki meg annak érzi, az nem tesz ilyet.

"Egy barátod rád bízza a 12 éves gyerekét..."

Saját gyerekemet.

"A nemzeted igazságtalan és a nemzetközi..."

Nem.

"Ugyanebben a háborúban kötelességednek tartod önkéntesként részt venni?"

Nem

"Védekező háborúra kényszerül a nemzeted..."

Igen

"Előfordulhat-e, hogy az utóbbi esetben..."

Előfordulhat, szerencsére még nem vettem részt háborúban, így nem tudom miként reagálnék. Viszont a kérdés nagyon hiányos így szvsz megválaszolhatatlan.

"Világosan tudod, hogy nincs elég információd ahhoz, hogy az objektíve lehető legjobb döntést..."

Sosem lesz meg a megfelelő mennyiségű információd, így gyakorlatilag soha se kellene elmenned szavazni. Másrészről a választás inkább érzelmi mintsem értelmi dolog.

"Az egyik pártformációhoz erősebb érzelmi szálak kötnek, noha a cselekedeteivel..."

Ideológia alapján szavazok, így számomra értelmezhetetlen ez a kérdés+ gyakorlatilag olyan mintha azt mondanád, "minek házasodtok össze, úgy is 60% az esélye, hogy elváltok"

"Tudod, hogy egy párt programja a te közvetlen érdekeidet szolgálja..."

Attól függ kiket hoz rossz helyzetbe, ha a naplopókat, simám. Ezt a kérdés hiányosnak érzem

"Erre a pártra szavazol-e akkor is, ha az..."

Nem szavazok ilyen pártokra.

"Jobban elfogadod-e a lopást az hozzád érzelmileg közelebb álló parlamenti formációtól?"

Nem.

"Lehetőséged van. hogy egy rokonod közbenjárásra egy év munkanélküliség..."

Igen

"Ugyanez történik, de tudod, hogy ezzel 15..."

Igen

"Ugyanez történik, de tudod, hogy két másik pályázó több mint két éve keresett munkát?"

Igen

"Ugyanez történik, de tudod, hogy szakmai hozzá nem értéseddel az új pozíciódban..."

Attól függ mennyire van szükségem a munkára.

"Ugyanez történik, de emberek életét kockára is teszed?"

Lásd előző, bár ez MO-n jelenleg nehezen elképzelhető helyzet.

Én is feltennék egy kérdést.
Mit szóltok bloggerek ahhoz, hogy mióta átalakult az index, 10-ed annyi komment van? (és valószínűleg kattintás is).

@.Gordon Gekko.: A kérdésben az álla, hogy "A pénzt elveszted", az általad felvázolt helyzetben, meg a saját hülyesége miatt vesztette el.

@.Gordon Gekko.: :) nem éppen

@75. Vladys: Nyilván célja van ennek

Ki az a hülye, aki veszélyes helyre viszi kajakozni a gyerekeket?

Hogyan lehet helyeselni egy szerintem igazságtalan és jogsértő háborút?

Lassan már ideje lenne a lényegre több figyelmet fordítani.

(élősködő mentalitás, 9.5 milliós népcsoporthoz mérten ISZONYATOSAN TÚLMÉRETEZETT ÁLLAM, birka nép egyénjeinek képtelensége szembe nézni a gondokkal és megfogalmazni azokat)

(a narcisztikus pol-filozofálgatást gyakorlat-közelien kell szavakba önteni)

@Beri Svarc: ÉN nem töröltem -- most vagy elhiszed, vagy sem. Semmi bajom nem volt vele. Egy picinyke esély van, hogy véletlenül, amit azzal bizonyíthatok, ha visszakopizza, és természetesen nem nyúlok hozzá. Furcsa dolgok történnek mostanában.

@HaFr: Hogy világos legyek: soha nem törlök másfél éve, csak és kizárólag szándékos vitarombolás és szándékos, agresszív nyelvhasználat esetén.

A kérdések jók, gondolatban megválaszoltam én is, sokan meg ténylegesen, de szerintem a tanulsága az, hogy az ember nem tudhat teljesen önzetlen és "jó" lenni, vagy hosszú távon gondolkodni, bár megvan rá a hajlama, mert ha nem mindenki ugyanígy gondolkodik akkor saját magát szorítja háttérbe a jelenben, annak meg mi értelme. Egyébként szerintem voltunk már ilyen helyzetbe kényszerítve pl. a 300 Ftos népszavazással.

Manapság talán nem is az a politikai közösségünk legfontosabb problémája, hogy ki és mit válaszol a feltett kérdésekre, hanem az, hogy egyáltalán hajlandóak-e választ adni.
Dönteni persze mindenki dönt, ha ilyen szituációkba kerül, de a kérdések megfogalmazása és a rájuk adott - bármilyen - válasz, feltételezi, hogy fontosnak tartjuk döntéseink igazolását. A problémás döntések erkölcsi igazolásában pedig az az igényünk nyilatkozna meg, hogy "arcvesztés" nélkül állhassunk mások előtt.
No ennek az igénynek a kielégítése - vagyis az önbecsülés javának biztosítása - a többség szerint olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak és ezért nem is erkölcsös erőltetni.

Jellemző, hogy a kormányzat retorikájában szerepeltetett "önbecsülés kultúrája" az önbecsülés fentebb hivatkozott fogalma helyett annak igencsak eltorzított verzióját használja.

Bővebben:
www.polc.hu/konyv/lehetseges_e_a_politikai_kozosseg_igazsagos_ujraalkotasa/732835/

"Lehetőséged van. hogy egy rokonod közbenjárásra egy év munkanélküliség után megkapj egy jól fizető állást, noha nem ütöd meg a szakmai mércét -- elfogadod-e?"

Már maga a megközelítés hibás. Voltál már 1 évig munkanélküli? Ha igen, nem kérdeznél ilyen hülyeségeket.
Az meg már a korrupció oldala a dolognak, hogy egy ilyen kérdés egyáltalán felmerülhetett...

@maxval a gondolkodó birca: így van, és ez a világon mindenhol így van

talán néhány szdsz hívő lázálmaiban nem, de annak semmi köze a valósághoz

@wmiki:
Miért kevered ide az SZDSZ-t?
Van néhány hozzászóló, aki fenntartás nélkül elfogadja, sőt a világra terjeszti ki azt a szokást, hogy a rokonok "segítik egymást". Elvtelenül is.
Olyannyira, hogy azt hiszik, ez mindjárt a munkaerő (!)piac...
Súlyos, hamis következtetés ez, mert csak egyes helyeken, egyes személyekre igaz. Nem a piac ilyen, hanem a piacképtelenek balkáni stratégiája, a kontraszelekció apologetikája. (milyen rendes, aki segíti az övéit...). Normává tenni azt, ami rosszul működik, mert hatalmamban áll..
De kérdem én, mi van ha az a rokon, az a megsegítenivaló, nem vérrokon,vagy egy válással kilökődik a családból, úgymond távoli lesz? Mit szól a piac, ha haragosok lesztek? Haptákba áll?

@HaFr:
'soha nem törlök másfél éve, csak és kizárólag szándékos vitarombolás és szándékos, agresszív nyelvhasználat esetén.'

Ja.

Kedves HaFr!
'Mi' saját bőrünkön érezzük, milyen az, amikor mondvacsinált okokból szó nélkül kirekesztenek megsértődő bloggerek ...
Vitarombolás, agresszív nyelvhasználat nélkül.

Káröröm nincs bennünk, sőt kicsit sajnáljuk, hogy épp a média és a megszólalás-szabadság amúgy elkötelezett hívei találkoznak szembe magukkal így ;-)
De talán megértőbbek lesznek másokkal szemben ezután. (Vagy nem, de ez legalább biztos, mondaná fizikus lányocskám)

Szívesen követnénk hát véleményvezéri kolompodat tűzön-vízen át fanyar iróniánk csengettyűjével nyakunkban mi is, ha tehetnénk.
PS:
Tisztelt Béndek Péter!
Azzal a kérelemmel fordulunk hozzád, hogy szíveskedjél leponex kommentelőt tetszhalott állapotából reaktiválni!
rendíthetetlen barátsággal: nyolcbiteseid

@tamas11: az szdsz hitt ehhez hasonló lózungokban, aminek semmi köze a valósághoz

hadd kérdezzem meg, neked milyen rokonaid vannak?
ti nem segítitek egymást? inkább keresztbe tesztek a másiknak?
gratulálok hozzá.... :x

@wmiki:
Mi is lenne az SZDSZ-közeli lózung? Az hogy családiasan esélyesítik egymást az emberek, vagy az, hogy helytelen, vagy az, hogy nincs ilyen?!
Ami az én családomat/elveimet illeti,
ne manipulálj vele: mi is segítjük egymást, de próbáljuk tisztán látni, hogy miért van erre szükség, és elfogadható e még...
Viszont soha nem hisszük/írjuk, hogy ez a piac.
Valamint:
a városomban szükségem lenne segítságre, mert akik meggáltolták érvényesülésem esetenként, (és az ő Rokonukat préselték hatalomba), tudták, és elismerték, mi több, ki is mondták rátarmettségemet...
Erre is azt mondod, hogy "piac"? Persze, csak nem tudást vesznek-adnak, hanem stallumokat.

@Lexa56:
Az etika ősi kérdései - írod...
Igaz, csakhogy vannak ősi válaszaink is.
Precedensek a konkrét értelmezésekre, alkalmazásokra is, amint itt a levelezésben is: egyesek símán lenyomnák a torkodon, hogy aki kiváltsághoz jutott, (mert "rokona van", annak az eredendő joga egyszersmind, tehát élhet, sőt éljen vele, te pedig hidd el, hogy az élet rendjével van mindennapos randevúd.
Nem valami ő kis- és nagycsoportos ocsmánysággal. A teljesítményeket értékrendeket meg felejtsd el...

@tamas11: Hát igen. A kérdés mindig az, hogy a biológián, a túlélésen, a csoportérdeken (család,törzs, nemzetség, nemzet és még sorolhatnám) túl és fölül léteznek-e olyan elvek, értékek, amelyek értékesebbek ezeknél. az erre adott válasz dönt el mindent. Honnan származtatod magadat? Hová mész? Ki ítél fölötted? Egyáltalán van-e ítélet? van-e fölöttünk valaki, akinek joga van megítélni bennünket? tartozunk-e bárkinek felelősséggel magunkon kívül? és ha igen, kinek? Ezekre a kérdésekre nem logikus, hanem egzisztenciális választ ad az ember, és ha ad magár valamit, próbálja tartani is magát hozzá. Ez az, ami a polgárt, az "úriemebert", a hívőt, a gerinces embert megkülönbözteti azoktól az elvtelen politikusoktól, akiknek egyetlen céljuk a hatalom megszerezése és megtartása - bármilyen csomagolásban is próbálják meg becsomagolni ezt a pőre szándékot.