Benne vagyok a 6 orában, de nem inkább egy 5 napos munkahét lenne jobb?
Négy műszakhoz viszont nem lenne elég ember mostanában.

Ez nem megy minden szektorban. Van ahol ehhez egyszerűen nincs elég munkavállaló - és ezt különféle okok következtében nem is lehet egykönnyen pótolni.

Itt van pl. a magyar miniszterelnöki munka: csak nem azt akarod, hogy állítsunk be még 3 Orbánt?!

Én rálicitálnék!:)
Ha a világjárvány más válságokkal kombinálódik és dagad egyre kezelhetetlenebb gazdasági-pénzügyi-politikai krízissé, akkor ennek az egyik kimenete a háború, mert ha a nemzetállamok frusztrálódnak, akkor a tapasztalat azt mutatja, hogy háborúval vezetik le a feszültséget. A másik kimenet egy új világrend kialakítása lesz, új szabályokkal és standardokkal - ami már nem is tűnik annyira utópisztikusnak, mint pár hónappal ezelőtt.
Amennyiben a koronavírus járvány az idősebb korosztályt tizedeli meg, úgy leginkább a nemzetállami bezárkózást támogatók (pl. a Brexit-hívők) létszáma csökkenhet érzékelhető módon és ezzel párhuzamosan egyre nőhet a választásra jogosultak közt a „Greta Thunberg generáció” részaránya, azoké, akik elutasítják a „Zárt hadiállam”-ot, amelynek kezdeménye Magyarországon épp március 13-án mutatta ki a foga fehérét, hiszen a magyar jobboldal egyik befolyásos személyisége a koronavírus-járvány kapcsán katonai cenzúra bevezetését követelte. A „Zárt hadiállam” nem a válság-megelőző és megoldó képességéről ismerszik meg, hanem az események elhallgatásáról, elhazudásáról - így volt ez Közép-Európában az első és második világháborúban és Szovjetunióban, például Csernobil esetében.
Mivel a válságok következtében hitelüket vesztik a jelenlegi politikai és gazdasági „erőközpontok”, ezért nemcsak az Orbán rendszernek lesz idővel „kampec”, hanem a világ pénzügyi és civilizációs kereteinek is. Ha az emberiség nem követ el egy újabb világháború kirobbantásával öngyilkosságot, akkor ráébredhet arra, hogy az egységes és életet adó Bioszféránál nincs nagyobb kincse a Földön!
Ma „csak azok fújják a nacionalizmus meg a vallás nótáját, akik – félszükben – a legelszántabban próbálnak útjába állni a beköszöntő változásoknak. Félnek, mert sejtik, hogy velük magukkal együtt az általuk hirdetett világkép, hit, értékrend, identitás is a teljes feledésbe merül, és senki sem fogja megsiratni. Abban bízva, hogy megerősíthetik és tartósíthatják identitásukat, vészharangokat kongatnak, összezárják soraikat, és állandó hadiállapotra rendezkednek be.” (D. Cupitt: Eltűnt istenek nyomában, Kulturtrade, Bp. 1997 – 122.old.)
Az új világrend legfontosabb jellemzője remélhetően az erőforrásokkal való takarékosság és a munkával töltött idő minimálisra csökkentése lesz. Ez paradox módon egy hatalmas visszatérés lesz, igaz magasabb fokon, az emberiség több százezer éves ősi életmódjához, amelyről ezt írják: „Újabban az antropológusok megpróbálják megvizsgálni azt a kérdést is, milyen nehéz a gyűjtögető-vadászó életmód valójában? Csakugyan állandó robot-e az éhhalál szélén? A kanadai Richard Lee 18 hónapon keresztül vizsgálta a kung Szan (busman) törzset…a kungok étrendje általában húsból, mongongomagból és más növényi eredetű táplálékból áll. Ez a vegyes étrend a kungoknak 10 százalékal több kalóriát biztosít, minta az Egyesült Államok Élelmezésügyi Minisztériuma által ajánlott napi mennyiség, és 50 százalékkal több fehérjét. Mármost az étrend elemzésének első meglepő eredménye, hogy a szükséges kalória kétharmadát növényi eredetű táplálék biztosítja, s nem a hús, és ugyanígy a fehérjének is 60 százalékát. /…/ Az elemzés legmegdöbbentőbb adata azonban a teljes élelemmennyiség beszerzésére fordított erőfeszítés nagysága. A kungok átlagosan két és fél napot dolgoznak egy héten, s mert a munkanapjuk 6 órás, a heti munkaidő 15 óra. És mindezt olyan étrendért, amely jócskán meghaladja a nyugati szabványokat. Mi több a fiatalok általában húszéves korukban kezdenek el dolgozni, és hatvanéves koruk táján vonulnak nyugalomba. A fiataloknak van idejük arra, hogy játszanak és szórakozzanak, sőt bátorítják is őket, az időseket pedig megbecsülik tapasztalataikért és a környező világ ismeretéért. Amikor Lee a táborokat meglátogatta, feljegyezte, hogy hány „nyugalomba vonult” ember él a közösségben: kiderült, hogy a teljes népességnek körülbelül 10 százaléka. Ez az arány összemérhető az ipari világban megfigyelhetővel. /…/ A kungok tevékeny életüknek mintegy harmadát munkával, egy másik harmadát más táborokban élő rokonok és barátok látogatásával, a harmadik harmadát pedig látogatók fogadásával töltik./…/ A tekintélyes szabad idő óriási lehetőségeket nyit a „kultúra felépítésére”, ami a kungok esetében éneklést, rituális táncokat, és mesélést jelent.” Roger Lewin: Bevezetés a bőségbe, in: J. Cherfas, R. Lewin: Nem csak munkával és az ember, Gondolat Bp.1986 – 14-16.old.).
A robotizáció, az internet és a Mesterséges Intelligencia századában nyílván mindez nem „törzsi” szinten termelődik majd újra, de fontos észben tartani, hogy létezik egy ősi minta, amit fel lehet használni az új, „emberszabású” és közben a Bioszférát is megőrző paradigma kialakításánál!

@Magyaur: köszi, érdekes volt

@Célkereszt: én is 5 * 4 műszakban gondolkodtam, vagy az 5 * 6 (óra) valamelyik többszörösében

@Moin Moin: igen

Ez irodai, kreatív és menedzsment munkákra is vonatkozik?

@tele.phone: a leginkább -- a szalag mellett a hatékonyságvesztés (kényszerűen) kisebb, mint szellemi munkakörökben

@Magyaur:
Nem kell ilyen messze menni, hogy ilyen szinten szemünk elé kerüljön ez a valóság.
Dédpapa beszélget a dédunokájával:

- Jól vagy kisfiam?
- Igen, dolgozok, sokat naponta járok be autóval a munkahelyemre.
- Értem fiam. És minek neked a munkahely?
- Azét, hogy pénzt kapjak, és meg tudjam tankolni az autót, és hogy be tudjak menni a munkahelyemre.
- Értem fiam, és mondd, te normális vagy?

Dédpapa, meg nagypapa, meg sok apa is úgy élt, hogy többet adott vissza a természetnek a munkája által, mint amit a természetből kivett. Ezt nevezte munkának, ha már dolgozott, akkor általában úgy gondolkozott, hogy az amit tesz, az hetedíziglen is jó legyen - még az ükunokái is tudják élvezni -. A teljes paraszti gazdaság erre az ősi tudásra épült, hogy teljes harmóniában élünk a természettel. A lehető legkevesebbet dolgozzon, mivel ha a természet törvényeit ismerve cselekszik, a természet bőségben tartja.
Ilyen pl. a fokgazdálkodás - halászati módszer - vagy az, hogy mikor hajtjuk ki a gulyát az erdőbe, és mikor a
legelőre.
A fokgazdálkodás roppant egyszerű volt. Amikor kiöntött a folyó az ártérbe, nagy halak kiúsztak az ártérbe, mert melegebb volt a víz. Ezt a halász tudta, és amikor a halak leívtak igyekeztek volna vissza a folyóba. Ekkor jött a halász, és nagylukú hálóval lezárta a beúszási pontokat /fokokat/ a szaporulat át tudott úszni a nagylukú hálón, de nagyhal nem. Így a nagy halat szekerekre rakta a halász, és eladta a falvakban, ahol zsírban, vagy ecetben tartósította a nép a lesütött halat.
Mit tett ezzel a halász? Azt tette, hogy kifogta a nagyhalat a fokoknál, így a nagy hal nem tudta megenni a szaporulatot, több hal lett a folyóban ezzel a halászati móddal.
Persze budiba szart, és ha megtelt a budi, akkor vagy kihordta trágyát a földekre, és az a föld neki termett, vagy ha úgy gondolta, akkor arrébb rakta a budit, és a megtelt gödör fölé ültetett egy gyümölcsfát.
Mindenben így működött egy paraszti gazdaság, még a 70-es években is.
Egy igazi paraszti gazdaságban nem kell megszakadni, ma sem. Napi 2-3 óra munka elég, nem kell több, soha nem is kellett, mivel ez a természeti törvény.

A falu látta el árúval a közeli várost, ma egy városnak nincs közvetlen kapcsolata a faluval, sajnos, ezért eszik a város szemetet, és az mind külföldi szar.

Ez fog visszajönni, már itt is van. A magyarok nagyon gazdagok. Minden magyarnak van lehetősége arra, hogyha akar, kertészkedjen egy kicsit, és magának megtermelje a kaját. Értékesebb lesz ez a tudás, mint bármi más. Egy városi nagyon komoly gondban lesz, amikor netán zabálni akar valamit 5-7 év távlatában. Ha nem visz neki a multi szemetet, akkor nem tud zabálni, ez már nem az 50-es évek, hogy a falu ellátja a városit. Vagy lesz a polcon cucc, vagy nem.

A kérdés az hogy ezt az átmenetet milyen jellegű pénzrendszer fogja támogatni. Egyfajta Gesell féle pénzrendszer lesz a jellemző, vagy inkább visszatérünk a kora középkor megoldása felé, ahol a lokális pénzek domináltak, vagy netán mindenre külön pénz lesz? lesz kupi pénz, húspénz, kávéházi pénz, bor pénz, és még sorolhatnám.

Egy gond van ezzel. Nincs benne lóvé, egyszerűen nem kompatibilis a pénzrendszerrel, mivel ez megfizethetetlen.

@HaFr: Akkor ezzel szembemegy a világ. Az elmúlt évtizedekben a white collar munkák felső rétegében az lett az igazi státuszszimbólum, hogy "I'm busy". Amúgy egyetértek.

@tele.phone: Kurvanagy duma, hogy leplezzék a semmittevést :). Minél magasabban van a delikvens, annál többet nem tehet, annál jobban nem dolgozhat, azaz teheti a semmit, de azt nagyon. Ettől függetlenül a szervezet leír valami hatékonyságot, ami nem az egyén tudásától függ. Egyszerűen ha nem lenne ott az ember, senki nem venné észre, hogy nincs ott. :)

@Magyaur: @lecsós: Illúziókban éltek. A történelem tele van példákkal, amikor az ember leharcolta a környezetét, és ez a társadalom összeomlásához vezetett. Egy tipikus mintázat az erdőírtás, mezőgazdasági termelés, népességnövekedés, talajerózió, majd amikor ezt már nem lehet újabb erdőírtással fenntartani (mert elfogynak az erdők), akkor népességcsökkenés, háború, társadalmi összeomlás, tartós környezeti kár. Húsvét sziget, bizonyos szigetek Polinéziában, grönlandi vikingek, bizonyos észak-amerikai indián társadalmak, Maya kultúra, stb. De a ruandai népirtás is a mezőgazdaság/népességrobbanás fenntarthatatlanságára vezethető vissza jórészt. Az őseink se értették pontosan, hogy mikor melyik hely törékeny környezeti szempontból.

Aztán vannak olyan helyek, ahol "csak" visszafordíthatlan erdő- és talajpusztulást okozott a hagyományos mezőgazdaság (Mezopotámia, Izland, stb.). Ahol az ember megjelent az elmúlt 50 ezer évben, kihalt a megafauna, és akkor, amikor az ember megjelent, nem most, a modern időkben.

A halászó-vadászó-gyűjtögető törzsek meg lehet, hogy összességében kevesebbet dolgoztak, de cserébe rettentő sokat háborúztak egymással - megfelelő társadalmi szerződés hiányában.

@lecsós: Nyilván van ez a jelenség is, de nem írja teljesen felül, amit mondtam. Jogászok, bizonyos tanácsadók, szakértők, vezetők simán többet dolgoznak, mint 6 óra. Persze az állítás az, hogy ez nem hatékony. De az igazság az, hogy egy erős kontraszelekció van. Vannak, akik tudnak többet dolgozni, és belőlük lesznek a high flyerek. Egyre inkább olyan a világ, hogy a jövedelmi eliten belül kőkemény verseny megy, a másik, lentebbi oldalon meg, ha tényleg bejön az AI/robotizácio/stb, egyre nagyobb rétegek alól csusszan ki a szőnyeg, most már white collar részben is. Őket kell/lehet(?) majd pacifikálni a munkaidő rövidítésével, és valamilyen más, értelmes elfoglaltság találásával.

@tele.phone:
kis-magyarországhoz képest leginkább budapest van túlnépesedve, nem?

@lecsós:

"amikor netán zabálni akar valamit 5-7 év távlatában"

5 évvel ezelőtt is ezt bugyogtad.

@civisvarosi:

Mert Kondorné a saját zsebéből pénzelte a bukott nagydiákokat.

@tele.phone: Az, amit írsz, nem állja ki a valóság próbáját. Pl. itt van az Angol sziget, melynek az ős faunája a lombhullató őserdő, melyben dominál a tölgy. A derék angoloknak sikerült az 1700-as évek végére miden élő erdejüket kivágni, mivel akkora balfaszok voltak, hogy nem értettek ahhoz, hogy mi is az erdőgazdálkodás, nem volt fontos számukra. Az igen, hogy legyen hajó, hát lett. Meg kultúrsivatag táj. Ez a tény szépen végig is kísérte őket a történelmükön, mivel tele voltak éhínségekkel, járványokkal.
Általában azokra a kultúrákra igaz az, hogy képes elpusztítani önmagát, amelyek elkezdenek városokat építeni, és bekeríteni területeket, hogy ott majd megtermelik azt az élelmet, ami a városlakóknak kell. Nem igazán akar hatékonyan működni ma sem. A nyugati ember nagyon komolyan eltávolodott a saját környezetétől, és azt gondolja, hogy képes teljes életet élni úgy, hogy nincs kapcsolata a környezetével. Ez sem működik.
van egy másfajta kultúra is a világon, ez meg ősibb, mint az egyiptomi, ezt már az ókorban lejátszották, és deklarálták. Ez meg a szkíta műveltség, melyben elég sok nép beletartozik. Ezek a népek törekednek arra, hogy egyensúlyban éljenek a környezetükkel. Tehát mi határozza meg a létét egy közösségnek? Az, hogy miben hisz, továbbá ez a hit hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy az adott nép hogyan viszonyul a környezetéhez. Most úgy néz ki, hogy el fogjuk pusztítani az életfeltételeinket, és ez nem lokális hatású lesz, hanem globális lesz, és relatíve gyors, olyan 2050-re már komolyan látni fogjuk a hatást.
Tehát mivel a mai fogyasztó nem tud egyensúlyt teremteni a környezetével, ezért ez a fogyasztásii kultúra, ami most van, halálra van ítélve, ezért vagyunk egy paradigmaváltás elején. A régi már nem működik, az új még nem létezik.

Nem látok versenyt a vezetők között, az általik vezetett rendszer leképez valami működési faktort, és ebből szedik ki a lóvét. Amit látok, az nem más, mint a rendszereket néha-néha átszervezik, hogy lehessen igazolni azt, hogy a "szervezet kurvára dolgozik", ámbátor feleslegesen, mivel a rendszer gerince, váza, az nem változik, nem változhat, mivel ez a felépítés adja a profittermelés gerincét a megfelelő helyre. Ez látszat verseny, semmi más.
Persze, balfaszok vannak fent, jó katonák, nem kell oda más, ha így gondolod a kontraszelekciót, akkor az van, 30 éve az van.
Egyre erősödik ez a hatás, és sok tudás keveredik körön kívülre, a rendszeren belül meg nem kell melózni, csak imitálni a munkát, de azt nagyon. - Már meg sem tudják fogalmazni azt ezeken a rendszerekben, hogy mi is a hatékony munka.
Ezért van válságban komplexen a kapitalizmus, a fogyasztó nem tud fogyasztani, nem hisz a rendszer működésében. Mi lesz ha jön az AI, meg a robotizáció?
Semmi. Ki kell találni azt, hogy mit tegyen az ember, akinek nagyon sok szabadideje lesz, ennyi ez. Szabadidő= jobb minőségű élet. :)

@neoteny: A szart eszi a városi, csak a csomagolás változott, meg az, hogy ki szállítja a szart de a szar az szar maradt :)

@lecsós:

"A szart eszi a városi"

Mert elhagyta a jobbágyfalu nehéz, de értékes életét, ahol csak a kisunoka Túró Rudijáért vesznek hűtőt, egyébként a kútba eresztik le a görögdinnyét amikor szezonja van.

@lecsós: Valahogy mindig megbánom, ha ide írok. Te csak írsz, de nem olvasol. Az angol példád nem mond ellent annak, amit írtam. Az, hogy mikor fenntartható egy társadalom, többfaktoros kérdés, nyilván. Jared Diamon például egy könyvében (Collapse) öt tényezőt nevez meg: környezeti törékenység, klímaváltozás, kereskedelem, ellenséges külső hatások és társadalmi berendezkedés/értékek. A példákat, amiket írtam (és még többet is) ezek alapján elemzi. Különböző helyeken, különböző kombinációk lépnek fel. Tehát elveti a környezeti determinizmus dogmáját, de a környezeti adottság nyilván egy nagyon fontos tényező. Érdekes példa: Izland a vikingek betelepülésekor nagyon gazdag élővilágúnak tűnt, de villámgyorsan kiderült, hogy ez csak az évezredes elzártságának volt köszönhető, és amint elkezdték irtani a fákat, gyorsan erodálódott a talaj. Valójában az erdők regenerálódó képessége sokkal lassabb volt, mint amihez Európában hozzá lehetett szokni, és amikorra ez tudatosult, már késő volt. De Európa világviszonylatban kevésbé törékeny környezetű, és ez lényegében "szerencse". Ez is volt egy oka, hogy a történelem során fokozatosan ide tolódott a civilizációs fejlődés egyik legfontosabb gócpontja. (Ettől nem függetlenül a környezetmenedzsment is kialakult és hatott. A német erdőgazdaság-menedzsment jó példa. Mellesleg a Tokugawa Japán is.)

És ha már Jared Diamond, az 1997-es Guns, Germs, and Steel legalább akkora pop-science klasszikus, mint Harari Sapiense. Diamond arról ír, hogy a környezeti adottságok döntően befolyásolták, hogy melyik civilizáció ért el a másikhoz képest erősebb pozíciót. Például, hogy miért Európa hódította meg az amerikai indiánokat, és nem fordítva.

FYI. Fauna = állatvilág. Flóra = növényvilág. Megafauna = nagytestű, általában emlős állatok. Minden kontinensen pikpakk kiirtották őket a megjelenő emberek, általában többtízezer évvel ezelőtt. Ezt nem nevezném a természettel való teljes harmóniának. A mezőgazdaság környezeti hatásai meg... ...de inkább nem is írom. Olvass!

@lecsós: Verseny. Próbálj meg egy nemzetközi jogi cégnél napi 6 órát dolgozni. Nemhogy partner nem leszel, de egy hétnél tovább alkalmazott se. Aki ilyen környezetben előbbre akar lépdelni, annak hajtania kell.

@tele.phone:

"ezt nem nevezném a természettel való teljes harmóniának."

A természettel való teljes harmóniát nem is könnyű létrehozni. Kell hozzá pl. egy Greta Thunberg.

@tele.phone: Amit írsz, az egyfajta nézőpont, és néha érdemes lenne megváltoztatni a nézőpontot. Most úgy néz ki, hogy az indiánok, a szkíták, a buschmannok évezredes életfelfogása mégis csak nyerő volt, függetlenül attól, hogy az európai leigázta az amerikai kontinenst. Az indiánok úgy voltak vele, hogy a fehér ember egyszerűen hülye, mivel nem értették, hogy miért akarja megvenni a fehér ember a földet, amikor az mindenkié. Szóval igaza lett az öreg törzsfőnöknek, amikor azt mondta, hogy amikor a fehér ember lelövi az utolsó vadat, megmérgezi az utolsó folyót, akkor, és csakis akkor fog rájönni arra, hogy a pénzt nem lehet megenni. Lassan elérjük ezt a szintet. Olyan hogy német erdőgazdálkodás nincs, mivel olyan, hogy Németország nem létezett. Ami példaértékű volt az a Magyar Királyságban kialakult természetközeli kultúra, ezt vette át a fejlett nyugat. Pl. Nálunk természetes volt a vetésforgó használata, mióta világ a világ. Nyugat bizonyítottan innen vette át ezt. Nagyon nem tud a történettudomány békebeli éhinségekről itthon, nem úgy a fejlett nyugaton.
Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy érdemes egy-egy témát több nézőpontból megvizsgálni.
A mezőgazdaság akkor hatékony az egyes közösségek nézőpontjából, ha a használt termelési rendszer a lehető legkevesebb kemikáliát használja fel, továbbá el tudja tartani az adott közösséget úgy hogy változatos élelmiszert képes kibocsátani. Erről cikkez most a WHO, hogy sokkal nagyobb szerephez fog jutni a lokális, vagy helyi termelés. Innen nézve az ámerikai katükben termelt szemét nem versenyképes, mivel az előállított hamburgerhústól eléggé sok ember tud meghalni, mert nem lehet csíramentesen termelni, egyszerűen nem lehet, már nem, rendszerszinten. Akkor most mi a fejlett? Ezek a kérdések lesznek nagyon fontosak a közeljövőben.

Persze, tolja az ipart, a nemzetközi jogi cégnél a delikvens, hajrá, ezt választotta. A főnöke meg jobban ráér 3 szinttel feljebb. A kapitalizmus lényege az, hogy képes vagy-e rendszert alkotni, ami termeli neked a cash-flowt. /netoteny ennek a szakértője, meg a szabad piacnak, meg a "láthatatlan kéznek" :)/ Minél jobb rendszert uralsz, annál jobban ráérsz. Kb. ennyi, csak kis hazánkban a balfasz féltudású elit ezt nem rágta a köznép szájába 30 éve. most meg baj van, mert a rabszolga nem akar droidként melózni ingyen az ssc-ben.

@lecsós: Megint, ezek nem mondanak ellent annak az elemzési keretnek, amit említettem. Amit írsz, nem egy másik nézőpont, hanem csak egy leszűkítés. Lehet, hogy a magyarok találták ki a vetésforgót, de ez nem biztos, hogy működött volna Dél-Amerikában vagy Afrikában is. És nincs olyan, hogy "indián". Különböző törzsek, civilizációk voltak ott is, és nem egy közülük már az európaiak érkezése előtt összeomlott, mert környezeti szempontból fenntarthatlan volt a gazdálkodásuk.

A többiben nem ismételném magam, valószínűleg más szeletére látunk rá a világnak:) Egyébként az elit balfaszozása egyéni lélektani szempontból rendkívül kielégítő tud lenni, egészen addig amíg valódi döntési pozícióba nem kerülsz. Lehetsz akármilyen felkészült, sokkal könnyebb rossz döntést hozni, mint jót. De ezt nem a féltudásúak felmentéseképp mondom.

Egyébként a legtöbb ember leáll a tanulással, mondjuk valahol 30 és 40 között. És ez mindig is így volt. Ami változás az utóbbi évszázadokban, az a tudás egyre gyorsabb elavulása. Ezért az a kisebbség, aki folyamatosan tanul, egyre nagyobb versenyelőnyre tesz szert a többiekkel szemben. Ezek az emberek ténylegesen versenyeznek, és a kontraszelekció az, hogy csak az tud közéjük kerülni, aki hasonlóan folyamatosan tanul, aki "többet tud dolgozni, mint napi 6 óra".

@tele.phone:

"az a kisebbség, aki folyamatosan tanul, egyre nagyobb versenyelőnyre tesz szert a többiekkel szemben. Ezek az emberek ténylegesen versenyeznek, és a kontraszelekció az, hogy csak az tud közéjük kerülni, aki hasonlóan folyamatosan tanul, aki "többet tud dolgozni, mint napi 6 óra"."

Ld. még

en.wikipedia.org/wiki/Assortative_mating

@tele.phone: Mi a jó döntés? Ez itt a kérdés. Ha az ember döntési pozícióba kerül, és dönt, akkor vállalnia kell a döntésének a következményeit. Általában az emberek nem akarnak dönteni, mivel nem is akarják vállalni a döntéseiknek a következményeit, ilyen egyszerű ez. A "demokráciákban" általában aki döntési helyzetben van, általában nem vállalja a döntésének a következményeit, mert így van kitalálva a rendszer. - nem én döntöttem vazzeg, én csak a bizottság tagja vagyok, ez egy bizottsági döntés volt :) - Ezért nem megy előre az EU, ezért van brexit, ezért néz ki úgy, hogy dilettáns balfékek vannak döntési pozícióban, és stagnálnak a rendszerek.

A módszerváltáskor egy dilettáns, féltudású elit volt ott, aki lement kutyába, és benyalt a meleg szarig a nyugatnak, mivel 40 évig azt hallotta, hogy merjünk kicsik lenni. Ezt mondja egy mostani 17 éves, hogy nagypapi eltolta.

Sokféle verseny van, az emberek sokfelé versenyeznek, és sokfelé össze is fognak. A kérdés az, hogy érdemes-e versenybe szállni, és ha igen, mi az oka. Amit tapasztalok az ilyen szervezeteknél, az az, hogy az egyes pozíciókban ami versenynek néz ki, az nem más, mint egyfelé seggnyalás, a másik felé meg segg rúgás, pozícióvédelem, és helyezkedés szempontjait figyelembe véve.
Ez nem verseny, hanem balfaszság. Ez a történet nem függ össze az egyéni érdeklődéssel, és az egyén tanulási képességeivel.
Mi a tudás? Egy átlag UK béli fiatal nagyságrendekkel kevesebb tudással rendelkezik, mint egy lengyel, magyar, blogár, vagy észt, horvát, vagy szerb. Ezért lett a brexit. Mivel nem tudták azt megfejteni a külvárosban, hogy a lengyel fiatal odamegy, és azonnal munkába áll, 3 év múlva meg szállítási vállalkozása van netán. Ma sem értik. Itt tartunk.

@tele.phone:

Itt egy rövid természetfilm ami gyönyörű lassított makró felvételekkel és nyugtató zenével mutatja meg a természet teljes harmóniáját:

youtu.be/q2K3v29zeOM

@lecsós:

"A módszerváltáskor"

Mindezeket Széky János sokkal jobban megírta, mint te.

@lecsós: Igen, a döntés felelősséggel jár. Visszamenőlegesen persze mindig könnyebb látni a hibák lényegét, de ebből nem következik, hogy te, ott, akkor jobban csináltad volna. Egy 17 évesnek rettentő kényelmes az öregebbeket hibáztatnia, csakhogy aztán hamar 47 lesz belőle is...

Amit a pozícióharcokról írsz, azt én is így látom, annyit tennék hozzá, hogy ez is a verseny része. Ezt hívhatjuk akár networkölésnek is, a lényeg, hogy ennek is van egy knowhow-ja, és van, aki elsajátítja, és van, aki nem. Az utóbbiak aztán megkeseredetten anyáznak. ...és tudom, tudom, Magyarországon minden más, minden kicsit/nagyon savanyúbb, minden kicsit rosszabbul meg nem úgy működik, ahogy kellene, stb. stb.

Az egyik népszerű magyar népmese az, hogy van a tehetséges, okos, de nem nyaló/rúgó ember, aki sajnos nem viszi semmire, mert a tehetségtelen, buta, de jó összeköttetésekkel rendelkező semmirekellő kapja a lehetőségeket. Ez sajnos nem teljesen igaz, mert a helyzet ennél is nehezebb. Minél nyugatabbra mész, annál inkább az van, hogy két tehetséges és okos közül az lesz sikeres, aki ehhez még jól is networköl. Ez is része a meritokráciának (érdem alapú társadalomnak).

Az emberekkel való kölcsönösen hasznos kapcsolatok kialakításának, illetve a velük való hatékony együttműködésnek, és pláne az ilyen együttműködések és kapcsolódások szervezésének a képessége hihetetlen versenyelőny, a piac nagyon értékeli. Ez az a képesség, ami az elmúlt többezer évben soha nem értékelődött le, sőt egyre fontosabb lett. És mostantól ez csak mégjobban fokozódni fog.

Szerintem a k-európaiaknak ebben van némi kulturális/történelmi gyökerű lemaradása. Talán nem tragikus, és nem kijavíthatatlan, de önreflexió nélkül nem fog menni. Uff, kissé messzire kanyarodtam...

@tele.phone:

"kissé messzire kanyarodtam"

Nem: _ezek_ az igazán érdekes kérdések.

@tele.phone:
"Az emberekkel való kölcsönösen hasznos kapcsolatok kialakításának, illetve a velük való hatékony együttműködésnek, és pláne az ilyen együttműködések és kapcsolódások szervezésének a képessége hihetetlen versenyelőny, a piac nagyon értékeli."

ezt hívják, hogy politika. ebben teljesít viszonylag jól a fidesz, az ellenzéki pártokhoz és a nemzetközi jogi cégekhez képest.

@tele.phone:
Olvasd el amit írtam. Az emberek nem vállalják a felelősséget a tetteikért, ezt írtam, nem azt, hogy a döntések felelősséggel járnak. Az elit ott tényleg dilettáns módon viselkedett, ennyi ez. Ahogy mondod, egy kibaszott nagy színház az egész, ahol a szart is el lehet adni, akkor, ha valaki- ahogy írod te is - megtanulta ezt a seggnyalási trükköt. Persze, egyszer eljön az igazság pillanata, és teríteni kell a lapokat, de akkor nem biztos, hogy írják a csekket. :) :) Tehát nem ért, ha van valós rendszer a pofázás mögött. Ezzel szívnak most a fejlett nyugaton a tanácsadó cégek, köllene egy business modell, amikor is kedves delikvens elhiszi, hogy a tanács, projekt, stb. ér netán hatjegyű számot az árcédulán, meg kezdik pedzeni az ügyfelek, hogy miért ennyi, meg annyi az óradíj. Változik a világ, eléggé rendesen.

Az, hogy valaki tud segget nyalni, az nem érdem. Az a baj, hogy kis hazánkban ez most már a harmadik generáció óta töretlen tudattal megy, és mivel ez így van, a harmadik generáció el is hiszi magáról, hogy mekkora fasza business man, pedig ez roppantul nincs így. na most ez UK-ban, vagy Deutschlandban kicsit más. Ott a papa, vagy a lord ad arra, hogy kedves gyermeke ne legyen teljesen hülye a társasági élethez sem, és netán bedugja valahová a kedves kis gyereket, ahol nem zavar sok vizet, megvan a lóvé, és sorolhatnám.
Hazánkban le vagyunk maradva két brossurával, mivel itt még a kocsikból, és kiszesekből átvedlett elit, és annak gyerekei, és netán unokái hiszik azt magukról, hogy márpedig ők az elit. Ez is halott téma, most ahogy fogy a tudás, eléggé szembeötlő lesz ez a történet, mivel belülről rohadnak a rendszerek.
Tehát ezek komcsi tudattal élnek, és zsigerileg félnek, a nyugat nem ismeri el őket egyenrangú félnek, ettől meg még frusztráltabbak, pedig lóvé az van. Tehát ez álelit. A kérdés az, hogy mi lesz ennek a vége. Nyomhatod azt, hogy mi van nyugaton, nincs ezzel semmi gond. nekem azt mondta egy jó barát, hogy hiába veszel egy birtokot 12 milláért Surreyben, attól még nem leszel lord, hiába a szomszédod az.
Ez ugyanúgy van itthon is.
Az internet korában rendszert, és kapcsolatot építeni egyszerűbben lehet, mint bármilyen más korban. Na most a nagy rendszereket uraló elit fosik is, mivel most már elég 1-3 év, hogy egy ember megkeresse az első 1 millió dollárját. Itt tartunk, hogy roppant egyszerűvé vált hatékony rendszereket tervezni, és fenntartani. Még nagyobb lett a látszólagos verseny.
most mi történik? Az pl. hogy Lengyelország nem hiszi el azt, hogy ne lennének értékei, vagy hogy megint merjen Ő is kicsi lenni. Pl. Wroclaw sokkal szebb, és élhetőbb hely, mint néhány francia, vagy angol város. Vannak arrafelé alap melóhelyek az ssc-ben havi 5000 eur nettóért, ahol sokat melózni nem kell. Hagyjuk már ezt, hogy a fejlett nyugat az mekkora előnyben van, ez már gyerekkoromban sem volt így. Uk-ban teljesen természetes az, hogy a falból a net telefonon jön :) :) :)

@civisvarosi:

"ezt hívják, hogy politika."

Sátánfajzat-duma.

A politika a hatalmasok preferenciáinak érvényesítése 'törvényes' erőszakkal.

@lecsós:

"Az, hogy valaki tud segget nyalni, az nem érdem."

De ha működik, akkor nehéz lebeszélni róla a gyakorlóit.

@neoteny:
Ja, ezt szívtuk be, ebből lett a szadesz, a maszop, meg a fidesz, meg a maagyarfórum, meg a ruszkik haza, meg a dzsobbik. Oszt még lehet hogy előttünk van még egy 30 év?

@lecsós:

"Oszt még lehet hogy előttünk van még egy 30 év?"

Ha működik a seggnyalás, akkor lesz az még soxor 30 év is.

@lecsós: Túlságosan sarkítasz. Bizonyos értelemben árnyalatnyi különbségekről beszélünk a narratívában, bár elég valós következményekkel. Nem minden kapcsolatépítés seggnyalás (és persze nem minden seggnyalás kapcsolatépítés). Azzal, hogy a kettő között nem teszel különbséget, kiöntöd a csecsemőt a fürdővízzel.

Az emberek kapcsolódása és együttműködése trükkös dolog, sok múlik a bizalmon, és azt csak ritkán lehet goromba viselkedéssel megszerezni. Ami egy külső, pláne rosszindulatú szemlélőnek nyalás, az egy más nézetből bizalmi kapcsolat. Az igazán sikeres emberek sok hálózatban vesznek részt, és van, ahol több bizalmi kapcsolódást tudnak kialakítani, máshol meg kevesebbet.

A túlzott negativitás például tipikusan visszacsap a kapcsolatok fejlesztésében. Negatív kisugárzású emberrel sokkal nehezebb problémákat megoldani, pláne új lehetőségeket találni és kidolgozni. A negatív ember kevésbé tudja dicsérni a másikat, aki ettől szintén kevésbé érzi jól magát, és nem lesz motivált. Azok, akiknek már van tapasztalata jól működő társulásokban, és pláne a sikeres emberek, messziről megérzik a negatív embert - a pozitívat meg még messzebbről, és a pozitív embereket jobban előnyben részesítik, mert tudják, hogy velük könnyebb és jobb együttműködni.

Ráadásul a társadalmi normák is átalakulóban vannak, főleg Nyugaton, például abban a tekintetben, hogy mi számít bunkóságnak. Ha viszont ezekkel az emberekkel kereskedsz, akkor ezt figyelembe kell venned, és legtöbbször alkalmazkodnod is kell.

Ha ezekbe a játszmákba egy leegyszerűsített, negatív és itélkező modellel a fejedben mész bele ("mindenki balfasz"), az nem a legjobb recept a sikerre. Az igazi network guruk már-már gondolat-, de legalábbis érzelemolvasók, akik kilóméterekről kiszagolják, ha szar van a palacsintában.

Tehát nem egy Kelet-Nyugat antagonisztikus szembenállásról van szó (bár nyilván vannak komoly érdekellentétek is), hanem bizonyos helyzetekben a hozzáállás milyenségéről. És abban egyetértek, hogy nem a merjünk-kicsik-lenni felé kell lépni, hanem pont ellenkezőleg, a határozott érdekérvényesítés irányába. Egyébként ez már zajlik is.

Döntések, felelősség. Igen, olvastam, amit írtál. Egy csomó ember, aki eljut a döntési pozícióig, megretten, és elkezd hazudozni, tagadni, pont azért, mert érzi a felelősséget, de nem akarja vállalni. És nyilván szociopatákból sincs hiány. De akkor is van felelősség a döntéseimből következően, ha azt nem vállalom.

@tele.phone: Maximálisan egyetértek a látleleteddel.Igen sarkítottam a véleményem, azért, hogy egy jó vitát generáljak, és úgy gondolom, hogy egy nagyon jó vita kerekedik belőle, aminek nagyon örülök.
Ahogy írod, nem minden kapocslatépítés seggnyalás, és fordítva. A legnagyobb gondom ezzel van, hogy nem készíti fel az iskolarendszer egyik szintje sem arra, hogy hogyan is kell bizalmi kapcsolatokat felépíteni, és fenntartani. Arról meg ne is beszéljünk, hogy az iskolarendszer hogyan ássa alá kis hazánkban az ember önbecsülését, és ezért az átlagember nagyon kifejlett cinizmussal fordul arccal az élet felé, ebből egy elég kemény negatív alapállás következik, ami megágyaz az irigységnek. Tehát felkel reggel az átlagember, aki fél, cinikus, és általában negatív, minimális mosollyal.
Persze, ahogy te is írod, ezzel az attitűddel nagyon nem lehet mit kezdeni nyugaton, és főleg nem, ha kereskedelemről van szó.
Na most aki ezt megtapasztalta, hogy mit jelent egy olyan közegben érvényesülni, ahol a közeg támogatja azt, hogy pozitívan állj az élethez, az nagyon nem tud mit kezdeni az olyan közeggel, ami arra megy rá hogy "á, úgyse tudja megcsinálni ez a balfasz". Ez az átlag, menj be pl. egy bankba, vagy egy hivatalba az ötleteddel, nulla hátszéllel. Innen mondom neked, hogy nem fogod megkapni az alap service-t, egyszerűen ebben szocializálódott a nép. Úgy gondolom, mivel balfaszok, szegények - európai mértékkel mérve - és bizalmatlanok vagyunk, és fosunk minden újtól, ezért nem létezik fejlődés az emberi kapcsolatok terén, sem az tényleges üzleti kommunikáció terén. Emiatt nem valósulnak meg az innovációk, ez meg meglátásom szerint elérheti az ezermilliárdos nagyságrendet is. A mai álelitnek ehhez nagyon nincs meg a képzettsége, egyszerűen van egy balfasz arrogáns hozzáállás, - irigység - ami nem vezet sehová. Azt gondolom, hogy ez a gazdasági álelit -mivel lopta a tollait - alapállapotban fél. Ez meg alapból negatív kisugárzást szül, erre jöhet bármekkora széles mosoly, ez nem lesz átütő siker, ahogy te is írod. Itthon ez az általános, legyen 18 éves az a vállalkozó, vagy 69 éves.
Azért mondom azt, hogy 1989-ben ki kellett volna baszni minden tanárt, mindenhonnan Ezt meglépték az észtek, és a litvánok is, más 30 évük volt. Nem szabadott volna hagyni, hogy komcsi beidegződéssel neveljenek emberek nebulókat a zsír új demokráciába. Lehet hogy lett volna 2-3 év, amikor nem lett volna elég tanár, de mára lehet hogy lenne olyan, hogy polgár, aki szabadon mer gondolkodni. Az ilyen ritka mint a fehér holló.
Meglátásod szerint mit lehet ezzel tenni?
Amit látok, mostani kkv vezérek azt gondolják, hogy mindent tudnak, náluk a bölcsek köve- tisztelet a kevés kivételnek. A második - harmadik generáció meg általában arrogáns, akaratos, és türelmetlen. Ebből már most gondok vannak.
Amit érzékelek, az az, hogy a kkv-k 70-80%-a komoly vezetési, és utódlási válságban van. Ez azt jelenti, hogy kb. egy millió embernek van veszélyben a melóhelye olyan 1-4 éves távlatban. - Németországban is ilyen drámai a helyzet -

@lecsós:

"Németországban is ilyen drámai a helyzet"

De a németországi drámai helyzetet nem a _magyar_ álelit dúlása okozza.

@lecsós:A szart sokkal inkább a falusi eszi. Mert a sajátját megtermelte és nem dobja ki, csak mert már régen lejárt az elméleti szavatossága, mondjuk a legyártott húsz kiló kolbásznak. Kicsit tökszáraz, kicsit már nem a legjobb ízű, legfeljebb alaposan megsüti, de ki nem dobja.

Én miden nap veszek frisset ha akarok, akár a legjobból.

Az itt látott hozzászólások voltak a legértelmesebbek, amiket az utóbbi 2-3 évben olvastam blogbejegyzés alatt. Köszi mindenkinek.

@ebella: Felétek biztos így volt, ahogy írod :) :)
Az élelmiszeripar arra törekszik, hogy a legjobb terméket adja az értékesítési csatornára, kb. ennyi. :) Magyarul eszed a szart, csak kicsit szebb csomagolásban :)

@jó az arab gyerekeknek mert homokozhatnak: grazie

Teljesen mind1, h egy mogyoró papíron heti 30 órát dolgozik nagy hatékonysággal, vagy 40-et sokkal kisebb hatékonysággal, ha valójában 45-55 órát "dolgozik" - azaz van bent a munkahelyén - kb zéró hatékonysággal a leterheltség miatt, csak mert a főnöke ezt várja el kötelező jelleggel és akár a jelenléti ívet is kijavíttatja a munkaügyis Micikével, ha esetleg a dolgozó be merné írni a tényleges óraszámot.

Az, h a dánoknál/svédeknél működött a heti 30 óra munkaidős modell, több összetevő eredménye, és annak csak kis része a munkaerő tényleges munkabírása.

@lecsós: Nem mintha annyira tudnék válaszokat, de azért itt van két dolog arról, hogyan változhatna a társas kultúra egy hatékonyabban együttműködő irányba. Teljesen laikus vagyok, szóval általános lózungoknál ne várj sokkal többet...

Ha jól értem a kutatásokat, az ember életét döntően meghatározó formatálás már nagyon korán, legkésőbb óvodás korig megtörténik. Nyilván rengeteget számít a családi háttér, az, hogy kibe mennyit és hogyan tesznek bele a szülei ezekben a korai években. A társas attitűdök nagyon erősen formálódnak itt, és összességében azt mondják, hogy nagyon nagy, lényegében behozhatatlan lemaradásokat lehet ebben a korszakban beszerezni.

Magyar viszonylatban talán azt lehet mondani, hogy bizonyos értelemben túl individualisztikusak vagyunk, nem tudunk rendesen együttműködni, max családi szinten. Sok nyugati társadalomban a gyerekek sokkal korábban ki vannak már téve a társas kapcsolatoknak. Sokan jeleznek vissza, hogy a külföldi közegben már a kicsi gyerekek is többet vannak együtt, és barátságosabb, elfogadóbb légkörben szocializálódnak, illetve szocializálják egymást. Itt a hangsúly azon van, hogy a gyereknek természetes, hogy idegen gyerekekkel is játszik, kommunikál, ahelyett, hogy lefagyna, ha bárki olyannal találkozik, aki a szűken vett családján kívül van. Ki kell tudni venni a stresszt a nyilvános szereplésből is, az ilyen helyzetek barátságos és biztonságos gyakoroltatásával, illetve a helyzetek, leghetőségek megteremtésével.

Itt meg lehet még említeni azt, hogy hány éves koráig van egy gyerek otthon "egyedül", és megvan-e a megfelelő bölcsödei hálózat, rugalmas munkaidő-lehetőség az anyáknak, apai bevonódás, és akár apai gyerekszabadság is. Ez már részben a társadalom egészének az attitűdjét is bevonja/feltételezi, aminek az alakítására kormánynak is vannak eszközei, és ez is fontos. Illetve még azt is lehet mondani, hogy nagyon sok múlik a szülők más szülőkkel való kapcsolatán - ez nyilván szintén egy attitűd kérdése, a lényeg a közösség a szülők között, a gyerekeken keresztüli agresszív proxy-versenyháború helyett.

A másik dolog, hogy ezek a dolgok idővel alakulnak. Sok embernek, sokáig kell szűrnie a valóságot a maga szitájával. Lényegében tyúk-tojás problémáról van szó, amit az ország nyitottságával lehet oldani. Effektív nyelvtanítás, külföldi cserediák-programok, és a tananyagok nyitottságra, kreativitásra célzásáról is lehetne még közhelyeket puffogtatni.

@tele.phone: Nagyon érdekes az, amit írsz a gyermekek korai fejlődési szakaszáról - óvodás kor -. Van egy generáció, aki nagyon speciális nevelést kapott ott a módszerváltás előtt, a nagy magyar tó mellett. Ott a falvakban télen laktak mondjuk 800-am, de áprilistól augusztusig mondjuk a faluban laktak olyan 10 000- 15 000-en. Akkori gyerekek úgy nőttek fel, hogy előbb kérte el 3 éves korában a homokozólapátot nyáron a homokozóban egy olasz gyerektől, és adta tovább a keletnémetnek, meg a nyugatnémetek, vagy az izraelinek.
Olyan 2-3 nyelven eldadogott minden gyerek, mivel ha nem kinézték volna a strandról. A nagyobbak meg azt mondták, hogy oda kell figyelni, hogy mit mond Gréta, vagy Hans, vagy Jovanni, mivel később fontos lesz. :) :)
Így nőttek fel, mivel a faluban a családokhoz az ibusz ugyanazt a családot küldte németország nyugati feléről 20 évig, a rokonok meg keleti feléből az országnak - miután lerázták netán az idegenvezetőt - a tudjuk ki volt, az telefonált néha felsőbb kapcsolatának /stasi/- ezekben a tó parti falvakban találkozott a család, és töltött el 3-4 hetet, nézelődve, beszélgetve, strandolva. Volt csárdázás, Budapest fahrt, meg Pusta fahrt busszal netán. de a strand volt jó cucc.
Na most sokan a tópartiak között így nőttek fel, és amikor megvolt a módszerváltás, akkor ellátogattak Németország nyugati felébe, kicsit körülnézni az ismerős családok meghívására. Na most ez felért egy gyermekkori MBA-val. Ezzel az iskolarendszer - maradék komcsi bagázs, akiket tanároknak hívtak - tisztelet a kevés kivételnek - nagyon nem tudott mit kezdeni, mivel próbálták volna lenyomni az embert még a módszerváltás után is jó pár évvel. Ezért mondom azt, hogy az összes tanárt ki kellett volna rúgni a módszerváltááskor 1989-ben.
Ezt a fajta nyitott életszemléletet máshol nagyon ritkán lehetett megkapni, talán a diplomata családok voltak ez alól kivételek. Na most az iskola mindent elkövetett azért, hogy a gyerek féljen, és nehogy képes legyen kihozni magából a maximumot, nem úgy a nyugati iskolarendszer, ott nem voltak balfaszok, nem is tudom miért :).
Eléggé sokan álltak ellen ennek a balfasz komcsi tempónak. :) A család képes volt arra, hogy az iskola balfasz hozzáállást az élethez maximálisan kompenzálja.
Na most ezek általában egyetemet, vagy főiskolát végeztek, és azonnal léptek is le, ahogy látszott az, hogy a nagypapák teljesen elkúrták. Élik világukat, mivel egy balfasz világot teremtettek a nagypapák. 30 évvel a módszerváltás után még mindig a komcsi tempó a divat, a nagy tó meg jelenleg sehol nincs attól a fejlettségi szinttől, ami ott, a 90-es évek közepéig megvolt.
Az van ma, hogy vannak 4-5 csillagos szállodák, és többi lófasz, erre nem lehet építeni egy regionális turizmust.

Most, 30 évvel a módszerváltás után egy átlagos magyar milliárdos nem beszél nyelvet, vagy nyelveket, cégében olyan eljárásrendeket használ, ami kb. 15-20 éve volt divat nyugaton. De képes egy Ferrarit venni, és hajót a nagy tavon. Erre mondja azt a ténylegesen gazdag nyugati, hogy fake rich, gazadag, gazdag, mert ja, de mégsem :)

Ez azért van, nem kellett odaadnia az olasz gyereknek a homokozólapátot 3 éves korában, a homokozóban, és nem volt ott vele még a kis keletnémet lány, a nyugatnémet ikerpár, az olasz srác, és az izraeli testvérpár. Talán itt a gond. :)
A kérdés az, hogy mi lesz a közeljövőben, mivel most van a hazai kkv rendszer egy bizonyos állapotban, amiből ki kellene hozni a maximumot, úgy, hogy a tulajdonosai totálisan bizalmatlanok, így kibaszott nehéz lesz, vagy nem lesz semmi. Most, a koronavírus nagyon komolyan leteszteli azt, hogy az emberek, cégek mennyire képesek összefogni valamilyen célrendszer mentén. Ez meg láthatóan nem megy. A németek ingyen lóvét adnak a cégeknek direktben, meg a bankrendszeren keresztül, hogy ne basszák ki az embereket. A bankok hitelfizetési moratóriumot hirdetnek, hogy se a cég, se a magánszemély ne szopja be a hitelét. Itthon mi van? A nagy balfasz semmi, szaros komcsi tempó mindenhol, a bankok nem hirdetnek önszántukból hitelfizetési moratóriumot, se nem tolja az állam az ingyen pénzt a gazdaságba vagy a magánszemélynek. Ilyen világot alkottunk maguknak, és sokan úgy gondolják, hogy ez így ebben a formában rendben van. Erre mondom azt, hogy az elit fél, negyedtudású, talán azzal sincs tisztában, hogy mit tehet meg, és mit nem. Mire bevezetnének valami mentőprogramot, vagy a német típusú helikopter lóvét, addigra már a legveszélyezettebb munkavállalók, és a legveszélyeztetettebb gazdasági szektorok már a levesbe mentek...

@tele.phone:
ugyan már. a magyar közélet elemi közelítéssel elég egyszerűen szerveződik. és nem szociálpszichológiai mese, különösen nem magas filozófia, hanem elemi biológia.

fideszes tipikusan az, ahol az akadémikus bölcselettel ellentétben nem bomlott fel a nagycsalád, hanem kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik. család, barátok, ismerősök fővárosokban, vidéken, és ez a kapcsolati hálózat átnyúlik a határon túlra eléri erdélyt.

jobbikos tipikusan az a vidéki fiatal, akinek nincs vagy gyenge a kapcsolata a fővárossal, különösen annak belső kerületeivel. momentumos ennek majdnem az ellenkezője. fővárosi, belvárosi fiatal. akinek nem sok fogalma van a magyar vidékről. és van az mszp-dk, amelyik döntően nyugíjasokból áll.

a kormánypártot nem nagyon kell egy ideológiai platformra hozni, mert őket elsődlegesen a biológia tartja össze. egy familiáris szaporodási közösséget alkotnak. az ellenzéket nem nagyon lehet egy pártpolitikai platformra hozni. ezért abból ilyenformán aligha lehet valós alternatíva legfeljebb csak önkormányzati keretek között vagy úgy sem.

aztán lehet mesélni hogy ez valamiféle szocalizációs probléma, oktatás, stb. a francokat. budapest különféle megszálló elitjeinek egy része nem vált magyarrá. ők azt szeretnék, hogy a világ keveredjen ővelük. de az úgy nem megy. nekik kellett elfogadni a kisebbségi létet, vagy elvegyülni a köznéppel. és helyette van az, hogy így a magyarok, úgy a magyarok.

@civisvarosi:

"a magyar közélet elemi közelítéssel elég egyszerűen szerveződik."

És te egy nagyon elemi sátánfajzat vagy (basic "spawn of Satan" model), így a te szerveződésedet még könnyebb felismerni.

@civisvarosi: Én nem a közéletről beszéltem, hanem a társas együttélésnek pont arról a szintjéről, ahol a "szociálpszichológiai mese" a valóság. Ezért az első három bekezdésed nem ellenérv. A többi meg a szokásos rettegésed mindentől és mindenkitől, aki nem olyan, mint te. Félsz, talán mert te is érzed, hogy nem az a valóság, amit mondasz. Erősen torzítanod kell, hogy fenntarthasd ezt az állapotod. Ki kellene lépned ebből a vagy-vagy gondolkodásból, mert ugyse tudod kiirtani az összes neked nem tetsző véleményt és politikai közösséget (megjegyzem, ez még a Fidesznek se sikerülne, sőt, szerintem tudják is, és ezért nem is akarják igazából). Mert ha nem, akkor csak továbbra is itt fogsz pörögni a saját mókuskerekedben - zilliónyi hozzaszólást iderakva pontosan ugyanazzal a tartalommal. Nem fognak eltűnni a neked nem tetsző emberek, velük együtt kell tudnod élni, és elvileg dolgozni is. Talán ez a kapcsolódási pont a fentebbi beszélgetéshez, és amint látod, szerintem még a te esetben se annyira közéleti kérdésről van szó, hanem lélektani, sőt szociálpszichológiai "meséről".

@lecsós: OK. Azért én a tanárokat nem rúgtam volna ki. Ők is csak a koruk szülöttei voltak, és nem tisztességtelenebbek, mint az ország átlaga. Plusz kire is lehetett volna lecserélni őket? Az egyetemi oktatásban, humántudományoknál, volt egy erősebb átmeneti probléma, ideológiai berögződöttségek és váltani nem akarás miatt. Ez a féltudású elit jelenségéhez erősen hozzáadott, azt rögzítette, erősítette. A közép- és általános iskolai részen inkább az általános társadalmi tanulási átmeneti nehézségek voltak a bukkanó.

@tele.phone:

"nem tisztességtelenebbek, mint az ország átlaga"

Ez egy feltételezés, nem egy demonstrált tény.

@tele.phone:
a magas filozófiánál az biológia erősebb. a fideszben a járási pártitkár is ezerszer jobban ismeri a magyar társadalmat, mint akármelyik szociálpszichológus az eltén, vagy a magyar tudományos akadémián. az lófasz. azért nyernek választást. ellenükben nyerték meg eddig legalábbis. a nyílt visszaélések ellenére.

@civisvarosi:

"a fideszben a járási pártitkár is ezerszer jobban ismeri a magyar társadalmat"

Igen, a sátánfajzatok ezért a 'tudásért' adták el a lelküket.

@neoteny:
azt nem állítom, hogy a járási párttitkár nem élhet vissza a hatalmával, hanem csak azt, hogy sokkal jobban ismeri a társadalom lélektanát, mint akármelyik főokos az eltén vagy az akadémián. ha az ő tudásuk valós lenne, akkor a fidesznek esélye nem lenne parlament közelébe kerülni. és ugyanezeket az embereket nem zavarta gyurcsány ámokfutása, vagy bokros lajosé, vagy a rendszerváltás és azok társadalmi hatása.

@tele.phone: Ebben nem hiszek. Újvilág jött, és ki kellett volna baszni minden tanárt, és oktatót az egyetemi szintig, kivétel nélkül. Volt pár nap abban az időben, amikor a kommunisták összepakoltak, de bementek az irodába dolgozni, mivel azt hitték, hogy jön majd a nagy fekete autó, mint az 50-es években. És eltelt pár nap, és csak nem jött a nagy fekete autó. Ezek meg elkezdtek dolgozni, mintha mi sem történt volna, és pár év múlva milliomosként láthattuk őket viszont. Mi lett volna? Semmi. Jöttek volna az egyetemisták, meg a főiskolások tanítani, és szevasz, ez lett volna. E helyett van az, hogy mindenki maradt a helyén, és a komcsi kari kisz titkár még most is tolja az ipart, ez van. Itt rendet kellett volna tenni. Mondom ezt azért, mert ezek a tanárok 30 éve tolják a komcsi tempót a gyerekek, és az egyetemisták, főiskolások agyába. Ez itt a baj. Ebből lett az hogy nagyon komoly, és fontos tudományágak tűntek el a semmibe, mivel mindent a nyugattól kellett átvenni, gondolok itt pl. az üzemgazdaságtanra. Nem vált el a szar a májtól, minden maradt a régiben, mivel a komcsi tempó uralkodott, ezért a 2000-es évek közepéig egyetemet végzettek kb. ugyanazt a komcsi balfaszságot kapták az egyetemen, mint 40 éve. Fingjuk nem volt - ha nem olyan családba születtek - hogy mire lehet büszkének lenni.
Az észtek, meg a litvánok kibasztak minden ruszki kollaboránst, mindenhonnan, mivel azt mondták, tiszta lapot, meg nemzetállamot akarnak, ami észt, meg litván.
Igaz ott nem volt egyszerű az élet, mivel sok észt, meg litván fiatal vette be magát az erdőbe, és vadászott a ruszki megszállókra a 70-es, és a 80-as években, nagyon sokan meg is haltak. Szóba nem jöhetett, hogy nem teszik meg, amit megtettek.
Itt meg maradt a langyos víz, ebből lett a gyurcsányi, meg a az zorbán, és a szégyen az, hogy e kettő közül lehet választani 30 évvel a módszerváltás után.
Ezt csinálták nagypapiék. A kérdés az, hogy most mi lesz ebből a történetből? A fidesz azt mondja, 2010-ig volt itt köztársaság, onnantól illiberális demokrácia van, oszt ennyi. Ezt tudták előadni nagypapiék eredményül. Meg azt, hogy eladták, megszüntették, bezáratták, átadták, stb minden nemzeti vagyont 89-94 között, erre rádobták a bokrost, meg a csomagját. Az a kérdésem, hogy mi az, amit nem basztak el? Közben minden tanár maradt a helyén. Ez nekem furcsa, a deutschok sem értik NRW-ben. Meg azt sem, hogy miért került a gyermektelen merkel, aki cuculista ideológián nevelkedett, a kancellári székbe, ezet NRW-ben, meg a Bajorországban nagyon nem értik.
Valahogy le kellene vedleni azonnal a komcsi tempót, minden szinten. És erre nincs még egyszer 30- 50 évünk, talán ha van 1-2, én nem tudom.

@lecsós:

"Itt rendet kellett volna tenni."

A komcsik is rendet tettek 1949-től (legalább) 1953-ig.

Rendtételre mindig van kereslet, kínálat is bőven, mégsem áll elő a rend.

@civisvarosi:

"sokkal jobban ismeri a társadalom lélektanát"

Igen, a sátánfajzatok ezért a 'tudásért' adták el a lelküket.

@civisvarosi: Basszus, te egyáltalán elolvasod, amire válaszolsz? Én igen, és ez alapján mondom, hogy teljesen más dologról beszélünk. Te a közéletről, politikáról, én meg a mindennapi élet társas kapcsolódásairól. Ehh, mindegy.

Ami a Fideszedet illeti, igen, a választások többszöri megnyeréséhez az kell, hogy jól ismerjék az országot, jobban, mint az ellenfelük. Már csak az a kérdés, hogy ehhez mit ad hozzá az, hogy te itt éveken keresztül ezt hajtogatod. Tartok tőle, hogy nem olyan sokat, mint hinnéd.

Illetlenül sokat posztolsz, és ez kontraproduktív (már a te szempontodból). Szerintem te nem egy főállású Fidesz propaganda-harcos vagy, hanem sokkal inkább egy felesleges ember.

@tele.phone:
ha a társas, társasági, társadalmi lélektanról fingja lenne az elte bölcsészkarán valakinek, akkor megnyerhetnék a választást. rátámad az orbán ők meg visszvágnak. a főokosok. csak fingjuk nincs.

@lecsós: Én kifejezetten az általános- és középiskolai tanárokról beszéltem. Kár ezt összemosni a gazdasági hatalomátmentéssel.

Igen, a magyar rendszerváltás úgy lett kitalálva, hogy békésen megy, és nincs nagy személyzeti változás. Ez arra a tévhitre alapozódott, hogy mi a tömb többi országához képest előbbre járunk, mert már kb. értjük, hogy kell csinálni a kapitalizmust, és hogy ezt a Kádár köpönyege alól előbújó reformszocialisták és demokratikus ellenzékiek meg is tudják valósítani. Röviden a valóságban féltudásúak teljes tudásúaknak képzelték és állították be magukat.

Ebbe "zavart be" az MDF győzelme, de aztán róluk villámgyorsan kiderült, hogy clueless kóklerek. Viszont ennek az lett a következménye, hogy a fenti tévhit a féltudásúakról mégjobban megerősödött, mind a közvéleményben, mind magukban a balliberálisokban. ==> '94, MSZP/SZDSZ, 2/3.

Így egy ciklussal eltolódott az, hogy kiderüljön, a féltudás az nem teljes. Ráadásul az MDF szerencsétlenkedése után ténylegesen jobbnak is tűnt fel. Valójában az akkori kultúr- és médiaháború zajában ezt nehéz is lett volna pontosan felmérni, és talán azért is, mert - ahogy te is írod - az egyetemi képzések nem gyártották a korszerű tudású fiatalokat, akik tömegesen beléphettek volna közéleti mesélésbe.

Szerintem az ország releváns többsége előtt nagyjából csak a féltudású cikk megjelenésekor, 2007-ben lett világos a balliberális oldal kompetenciahiánya, egész pontosan az, hogy nem értenek hozzá annyira, mint mondják. Csak duma volt. És ehhez képest már az első Orbán-kormány más színben tűnhetett fel utólag. ==> '10, Fidesz, 2/3.

Szóval, amint látod, nem feltétlenül mondunk nagyon mást. Csak azért írtam le, mert szertinem ez nem a szerencsétlen általános iskolai tanárok sara.

@civisvarosi: Alapvető szövegértési problémáid vannak.

@tele.phone:
a szociálpszichológia réges-régen elszakadt a természettől, a néphagyományoktól, a népszokásoktól, a népvallástól. az akadémikus bölcselet általában. ez az alapprobléma.

egy tipikus fidesz családi rendezvény. a napokban. gyógyult gólyákat szabadon engedik a hortobágyon.
haon.hu/wp-content/uploads/2020/03/+otf/1920w/p9r+pSCRAwUXacecegUjf05PVF9WRVJZX1NFQzeEoT02zhhWxg9YzvLioYazeYIFNnh2oJkqaC+bLDkNlonaJJtJRzk6RDwZcs__31Q==/MG1953-scaled.jpg
értik a társasági, társadalmi, társas lét alapját. a természet közeliséget.

@civisvarosi:

"a szociálpszichológia réges-régen elszakadt a természettől"

A természetes szociálpszichológia meg az Orbán-féle sátánfajzatok országlásához vezet.

@tele.phone: Ez kb. azt jelenti, hogy egy olyan paradigma alatt éljük az életünket, amely már akkor is egy hatalmas hazugság volt - szabadok lettünk, mivel kimentek ruszkik- szép új világ jön. Hát nem jött. Az akkori fiatalság megkapta a leckét gyerekként mondjuk. Oszt megkapta a balfasz politikusok miatt 2008-ban - ezért dobbantott egymillió ember a mai napig - Most, kb. 10 évre rá az utolsó sokk után jön egy még nagyobb sokk, amit a politikusok nem tudnak már kezelni, mivel úgy néz ki, hogy a gazdaság gerince 1-4 hét alatt már megroppant, embereket basznak ki, vállalkozások mennek tönkre, - mivel félnek meghozni az alapvető döntéseket , vagy ha igen, akkor már rég késő - Embereknek megtakarításuk nincs, bevételük sincs, de a számlákat fizetni kell.. Ez a legfaszább helyzet.

Erről ír a srác, eléggé szemléletesen:

concorde.blog.hu/2020/03/16/a_koronavirus_miatt_elszakadt_a_vilaggazdasag_achilles-inszalagja

Az osztrákoknál már elkezdte kirúgni a "számítógép" az embereket, szép lesz ez.

Ezt csak azért mondom, hogy a politikusok olyan sokkot kaptak, hogy fingjuk nincs mit kellene tenni, hogy megoldják ezt a képletet...

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagypapi generációját nem nullázták le a körülmények, . egy életmódváltást kaptak 1989-ben - a mai középkorúak, meg fiatalok meg olyan 10 évente kapnak a nyakukba valami szart.
Ezt át kellene látni, hogy ez nem természetes. A mostani koronavírus eléggé komoly következményekkel fog járni, mivel előre fogja hozni kicsit a paradigmaváltást.
Annál az egyszerű ténynél fogva - ha nem lesz semmilyen törvény, hogy megfékezze az emberek,, és a cégek lenullázódását- hogy az emberek önhibájukon kívül nem fogják tudni teljesíteni fizetési kötelezettségeiket, mivel karanténban kell lenniük, nem melózhatnak -
A középkorban a király azonnal intézkedést hozott, hogy ne menjen tönkre a nép.
Kemény lesz ennek a vírusnak következménye.

@lecsós:

"A középkorban a király azonnal intézkedést hozott, hogy ne menjen tönkre a nép."

Helyesen: a középkorban a király megfizette az írástudókat, hogy elmagyarázzák a túlélőknek, hogy a király intézkedései miatt nem mentek tönkre.

@neoteny: Ez nem így volt, ezt alátámasztja miden nép krónikás hagyománya.

@lecsós:

"nép krónikás hagyománya"

Amit szintén a király által (adókból) pénzelt írástudók 'jegyeztek' le.

@neoteny:
Na még egyszer ugorjunk neki:
"Ez nem így volt, ezt alátámasztja miden nép krónikás hagyománya. "

@lecsós:

"Na még egyszer ugorjunk neki"

Ugorj neki ahányszor csak akarsz.

@neoteny:
a nemességnek érdekében állt, hogy a többé kevésbé önfenntartásra berendekedett uradalmát időlegesen lezáratni. az, amit most ezt nem nagyon lehet megtenni. mert a lakókörnyezet túlzottan városias. 1870-ben még az amerikai népességnek nagyjából a fele mezőgazdaságból élt (az erdészetet, halászatot is beleértve). 1970-ben már csak 2%-a. és mára ennél is kevesebb. az indusztrializáció véget vettett az agráriumnak. és a posztindusztralició véget vett a termelésnek. robotok lesznek és mesterséges intellgiencia. ezt mondják a modernizáció hívei.

és ebben nyilván van igazság. csak szerintem mégsem feltétlen győz a technokrácia. tartok tőle, hogy jobbágyparasztok törzsi tudatának része a földművelés. és ha ez így van, akkor magyarországon ellentétes folyamat is végbemehet. manapság alig több, mint 2% művel földet és aztán a népesség közel felének lehet kiegészítő jövedelme ebből. és ez a parasztpolgári lét általánossá válhat a megyékben. kereskedő jobbágyok és ipari szolgáltatók a városokban. úgy a fővárosnak nem marad valódi magángazdasága. a közszolgáltatások válhatnak uralkodóvá. és ha ez az új egyensúlyi állapot, akkor az nem kommunizmus, de majdnem. félfeudális-félkapitalista rezsim adódik kommunitárius elemekkel. vegyes gazdaság.

persze lehet, hogy amerikában azt mondják, hogy privatizálni kell szinte mindent oszt' jó napot. ázsiában azt, hogy nacionalizálni oszt' jó napot. és ha ez a két szélső világkép lesz felkínálva, akkor a magyar nép inkább eurázsia felé hajlik. az ingsoc meghirdeti óceánciát.

@civisvarosi:

"a nemességnek érdekében állt, hogy a többé kevésbé önfenntartásra berendekedett uradalmát időlegesen lezáratni."

Most ezt magyarul is mondd el.

@lecsós: Szerintem Magyarország esetében nem a paradigma volt hazugság, hanem a megvalósítás volt inkompetens. De már csak ismétlem magamat (és szerintem te is a magadét): Minden ország a saját emberanyagával dolgozik. Balfaszozhatjuk az elitünket amennyit csak akarjuk, a népet nem lehet lecserélni. Márpedig az elit a népből kerül ki. De ha ez nagyon zavar, akkor we can agree to disagree:)

A többi nyilván érdekes, hogy mi lesz most. Kicsit hezitálok, hogy én is beszálljak a hangzavarba - nem mintha számítanék. Furcsa idők, itt ennek a blognak a kommentszekciójában teljesen paradox módon mintha valamiféle halvány safe space lenne. Mondhatunk sokmindent, de tartok tőle, hogy csak a kollektív pszichózis felé lökjük magunkat.

Egy lehetséges kimenet, hogy ha viszonylag gyorsan megszűnik az alapkrízis, az egész rendszer visszapattan, mert ez van mindenki fejében. Azaz nem változik a paradigma. A hangsúlyok igen, lesznek struktúrális változások, összetételváltozások, de a kapitalizmus megy tovább. Aztán persze lehetnek másfajta kimenetek is...

@civisvarosi:

"adva van a nemesség. önfenntartásra törekedve."

Ezt még nem mutattad meg.

@civisvarosi: "önfenntartásra volt berendezkedve" Nem működő modell - max ideig-óráig. Meddig volt egy ilyen izé működőképes? 20 év, 25, talán néha egy-két emberöltő is? Bukolikus líra hülyegyerekeknek.

@civisvarosi:

"nemesi uradalmak döntő többsége önfenntartásra volt berendezkedve."

Ezt még nem mutattad meg.

@civisvarosi: Gondolom a jó öreg nemesi uradalmak mentesek lennének a koronavírustól is (azok a békebeli vírusok tiszteletben tartották a bírtokhatárt) ;-), szóval el ezzel a globalista soros-ármánnyal :-)