Egy hamarosan benyújtandó törvényjavaslat szerint egyetlen elektronikus kártya váltaná fel az adó- és tb-kártyát, a személyi igazolványt és akár a BKV/BKK bérletet. Ez egyfelől könnyebbséget jelent a polgárnak és az államnak, másfelől olyan mértékű adatkoncentrációhoz vezet, amely kiszolgáltatottá teszi az embereket az állammal és az esetleges visszaélőkkel szemben, írja a napi.hu.

A személyi adatok ilyen összekapcsolása egyetlen rendszerbe hallatlanul veszélyes, de a veszély nem fogja elérni a magyarok ingerküszöbét. A legtöbb érintett embernek nehéz lenne elmagyarázni, miért baj, ha egyszerre valósul meg, hogy 1. az államtól származik a jövedelme: ez ad neki munkát közfoglalkoztatóként, a magáncégeknek kiírt (korrupt) közbeszerzések kiírójaként és támogatások megítélőjeként, és ez biztosítja a nyugdíját, 2. ha állami bankokon vagy a bankfelügyeleten keresztül a költési szokásai is elérhetők, a magánélete nagy része nem magánélet többé, 3. ha az állam finanszírozza az egészségügyi ellátását és működteti az egészségügyi intézményeket, irányítja az oktatási és családtámogatás rendszerét, 4. ha az állami propagandán nő fel minden közéleti kérdésben és értékválasztásában, és immár 5. ha az állam minden személyes (adó-, egészségügyi, és közigazgatási természetű) mozgását egyetlen adatbázisban egyesítheti, monitorozhatja, és profilírozhatja (amellett, hogy adott esetben meg is figyelheti őt, az internethasználatát, a telefonját, és kompromittáló adatokat gyűjthet róla észrevétlenül, közvetlen titkosszolgálati módszerekkel is).

A legtöbb embernek nehéz lenne megmagyarázni, hogy a fenti tényekből milyen szorosan következik az a -- történetileg is megalapozott -- általános magyar érzés (inkább csak érzés, mint tudatos választás), hogy "jobb nem ugrálni". A legtöbb ember nem értékeli maga számára, hogy ami a fentiek szerint az életében zajlik, abból bizony szorosan következik a saját apolitikussága, a "nehogy még rosszabb legyen" attitűdje, a felsőbbség előtti meghajlása!

A magyar jog szerint is -- írja a TASZ a javaslat véleményezésében -- csak célhoz kötötten lehet a polgárokról adatot gyűjteni - ezt megteheti minden hivatal a saját területén -, ám a célhoz kötöttség már nem valósul meg, ha ezeket az adatbázisokat összekapcsolják. Az állampolgárok kiszolgáltatottsága ezáltal potenciálisan teljessé válik az állammal, és az azt üzemeltető nyilvánvaló személyes érdekekkel szemben, miközben az állampolgárok állam feletti kontrollja gyakorlatilag már nem létezik. Ezt pontosan érezzük, de nem tudatosítjuk magunkban, és mi mást, mint a demokráciával szembeni mélységes enerváltság elismerését látom abban, hogy nem is vállalkozunk  legalább részleges ellentámadásra az autonómiánk visszaszerzése érdekében.

Erre a szörnyszülött Leviatánra legtöbb állampolgár csak a vállát fogja megvonni. Azt mondja, van neki egyéb baja is annál, hogy ilyen távoli, érthetetlen dolgokkal foglalkozzék, és egyébként is így jó, praktikus, biztonságos, és talán olcsóbb is. De azt érzi, hogy úgy is reménytelen egy ilyen küzdelem. A helyzet minden szempontból elkeserítő. A kiszolgáltatottságunk és az irányíthatóságunk olyan mértéket ölt, amelyből nincs visszaút, és a demokrácia egyre inkább délibábbá válik.