@neoteny: Hm. Érdekes elmélet. Erre még nem gondoltam.

@neoteny: jó írás, kösz

@DrGehaeuse: már 15 éve nem, csak egyre mélyül

@HaFr: Olyan 30 éve átmeneti korban élünk, csak nagy a baj. 89-ben volt hite az embereknek, olyan 93-ig láttam a csillogást, és az erőt az emberek szemében. Ma már nem, egyszerűen eltűnt a hit. Amit látunk a politikában, és a munkahelyeken, az semmi más, csak annak a leképeződése, hogy elfogyott az élet boldogsága. Magyarul, az elmúlt 30 év úgy vonulhat be a történelembe, mint az "átverés kora Magyarországon". El lett játszva a kapitalizmus, és mellette a demokrácia is, szépen ki voltak osztva a szerepek. Most meg jött valaki, aki azt mondta, hogy komolyan gondolja azt, amit tesz, és bevezette a neo-feudalizmust, annak minden valóságával együtt. A rendszer stabilnak tűnik, és szépe sikerült kiegyezni a német gyáriparral, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, közben megy a nyitás mindenfelé, Kína, nagy kelet, és sorolhatnám.
Az emberek meg gályáznak havi 160 nettóért a statisztika szerint, a valóságban 90-ért.
Megnéztem Tölgyessy egyik két órás előadását, hogy mit nyomtak a módszerválátásnál, és hogyan tették ezt.
Az istenadta nép pont leszarta azt, hogy akkor most vége a rendszernek, és ma délután 2-től más lesz, jön a kapitalizmus. Télleg? Jóóvan. Mint a Legényanyában, bejött a fránya demokrácia az alvégen, de kidobták, így visszajött a felvégen.
Közben ennek a 89-es konszenzusnak a nevében ki lett fosztva, de ment a mantra, hogy még pár év, és fasza lesz. Nem lett az.
Hosszú lesz ez a rendszerváltás, lehet hogy bele fog telleni 40- 45 évbe is, közben meg nyílik az olló a gazdag, és a szegény között. Ha lesz is váltás valamikor, akkor egy teljesen más kapitalizmus- demokrácia irány lesz majd az, amiben a nép kiegyezik. Nagyjából ez a jövő. Gondolom ezt azért, mert az innováció feszegeti a kereteket már most is. A kérdés az adoptációs fok.

@Laptop7712: igen, az hozza majd a fordulatot, hogy a nép döntő részének a nyomora az érdektelensége/tudalansága fölé kerekedik -- reméljük, produktív formában

@Laptop7712: Én még a 2000-es évek elején is láttam valamit, ha nem is boldogságot, de reményt, hogy utolérjük nyugat-európát, és valódi hitet a politikában. Számomra érthetetlen, a 2002-es orbánból miért csináltak démont a baloldalon, de ezzel kezdődött el az a a játék, ahol már nem elképzelésekről, hanem emberekről szavazunk, és lett gyurcsányból még nagyobb démon.
Én magyarország barbarizálódásást abban érem tetten főleg, ahogy az emberek számára - miután már minden másban csalódtak - a pénz lesz az egyetlen érték, és amíg lehet pénzt keresni, kiegyeznek a rendszerrel (ahogy tették ezt kádár idején, nekem legalábbis ezt jelenti a civilizáció hiánya). Ma olvastam a 444 összefoglalóját varga juditról (444.hu/2019/07/15/mit-mond-el-az-orban-rendszer-atalakulasarol-varga-judit-miniszteri-kinevezese): ő ennek a típusnak az egyik legtisztább képviselője, amivel magyarországi hazalátogatásaim során mindig gyakran találkozom: varga hiába tanult nyugat-európában, beszél nyelveket, teljes mértékben hozzáprimitivizálódik a rendszerhez, nem is a hatalomért (mert az orbán mellett nincs - ő is a szolgájának tartja magát) hanem kizárólag a pénzért cserébe.
Ma a kollektív - nemzeti - jövőt teljesen fölváltotta az egyéni jövő kérdése. A legtöbb vállalkozás is arra megy, hogy minél gyorsabban minél több pénzt szerezzen meg, a nyereség újbóli befektetése vagy fejlesztések nélkül. Valószínűleg mindenki érzi, hogy a ner nem fönntartható, de amíg lehet, profitál benne/belőle - akárcsak kádár alatt.

@kazsiafigyelo:

"Valószínűleg mindenki érzi, hogy a ner nem fönntartható, de amíg lehet, profitál benne/belőle"

... amivel fenntartja azt. Pontosan ez a NER üzleti modellje: pontosan ilyen működésre tervezték.

@kazsiafigyelo:
Van egy olyan gazdasági elmélet nyugaton, hogyha egy irányított rendszer komplexen merev, akkor annak a rendszernek az adoptációs foka korlátos, ami vizsgálható, és ami számszerűsíthető. Nézzük az innováció fogalomkörét. Vizsgáljuk úgy, a nert, mint politikai innovációt.
Ha így nézel a valóságunkra, akkor a képviselt irányítási struktúrához tartozik egyfajta innovációs adoptációs fok. Ilyen szinten minden politikai konstelláció vizsgálható.
Pénz? A még több pénz? Az már a demokráciákban is okoz gondot, mivel a politikusok úgy gondolják, hogy a "még több pénz" megoldja a legkomolyabb rendszerszintű problémákat is, pedig nem.
30 éve ne csinál semmit az álelit, csak fosik attól, hogy lerúgják a pályáról. Persze senki nem akar félreállni, és tönkremenni azért, mert nagypapa, vagy nagymama komcsi volt, vagy a szocik alatt szétlopott, vagy épp majd a ner végén ugyanez. Tehát gond van az ekszitenciákkal, és belőle levezethető jogfolytonos "elithez tartozással" kis hazánkban.
Erre olyan 70. életkor után rájön a legtöbbje, de akkor már nem tud tenni semmit. Mi van? Nincs sem politikai, sem gazdasági elitünk, mivel nem is lehetett.
Amit én látok, az szimpla elitválság, és a belőle levezethető válságjelenségek az élet minden területén. Az ország minimum 5 részre szakadt, és ezt észre kellene venni. A gazdaságunk szigetes, nem tudja adoptálni a tudást, ami elvárható lenne a XXI. században. A lóvét valahova tenni kellene, de a kocsik is kivitték, ezek is kiviszik, de mondjuk van befektetés pár nemzetgazdasági ágba, de ezt ne keverjük össze az innovációval, mert nem az, csak látszat. Lehet pénzt keresni, de egy idő után nem fog elégséges lenni.
Álelit csinál álvalóságot, és mindenki fosik, hogy elveszíti a havi nettó számlát, amit ki lehet tölteni, és leadni a megfelelő helyre. Tölgyessy elmagyarázta azt, hogy mi volt 89-ben, de eszükbe nem jutott az akkor, - hogy a népet addig nem kellene kvázi kifosztani úgy, hogy nem is tud róla - ameddig legalább az alapokat el nem magyarázzák neki, hogy mi a tökömért lesz jó a nagy demokrácia.
Erről a szocik, meg egyik másik párt sem tud mondani semmit, és nem is tudott.
Most meg jött a fidesz, oszt elmondta, hogy miért lesz jó a ner. Oszt lőn.
Angliában is, meg az USA-ban is nagyon komoly értéke van annak, ha valaki tud pénzt keresni, mivel az az ember, vagy vállalkozás, ért olyanhoz, amihez a nagy többség nem, ezzel nincs semmi gond. A gond ott van, hogy ott független, piacról alakultak ki a vagyonok, és a kelet európai módon gazdagodtak meg családok, cégek. Persze, ott is lehetett olyan, háborúk voltak egy-egy előnyért, de ezt szépen elkönyvelte a kapitalizmus története oda ahova kell. A ner stabilitást ad, lehet stabilan sok lóvét keresni az ide települt multiknak, megy a business, nincs gond.
Sokan nem is értik, mi a gond ezzel az egész történettel.
A kulcs a rendszer innovációs adoptációs fokában van, semmi másban, erről meg senki nem tud mukkanni egy szót sem, ez a nagyobbik baj.

@Laptop7712: @HaFr:

Szerintem a változást az hozhatja el, amikor majd az a millió körüli réteg, akik fontolgatják a kivándorlást, de még nem szánták rá magukat valamilyen okból, legyen az a rendszer szorítása, vagy egy gazdasági megingás tömegesen elindulnak. Nem az utcákra, hanem az országból ki.

Ez elindíthat egy olyan dominó hatást, aminek következményei már komolyan fájhatnak a maradók többségének a legkülönfélébb jövedelmi, társadalmi rétegekben is.

Ekkor két lehetőséget látok legvalószínűbbnek. Az egyik, hogy a hirtelen megszaporodó problémák okozta elégedetlenségi hullám végül elsöpri a rendszert. A másik, hogy a maradók a szokásos beletörődéssel fogatják a következményeket. Utóbbi esetben a rendszer megszilárdul, és egy dél-amerikai jövedelmi szerkezet és félfeudális állapot alakul ki az országban annak minden jellemzőjével a nyomortelepektől a jómódúak zárt közösségeiig.

@neoteny: politikailag...de a gazdasági realitást egy ilyen kis ország esetében nem lehet kikerülni. És ahogy mások is írták, ha a nyomor elég nagy lesz, és megszűnik a pénzkeresés lehetősége, akkor ennek vége lesz.

@HaFr: "nyomora az érdektelensége/tudalansága fölé kerekedik"
A következő masszív globális válság megadhatja a kezdőlökést. Ahol Horthy a minta... milyen prímán is kezelte '29-et ;-)

@kazsiafigyelo:

"politikailag...de a gazdasági realitást egy ilyen kis ország esetében nem lehet kikerülni"

Nincs külön politikai és gazdasági realitás: a NER a gazdasági realitás kreálása politikai eszközökkel (ti. az államhatalmi erőszak eszközeivel, a törvényekkel).

"ha a nyomor elég nagy lesz"

De egyelőre még nem elég nagy, és a NER épp' azért fenntartható, mert elegen tagozódnak bele pontosan jövedelemszerzés céljából.

@lecsós: Ehhez még azt tenném hozzá, hogy a magyar elit nem kötődik az országhoz, azzal számol, hogy ha baj van, minél gyorsabban el tudja hagyni az országot, és a pénzt mindenki (még orbán és családja is) külföldre viszi ki. Senki se itt képzeli el a jövőjét, ez egy ugródeszka, ahol meg lehet gazdagodni, a gyerekek magániskolában vagy külföldön, magán vagy külföldi gyógykezelések stb. Az USA-ban ilyen nincs, ott az emberek hisznek az ország jövőjében és ott is maradnak, költik el a pénzt. Nincs B-terv: ha az USA összeomlana valami csoda folytán, akkor mindenki együtt süllyedne.

@neoteny: Van a ner és van a külföld. Az utóbbival való kapcsolat (beleértve az eu-s pénzeket, a külföldi cégek lehetőségeit az országban- lakosság képzettsége, munkaerő elérhetősége, költsége stb.) jelenti a gazdasági realitást. Magyar gazdaság önállóan nem létezik. És nem elég jóban lenni a vállalatokkal. Ahogy az ország kiürül és leamortizálódik, fognak eltűnni a befektetések.

@kazsiafigyelo:

"Az USA-ban ilyen nincs, ott az emberek hisznek az ország jövőjében és ott is maradnak, költik el a pénzt."

Billionaire Eduardo Saverin, the Facebook co-founder, who became a Singapore resident after renouncing his U.S. citizenship in 2012, is now the island-nation’s richest person. [...]

www.forbes.com/sites/naazneenkarmali/2017/12/08/facebook-co-founder-eduardo-saverin-becomes-singapores-richest-person/#4333888d6a8e

Az amerikai csákó feladta az amerikai állampolgárságát és jól elköltözött Szingapúrba a 10 milliárd dolláros Facebook-részvénycsomagjával.

@kazsiafigyelo:

"Van a ner"

Igen, és a NER fenntarthatóságáról volt szó.

"van a külföld. Az utóbbival való kapcsolat [...] jelenti a gazdasági realitást"

Ennek semmi értelme sincs.

@Khonsu:

"egy dél-amerikai jövedelmi szerkezet és félfeudális állapot alakul ki az országban annak minden jellemzőjével a nyomortelepektől a jómódúak zárt közösségeiig"

Ez egy plauzibilis 'fejlődési' irány.

A sápadtság rövidesen sötétbe vált. A nap visszfénye is elhal.

konyvtar.uni-eszterhazy.hu/public/pic/editor/6702109374ba6dd8c75d6a5eb7e1ef16_1920.jpg

Épp fordítva. 2010-ig Kádár csatlósai és csinovnyikjai mégjobban leszakították az országot.
Azóta elkezdődött a felzárkózás.

@ez is egy vélemény: Egy pár százezres réteg számára.

@ez is egy vélemény:
neked például mi volt a státuszod akkor, és mi most?
kiket tekintesz sommás ítéltedben mértékadónkak?

Épp az ilyen szűklátókörűség ellen írtam a hétvégén a "Bosszúsan néz le ránk Kádár" című esszémet. A szerző ugyanis figyelmen kívül hagy egy s mást, amikor a múltat megítéli. Többek között azt, hogy 1.) A Horthy-vezetés végzetes hibáinak következtében is egy teljesen lerombolt, kirabolt, csaknem egymillió lakosát elveszített helyzetből indult 1945 után Magyarország. 2.) A magyar társadalom több mint kilencven százaléka polgári értelemben jogfosztottságban élt 1945-ig, nagyrészt félanalfabéta, vagy teljesen írástudatlan volt, s egy végletesen fejletlen mezőgazdaság zsellérjeként, cselédjeként, kisparasztjaként tengődött, s ebből következően szolgaiak voltak (s maradtak?) a beidegződései. 3.) Az adott történelmi-világpolitikai helyzetben elsősorban külső erők döntötték el, mi történjék az országban.

A szerző, azt a hibát követi el, amit egyébként oly sokan: a kiinduló helyzet, a kelet-európai régió évszázadokra visszanyúló, történelmi megkésettségét figyelmen kívül hagyva, egy vágyott, ideális jövőkép, illetve a hetvenes-nyolcvanas évekbeli nyugati fogyasztói társadalom életmódja felől ítéli meg, sőt ítéli el az 1945 utáni, vitathatóan szocializmusnak, s végképp indokolhatatlanul kommunizmusnak nevezett, magyarországi államkapitalista rendszert. Egyszerűen figyelmen kívül hagyja, amire legutóbb Tamás Gáspár Miklós mutatott rá minapi, Kádár Jánossal foglalkozó tanulmányában, hogy a megelőző körülbelül két évszázad magyar oligarchiája, Európa egyik legelnyomóbbja és legzüllöttebbje volt, vagyis a régi uralkodó osztály „már a Monarchia idején elvesztette a létjogosultságát”. Elsősorban ez a régi uralkodó osztály volt az, amely TGM szavaival olyan viszonyokat teremtett, amelyekben

„A tőkés fejlődés, amelyről ma hozsannákat zeng mind a liberális-neolabanc, mind a konzervatív-soviniszta történetírás (holott a hazai tőke az állam szállítója volt, mint a vasutat és a hadsereget kiszolgáló nagyüzemek, a Ganz és Weiss Manfréd csepeli gyára, amely a Wehrmachtot is ellátta töltényekkel, akár a Škoda – szintén hadiüzem – tankokkal) nem volt piaci, nem volt önálló és nem volt nemzeti”.

Ehhez képest Rakusz Lajos a hétvégi Magyar Hangban megjelent cikkében többek között ezt olvasom: „A magyar gazdaság a rendszerváltást megelőző harminc évben 300 százalékkal, az azt követő harmincban kevesebb mint 50 százalékkal bővült. (…) A globalizáció miatt értük el újólag, tizenegy év után a GDP 1990-es értékét".

Még valamit: abban az átkosban, 1960 és 1990 között nagyjából kétmillió lakás épült fel, azaz évente átlagban 66 ezer, olykor kevesebb, de máskor több mint 90 ezer is. Ezzel szemben a 2010 és 2017 közötti nyolc év alatt mindössze 77 ezer, vagyis írd és mondd, évi 9 ezer 600. Évente alig több mint egytizede a mai Magyarország lakásépítési teljesítménye a megelőző rendszerbelinek.

2019-ből persze könnyű visszamutogatni. Csakhogy ezek a panelek fürdőszobát, angolvécét, központi fűtést jelentettek sok millió embernek a dohos, salétromos falú, kifűthetetlen, vízvezetékek és csatornázás nélküli nyomortanyák helyett. Ezekbe a lakásokba olyan, nyugati mintára formatervezett bútorok kerültek, amelyek legjobb darabjaival ma New York-i árveréseken lehet találkozni, illetve például a közelmúltban, a Várban lévő Nemzeti Galériában kiállításon lehetett tanulmányozni őket. De ha ma bemegy valaki az Ikeába, hasonlókat vásárol.

Falun pedig – amint én még emlékszem rá – sok helyen a döngölt padlójú, fényt alig beeresztő, kis ablakos, nádfödeles házacskákat váltották fel a gúnyosan Kádár-kockának nevezett, ikerablakos, cserép- vagy palatetős épületek. Nem mellesleg ezek ihletője a Bauhaus volt, amint az kiderül a Ludwig múzeum mostani kiállításán. Egyébként mind a tartósnak és célszerűnek, a közművek felújítása szempontjából előnyösnek bizonyult panelek árai meglehetősen magasak manapság, ugyanúgy, mint a perspektivikus településeken, eredetileg jó anyagokból épült, könnyen továbbfejleszthető egykori családi házak.

A helyzet az, hogy a magyar történelem egészét tekintve ez volt az az időszak, amikor a sors fintoraként a KGST-piacnak köszöngetően fejletlen agrárszágból, urbanizált ipari ország lett hazánk. A gazdaság teljesítménye, a lakosság életszínvonala, a valóságos kulturális és oktatási forradalom révén felhalmozott tudáskincse 1974-ben a leginkább megközelítette a nyugat-európai átlagértékeket. Azt követően, előbb csak lassan, majd egyre gyorsulva, a rendszerváltozást követően pedig drámaian nyílt az olló, ami jelezte, hogy rohamosan nő lemaradásunk a világ élvonalához, de még a közvetlen környezetünkhöz képest is.

Ha valami igazán gond, szerintem az, hogy a hatalmat most gyakorlókat is beleértve, a Kádár-rendszerből kinőtt, úgynevezett elittel az élen, elkótyavetyéltük az akkor felhalmozott anyagi, s főként szellemi örökséget, tudáskincset. Ez is oka annak, hogy ma százezrek hagyják el az összességében boldogtalan országot. Ezen nem fog segíteni, ha hátrafelé mutogatva meghamisítjuk a tényeket. #

@kazsiafigyelo: "Számomra érthetetlen, a 2002-es orbánból miért csináltak démont a baloldalon,..."

Amiért most Sorosból csinálnak. Az érzelmi politizálás aktivizálja és összezárja a szavazótábort, még akkor is, ha különböző társadalmi érdekcsoportokhoz tartoznak. Akkoriban vált nyilvánvalóvá, hogy a szocik Kádár-korból örökölt szavazótáborának az amortizációja visszafordíthatatlan, csak a szavazási hajlandóság emelésével versenyképesek.

@Kabai Domokos Lajos: "Még valamit: abban az átkosban, 1960 és 1990 között nagyjából kétmillió lakás épült fel, azaz évente átlagban 66 ezer, olykor kevesebb, de máskor több mint 90 ezer is. Ezzel szemben a 2010 és 2017 közötti nyolc év alatt mindössze 77 ezer, vagyis írd és mondd, évi 9 ezer 600. Évente alig több mint egytizede a mai Magyarország lakásépítési teljesítménye a megelőző rendszerbelinek"

Itt meg az marad ki, hogy ezt az ipari potenciált a lakosság kifosztása és a munkaerejének módszeres kizsákmányolása árán érte el az állam, és a gazdasági stabilitást csak külföldi hitelek felvételével volt képes megtartani. Amit azok a korosztályok fizettek vissza, akik most pont ezért nem rendelkeznek elég gazdasági potenciállal, hogy lakásépítést finanszírozzanak.

@Kabai Domokos Lajos: huh, olvastam... :) talking about "szűklátókörűség" , bírjuk a viccet, elvtárs, de nem szeretjük

@neoteny: mutass egy olyan gazdasági ágazatot, ami külföldi tőke nélkül működőképes lenne

Végre egy poszt, ami alatt értelmes vitákat olvas az ember, nem pedig az anyázást. Nagy öröm! Köszönöm!

@neoteny:

Az a megdöbbentő, elszomorító, hogy ez, mint a 'számok szerint' az egyik esélyes gazdasági és társadalomfejlődési irány Magyarország számára, már a 90-es években előjött, akár szakmai anyagokban is, amiket 'ott fent' olvastak is, s félő, hogy a fényestekintetű tudatosan és szándékosan választotta ezt az utat számunkra. Már akkor. Hogy a nagy többségnek eleve az esélyt sem adták meg ennél azért jobbra ...

@Kabai Domokos Lajos:
Lajos a baj az, hogy olyan 40 éve nincs kis hazánkban semmilyen diskurzus arról, hogy milyen országot akarunk, és honnan, hova kellene eljutni, és ehhez az úthoz milyen erőforrásokkal rendelkezik az ország. Nincsen semmilyen szintű rendszerszintű gondolkodás, 30 éve sem volt. Az akkor álelit valamilyen féltudásból indult ki, és teljesen hülye volt a gazdasági kérdésekhez, na most az a gond, hogy akkor is, később is, olyan alapokon akarták integrálni az országot a regnáló nyugati gazdasági rendbe, ami akkor, és ott nem létezett, fel sem fogták azt, hogy mivel van dolguk.
Az országban egy nyelveket beszélő, diplomás embernek 3 karrierút állt előtte, olyan 30 éve, és most is:

1. Elment egyetem alatt valami csinovniknak valahova, valamilyen potentát előszobájába írni egy asztalhoz,

1/ B. vagy volt annyi becsület benne, hogy csak táncos lett, hogy finanszírozza az egyetemet, mivel a középosztálybeli szülők ezt csak részben tudták

2. Állami szféra, ami az éhen dögléssel egyenlő
2/B. Beállt valamelyik pártba

3. Elhúzott nyugatra

Aki belenyugodott sorsába, az tolja az ipart, de fogcsikorgatva.

Szóval a baj az, hogy most az ország olyan 2,5-3 millió embernek épül, a vállalkozók területalapon szerveződnek, és az egész rendszernek az a rákfenéje több, mint 40 éve, hogy mi legyen kb. 7 millió emberrel, aki nem akar, nem tud, vagy nincs lehetősége arra, hogy XXI. századi módon legyen innovatív, és vegyen részt az értékteremtésben.

Ez a dilemma olyan 300 éves kis hazánkban, és most az a baj, hogy relatíve nagyon fejlett országok lettek a határok mentén nyugat felé, nagyon olcsó lett a repjegy, sokan húznak el, de nagyon sokan jönnek is vissza, akik sikereket értek el arrafelé, mert mégis nyugodtabb az élet errefelé pár aspektusból, mint arrafelé.

A gazdasági, és politikai elit olyan 40 éve légvárakra épít, mivel területileg képtelen integrálni az ország kb. 70%-át.De ez mindig így volt. A Csaba László, meg a többi közgazdász, ott rontotta el, hogy nem dolgozták ki a "magyar fejlődési utat". Most jött a ner, és tolja azt, amit úgy gondol, hogy üdvözítő. A kérdés az, hogy képes-e integrálni az ország területének 70 %-át, vagy nem?
30 éve kis hazánkban interregnum van, senki nem tud semmit, csak sodródik az ország egyfajta kapitalizmus modellben, amit senki nem érez igaznak már több, mint 30 éve.
Mindaddig nem lesz itt sikeres "felzárkózás" ameddig ezt a történetet nem rendezzük. Felzárkózás? Ugyan már, hova? A népet ki, meg mikor kérdezte meg, hogy mihez is kellene felzárkózni? Persze, mindenki azt gondolta 89-ben, hogy itt Bécs lesz 10 éven belül, de ezt sikerült cahsben ellopni, a kedves gazdasági, és politikai elitnek. Ungvári meg felmondott 2019-ben, ügynök ök miatt. Itt tartunk. Ez meg így fog menni még vagy 30 évig, ennyi ez. Ez volt determinálva 89-ben, ezt elmondom egy 20 évesnek, nem fogja érteni, és pápá-t int ennek a kedves gyönyörű országnak, ahol apuciék baksisért eladták a jövőjét. Döbbenetes. És most az van, hogy csemanek káosza a legfőbb jó időszak, amiben jó volt élni, erre nincsenek szavaim.

@kazsiafigyelo:

"mutass egy olyan gazdasági ágazatot, ami külföldi tőke nélkül működőképes lenne"

Mindegyik gazdasági ágazat ilyen.

"van a külföld. Az utóbbival való kapcsolat [...] jelenti a gazdasági realitást"

Ennek semmi értelme sincs.

@neoteny: a bankrendszer rögtön osszeomlana. Autoipar technológia nélkül szintén nem lenne. Nem tudom miről beszélsz

@kazsiafigyelo:

"a bankrendszer rögtön osszeomlana."

Fantáziálgatsz.

"Autoipar technológia nélkül szintén nem lenne."

Aminek semmi köze sincs a "külföldi tőke nélkül működőképes"-séghez.

"van a külföld. Az utóbbival való kapcsolat [...] jelenti a gazdasági realitást"

Ennek semmi értelme sincs.

@lecsós:
“A kérdés az, hogy képes-e integrálni az ország területének 70 %-át, vagy nem? ”

Ez nem kérdés: meg se próbálja!

Mára már eléggé nyilvánvaló, hogy a pszeudo-feudalizmus a NER favorit: földesúr a kastélyban, aki kilovagol, vadászatokon, fogadásokon és Horthy-szobor avatókon vesz részt, míg a pórnép dolgozik, a nincstelenek meg egyenesre gereblyézil az út mellett a murvát... bátyámuram, kéhlek ahlássan..!
Az ország sorsa egy igazi felcsútias cuppantással - “csókolom a kisztihandját nagysád” - tökéletesen megpecsételt, és ennyi.

Persze, hogy vége lesz. De addigra már Albánia is a vágyak netovábbjaként fog szerepelni a közbeszédben, ne aggódj!

@morph on deer:

Talán sírva is fakadnék a leszakadt sorsú szerencsétlen vidéki nyomorultak felett érzett ballib bérrettegésen, ha nem épp ezek a leszakadt rétegek, és szavazókörök, szavaznának legnagyobb arányban a Fidezsre.

Merthogy ők is pontosan tudják, ahogy minden ember 60 IQ felett, hogy a leszakadás, elszegényedés az elkúrók alatt vált tömeges és elviselhetetlen mértékűvé.

@ez is egy vélemény:

Vagy mondjuk azért, mert ezeket a rétegeket a legkönnyebb megvezetni, amit mindkét kurzus ki is használ(t). Jól felépített propagandával a könnyen befolyásolhatók rávehetők, hogy akár saját racionális érdekeik ellenében cselekedjenek (cselekvőket támogassanak). Aztán ha valaki rá is jön idővel az átverésre, utána annak is jobban esik mást hibáztatni, mert kellemetlen bevallania magának, hogy bedőlt a kamunak. Aztán már csak egy újabb szélhámosra van szükség, aki egy szép új ellenségképpel kielégíti hősünk vágyát, és kezdődik minden elölről...

@Khonsu: Ezen felül egzisztenciálisan ezek a legkiszolgáltatottabb rétegek. Még ha sejti is, hogy nem minden kóser, enni holnap is kell a családnak, meg cipő is kell a kölöknek télire... szóval kell a meló. Az meg legtöbbször a lokális narancsbárótól (aka. párttitkár-téeszelnök-tanácselnök elvtárs) függ
Nagyon aljas a fidesz politikája és sajnos a társadalmat is lehúzta a mocsárba. Még a Kádár-rezsim is - és ez nagy szó - morális-erkölcsi csúcs volt ahhoz képest, ahova sikerült lezülleszteni a magyar társadalmat :-(.

@ez is egy vélemény:
“ aleszakadt sorsú szerencsétlen vidéki nyomorultak felett érzett ballib bérrettegés“

Te nem figyelsz: nem róluk van szó, hanem az úrhatnám senkikről, akik egy penésztől bűzlő, lejárt rendszer restaurációján szorgoskodnak.
Az pedig, hogy a cselédnép idomul, egyáltalán nem meglepő, ez mindig így volt.
Lám te is itt lihegsz.

@ijontichy: " Még a Kádár-rezsim is - és ez nagy szó - morális-erkölcsi csúcs volt ahhoz képest, ahova sikerült lezülleszteni a magyar társadalmat :-(. "

Mondjuk az a pajkos kis történet, mikor egy magát nemzeti-konzervatív kereszténynek valló rezsim katonai iskolájában a hallgatók csoportosan erőszakolgatják egymást, mintegy beavatási szertartásként, mindennek az alja.
Ilyen még Ottliknál sem volt, emlékeim szerint.

Fertő.

És vajon Budaházy legényei miért nem ez iskola előtt demonstrálnak a buzik ellen??

@Janossz:

"És vajon Budaházy legényei miért nem ez iskola előtt demonstrálnak a buzik ellen??"

Mindent nekem kell elmagyaráznom? Mert ők a nemzet buzijai, akik feljebb állnak a társadalmi ranglétrán, mint az internacionalista, idegenszívű, Soros-pribék buzik.

@ez is egy vélemény: drive.google.com/file/d/1OWbiZiGnOXXDmjuIeYOXesmxWj19nqR3/view

Ha sikerül értelmezned ezt a videót akkor rájössz orv-bán harmadik 2/3-

@DrGehaeuse: ának titkára. A videóban a Győr mellett (a hely pontos neve nem jut eszembe) pár éve működött három országon átívelő réz-ÁFA csalással (cég-körhinta módszer) milliárdokat össze harácsolt cigány maffia vezetője mint cigány király beszél. A faszinak 15 évig terjedő börtönbüntetését kellene töltenie. Ehelyett 2018-ban orv-bán számára szállította a roma szavazatokat.

@lecsós: Csupán az utolsó mondathoz: igen, tényleg elképesztő. De ettől ez még tény... #

@chrisred: Ez Nyugaton is hasonlóan zajlott, minthogy az extenzív fejlődés a külső (gyarmatosítás, rabszolgatartás) és belső (parasztok elűzése a földjeikről, rabszolgává tételük, a gyarmatokra fegyencként száműzésük, a Gulag táborai stb.) erőforrások meglehetősen erőszakos, a társadalmi igazságossággal mit sem törődő mozgósításával történt. De egy kommentben nem tudok mindent leírni, amit két hosszú esszében megtettem: bekialtas.blog.hu/2019/07/13/bosszusan_nez_le_rank_kadar#more14945430
illetve bekialtas.blog.hu/2019/07/11/magyarok_ismet_zsakutcaban

@HaFr: bekialtas.blog.hu/2019/07/11/magyarok_ismet_zsakutcaban illetve bekialtas.blog.hu/2019/07/13/bosszusan_nez_le_rank_kadar Ha ezt elolvastad, és érdemi ellenvetésed van, akkor vitatkozhatunk. #

@Kabai Domokos Lajos: Kétségtelenül vannak Kádár rendszerének vitathatatlan érdemei, a "legvidámabb barakkot" mindenki érti, aki abban az időben szomszédolt kicsit.

Csak hát felélte tartalékait, elfáradt, kiúttalanná vált az a rendszer.
Mert hazugságra épült. Éppúgy, mint ez a mostani.

@Janossz: 1985-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem nappali tagozatos hallgatója voltam. Diákmunka címen 300 Ft / műszak pénzkereseti lehetőség (az jó pénz volt akkor) miatt lehúzta M néhány éjszakai meg hétvégi műszakot a Lenin Kohászati Művek közép- és finomhengerműveiben. A feladat banytám hajlító gépnél anyag mozgatás és profil acél kész áru körözés-rakodás volt. Egy ilye műszak során tanúja voltam, hogy a hengersor végéről a művezető a 2-3 kg-nyi anyag mintát a 1,5km-re fekvő metallográfiai laborba egy billenőplatós KAMAZ-zal (a vezető fülkében) küldte MEO-zásra, holott erre a célra egy kosaras Babetta is megfelelő lett volna. A Kamaz egy kövér gázfröccsre közel 2 dl extra benzint nyel be.
Na ekkor éreztem meg, hogy a rendszer bukni fog.

Nekem a posztról Bede Márton egy utazós cikke jutott eszembe, amit jónéhány éve olvastam. Azt írta, hogy szerinte a szintén periféria/félperiféria Latin-Amerika és Kelet-Európa között az a különbség, hogy az előbbiek többségükben már rég beletörődtek abba, hogy lényegében soha nem fognak felzárkózni a centrumhoz, és épp ezért tulajdonképpen boldogok, vagy legalábbis egy bizonyos értelemben elégedettek, élvezik az életet a maguk módján. Ezzel szemben a kelet-európaiak mindig is fel akartak zárkózni, és ebből adódik a frusztrációjuk, befeszültségük. Kérdés, hogy ha igaz a poszt állítása, és “elsötétül a perspektíva”, akkor most tényleg jön a boldogság? Vagy csak BM elmélete dől meg...

@DrGehaeuse:

"ekkor éreztem meg, hogy a rendszer bukni fog"

Mert a profitmotívum hiányzott a rendszerből: a művezér zsebébe nem került volna több akkor sem, ha beállított volna egy Babettát az ilyen futárszolgálatra.

Egyébként ez egy problémája a méretesedő magánvállalatoknak is: mivel nincs belső piac, a menedzsment maga sem képes racionálisan allokálni az erőforrásokat a vállalaton belül. Szükség lenne arra, hogy a Kamazos is meg egy Babettás is független vállalkozó legyen, és ott pitizzen a művezetőnek, hogy _vele_ küldje az anyagmintát, ne a másikkal. És a művezető persze úgy vásárolna, hogy minimalizálja a kifizetett árat, hogy minél több pénz maradjon a működési költségvetésben ill. pénztárban.

De a szocialista rendszerben a szabadpiac hiánya a szabadpiacon kialakuló árak (márpedig market-clearing árak, tehát azok az árak amiken az összes kínálat eladásra kerül a teljes keresletnek) koordináló hatásának hiányát jelentette: egyszerűen nem lehetett eldönteni azt, hogy miből mennyit érdemes gyártani. Ami szabadpiaci viszonyok között egyértelmű: a magasabb árakon eladható és így nagyobb hasznot hajtó -- egy magyar szóval: keresettebb -- jószágokat kell termelni.

@Janossz:

"Mert hazugságra épült. Éppúgy, mint ez a mostani."

Pontosan olyan mértékben, amekkora kereslet van hazugságokra. Ennek a keresletnek több forrása is lehet: pl. maga a kormányzat is szíthatja a hazugságai iránti keresletet azzal, hogy szigorú büntikben részesíti azokat, akik nem vevők a hazugságaira, hanem rendetlenkedve mindenféle igazságról bugyognak, kérdéseket feszegetnek amikhez semmi közük mert azok magánügyek.

Vagy a másik oldalon: azokat, akik a hazugságokat hibátlanul, meggyőződéssel és -- a tehetségesebbek esetében -- propagandaértékének megértésével mondják fel leckeszerűen a különféle nyilvánosságok előtt, jutifalatokban részesítik az idomárok.

A hazugságoknak is van egy piaca: a hazugsággal operálók (vagyis mindenki) is egy ökoszisztémát alkotnak, különféleképpen specializálódva. Ez nem jelenti azt, hogy minden mindegy, mert természetesen egy társadalomban uralkodó átlagos hazugságszám (és az ezek által okozott társadalmi károk) nagymértékben meghatározzák a társadalom hangulatát. A magyar gógyis, szeret cselt vetni -- és ezért állandóan résen kell lennie, kerülgetnie kell a neki vetett cseleket/csapdákat. Sok stresszhormon (főként kortizol) kerül a véráramába, ami rongálja a memóriaképességeit és egyéb kellemetlen mellékhatásai vannak. Szóval az egész társadalom lepukkad pszichológiailag: mindenki morcos, és a morcos emberek hajlamosak a busongásra, a busongók bosszúforralókká válnak, a bosszúforralók még több és még durvább cselt vetnek ...

@Kabai Domokos Lajos: Nem, nyugaton nem államosították a polgárok vagyonát a második világháború után, nem telepítették ki őket a lakhelyükről, nem küldték őket Recskre vagy a Gulágra, nem bántak velük úgy, mint a gyerekekkel (piros és kék útlevél, három évente utazás nyugatra, gépkocsi kiutalás várólista).

@Kabai Domokos Lajos: nem akarlak megsérteni, de oly távol áll egymástól s világnézetünk, hogy reménytelen lenne ez a vita -- de nem baj ez, lényeg, hogy ne onstsuk egymás vérét; aki leírja, hogy a százmillió halottat követlő szovjet típusú komenizmus lényegileg ugyanúgy máködött, minta XIX-. századi liberális társadalmak, azzal nincsenek közös premisszáim, TGM-re én is megírtam a reflexiómat, de ő messsze nem ennyire dogmatikus, mint te stb.

@Kabai Domokos Lajos: Erre gondolok különösen (by courtesy foglalkozom ezzel, a vendéglátó udvariasságával):

"Két amerikai szerző, Roger Keeren és Thomas Kenny „Socialism Betrayed”, vagyis az „Elárult szocializmus” című könyvében olvasom, hogy a Szovjetunió nemcsak megszüntette a régi rend által kizsákmányolt osztályokat, de véget vetett a létrejöttét megelőző vágtató inflációnak, a munkanélküliségnek, a faji és nemzeti diszkriminációnak, felszámolva a brutális szegénységet, a mellbevágó vagyoni, jövedelmi, oktatási, a társadalmi felemelkedés lehetőségében mutatkozó egyenlőtlenséget. (iUniverse, New York, 2010)

Az összes, ezzel ellentétes állítás, például a szovjet Gulag-táborokkal, Magyarországon Recskkel, a kitelepítésekkel kapcsolatban ott hibázik, hogy a represszió nem faji és nemzeti, hanem osztályalapon, esetleg túlhajtott biztonsági okokból, vagy abból a munkaerő-hiányból fakadt, ami az extenzív fejlődés velejárója. Az olcsó munkaerőt a nyugati országok korábban a gyarmatosítás, a rabszolgatartás – az Egyesült Királyságban, még a XIX. században is, részben a belső, saját angol, ír stb. lakosságot érintő rabszolgatartás, a gyáriparban a tömeges gyermekmunka – révén biztosították a hasonló társadalmi-gazdasági célok érdekében.

Lásd Charles Dickens-nek a máig olvasott, az HBO-n most vetített filmsorozatban kilakkozott módon megjelenített viktoriánus kor regényírójának a nyomorgók angliai világával foglalkozó műveit! Persze, a brutális bánásmódot folyamatosan parlamenti törvényekkel szentesítették, és a folyamatok némileg spontánabb módon mentek végbe, mint ahogyan az a megkésett fejlődés következményeivel küzdő Kelet-Európában történt, ahol még a nyugatiak által indított huszadik századi háborúk is óriási pusztításokat okoztak a civil lakosság körében és a vagyontárgyakban egyaránt.

Tovább idézve az amerikai szerzőktől: a Szovjetunió, amelynek ipari termelése kezdetben az USA-énak mindössze 12 százalékát tette ki, ötven évvel később 80 százalékosra emelte ezt a mutatót. Eközben 85 százalékra közelítette meg az Egyesült Államok mezőgazdasági teljesítményét. Bár a szovjetunióbeli egy főre eső fogyasztás alacsonyabb volt, de a társadalom egészének életminősége hihetetlenül gyorsan javult. A foglalkoztatást mindenki számára garantálták, csakúgy, mint az ingyenes oktatást az óvodáktól a középfokú képzésen át az egyetemekig és a felnőtt továbbképzésig – mutatják be az amerikai szerzők a helyzetet. Az olyan szövetségi államokban, mint amilyen Kirgízia is volt, 1917 előtt ötszáz emberből egy tudott írni és olvasni, ötven évvel később lényegében mindenki."

@Khonsu:
Az ember már csak így működik. Ha alulmarad a véleményével, akkor a többieket hibáztatja, ostobázza, vagy épp megvezetettnek állítja be.

Ebben csak az a furcsa (azon túl hogy ez csupán önreflexió, és önigazolás), hogy épp azok barmozzák, emlegetik kiskorú döntésképtelen gyermekként a magyar választók tömegeit, akik a nagykorú jogosítványok kiszélesítése mellett kardoskodnak folyamatosan.

@morph on deer:

Na ez legalább kendőzetlen karakán ballib vélemény a magyarokról: "cselédnép".
CSak aztán ne tessék csodálkozni, ha megvetést kapsz a cselédnéptől a protezsáltjaiddal egyetemben.

@ez is egy vélemény: De fordítva is igaz, azokat, akik vele egy oldalon állnak, elöszeretettel állitja be világosan, logikusan gondolkodónak, még akkor is, ha erre semmi alapja sincs.

@chrisred:
Mitöbb, csak ezeket a véleményeket keresi, és mivel a facebook óta ezt meg is teheti mindenki gond nélkül, és ignorálhatja a különvéleményeket, meg is teszi.
Ezt hívják visszhangkamrának, ahová emberek milliói zárják magukat, és a valódi vitáktól elzárják magukat.
Itt a blogszférában is hamarabb nyúlnak a cenzúrázhoz a szerzők, mintsem a szögesen eltérő véleményben rejlő igazságok megfontolásához, pedig itt elvileg az értelmiség krémje alkot. :D

@Kabai Domokos Lajos: azért mielőtt elalélnánk a szocialista rendszer nagyszerűségén, pár dolgot szögezzünk le!

Egyrészt vegyük ezt a 300%-os ill. 50%-os növekedést! Ahogy arra helyesen rámutattál, az ország a háború (vagy éppen a Rákosi-korszak) dúlása után igen alacsony bázisról indult, és a bázis közelében nem akkora kunszt magas százalékban kifejezhető növekedést elérni. Ha grafikonra rakod föl az adatokat, kiderül, hogy a GDP bővülése ezen nevezetes pontokat vizsgálva teljesen egyenletes.

Másrészt szép és jó, hogy akkoriban átlagosan évi 66 ezer lakás épült, de ennek vajmi kevés jelentősége van: ha a központi ukáz az, hogy ennyi lakásnak kell épülnie, ennyi fog épülni - csakhogy amikor a hatalom erőforrásokat csoportosít egy adott területre, más területekről forrást von el, amelyek értelemszerűen rosszabbul fognak teljesíteni. Csak ugye a meg nem valósult teljesítmény nem látható. Ma is lehetne ennyi lakást építeni, csak akkor az életszínvonalnak ma létező arányos részét kellene feláldozni érte. Csodák nincsenek, hiába ígérnek ilyeneket a szocialista szirénhangok.

Harmadrészt érdemes lenne összevetni ennek a fantasztikus szocializmusnak a teljesítményét a nem-szocialista országok teljesítményével.

Negyedrészt hagyjuk már az ilyen "nem igazi szocializmus" meg "államkapitalizmus" című butaságokat! Nincs olyan, hogy államkapitalizmus, ez teljesen értelmetlen fogalom (valójában már a kapitalizmus is értelmetlen fogalom), semmi másra nem szolgál, mint hogy a szocializmusra vágyók eltolhassák maguktól a szocialista (gazdaság)politikák összes, egy ködös, idealizált álomképhezt képesti rosszabb eredményét.

@ez is egy vélemény:
“vélemény a magyarokról: "cselédnép".”

Felületesen olvasol, picim.
Ez NEM a “magyarokról” szóló vélemény, hanem a fidesz talpnyalóiról, ami hatalmas különbség!

A magyaroknak még van némi gerince, és próbálnak ellenállni ennek a mocsoknak, - amiben például te is jól érzed magad - a cselédnép meg behódol a “nagyságos uraknak”, ahogy mindig is tette.
Az sem zavarja, hogy jelenleg a “nagyságos úr” ugyancsak a putriból kezdte, mielőtt mesterfokon elsajátította volna az átverés és tolvajlás művészetét...

Na, róluk beszéltem, NEM a magyarokról.

@ez is egy vélemény: Én ebben semmi különöset nem látok, és a Facebook feltalálása előtt is általános volt, hogy az emberek a saját társadalmi érdekcsoportjuk nézőpontját tartották elsődlegesnek, annak a szempontjait, preferenciáit igyekeztek érvényesiteni. Akkor van baj, ha a közhatalmat gyakorlók állami szinten teszik ugyanezt, elzárkóznak a társadalmi vitáktól, az érdekek egyeztetésétől, és a saját csoportjuk preferenciáit megkérdőjelezhetetlen nemzeti érdekként akarják rákényszeríteni a társadalomra.

@chrisred:
+1

@neoteny:
“Sok stresszhormon (főként kortizol) kerül a véráramába, ami rongálja a memóriaképességeit és egyéb kellemetlen mellékhatásai vannak.”

A jelek szerint képben vagy a társadalmi környezet egészségre gyakorolt hatását és a hatás eredményét illetően, mi a véleményed az (össz)egészségi állapot hatásáról a társadalomra?

Véleményem szerint ugyanis egészen komoly mértékben befolyásol társadalmi csoportokat például az elégtelen táplálkozás miatt megváltozott vagy kialakult pszihés állapot.

Elsősorban a vitaminok hiányának az idegrendszerre gyakorolt olyan hatásaira gondolok, mint pl a D vitamin hiányának szerepe a szerotoninhiány kialakulásában, (de a B12 és folysav elégtelensége ugyancsak alapvető,) ami gyakorlatilag pl depresszió kialakulásához vezet.

Ha most ezt összevetjük az alsó jövedelmi kategóriába tartozók táplálkozási lehetőségeivel/szokásaival, elég egyszerű belátni, hogy a szegénység milliónyi beteg embert “termel”.

(Az ég szerelmére, ma már venerációk nőnek úgy fel, hogy akár bizonyos hétköznapi ételeket is talán csak hírből ha ismernek..!)

Ha mindehhez hozzáadod a folyamatos stressz eredményeit, akkor világos, hogy mitől is feszült és agresszív rengeteg ember, mitől kezelhetetlenek, miért is lesz egyre elviselhetetlenebb az élet bizonyos környékeken, stb.

Ez a helyzet pedig magától nem lesz jobb.

@chrisred:
Ez nem egészen van így. Az internet elötti világban, ha az ember kiment az utcára, akkor tapasztalta hogy sokan mást gondolnak a világról.
A többségnek esze ágában se volt konfrontálódni, sokkal inkább toleranciára volt késztetve, hisz a különvélemények megfogalmazói a szomszédai, barátai közül kerültek ki.

Ma mindenki otthonról tolja aggresszívan a saját maga igazságát. A baráti társaságban személyes találkozásoknál ma már a többség kerüli politizálást, mert ha van különvélemény, akkor az interneten elsajátíott agresszív igazságkeresés, véleményterror kapcsán ha van különvélemény ott sértődés, és veszekedés lesz hamarosan.

Így egyre inkább bezárkózik mindenki a saját visszhangkamrájába.

nagyon kemény ez így a nyárra, de sajnos igaz.

@chrisred: Minden kormány mindenkor próbálta a saját értékeit érdekei szerint meghonosítani, minnél több ember körében.
Mitöbb manapság nem is kormányok közvetítik ezeket, hanem a kormány támogatói diktálnak legtöbb esteben, lásd pl. Soros NGO-i.

@ez is egy vélemény: Ja, ha azt akartad írni, hogy a virtuális kommunikáció anonimitása mögé bújva az amberek sokkal gátlástalanabbul viselkednek, ez igaz.

@ez is egy vélemény: A polgári demokráciákban korábban is igaz volt, hogy a társadalmi érdekcsoportok folyamatosan befolyásolni igyekeztek a közhatalmat, ki ilyen, ki olyan formában, különböző érdekérvényesitő képességgel. Csak a keleti blokkban számított az állami akarat szentírásnak.

Ez első és az utolsó bekezdés sommás megállapításai bizonyítékául szolgálnak a posztoló elmebetegségének, eltorzult gondolkodásának.
Tényleg valami nagy baj lehet az oktatásban, ha ez a szélsőséges gondolkodás kialakul az emberekben. Egy biztos: a humán műveltség megszerzése (olvasás) nem hanyagolható el, mert akkor ez az eredmény, ami SZÁNALMAS.

@morph on deer:

"mi a véleményed az (össz)egészségi állapot hatásáról a társadalomra?"

Őszinte leszek: sem különösebb tudásom, sem különösebb érdeklődésem sincs a közegészségügyről ill. közegészségügy iránt.

A stressz visszacsatolt, önerősítő hatására kívántam rámutatni.

@neoteny:

Írtam: A stressz visszacsatolt, önerősítő hatására kívántam rámutatni.

Helyesen: A krónikus stressz visszacsatolt, önerősítő hatására kívántam rámutatni.

@neoteny: Nagyon unalmas vagy. Menj el észak-koreába és nézz körbe (ha tetszik, felőlem maradhatsz), egy ország külföldi tőke nélkül.

@morph on deer: "cselédnép" Van még egy vélemény a magyarokról, és nem is mai. Nem is ballib (annakidején még Orbán Viktor nem találta fel a "ballibet" ;-) ), szimplán csak nyugati. Mikor olvastam, jól be is rágtam. Ma már nem tenném. Így szól:
"Irigykedő, békétlen, paraszti nép a magyar".

@kazsiafigyelo:

"van a külföld. Az utóbbival való kapcsolat [...] jelenti a gazdasági realitást"

Ennek semmi értelme sincs.

@neoteny: Szerintem semmi érthetetlen nincs benne. A magyar gazdaság pont annyit ér, amennyire be van ágyazva a külföldi centrum országok vérkeringésébe. Ha nincs beágyazva, akkor semmit se ér.

Amúgy jól föltételezem, hogy matematikával (vagy annak közeli rokontudományával) foglalkozol?

@kazsiafigyelo:

"A magyar gazdaság pont annyit ér, amennyire be van ágyazva a külföldi centrum országok vérkeringésébe."

Az, hogy Mo-n a dohányneműek kiskereskedelmi forgalmazása oligarchikussá lett szervezve a NER keretében: gazdasági realitás. És a gazdasági realitás ezen szeletéhez semmi köze sincs a külfölddel való kapcsolatnak vagy a centrumországok gazdasági vérkeringésébe történt beágyazottságnak (ami egy elég kreatív képzavar: vérkeringésbe beágyazni).

A téma a NER fenntarthatósága volt: te értekeztél politikai és gazdasági aspektusokról, én azt a tézist toltam, hogy nincs külön politikai és gazdasági aspektus, erre te kinevezted a külfölddel való kapcsolatot _a_ gazdasági realitásnak. Nos erre az állításodra én nem vagyok vevő: ha te ennek az állításodnak a helyességéhez ragaszkodsz, akkor ezzel megszűnt közöttünk a gyümölcsöző vita lehetősége.

@neoteny: dehogyis nincs, a gazdaságban minden mindennel összefügg. Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság eu-s pénzek és a külföldi magyarok hazautalásai nélkül évi 1%-os ütemben nőne, ami vicc kategória. A gazdasági növekedésünk attól függ, hogy mennyi eu-s pénzt hívünk le. És ha ezek a feltételek nem lennének adottak, akkor az emberek az utcán lennének, és nem néznék el ezt. Még pénztáros is az eu-s megrendelésekből él, és kevés a tisztán állami pénz. Én ezt nevezem gazdasági aspektusnak.

@ijontichy: "Irigykedő, békétlen, paraszti nép a magyar".
Bullshit!
Az irigykedés nem a parasztság miatt van. Éppenhogy a parasztból zsellért és bérmunkás tömegembert csináló utolsó százötven év termelte ki az irigykedő, egzisztenciális nihilbe taszított kisembereket.
Békétlenség az van, főleg a rossz szomszédság miatt. Egyébként a magyar kifejezetten a “béketűrés” népe és ez nagy baj. Csak akkor lázad amikor már a nyakán a kés vagy már nincs mit veszteni.

@DrGehaeuse: "Irigykedő, békétlen, paraszti nép a magyar". Pont.

Lehettem úgy tíz éves, mikor egy rokon szőlejében almaszüret volt. (Vegyes kultúra, a szőlősorokban gyümölcsfákkal.)
Ott voltunk segíteni.
Nap végeztével kivettem 1 azaz egy szép piros almát egy ládából, a gazda rosszallását kivíva ezzel.
-Abból vegyél, mi is onnan esszük- mutatott a gúlába rakott, fák alól szedett, beteg, hibás almákra.
Az ingyen segítő munkaerőnek.
Azért volt abban a kulákozásban mégis valami.

@kazsiafigyelo:

"a gazdaságban minden mindennel összefügg"

No ha ez így van, akkor semmitmondó az, hogy "[é]n ezt nevezem gazdasági aspektusnak".

@kazsiafigyelo:

"a gazdaságban minden mindennel összefügg"

Pontosan ez a gondolkodás vezetett oda, hogy 1942-ben az USA Legfelsőbb Bírósága meghozta a _Wickard_-döntést en.wikipedia.org/wiki/Wickard_v._Filburn amiben kimondta, hogy a szövetségi kormányzat megtilthatja azt egy amerikai farmernak, hogy a neki kiszabott kereskedelmi kvótamennyiségen fölül termeljen takarmányt _a saját állatai számára_, mert hogy az ilyen termelőtevékenység befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet, amely szabályozását az USA alkotmánya a szövetségi kormányzat hatáskörébe utalja.

Az, hogy "a gazdaságban minden mindennel összefügg" egy deepity. Egyrészt triviálisan igaz: ha Anna megveszi az egyik fajta mosóport, akkor ezzel nem csak a gazdaság mosópor-szegmensét befolyásolta, hanem az egész gazdaságot olyan szempontból, hogy bármi más fogyasztói jószágot vásárolhatott volna abból a pénzből amit mosóporra költött. Vagyis ez a felismerés minimális kognitív haszonnal bír: igen, minden összefügg, és mi _érdekes_ következik ebből?

Másrészt pedig hamis az az implikációja, hogy a gazdaság bármelyik aspektusának (részének) tárgyalása ill. analízise csak úgy lehetséges, ha figyelembe vesszük az _összes_ lehetséges gazdasági összefüggést két gazdasági jelenség között -- vagyis egy teljesen holisztikus gazdaságelemzés szükségességét implikálja. Ami egy hamis implikáció: lehetetlen bármiféle érvényes analitikus állítást tenni egy nagyméretű rendszerről amiben minden mindennel összefügg. A lehetséges permutációk száma hiperexponenciálisan nő. Minimálisan szükséges az, hogy a lehetséges összefüggések rangsorolva legyenek az előálló állapot megváltozásának mértékére gyakorolt hatásukban: a fontosabb összefüggéseket nyilvánvalóan nagyobb súllyal kell figyelembevenni, mint a kevésbé fontos összefüggéseket.

@HaFr: Ez az angol iparosítás időszaka, pár évtized a népességrobbanás után, de még Marx életében javultak az életkörülményeik (Marx ennek ellenére nem revideálta a műveit.) Az USA-ban és Skandináviában sem így zajlott, pedig egyiknek sem voltak gyarmatai. Kínában pedig Mao alatt a rengeteg emberáldozat ellenére sem volt hasonló szintű gazdasági fejlődés mint Teng Xiao Ping '78-as reformjai után.

A Kádár-korszakban is volt korabeli építészet, amelyben művészet találkozott a funkcionalitással - igaz, nem sok. És ezek jelentős részte is el-, vagy szét lett cseszbe azóta...

@Janossz: Van ilyen is, nem vitatom. De ez inkább fösvénység mint irigység.

@DrGehaeuse:

És a legtisztább öröm a káröröm: nincsen benne irigység.

@neoteny:
Dehogynincs! Akit kár ér az segélyezésre jogosult!

@screpes:

Touché.

@Khonsu:

news.yahoo.com/elon-musks-robot-surgeon-sew-065731381.html

A cikk (meg nem nevezett) szerzője egy (vszínűleg millenniáris) balfék, de legalább van valamennyi használhatónak tűnő infó a cikkben.

@neoteny:

Akkor jobban haladnak, mint gondoltam. Köszönöm, hogy megosztottad.

@Khonsu:

Most látom, hogy meg van nevezve a cikk szerzője: Caitlin Welsh. Esküszöm, hogy amikor én azt írtam, hogy meg nem nevezett szerző, akkor még csak a Mashable volt feltüntetve szerzőként. Illetve esküszöm, hogy az én memóriám ezt dobja fel a lekérdezéskor. Persze a lekérdezést is én végzem, szóval lehet, hogy én sikeresen megtévesztem saját magamat.

Nem baj, majd Musk robotja teleszurkálja az agyamat elektródákkal és kiolvassák a memóriám nyers tartalmát -- aztán a MI majd lemodellezi, hogy hogyan vittem be saját magamat a málnásba. Vagy valami ilyesmi.

@neoteny: :)

@Khonsu:

Az USA-ban ugye az önkormányzatok önálló politikai szuverének, így hozhatnak adótörvényeket a municipalitáson belül.

San Francisco városa kivetett régen egy 1.5%-os adót az olyan kompenzációkra, amiket a vállalkozás -- Nyrt. -- részvényopciók formájában (differenciáltan) juttatott az alkalmazottainak. Aztán 2011-ben ezt az adót visszavágták 0.38%-ra, mert a nyilvános rt-vé vált cégek elhagyták a város határait, hogy megtakarítsák ezt az adót. Sőt annyira sikeres volt ez az adócsökkentés, hogy más tech cégek amelyek nyilvános rt-vé terveztek válni SF-ba költöztek ezen alacsony adókulcs miatt (tehát vannak más önkormányzatok is amelyek kiszabnak ilyen adót). No most az SF városi képviselői megszavazták azt, hogy ismét 1.5%-ra kússzon vissza ez az adó.

Még egy önkormányzatnak is van fogantyúja a (nagy) tech cégeken: _valahol_ kell lennie a cég székhelyének és az ottani szabályok rá is vonatkoznak. Persze a tech cégek sem fegyvertelenek: amikor az Amazon végül is letett arról, hogy NYC-ben létesítsen egy központot, ment az ujjal mutogatás egymásra a new yorki (városi és tagállami) politikusok között.

www.pacificresearch.org/yet-another-bad-policy-idea-for-california-san-francisco-proposes-an-ipo-tax/

@neoteny:

Szerintem érdemes ezeket az eseteket jobban megvizsgálni. Mert az sem lényegtelen, hogy az önkormányzat szolgáltatásai, kedvezményei, megbízásai, stb. formájában mennyit vesz ki az adott cég a kasszából. Mert elképzelhetőnek tartom, hogy összességében még akár nyereséggel is kijöhetnek ebből a cégek. Illetve a költözés/nem adott helyre letelepedés is megmarad opciónak. Innen nézve pedig már nem is annyira egyértelmű, hogy kiken van a fogantyú, a tech cégeken, vagy épp az önkormányzatokon, ahogy azt a new yorki példa is mutatja.

@Khonsu:

"az önkormányzat szolgáltatásai"

Amelyek monopolszolgáltatások, azoknak minden 'előnyével' ...

"kedvezményei"

Hát ez az: SF adott egy 1.12%-os kedvezményt, de visszavette.

"megbízásai"

Ennek csak akkor van jelentősége, ha az önkormányzat preferenciálisan a helyi cégeket választja beszállítóként.

"a költözés/nem adott helyre letelepedés is megmarad opciónak"

Ez két külön opció: a második opció kevesebbe kerül a cégnek, mint az első opció gyakorlása.

Most az SF-beli érintett cégeknek el kell dönteniük, hogy számukra melyik a nagyobb költség: a stock option-jaikra fizetendő +1.12%, vagy a költözés költsége.

@neoteny:

Írtam: Most az SF-beli érintett cégeknek el kell dönteniük

Helyesen: Most az SF-beli érintett cégeknek nem kell eldönteniük ... mert az önkormányzat elvetette a 1.5%-os ilyen adókulcs visszaállítását.

@neoteny:

"Ennek csak akkor van jelentősége, ha az önkormányzat preferenciálisan a helyi cégeket választja beszállítóként."

A szaporodó "okosváros" (és egyéb digitalizációs) projektek kapcsán az önkormányzatok választási lehetőségeit behatárolja, hogy kik birtokolják a szükséges technológiát, és a népszerű platformokat (például közösségi média), melyekkel ezek a digitális szolgáltatások összeköthetők.

"Ez két külön opció: a második opció kevesebbe kerül a cégnek, mint az első opció gyakorlása. "

Ez így van.

"Most az SF-beli érintett cégeknek nem kell eldönteniük ... mert az önkormányzat elvetette a 1.5%-os ilyen adókulcs visszaállítását. "

Ezért (is) nem érzem én annyira szilárdnak ezt a fogantyút. Az önkormányzatoknak nagyon észnél kell leniük, hogy ne lépjék át azt a határt, ami fölött a cégeknek már nem éri meg a maradás. Mert továbbra is úgy gondolom, hogy a nagy cégeknek (nem csak tech cégek) hasznuk is származik abból, hogy ott van a székhelyük ahol. Ha jól emlékszem az Amazon esetében például pont valami olyasmiről volt szó, hogy versenyeztették az önkormányzatokat, hogy ki ajánl nekik jobb feltételeket. Sokan pedig épp amiatt kritizálták az önkormányzatokat, hogy azok annyira igyekeztek túllicitálni egymást, hogy már bizonytalan volt, hogy egyáltalán megérné-e az önkormányzatnak (és az ottlakóknak).

Szóval továbbra is úgy gondolom, hogy az önkormányzatok a nagy cégek székhelyével bizonyos szempontból "törököt fogtak".

@Khonsu:

"A szaporodó "okosváros" (és egyéb digitalizációs) projektek kapcsán az önkormányzatok választási lehetőségeit behatárolja"

Ha ez így van, akkor nem túl nagy a jelentősége az általad említett önkormányzati megbízásoknak.

"Ezért (is) nem érzem én annyira szilárdnak ezt a fogantyút."

Mert az önkormányzatok _még_ nem képesek megakadályozni azt, hogy vállalatok elköltöztessék a főhadiszállásaikat. De biztos vagyok abban, hogy vannak olyan bürokraták és politikusok akik vizsgálják ennek a törvényes lehetőségét.

"versenyeztették az önkormányzatokat, hogy ki ajánl nekik jobb feltételeket. Sokan pedig épp amiatt kritizálták az önkormányzatokat, hogy azok annyira igyekeztek túllicitálni egymást, hogy már bizonytalan volt, hogy egyáltalán megérné-e az önkormányzatnak (és az ottlakóknak)"

Ez így van; és pl. az USA-ban professzionális sportcsapatok azzal zsarolják az önkormányzatokat, hogy akkor költöznek oda (vagy nem költöznek el), ha az önkormányzat épít egy stadiont a klubnak. Amit a sok ostoba önkormányzati politikus meg is tesz: a város kibocsát kötvényeket, abból jól megépítik a stadiont ami természetesen a klub bevételeit gyarapítja, a kötvényeket meg fizetik a városi polgárok. Akik meg jól kiköltöznek az elővárosokba, és azok önkormányzatának fizetik a helyi adókat.

@neoteny:

"Ha ez így van, akkor nem túl nagy a jelentősége az általad említett önkormányzati megbízásoknak."

Jogos, ezzel mellé lőttem.

"Mert az önkormányzatok _még_ nem képesek megakadályozni azt, hogy vállalatok elköltöztessék a főhadiszállásaikat. De biztos vagyok abban, hogy vannak olyan bürokraták és politikusok akik vizsgálják ennek a törvényes lehetőségét."

Ezt én is elképzelhetőnek tartom.

@Khonsu:

A progresszívek megvédik az ausztrál őslakosokat a róluk szóló tudományos elméletek felzaklató hatásaitól, még ha a tudományos elméletek nem is zaklatják fel az ausztrál őslakosokat:

quillette.com/2019/07/23/why-is-a-top-australian-university-encouraging-staff-to-support-indigenous-creationism/

@neoteny:

Vicces lenne, ha nem lenne komoly, de sajnos az...
Ez jó példa azon esetekre, amikor az elvileg a fejlődést a zászlajukra tűző progresszívek valójában gátolják azt. És egyre csak szaporodnak a hasonló esetek.

Rossz látni, hogy olyan dolgok, amikkel 10-20 éve viccelődtünk, mára realitássá váltak.

Off
His legacy won't be lost in time, like tears in the rain. R.I.P.

www.youtube.com/watch?v=NoAzpa1x7jU
On

@ijontichy:

BATTY
Did you get your precious photos?

LEON
Somebody was there.

BATTY
Police.

LEON
Just men.

BATTY
Police men.