2015-ben a nemzeti össztermékünk 7-8%-a érkezik nyugati adófizetők támogatása nyomán megvalósuló beruházásokból és a külföldre szakadt magyarok hazautalásainak fogyasztásnövelő hatásából. Ezek híján a GDP-nk nem tudná eltartani a magyarokat, a maihoz képest jelentős mínuszban lenne. Más szóval, a rossz kormányzati gazdaságpolitika egyenes következményeként külföldön megtermelt jövedelmekre szorul az ország: kiszolgáltatottak vagyunk a külföldi kormányoknak. Ilyen körülmények között nem beszélhetünk szuverén nemzetről! Mindez az Orbán-kormány politikájának eredménye. Mivel beruházások nincsenek, a magyar munkaerő elvándorol, az oktatás és az egészségügy romokban, kizárólag a korrupció van felszálló ágban, a mostani kiszolgáltatottságunk szükségképpen és visszafordíthatatlanul csak fokozódni fog, legfeljebb az elköteleződésünk fordul keleti irányba, ahogy a paksi üzlet is mutatja.
Ebben az országban mindössze a miniszterelnök tekinthető szuverénnek, aki fékek és ellensúlyok nélkül igazgatja az országot. Világos összefüggés van Orbán személyes szuverenitásának folyamatos növekedése és az ország külső függetlenségének zuhanása között. A korrupció és a versenyképtelenség kiszolgáltatottá tesz az erősebb nemzeteknek -- Nyugaton és Keleten. Meg kell állítanunk ezt a rablókormányzást, mielőtt az ország népességének nagyobbik része teljesen elveszíti az életkedvét!
A szuverenitásunk visszaállítása csak sokkal jobb társadalom- és gazdaságpolitikával érhető el, ez viszont nem célja a mai rezsimnek, és nem is lenne képes rá. A szuverenitásunk visszaállítása csak az itthon megtermelt javak és a vásárlóerő párhuzamos növelésével érhető el, de ez nem érdeke a mai rezsimnek, amely a nemzetet szegénynek, bizalmatlannak és kiszolgáltatottnak akarja tudni, hogy könnyebben uralkodhasson rajta. Ezzel a kormánnyal Magyarország szuverenitása és versenyképessége folyamatosan csökkenni fog. Ezt a rezsimet legkésőbb 2018-ban el kell küldeni, nem engedhetünk meg magunknak, családunknak, az utódainknak még egy ilyen négy évet!