a leggazdagabb ember akit láttam dmitro főnöke. dmitro sanyi haverja. és ő öt órakor nem teázik, hanem iszik valamilyen égetet szeszt. úgy, hogy hatkor merev részeg. de a főnöke nagyon gazdag. ezzel az üzleti környezettel számolni.

a magyar vidék nem úgy működik mint amerikában. hogy ha valaki elvégez egy elég neves egyetemet, vagy elég drága fizetős üzleti iskolát, akkor megnyílnak a szabad tőkepiac pénzcsapjai. és az átlag embernek is csak azt kell kitalálni, hogy éppen mire van fizetőképes kereslet. nyit egy külvárosi hotdog üzletet, és abból megél.

errefelé nyílt egy süteményes. nagyon olcsón adja a sütit. kérdezem tőle, hogy mennyi a haszna. azt mondja, hogy már írja is a nyugtát. mondom neki, hogy nem nav ellenőr vagyok. és nem is sütödés. csak érdekel, hogy mennyi a haszna. most hogy írom a nyugtát semennyi. és miből lett az üzlet. ne kérdezősködjön már annyit. a fiam pályázta. otthagyom a borravalót. azért, hogy legközelebb is a frissből adjon. és hogy legyen haszna. amíg el nem hiszi, hogy nem vagyok nav ellenőr.

a magyarok többsége nem hiszi el a mesét gazdag feltalálókról. azt, hogy az emberek mindenféle pénzügyi háttértámogatás nélkül gazdagodnak.

@444: az említett milliárdosok tört része végezte el egyáltalán az egyetemet, és semmifél pénzcsap nem nyílt ki neki -- a hozzászólásoddal megint csak a magyar nép alacsony kompetenciáira vagy bizonyosság

Én ezt úgy képzelem ezt el, mint amikor egy ellenséggel körülzárt csapat (a magyar néplélek) ki akar törni a gyűrűből. A helyzet az, hogy akik körülzártak bennünket, a mieink, így meg nehéz. Viszont annyi ismeretük kellene legyen, már önérdekből is azoknak, akik láncon tartják a magyar néplelket, hogy mindig van egy leggyengébb láncszem, anyag(jellem)hiba, vagy anyagfáradás (ebben a honban ez úgy harminc év) és akkor megint Isten irgalmazzon nekünk, meg nekik is. Miért kell ezt újra, meg újra eljátszani! Ha ebből a zárt terű (országhatáron belüli) „játékból” a bábmozgatók kikerülnek, lepkefing hatásúakká válnak odakint. Be kéne látni már végre, a szocik alatti (ország-) gyárrombolás és mostani a „látványépítkezések” hatása azonos. A taps, nem az eredményeknek szó, hanem a saját, tömött zsebeknek. Nincs az a pénz, ami ne inflálódna el. És nincs az a pénz, amivel egy úgyis bekövetkező váltás után, az elkövetett (magyar néplélek elleni) vétségeket meg lehet majd pénzen váltani. Meg aztán, ha másért nem a gyerekek, unokák miatt, akik megkapják majd, ja, a te apád meg a nagyszüleid voltak azok. A rendszerváltás után jó néhány szomorú történetet láttam, hogy hogy váltak egyesek egyik napról a másikra hatalom-vesztetteké és ebből fakadóan máig nem tudtak talpra állni, akik azt hitték a jó sorsuk addig tart majd, míg a világ világ, meg még egy nap.

Nagyon jó írás!

A magyarok legnagyobb problémája szerintem pont az, hogy azt hiszik, hogy itt kapitalizmus van, pedig én itt olyat nem látok. Látok viszont brutálisan erős kormányzati centralizálást, központi szabályozást, minimálbértörvényeket, és a „társadalmi igazságosság” hazug dogmája nevében szarrá adóztatott jövedelmeket, amikkel csak az állami intézményrendszert, és vele együtt a korrupciót hízlaljuk, valamint osztjuk el a semmibe.
A dolgozó populáció 26%-a még mindig közalkalmazott, ami tarthatatlan. A vállalkozások útjába annyi akadályt görget az állam, amennyit csak lehet, az öngondoskodás bürokratikusan majdhogynem lehetetlen. Hol van itt a kapitalizmus?

@HaFr:
hja. nincs mögöttük semmilyen befektetői kör. ne viccelj már. jobs-ot a saját cégéből is kirakták. kik rakták ki ha nem pénzügyi befektetők. aztán az egy másik kérdés, hogy aztán egy másik céggel, másik befektetői körrel visszavásárolta magát.

az apple igazgatótanácsában ott ült eric schmidt aki éppen akkor a google vezérigazgatója is volt. azért, mert a google és az apple mögött ott voltak a pénzügyi befektetők. és így az iphone-nal párhuzamosan már fejlesztették az android-ot. annak ellenére, hogy eric schmidt megígérte, hogy nem teszik. a nagyvállalatok semmiféle pénzügyi befektetési alapok nincsenek. dehogy nem. és ez az egész abból lesz, hogy a piacon brutális mértékű dolláradósság van. és ahhoz brutális méretű óriásválallatok kellenek, amik az adósságot visszatermelik. és ez amerikában nemzetgazdasági kényszer. le kell dúrniuk a fél világot. és ezt a tempót vette fel kína. de ezzel nem nagyon versenyezhet magyarország. miért kellene az ország egészét globális kapitalizmusra kényszeríteni.

@szuperpocok:
elég egyszerű. a dolgozó populáció 1%-ának adj munkát. és már csak 25% közalkalmazott lesz.

@HaFr:
hát ez biztos.
a másikon még én is azt írtam, hogy a nyomorúság enyhítésére tett némileg sikeresnek mondható lépések, ill az ennek következtében bekövetkezett sikeres felzárkózás az oktatásban(mármint a múltban), az általános ismeretek szintjén, nem hozott magával semmiféle automatikus mobilitást a társadalomban, de ez alatt pont ezt értettem.
az általános ismeretek szintje olyan körülmények közt erősödött, ami nem kedvezett annak, hogy egyúttal versenyképes kompetenciaként jelentkezzen, pláne, hogy a versenyképesség is mást jelent itt.
rokoni kapcsolatok, korrupciós potenciál, törtetőképesség stb
ez viszont ördögi kör, mert az utóbbi, meghatározza az előbbit; azaz, hogy a kompetenciák mennyire lehetnek adekvátak a találékonyságra, kockáztatásra alapozott vállalkozás sikerre vitelében, amikor a "tradicionális" :D érvényesülés lehetőségei sokkal inkább sziklaszilárd alapokon nyugszanak

@HaFr:
nem a magyar valóságból indulsz ki, hanem előadod kapitalizmus a piacgazdaság. és a tőkepiaci alapoknak semmi szerepük. nagyrészt (nem állítom, hogy kizárólagosan) azok teremtik és azok tartják fent az óriásvállalatokat sok esetben kényszerű módon (nem állítom, hogy mindig). a rendszer alapvetően így működik. egy kültelki gázszerelőből is lehet egy vállalatcsoport vezetője ha mögé állnak. orbán látványosan vissza él ezzel. de mit csináljon. felcsúton nem talált jobbat. kormányzati kapcsolatok nélkül a rengeteg offshore cég nem jöhetett volna létre. és alig van, amelyik befektetési alap nem így működik. félre értés ne essék. nem azt állítom, hogy aki gazdag az feltétlen kutyaütő. most a rogán volt feleségének az új férje (a legkisebb rogán nevelőapja) a befektetési bankár. és nem másik társaságból kerül ki. pedig úgy szoktuk. és most meg nem. na und?

persze az világos, hogy ez a rendszer hosszú távon nehezen lesz tartható. de egyrészt lehet, hogy értelmetlen ezen filózni, mert hosszú távon meghalunk. másrészt lehet, hogy mégis fenntartja magát. mert amikor belső keresletélénkítő politika kifullad, akkor jön egy külső konjunktúra. ha ezzel egyidőben éppen nagyobb recessziós hullám jön, akkor a rendszert kell váltani. de, hogy mire kellene váltani, azt senki se tudja. legfeljebb csak azt, hogy mire nem.

a magyar valóságból indulj ki. mezőtúr egy átlagos méretű település az országnak nagyjából a közepén. mert ugye még kovászna is az ország, meg brassó mellett a barcasági csángó négyfalu. azzal is kalkulálni kell ugyebár.

mezőtúron misi átlagban hármas tanuló. és van a barátnője mesi. ő négyes. valaki mesélje már el, hogy mesi és misi különösebb pénzügyi támogatás nélkül hogyan éljen viszonylagos jólétben mezőtúron. még egyszer átlagos képességekkel, szorgalommal, rátermettséggel, átlagos magyar településen. tömegével.

"ezeknek egymást beojtva kellene működniük" félreolvastam, de úgy is jó - mi betojva működünk. Mi másképp vagyunk sikeresek.

@444:

"másrészt lehet, hogy mégis fenntartja magát."

Hát ez az. Belaruszban Lukasenka rendszere fenntartja magát már vagy egy negyedszázada; az egy főre eső PPP GDP-jük csak gyökfele a magyarokénak. Ha az Orbán-rezsim önfenntartása oda vezet, hogy a magyarok "felzárkóznak" a fehéroroszokhoz, akkor megfizetik a népek a "konszolidációt".

@neoteny:
na de lunkasenka rendszerét fenntartják az oroszok. mert ha kijev után minszkbe is bemennek nyugatról, akkor az moszkvából nézve nem túl jó dolog. azt tanulták meg, hogy ukrajnában túlságosan is kesztyűs kézzel bántak az ellenzékkel. és lám mi lett belőle. orbán rendszerét ennyire diretkben már nem tartanák fent. de azt tudják, hogy a magyarok a nyugatot is utálják. 56 is semlegességet követelt. és azt is értik, hogy a magyar nép abba az irányba köteleződik el, akik a nacionalizmusukat támogatják.

a magyarok megtanulták, hogy az erdélyi magyarok másodrendűek lesznek ha arról london, vagy párizs dönt. az atlanti és a transzatlanti világhoz való szoros integráció szóba se jöhet. brüsszelből és berlinből se várhatnak túl sok jót. münchenből és bécsből talán. a nyugat eddig tart. még genf lehetne kapcsolat. svjác elvben érdekelt a közép-európai semlegesség keleti kiterjesztésében. egy átlag svájci választó 50 éves néni. az magától nem jön rá, hogy az ő biztonságához szükséges az, hogy magyarország a nyugati térfélen maradjon. ez egy 50 éves néni nem érti meg. svájci kormányba 50 éves nénik delegálják a tagokat. hozzájuk igazodnak a pártok.

ha nekem most tippelnem kellene, akkor azt mondom, hogy az orbán rendszerét kell majd szükségképpen konszolidálni. mert 20 után jön egy válság. ami nem eredményez teljes politikai összeomlás. hanem csak nem működik az, hogy mészáros komának adnak egy rakás hitelt. és kormányzati támogatással betelepítünk egy akkumulátorgyárat lajosmizsére. és azzal teremtünk 100 új munkahelyet. de ez csak tipp. 1 éven túlra legfeljebb csak jósolgatni lehet.

@444:

"na de lunkasenka rendszerét fenntartják az oroszok."

És?

Belaruszban Lukasenka rendszere fenntartja magát már vagy egy negyedszázada; az egy főre eső PPP GDP-jük csak gyökfele a magyarokénak. Ha az Orbán-rezsim önfenntartása oda vezet, hogy a magyarok "felzárkóznak" a fehéroroszokhoz, akkor megfizetik a népek a "konszolidációt".

@neoteny:
próbáld már megérteni, hogy lukasenko rendszere nem tartja fent magát. azt jelentős részben az oroszok tartják fent. ha moszkva kihátrálna, akkor minszkben rendszerváltás következne. csak ugye az oroszok miért hátráljanak ki. budapest ennyire nem fontos. de azért annyira mégis csak, hogy ha kifejezetten hívnák őket, akkor valószínűleg nem mondanának nemet. az autokratikus rendszerek jellemzője, hogy azokat kívülről tartják fent. de ilyen értelemben nem volt rendszerváltás. csak a helytartók változtak meg. most a nyugatot kell imádni úgy, mintha az istenek lennének. legalábbis a "liberális" térfélen ez a közfelfogás. ezt a nacionalizmus sikeresen szétzúzta. de hogy mi legyen ezek után azt nem tudja senki. majd lesz valahogy. de az azt jelenti, hogy kívülről fenntartja valaki. ilyen értelemben magyarország trianon óta hadszíntér.

@444:

"lukasenko rendszere nem tartja fent magát. azt jelentős részben az oroszok tartják fent."

És?

Belaruszban Lukasenka rendszere fenntartja magát már vagy egy negyedszázada; az egy főre eső PPP GDP-jük csak gyökfele a magyarokénak. Ha az Orbán-rezsim önfenntartása oda vezet, hogy a magyarok "felzárkóznak" a fehéroroszokhoz, akkor megfizetik a népek a "konszolidációt".

Annak ellenére, hogy ők a világ leggazdagabbjai, nem sok hasznos dolgot adtak az emberiségnek.
Ezeket példaképnek tekinteni priceless. A libertarius néplélek válsága a humanizmusban.

@Laikus Érdeklődő: de azért szívesen használod a termékeiket, ahogy a mellékelt ábra mutatja -- mellesleg a cikket sem értetted, no offense

@HaFr: Pedig a második bekezdéssel kimondottan egyetértek. Ennek ellenére azt gondolom, hogy ezek az emberek nem példaképek.

@HaFr:
hja, mert szerinted a gyügyei paraszt gyerek kapna egy rakás kockázati tőket, hogy építsen szerverfarmot a disznóólban. ezt a google fiúk megkapták. ami rendben is van. de a top 1000 egyetem is megcsinálhatta volna azt, amit a google. csak ők nem kaptak százcsillió dollárt. a google fiúk műszakilag semmi újat nem találtak ki. zuckerberg műszakilag semmi újat nem talált ki. a nagy ruhaipari cégek nem teremtettek új stílust. hanem gátlástanaul gyermek rabszolgamunkára építették fel az iparágat. aztán még mindig van néhány, aki ennek tapsikol.

a szocializmusban is válságban voltunk, úgy néz ki hogy nem kapitalizmus probléma.

68 után a nyugat kitalált egy új társadalmi és gazdasági struktúrát, ami mára nyílt társadalomban és 4.ipari forradalomban realizálódott.

Mi meg kitaláltuk a feudalista államkapitalizmust, ez kb 2.ipari forradalom és polgárság, na meg hűbérurak-vazallusok-szolgaság keveréke.

off: 2014 óta nem olvastalak, akkor megjegyeztem hogy ekkora egóval sohasem fogod megérteni, úgy gondolom hogy igazam lett. (egyenlőre)

majd jövök 2020 környékén megint.

@HaFr:
ha a kormány hozna egy törvényt, hogy a .hu domain alá bejegyeztt tárhelynek fizikailag is magyarországon kellene lenniük beleértve a magyar nyelven futó .com szolgáltatásokat, akkor akkor a helyi cégek átvennék a google piacának akár a felét.

mert az adatközpontok túlközpontosítottak. és nem tudnák költséghatékony módon nem tudnák ide telepíteni annak egy részét. ha ezeknek a cégek nem az általuk diktált gátlástalan játékszabályok szerint működnek, akkor már sokkal kevésbé lennének versenyképesek.

@tireless treehugger:

Egyelőre a meccs egyenlőre áll.

@444:

"de a top 1000 egyetem is megcsinálhatta volna azt, amit a google. csak ők nem kaptak százcsillió dollárt. a google fiúk műszakilag semmi újat nem találtak ki. zuckerberg műszakilag semmi újat nem talált ki."

Elfelejtetted hozzátenni, hogy a te vulgármarxista nézőpontodból nézve.

@444:

"ha a kormány hozna egy törvényt, hogy a .hu domain alá bejegyeztt tárhelynek fizikailag is magyarországon kellene lenniük beleértve a magyar nyelven futó .com szolgáltatásokat, akkor akkor a helyi cégek átvennék a google piacának akár a felét."

Ez egy posztmodern szósaláta.

@444:

"félre értés ne essék. nem azt állítom, hogy aki gazdag az feltétlen kutyaütő."

De csak olyan gazdagokról beszélsz, akik szerinted kutyaütők.

@444:

"a nagy ruhaipari cégek nem teremtettek új stílust."

Az aranysujtást viszont hungarikummá kellene nyilvánítani, mert anélkül mindenféle Párizsba szakadt afrikaiak próbálnak belőle divatot csinálni:

velvet.hu/kockahas/2017/07/16/anggy_haif/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

@neoteny:
ezek a gazdagok sem kutyaütők. de ha nincsenek mögöttük finánctőkések, akkor nem épültek volna ekkora vállalatok. a facebook 300 millió felhasználó vált cash flow pozitívvá. 300 millió felhasználó kellett ahhoz, hogy a facebook egy adott évben egy cent nettó nyereséget termeljen. utána persze behozta az árát. és emelkedtek az árfolyamok. na de hatalmas pénztőke kellett hozzá, ami az átlag magyar számára nem áll rendelkezésre. mert magyar a magyar egy izolált nyelv, ez egy viszonylag kis induló piac, magyarországnak nincsenek gyarmatai.

ez egy tőkeszegény ország. a bankárcsaládok egy bizonyos körből kerültek ki. mert volt egy kényszebetelepítés (hagyjuk, hogy melyik vallásfelekezet). aztán jött egy háború. és magyarország felosztása. majd egy kényszerkitelepítés. (hagyjuk, hogy melyik vallásfelekezet). majd a világkommunista kísérletben kényszerű módon kellett részt venni (és monst megint hagyjuk, hogy melyik vallásfelekezet hirdette meg azért, hogy véglegesen kiirtsák a hagyományos elitet), és utána globális kapitalizmus is kényszerű módon következett (ezek után következett egy vallásháború. és most hagyjuk, hogy melyik vallásfelekezet. lényegében ez tetőzik a kampányban).

na mármost én nem azt mondom, hogy gyűlöljük a zsidókat. hanem azt, hogy amennyiben lehet egyezzünk velük ki. ha nem lehet, akkor persze nem kell erőlködni. hanem intézzék el egymás között. soros hálózata felszámolná izraelt is. izrael felszámolna soros hálózatát. ezt a játszmát játsszák le. legalább időlegesen tegyünk a végére egy pontot. és utána a kérdés az, hogy hogyan tovább. a magyar polgárosodásnak magyarnak kell lennie. aztán persze ebben nem mészáros koma a minta, de nem is a fent megnevezett globális hadurak. akik részben ugyanúgy strohmanok.

Széchenyi István: Politikai programm, 1847

books.google.hu/books?id=RXNAAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false

Néha sírva fakadok, amikor ezt olvasom. Kíváncsi lettem volna, hogy, amennyiben az első demokratikus parlamentet nem szakítja szét a szabadságharc, mire jutott volna a Batthyány-kormány...

A szabadságharc glóriája néha elfedi a magyar társadalom akkori problémáit, amelyről Széchenyin kívül senki nem vett tudomást. Nem is tanítjuk eléggé.

@444:

"valaki mesélje már el, hogy mesi és misi különösebb pénzügyi támogatás nélkül hogyan éljen viszonylagos jólétben mezőtúron. még egyszer átlagos képességekkel, szorgalommal, rátermettséggel, átlagos magyar településen. tömegével."

Valaki mesélje már el, hogy hogyan lehet örökmozgót építeni.

Valaki mesélje már el, hogy hogyan lehet mannaesőt csinálni.

A te apád miért költözött be a jobbágyparaszti vidék nehéz, de értékes életéből a bűnös város kozmopolita kényelmébe? Pontosan a kozmopolita kényelem miatt: mert viszonylagosan jobb életszínvonalra tudott szert tenni Debrecenben, mint a szülőfalujában.

@neoteny:
esetleg ne a tömeges és kényszerű gyerekmunkára alapozott globális ruhaipar adja a mintát. ne ezeket a vadállatokat kövessük.

@444:

"de ha nincsenek mögöttük finánctőkések, akkor nem épültek volna ekkora vállalatok."

Világos: a gazdaság hatékonyabb üzemeléséhez tőkére (termelőeszközökre) van szükség. Ezt a paraszt is tudta: azért vett lovat meg ekét, mert azzal hatékonyabban tudott szántani, mint ha kapával meg ásóval túrta a földet.

"na de hatalmas pénztőke kellett hozzá"

Renner Tibor képes volt elég tőkére szert tenni ahhoz, hogy létrehozza a Renner Műveket. Nem azzal kezdte, hogy felvett 500 millió vissza nem térítendő támogatást.

"ez egy tőkeszegény ország."

Bullshit: tízezerszámra vannak vállalkozások Mo-n, amelyiknek mindegyiknek van valamennyi tőkéje. Irmuska néninek és Böszörményinének is van az életük megtakarítását képviselő egy-egy millájuk. Tegyen hozzá Sanyi haverja is egy millát: azzal már lehet egy kft-t alapítani, az vehet egy használt IVECO-t, azzal már költöztethet Sanyi haverja hétvégeken és bérbeadhatja azt hétköznap. Ebből lenne jövedelme Irmuska néninek is, Böszörményinének is meg Sanyi haverjának is. Nem pedig azt, hogy "a város" elveszi Irmuska néni meg Böszörményiné pénzét adóba, abból csinál egy "közösségi járműparkot", amiből Sanyi haverja teherautót bérel. Ugyanis ezzel "a város", ti. az önkormányzati politikus meg a bürokrata jár jól, meg esetleg Sanyi haverja. Ez a "közösségi járműpark" nem fizetne semmiféle osztalékot Irmuska néninek meg Böszörményinének, hanem ők dotálnák az önkormányzati politikust meg a bürokratát meg valamilyen mértékben Sanyi haverját.

"a magyar polgárosodásnak magyarnak kell lennie."

Üres lózung.

@444:

"a tömeges és kényszerű gyerekmunkára alapozott globális ruhaipar"

Minden munka kényszerű: csak azért dolgoznak az emberek, hogy hozzájussanak általuk kívánt javakhoz. Ha minden általuk kívánt jószághoz hozzá tudnának jutni munka nélkül (nem csak manna potyogna az égből, hanem lakhatás, energia, közlekedés, kommunikáció és szórakozás is), akkor nem dolgoznának.

A gyerekmunkások is azért dolgoznak, mert úgy javakhoz jutnak. A jobbágyparasztok is dolgoztatták a gyerekeiket, mert azok is képesek voltak termelni. Ez látszik a nyári szünet intézményében is: amikor bevezették a közoktatást, a gyerekek nagy részét dolgoztatták a nyári betakarításokkor, ezért volt szünet a közoktatásban. Aztán az életszínvonal emelkedésével a nyári szünet nyári vakációvá vált. A világ azon részein, ahol gyerekmunka van, még nem teremtették meg azt az életszínvonalat, hogy a gyerek iskolában ülhessen vagy vakációzhasson. Ha történik tőkebefektetés azokon a helyeken, akkor majd megnövekszik a termelékenység annyira, hogy az így bekövetkező életszínvonal-emelkedés kifejeződjön abban is, hogy a gyerekek iskolában ülhessenek (legalább) 16 éves korukig, vagy vakációzhassanak. Nem azért szegények a gyerekek, mert a multinak dolgoznak, hanem azért dolgoznak a multinak, mert szegények, és ezt a szegénységüket akarják enyhíteni a munkájukkal.

@neoteny:
az apám azért költözött debrecenbe, mert iparossá akart válni. és a szülőfalujában nem volt lehetséges. a testvére vidéki tanító lett. ő pedig városi iparos. és elvette anyámat. akinek a szülei valami kisnemesek voltak. és a család egy része polgárosodott. városlakóvá vált. a másik része pedig a vidéki kisbirtokán maradt. tehát nem adták fel teljesen a vidékiességet, hanem csak félig.

errefelé a "liberális" zsidókon kívül a kárpátok géniusza mondta azt, hogy a falvakat le kell rombolni végre. mert ez a fejlődés. ezek azok a zsidók, akik trianon ügyében románok oldalán állnak. félre értés ne essék. nem az összes zsidó, hanem egy részük. akik vidéken a többségi magyarokat negatívan diszkriminálják. (a cigány kisebbséget pozitívan. ez a kettő ugyananazt jelenti ugyebár). van egy neoliberális filoszemita csoportosulás, amelyik az országban egy amerikanizált metropoliszt akar. és ezt támogatják a neokonok. az értelmiség "felköltözik" budapestre. ez a folyamat régóta zajlik. a magyar települések legalább felén az értelmiségiek aránya a kritikus szint alá csökkent. tehát amikor egy ország röhögött szalacsin (aki egyébként sokaknak biztos vicces volt, a feleségének nem annyira, mert azt megölte, de önvédelemből ölte meg, szóval milyen lehetett a feleség), akkor a "világhírű" szociológusok nem mondták azt, hogy emberek ez így nem lesz jó.

hanem a politika két irányt szabott. az egyik lényegéban azt mondja, hogy a modernizáció a városiasodás. ezek a települések idővel úgy is megszűnnek. mert amerikanizált metropoliszok jönnek létre az új űrkorszakban. ez a fejlődés. ez a jövő. és ezt nem lehet megállítani. lassítani se érdemes. gyorsítani kellene ahhoz, hogy ez az ország is felzárkózzon a fejlett világhoz: észak-amerikához és nyugat-európához. és elég sok minden azt támasztotta alá, hogy ennek a csoportnak van igaza. igazsága biztosan van. de azért ez nem ennyire egyszerű. mert az észak-amerikai és nyugat-európai vidék is fellázadt. tehát igazán ők se atlantisták és a transzatlantisták. persze lehet mondani, hogy ez az imperija ármánya. mindenesetre megakasztották az imperializmust. az persze kérdés, hogy csak egy pillanatra, vagy hosszú időre. na de magyarországon a többség sose akart amerikanizált fejlődést. egy belpesti csoport. és külső budai. nekem nincs kifogásom az ellen, hogy legyenek ilyen városrészek. azért mondom azt, hogy nagyfokú önkormányzatiság mellett engedjük meg ezeket is. de magyarországnak egységes belső piacot kellene alkotnia ahhoz, hogy létrejöhessen valamiféle európai jogegység. még egyszer a nagyfokú önkormányzatiság mellett. tehát nem totális jogrend. hanem egységesedő jogelvek, törvények. a rendeletek szintjén azonban lehetnek kisebb-nagyobb különbségek.

@neoteny:
meg lehet magyarázni. nyilván béndek péter is megmagyarázza, hogy azoknak a gyerekeknek, akik a különféle vegyi anyagokat szórták milyen jó volt, mert azzal javakhoz jutottak. és ha ezek a ruhaipari cégek nem mennek oda, akkor felfalják őket az igazi vadállatok. és ezek az embervadállatok jelentették nekik a fejlődést. és ez tette költséghatékonnyá az ellátási láncot. ez mind rendben van. de esetleg mégse ők legyenek a példaképek.

@444:

"az apám azért költözött debrecenbe, mert iparossá akart válni. és a szülőfalujában nem volt lehetséges."

Vagyis mert jobb életszínvonalat volt képes biztosítani magának Debrecenben. Nem azt csinálta, hogy szülőfalujában maradva különösebb pénzügyi támogatásra várt, vagy arra, hogy ipart telepítsenek helybe; elment oda, ahol a saját munkájával többre tudott jutni: polgárosodott a saját erejéből.

@neoteny:
természetesen az igaz, hogy ezekkel a globális vállalatokkal valamilyen mértékben versenyezni kell. de nem kell totális versenyt hirdetni. miért kellene.

én arról szoktam regélni, hogy a magyar polgárosodáshoz az ágazatokban duopol piacokat kellene kreálni. vegyük a ruhaipart. kell két egymással versengő "céh". mondjuk a styl (urbánus) és a volk (rurális) termékeket állít elő. ez két céh, amelyik egyéni, kis, közép és nagyméretű családi cégeket egyesíti. és ezek a magyar modellek mennek a kifutón ortega úrral szembe. és a globális cégekkel. azért, hogy az ibériai ruhaiparrá váljon. és azzal már versenyzünk. mert a magyarok a hispánokkal, a luzitánokkal együtt vonulnak a nemzeti kereszténységben. de az ortega úrhoz hasonló vadállatokkal viszont szemben.

@444:

"esetleg mégse ők legyenek a példaképek."

Miért, kik legyenek a példaképek? Sztálin, aki hazavágott 22,000 szovjet rabot, hogy "közösségileg" megépíttesse a Moszkva-csatornát? Vagy Mao, aki hazavágta több tízmillió nemzettársát a Nagy Ugrás "közösségi" alkalmazásával? Vagy Pol Pot, aki hazavágta kambodzsai nemzettársainak egynegyedét, hogy létrehozza az agrárszocializmust? Ceausescu? Castro? Vagy akár Tito a vegyesgazdaságával?

Inkább legyenek azok a példaképek, akik kitalálják, hogy milyen javakat kívánnak az emberek, és megszervezik ezeknek a javaknak az előállítását, amikért az emberek önként hajlandóak elcserélni a saját maguk által megtermelt javakat. Amely folyamatból mindenki gazdagodik, aki abban részt vesz. Mondom: mindenki. Még a gyerekmunkás is.

@444:

"természetesen az igaz, hogy ezekkel a globális vállalatokkal valamilyen mértékben versenyezni kell. de nem kell totális versenyt hirdetni. miért kellene."

Azért, mert a globális-totális versenyből származik a termelékenység-növekedés. Az életszínvonal emelkedése pedig csak a termelékenység-növekedésből származik: abból, hogy több jószág kerül előállításra. Mert az a gazdagság forrása: a gyerek akkor tud iskolába járni és nyáron vakációzni, ha a szülei képesek megtermelni annyi jószágot, hogy a gyerek termelőképességére már ne legyen szükség.

Te parasztromantikázol, meg ipari retróról álmodozol (talán "népi steampunk"-nak lehetne nevezni). De ezek csak fantáziálgatások: "a népek" nem ezt akarják. Öcsike XBoxot akar, nem ZX Spectrumot (Z80-as processzorral szerelt 64 K-s "iskolaszámítógépet").

@neoteny:
városi gyerekként a kedvencem a bélszínroló volt (az exportból visszamaradt, amiben tényleg elég sok volt a színhús). ha elővettem a mélyhűtőből, akkor még én is képes voltam kisütni. de aztán rájöttem, hogy a faluban mást tudnak. én legalábbis azt tanultam meg, hogy két technológiai szinten is érdemes fejleszteni.

vegyük az élelmiszeripart. a város jó a konzervgyártásban. de a vidék jobb a friss áru előállításában. ha nincs vidék, akkor nincs elegendő alapanyag és energiahordozó. egy lehetőség, hogy onnan az embereket elköltöztetjük. azért, hogy egyesek felvásárolják. ezt kell "liberalizmusnak". ez a neolib és a neokon felfogás. de miért kellene őket támogatni. egy szabad országban miért ne lehetne azt mondani, hogy ezek szar szemét emberek. álljon ki béndek péter. és ne a fővámtéren papoljon a szabad piac totalitásáról (miből is lett a térség gazdag), hanem vidékies kocsmákban. csak vigyen testőröket. na most félre értés ne essék. nem gondolom, hogy béndek péter szar szemét ember. nem is ismerem. hanem csak illusztrálom, hogy esetenként ilyen a közhangulat. és ezt használja ki orbán, illetve ezt használta a radikális jobbik. és ez egy hatalmi játszma. azt ugye demokráciában szavazatokra játsszák. és én nem hiszek abban, hogy magyarországon az elkövetkező években, vagy évtizedekben globális (totális) kapitalizmus lesz. azt gondolom, hogy kelet-közép európában ennek a kísérletnek ugyanúgy vége lesz, mint a világkommunista elképelésnek is vége lett. nekem úgy tűnik, hogy a nacionalizmus győzött. szocialisztikus elemekkel kombinálva. és ez filoszemita nézőpontból egy fasisztoid világ. de egy szabad országban nem feltétlen kell filoszemitának lennie. miért kellene?

jelen állás szerint nacionalista évek, évtizedek közetkeznek. aztán nyilván ez is beleszalad valami külső-belső válságba. ahogyan a szocialisták is belefutottak. és majd kiderül, hogy ez a rezsim képesek lesz-e a problémákat legalább részben megoldani. orbán képes lesz-e a saját rendszerét konszolidálni. van egy réteg, amelyik minden áron leváltaná. felőlem váltsa le.

jelenleg a következő ellenzéki pártoknak vannak parlamenti képviselői. jobbik. és a "demokraták": mszp, dk, szolidaritás, lmp, párbeszéd, együtt, liberálisok. ők azt mondják, hogy ez nem elég sokszínű. rendben van. még a parlamenten kívül van az mkkp, ami egy viccpárt. van még a moma és a momo. és van még néhány párt. közte a pkp is. nekik kellene leváltani orbánt, de ezek semmiféle egységet nem tudnak felmutatni. tehát nincs köztük két olyan párt, amelyik képes lenne tartósan együttműködni. akkor mégis hogyan akarnak kormányozni?

ebben a mezőnyben a legnépszerűbb az mszp. botka lászló vezetésével. akinek a szlogenje az, hogy fizessenek a gazdagok. és a második legnépszerűbb gyurcsány a kisnyugdíjasaival. aztán mondják, hogy ha létrejönne egy "új pólus", akkor az akár 16%-ot is kapna. ezt mondja a medián. hozzák létre. és felőlem kapjanak 16%-ot. engem az se zavar ha a "zsidók" kormányoznak. nem vagyok feltétlen zsidóellenes. például polgár judit lehetne államfő. ő ugye zsidó. és azt mondom, hogy lehetne éppenséggel magyar államfő. az egyik testvére amerikában, a másik izrealben. most milyen jól jönne, hogy az amerikai demokraták és izrael nincsenek jó viszonyban. a túlzott férfiaskodó arcoskodásban egy okos nő elkelne. na de polgár juditnak államfőként a magyarok érdekeit kellene legfontosabbnak tartania. a magyar államfőnek elsősorban magyarnak kellene lennie. ő inkább lett valami sakknagykövet az ensz-ben. legyen. orbán és soros játsszák le a játszmájukat. ha nem lehet kiegyezés, akkor győzzön az egyik.

@neoteny:
érdekes, hogy egy valamit kihagysz (te is) az értékteremtésből, ahogy 444 is.
A nyersanyagok felelőtlen kinyerését, azaz a természet kifosztását, ami a második lépésben (vagy már az elsőben?) a tulajdon formáját ölti fel. Ennél nagyobb kincs nem kínálkozik, és a mezőgazdaság terményeit is ilyennek kell jobbára tekinteni, akkor is, ha növényfajtánként eltérő, esetenként nagyon is sok munka társul hozzá. Ha van gey olajkutad, az mindig fontosabb alapja marad az üzletednek, mint, hogy mennyit serénykedsz rajta, vagy miatta.
Imádtam ösztönösen idézőjeébe tettem az ameikai filmekből megismert amcsi milliomos üzleti zyenit, akiknek az apja telkén 110 éve bólogatnak az olajkutak, és a kemény üzleti tárgyalás annyi, hogy szúrósan néz a "szemivel", és mond egy elfogadható barellenként olajárat...
Amit a legfontosabbnak tartok a 444-essel folytatott lankadatlan vitában, hogy ez az értékforrás összefolyik a tőkebefektetéssel, emberi munkával, hozzáadott kreativ tudással - amennyiben van benne ilyen is.

@neoteny:
na de nem azt mondom, hogy öcsike z80-as processzoron alapuló videoton tv komputert kapjon karácsonyra cga monitorral. és az milyen jó, mert már pixelenként 16 színt képes kikeverni 320×200 felbontásban.

hanem csak azt, hogy ha magyar ipar a félvezetőgyártásba ezen a szinten tud beszállni (mert nyilván a világban kevesen vennének videoton tv komputert hacsak nem tör ki valamilyen retro őrület), akkor szálljon be. úgy, hogy kapjon állami megrendelést. ami azt jelenti, hogy a hiradástechnikai szövetkezet az államé. és lesz ht iskolaszámítógép mondjuk túrricsén. azzal is meg lehet tanulni programozni. nem azt mondom, hogy zárjuk a csúcstechnikát mikroelektronikában. hanem azt, hogy szálljunk be alacsony szinten.

na most ennek költségét ki állja? a köz. mi van akkor ha valaki nem akar egy ilyen "national instruments" tulajdonosa lenni? ne legyen tulajdonos. jelezze, hogy nem kíván részt venni a nemzeti korprorációk rendszerében. én liberális vagyok. ezért azt mondom, hogy semmiféle közjogi hátrány ne érje.

z80-as processzor elvezérel valamilyen konstrukciós játékot. vagy mondjuk háztartási gépeket. a legyszerűbb orvosi műszereket. egy z80-as klaszter elvezérel egy vidékies mgtsz/áfész kombót. tehát amit a magyar ipar elő tud állítani. a magyar közhivatalban legyen magyar számítógép. és oda a 80×25 karakteres monochrome kijelző is elég.

lehet mondani, hogy na jó. de többe kerülne előállítani, mint egy samsung monitort. nagyjából ugyanannyiba. de attól több pénz maradna helyben. tehát azt azok a helyi vállalkozók kapnák meg, akik beszállnak a helyi "national instruments" csoportba. és ennek ára az, hogy a hivatali számítógép egy kicsit lassabb lenne. de az ugye erősen függ a szoftvertől is. azt újra kellene írni. szoftveres cégek is versenyeznek alacsony szinten.

nem azt állítom, hogy ne használjunk arm architektúrát, vagy akármit. hanem azt, hogy a gyártás oldaláról kell belépni ahhoz, hogy az ország kapitalizálódjon. de ebbe a "liberálisok" ne szálljanak be. a prezi azt mondja, hogy ők ezt nem kérik. rendben van nem kérjék. ha a köznép azt mondja, akkor is rendben van.

az ország többsége nem tud csatlakozni a negyedik ipari forradalomhoz úgy, hogy nem csatlakozott a harmadikhoz. persze lehet mondani, hogy de. és azt is, hogy ezért ne kényszerítsék a prezi tulajdonosait, hogy a híradástechnikai szövetkezet új iskolaszámítógépét használják. rendben. de a prezi tulajdonosai ne kényszeríték a köznépet arra, hogy mindenki kapjon 50 ezer forintot feltéve, hogy vállalaja azt, hogy nem dolgozik. úgy járjon a 70 ezer "családi", hogy mint anno a sárisápi új élet mgtsz szerelte a primo iskolaszámítógépet. versenyez a ht és a primo. egy z80-as gyártósok belekerülne fejenként mondjuk 3,000 forintba.

na most lehet azt mondani, hogy ne örüljünk meg már meg teljesen. ő ebbe 0 forintot tenne. rendben. a másik azt, hogy 300 forintjával fizetné ki. rendben. valaki beletenne 30 ezer forintot, vagy 300 ezret, vagy esetleg 3 milliót, akkor tegyen. sokkal többet nem érdemes. de nem is kell. ez arról szól, hogy teremtsük meg a magyar félvezető gyártást azon a szinten, amelyen képesek vagyunk megteremteni. és lehet azt is mondani, hogy köszönjük szépen, inkább nem mennénk vissza a 80-as években. ellon musk marsutazást tervez. és inkább abba tennénk a pénzt. rendben. tehát ez egy liberális felfogás, csak nem ortodox liberális.

@Nuntiulus Noster: egyetértek

@neoteny:
én a következőt mondom: akár az egyén és a közösség azon a legmagasabb technológiai szinten lépjen be a fejlesztésben, amelyiken képes belépni.

tehát ha van egy national instruments és abba a többség 3,000 forintot tud betenni, akkor azzal valószínűleg z80-as processzorokat gyártani a híradástechnikai szövetkezet. de ha egyszer ezt tudja produkálni kollektíve a nemzet, akkor produkálja ezt. és erre láthatóan igény van. mert a magyar választók többsége nacionalista. ha ezt ezt vagy néhány kisebbség ezt elutasítja, akkor ők ne lépjenek be. értem, hogy ezek után nem a ht új iskolaszámítógépe lenne a las vegas-i ces sztárja. na und. azon a szinten fejlesszünk, amelyiken tudunk. és engedjük meg a kollektivista (de nem kommunista megoldásokat is). ez a nemzeti liberalizmus.

a debrecen electric company indulásként azon a legmagasabb szinten szerveződjön, amelyiken képes megszerveződni úgy, hogy abba a többség képes belépni. mert úgy lehet értékesíteni a termékeit, hogy a többség érdekeltté válik a termelésben. úgy, hogy a városlakók a hiányzó nyersanyagot, technológiát behozzák a civisvárosba. ezek patrióta, lokálpatrióta megoldások. helyi pénzre alapozva egy előző generációs retrográd piacot is kell építeni addig amíg a többség nem tud belépni a közvetkezőbe.

tehát nem csak az a fejlődés, hogy valaki sikeresen eladta a tudását a külföldnek. vagy nagyon sok pénzt keresett olcsó gyermekmunkásokkal. ezekből az emberekből magyarországon aligha lesznek példaképek.

@Nuntiulus Noster:
a németeknek nem kellett volna megszállni az országot. és akkor nem lett volna ilyen probléma.

@screpes:
kis-magyarország agrárország. a magyar gazdaság úgy képes működni, hogy a fölösleges agrárterményt elcseréli a hiányzó a nyersanyagokra, energiahordozókra. és ezek épület a nagy-magyar ipar félkész termékek cseréjére. alkatrészeket el kell cserélni a szomszédokkal. és ezután indulhat meg a készáru szabad kereskedelme.

ehhez azonban az országnak szüksége van technológia importra. keresni kell egy szövetségest. ez a nagy kérdőjel. a német államfő kiállt soros mellett. lényegében azt mondja, hogy a közép európai egyetem amerikai magánérdeknek rendelődjön alá. németország ellenzi, hogy az szövetségi állami egyetemmé alakuljon. mert ahhoz ki kellene tenni sorost. de azt ők nem akarják. az amerikai kormány is magyarország ellen fordult. az usa, németország kiestek. összeállni az oroszokkal elég meredek. de egyre inkább annak a valószínűsége növekszik.

@screpes:
ami még szóba jöhet az ausztria és svájc. illetve a többségi német politikától elhajló bajoroszág. csak ezeknek azért olyan nem fontosak a magyarok.

@screpes:

"A nyersanyagok felelőtlen kinyerését, azaz a természet kifosztását, ami a második lépésben (vagy már az elsőben?) a tulajdon formáját ölti fel."

Felelőtlenségről és kifosztásról csak morális ágensek esetében lehet beszélni. A természet nem morális ágens: először is, egy gyűjtőfogalom, másodszor pedig azok az entitások, amikre vonatkozik, különfélék.

Vannak az élettelen entitások. Azok -- eléggé nyilvánvalóan -- nem tekinthetők morális ágenseknek, hiszen még az a koncepció is, hogy bármit cselekednének, csak átvitt értelemben igaz. Amikor azt mondjuk, hogy egy tűzhányó kitör, nem azt értjük alatta, hogy a tűzhányó egy akarattal rendelkező entitás amelyik szándékosan cselekszi meg a kitörést. Amikor a Vezúv kitört, és ezzel elpusztította Pompej városát és az abban élő embereket, nem volt értelme a Vezúv felelősségéről beszélni; azt lehet mondani, hogy megfosztott embereket életüktől és javaiktól, de emiatt nem lehet felelősségre vonni a Vezúvot. (Az ilyen természetű eseményeket hívja úgy az angolszász biztosítói szaknyelv, hogy "an act of God": egy isteni cselekmény. Isten pedig nem vonható felelősségre: nem tartozik senkinek elszámolással a cselekedeteiről.)

Nagy általánosságban igaz az, hogy az élő entitásokat sem tekintjük morális ágenseknek, a felnőtt ember kivételével. Amikor a róka kergeti a nyulat és azt elkapva megöli, majd megeszi, nem mondjuk azt, hogy a róka morálisan hibáztatható (felelősséggel tartozik) ezért a cselekedetéért: úgy gondoljuk, hogy a teremtője (akár az evolúciós folyamatnak, akár Istennek vagy isteneknek tulajdonítjuk ezt a szerepet) ezzel a természettel (!) ruházta fel, ti. hogy nyulakat kergessen, öljön és egyen. (Persze mint minden emberekkel kapcsolatos, ti. társadalmi jelenségek esetében, itt is voltak ill. vannak kivételek: történtek olyanok, hogy állatokat büntetőperbe fogtak en.wikipedia.org/wiki/Animal_trial De már például az állatkínzás elleni törvények csak az embereket kötik: csak az embert tekintjük morális ágensnek.)

Így hát felelősségről meg kifosztásról csak emberek esetében beszélhetünk. Partikulárisan a kifosztás tulajdonviszonyokat tételez fel: amikor lélegzek, hogy annak oxigéntartalmát felhasználjam illetve széndioxidot bocsássak ki, nem fosztok -- és nem is foszthatok -- ki senkit, ugyanis senki nem birtokolja a légkört (egyes légtereket igen, de az egy másik problémakör).

Vagyis "a természet kifosztása" koncepciója mindig emberek közötti, erőforrások különféle felhasználási módja közötti konfliktusokat jelent: Anna sétálni szeretne az erdőben, Béla pedig ki akarja vágni a fákat, hogy azokat eltüzelje vagy valamivé feldolgozza. Az ilyen jellegű konfliktusok békés megoldásának eszköze a tulajdon koncepciója: ha az erdő Anna tulajdonában van, akkor az úgy kerül felhasználásra, ahogy azt Anna akarja (ő ill. mások akiknek megengedi sétálnak benne); ha az erdő Béla tulajdonában van, akkor az úgy kerül felhasználásra, ahogy Béla akarja (kivágja a fákat, hogy azokat eltüzelje vagy valamivé feldolgozza). És ez lehetőséget nyújt arra is, hogy bárki akarata érvényesüljön: ha az erdő Anna tulajdonában van, de Béla ajánl Annának egy cserét (pl. pénzt az erdő tulajdonjogáért) és ezt a cserét Anna önmagára nézve előnyösnek találja (többet ér számára a felajánlott pénzmennyiség mint az [összes jövőbeli] erdőben sétálás [jelen]értéke), akkor megtörténik a csere, az erdő Béla tulajdonába kerül, és azután vághatja a fákat amíg csak talál még állót az erdőben. És fordítva: ha Anna (és barátai) ajánlanak egy cserét Bélának (pl. pénzt az erdő tulajdonjogáért) és ezt a cserét Béla önmagára nézve előnyösnek találja (többet ér számára a felajánlott pénzmennyiség, mint az erdő fatartalmának [jelen]értéke), akkor megtörténik a csere, és Anna és barátai sétálhatnak az erdőben kényükre-kedvükre.

"Ennél nagyobb kincs nem kínálkozik"

Valami értékét (hogy az mennyire "kincs") az határozza meg, hogy mennyire vágynak a birtoklására (mert fogyasztására) az emberek. Habár már elég régóta használták a kőolajat ill. annak valamilyen származékát az emberek, nagyjából 1850 előtt nem volt nagy kereslet rá. Vagyis ez előtt az idő előtt nem igazán volt "kincs" a kőolaj. És azután is azért vált inkább "kinccsé", mert emberek a technológiai tudásukat (frakcionális lepárlás) alkalmazva (finomítókat építve) hasznos termékeket állítottak elő belőle. Vagyis egy olajkút mihaszna, ha az abból származó olaj nem kerül feldolgozásra és felhasználásra. És ezért van ára egy olajkútnak, ill. egy olajkutat tartalmazó földdarabnak: mert abból/azzal kőolajat lehet kitermelni, ami feldolgozva hasznossá válik: emberek hajlandóak elcserélni az általuk termelt javakat a kőolajból előállított javakra. Robinson Crusoe-nak lehetett (volna) akárhány kőolajkútja a lakatlan szigetén, az semmit sem ért volna számára (olajfinomító, olajkályha, olajfűtésű kazán, belsőégésű motorok hiányában).

@444:

"de attól több pénz maradna helyben."

A pénz nem gazdagság: a pénzért megvásárolható javak a gazdagság. Ha kevesebb jószág kerül megtermelésre, hiába marad több pénz _nominálisan_ helyben, annak a pénznek a _reál_értéke szükségszerűen kevesebb lesz.

Volt már olyan Magyarországon, amikor rengeteg pénz maradt helyben:

en.wikipedia.org/wiki/Hyperinflation#/media/File:Inflaci%C3%B3_utan_1946.jpg

@444:

"kis-magyarország agrárország."

Afganisztán sokkal nagyobb mértékben agrárország, mint Magyarország. Mégsem cserélne a magyar paraszt az afgán paraszttal helyet.

@444:

"na de nem azt mondom, hogy öcsike z80-as processzoron alapuló videoton tv komputert kapjon karácsonyra cga monitorral."

"úgy, hogy kapjon állami megrendelést."

No de korábban még a félállami rendszerről fantáziálgattál, amiben a Z80-as, 64 K-s számítógépek _fele_ kerül adóként a közintézményekbe, a termelés _másik felét_ meg megveszik az emberek saját használatra. És ugye a melósoknak ebből a másik félért megfizetett pénzekből van jövedelmük, hiszen az egyik felét beszolgáltatják adóként a közintézményekbe.

Vagyis bizony azt mondod, hogy Öcsike kapjon karácsonyra Z80-as TV kompjutert, mert abból él meg az azt termelő melós.

Vagy lehet, hogy csak össze-vissza fantáziálgatsz, mindig úgy, ahogy az számodra előnyösnek tűnik az adott helyzetben?

@neoteny:
öcsike a napköziben z80-as processzoron játszik.
i.ytimg.com/vi/hR8j6ZWXvOc/hqdefault.jpg
a legjobbak ilyesmit írnak a számítástechnika szakkörön.
az entrerprise 128 a paraszt gazdaságát igazgatja.
m.cdn.blog.hu/id/iddqd/image/201004/fvquit.jpg
tehát a szövetkezetben a kis, közép és nagyháztáji birtokok gazdaságai kapcsolódnak össze. a jobbparaszti sorból lett programozók írják a hálózati szoftvert. a gyártó a debrecen electric company a magyar national instrument csoport tagja. az összeszerelést végzi híradástechnikai szövetkezet álmosdon. mert jelenleg nagyjából ezen a szinten léphetnek be a fejlesztésbe. és ezzel a régi nszk szintjéről álmodnak. nekik ez az előrelépés.

ez nem azt jelenti, hogy nem lehet samsung led tévéjük. dehogy nem lehet. azért valamit el kell adniuk a szövetségi államon (régión) kívülre. de az bizonyos területeken elsősorban a közintézményekben lemondanak erről. nem minden esetben. mert mondjuk egészségügyi intézményben életmentő mentő műtétet ne z80-as processzor támgasson. de monjuk járóbeteg ellátásban az még éppen megfelel. a debreceni nagyvásárcsarnok úgy veszi meg a környékről a tejet (az olcsóbb szlovák helyet), hogy az alföld hús és tej, alföld bőr és cipő a dec előző generációs 8 bites számítógépeit használják. és azzal fejik a tehenet, azt használják arra, hogy levágják a húsát, lenyúzzák le a bőrét. azzal keverik az állatnak a takarmányt. azzal tartják nyilván, hogy mennyi kukorica, répa van a górében, és mennyi búza, liszt, dara és cukor a silóban. és ezeket eladják. ebből lesz terméskő, acélöntvény, ritka földfém vagy nemesfém a magyar aranykoronához, és a váltópénzéhez a debreceni ezüst dénárhoz.

ha a tiszántúlon a köznép azt mondja, hogy ó mi ilyet akarunk, akkor felőlem legyen ilyesmféle. csak vigyázzunk, mert azért nem minden romantikusnak tűnő dolog feltétlen jó. tehát ezt a problémát ne kizárólag filozofikusan fejtsük meg. hanem számoljunk utána. papíron, arm processzoron, akárhogy.

A kisemberek nem kérnek a kapitalizmusból. Pont.

@neoteny:
na de akkoriban úgy nyomták a pénzt, hogy nem volt áru és tőkeexport. és úgy minden csak egyre drágul. a kormány ad 10+10 millió forint támogatást a háromgyermekes családoknak. és aztán el kezdenek drágulni a lakások.

tegyük fel, hogy nép azt mondja, hogy ők ilyesmi lakásokat szeretnének a városkörnyéken, a kertvárosban.
static.origos.hu/s/img/i/1706/20170623virag-aladar-nb1-foci-balmazujvaros11.jpg
ilyesmit a városközpontban. a belvárosban, óvárosban. a háttérben a szocialista lakótelep.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/53/Medgyessy_Ferenc_sculptor_Standing_woman_in_Debrecen.jpg
kiinduló megoldásként mondjuk azt, hogy ezt fele részben építse meg a civisváros, illetve a városmegye. és ami hiányzik azt ugye meg kell vásárolni. mondjuk nincs elegendő rönkfa. azért cserébe kell valamit adni. mondjuk búzát. vagy el kell adni a búzát. azért adnak pénzt. és abból lehet venni rönkfát. de a helyi társadalom nincs teljesen magára hagyva. a piac nincs teljesen kinyitva és kiszolgáltatva a globális tőkepiacnak. a civisváros a helyi kereskedelmi, ipari és agrárkamara. a készpénz csereeszköz. a megtakarítások valósak. tehát azok nemesfémben, műtárgyakban vannak. vagy tudásban. szabadalmi és szabványügyi hivatalban.

Ki kell ábrándítsam a postolót: a fentiek nagy része leginkább a mázlinak köszönheti a gazdagságát: jókor voltak jó helyen. Közben volt ugyanott ugyanazzal a néplélekkel még pár tízmillió akiknek viszont nem sikerült. És nem feltétlenül azért mert hülyék voltak, csak nem volt szerencséjük.

@444: A gond az, hogy azzal a tudással amit anno a Z80-as HT-1080Z-n összeszedtem ma kb. semmire nem mennék. A Z80-as clustered összeljesítménye pedig bőven egy olyan mobiltelefoné alatt lenne, mint amit a hajléktalanok használnak az összekoldult napi bevételük nyilvántartására.

Sajna, az nem nagyon működő modell, hogy egy párhuzamos történelemben most akkor elindulunk a kőbaltától hogy aztán előbb-utóbb csak meglesz a Core i7 is, mert ami működött a kőkorszakban az ma már nemigen megy, Pl. az egy főre eső mamutok száma mostanára eléggé lecsökkent.

@maxval a mélyelemző birca: Viszont a szocializmusból még kevésbé kérnek. Pont.

@maxval a mélyelemző birca: Pontosítok: nem kérnek abból a testet-lelket nyomorító kegyetlen kizsákmányoló vadkapitalizmusból, ami a rendszerváltással ránk zuhant.

Nem kérnek a "ha nem tetszik valami, elmehetsz, holnap találok helyetted másik embert, nem kötelező itt dolgozni"-stílusú főnökökből.

Nem kérnek a szarér'-húgyér' dolgozás gazdasági kényszeréből. Ez utóbbi talán változik a munkaerőhiány terjedésével.

Létezik másfajta kapitalizmus is, de a felettünk uralkodó oligarcháknak az a jó, ami most van...

@444:

"na de nem azt mondom, hogy öcsike z80-as processzoron alapuló videoton tv komputert kapjon karácsonyra cga monitorral."

"úgy, hogy kapjon állami megrendelést."

No de korábban még a félállami rendszerről fantáziálgattál, amiben a Z80-as, 64 K-s számítógépek _fele_ kerül adóként a közintézményekbe, a termelés _másik felét_ meg megveszik az emberek saját használatra. És ugye a melósoknak ebből a másik félért megfizetett pénzekből van jövedelmük, hiszen az egyik felét beszolgáltatják adóként a közintézményekbe.

Vagyis bizony azt mondod, hogy Öcsike kapjon karácsonyra Z80-as TV kompjutert, mert abból él meg az azt termelő melós.

Vagy lehet, hogy csak össze-vissza fantáziálgatsz, mindig úgy, ahogy az számodra előnyösnek tűnik az adott helyzetben?

@444:

"de attól több pénz maradna helyben."

A pénz nem gazdagság: a pénzért megvásárolható javak a gazdagság. Ha kevesebb jószág kerül megtermelésre, hiába marad több pénz _nominálisan_ helyben, annak a pénznek a _reál_értéke szükségszerűen kevesebb lesz.

@midnightcoder2:

A szerencse szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek.

Attól, hogy valaki vesz lottószelvényt, még nem biztos, hogy szerencséje lesz a lottón. De aki nem vesz egyetlen lottószelvényt sem, annak biztosan nem lesz szerencséje a lottón.

@maxval a mélyelemző birca: "Pont." Hú, apám

@midnightcoder2: ugyan

@szuperpocok: köszi

Hafr, fordítva ülsz a lovon. Én teljesen másképp látom a témát. A cím az lenne helyesen: A kapitalizmus válsága a magyar néplélekben. Tudod, azt kell mondjam, hogy a módszerváltáskor azok, akik levezényelték ebben a formában, amiből a mai valóságunk kialakult, szimplán elárulták a kapitalizmus eszméjét. Az elmúlt 30 év politikai- gazdasági elitje ugy „zusammen” „ a kapitalizmus eszméjének az elárulója”!
Olyan kapitalizmus működési formát valósítottak meg, melyre mindenki rábaszott egy szűk eliten kívül. Nyugaton nagyon vigyáznak arra, hogy a szegény bízzon abban, hogy lehet gazdag. Ha ez az illúzió kipukkadna, rájuk gyújtanák a szegények a gazdagokra a házat, vagy agyonvernék őket a sötétben. Ritkán látok gazdagot olyan szinten rettegni, mint otthon, a realitáslátásuk nulla, és 4 méteres betonkerítések mögött rettegnek. Szánalmas. De hogyan jutottunk idáig?
A 90-es évekre a szocik „leboltolták” a demokráciára hivatkozva, hogy övék minden gazdasági hatalom, ez így is lett, az szdsz meg szépen a dereguláció jegyében azt is szétprivatizálta, ami nem is létezett, csak papíron. Váltógazdaságban szépen megosztoztak a másik oldallal, és közben szépen elrohadt körülöttünk minden. Az egyiknek NY volt a példa, a másiknak meg jobb esetben Berlin, vagy Párizs. Mi lett ebből? Családok, és klánok kezében kezd összpontosulni egy-egy szektor, ami valljuk be, nem szép dolog, közben menekül mindenki az országból.
Innováció? Miről beszélsz? Hafr, egy ilyen jellegű gazdasági környezetben, ahol 30 éve a seggek nyalása a divat, milyen innovációs szintről beszélsz? Mondok példát.
Valaki privatizált egy gyárat, meg kapott hozzá egy jól működő brendet is. Megvette gyárat hitelből, amit nem kellett visszafizetnie soha. a 90-es évek végére ezek a vagyonok konvertálódtak a multi láncok köré. A tulajok milliárdosok lettek, és hiteltelenek! Nem mindegy, hogy milyen módon gazdagodik meg az illető kis hazánkban. Az hogy egy ilyen illető gazdag, attól még nem értelmes, ez ez a nagyobb gond.
na most ezeknek a tulajoknak a szerzett birtokon elő kellett volna adni valami innovációs történetet, legyen az termék, szolgáltatás, vagy komplex innovációs tér.. Ilyent nem látok 30 éve, csak a nagy pofázás megy, és az, hogy a magyar semmirekellő.
A hazai közgazdász elit meg seggnyaló módon kiszolgálta ezt a szabad rablást, és elnevezte a jelenséget „spontán privatizációnak”. Szánalmas.
Nincs olyan komplex elméleti, és gyakorlati megoldási tér a magyar valóságban, ahol egy ötletből, heti 3 óra szabadidőből, és havi szabad elkölthető 8 000 Ft-ból profitábilis vállalkozás kovácsolható. Ezért mondom azt is, hogy a közgazdász elitünk azt elmúlt 30 évben elárulta a kapitalizmust.
UK, USA, Deutschland, a KKV-k gazdasága, ahol a gazdaság gerincét (97 % felett) ezek a cégek adják. 30 éve ütik ezeket a vállalkozásokat, és nem engedik kibontakozni, semmilyen szinten.
Abba nagyon ne menjünk bele, hogy egy-egy komplex ellátási láncban hogyan lehetne részt venni, mert a mostani elit épp ettől fosik a legjobban, hogy a kicsik feltalálják ezt a csíziót, és megtapasztalják, hogy biza van mit kapargatni ebben a játékban. Ekkor erodálódhatnak milliárdos befektetések akár. Ezt nevezik nyugaton „distruptive business solutionnak” ehhez meg nem pénz kell, meg pozíció.
Kíváncsi lennék 444 véleményére is ezzel kapcsolatban. : )

@laci_52:

Nem, nincs másféle kapitalizmus, ez egy mítosz.

@444:

"a helyi társadalom nincs teljesen magára hagyva"

Kik által nincs teljesen magára hagyva, és azok, akik nem hagyják teljesen magára a helyi társadalmat teljesen magukra vannak hagyva?

@maxval a mélyelemző birca:

A kapitalizmus nem egy rendszer, hanem egy természetes alapelv (ami a szocialistának mondott rendszerekben is fellelhető). Ezért akár végtelen számú különböző "kapitalizmus" is elképzelhető.

A kisember nem a kapitalizmus miatt szív, hanem a jelen globális kapitalizmus "infrastruktúrája" miatt. (pénzrendszer, intézmények, stb.)

@Khonsu:

Igen, de ez csak egy hamis liberális mítosz.

@maxval a mélyelemző birca:

Melyik része és miért?

Nézzünk bizakodva a jövőbe!
www.youtube.com/watch?v=weFPrlduVT4

"...isegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak” azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársa­ság­gal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.

Na ja, wir, Niederrheiner...:-((((

@neoteny:
előttem most egy 21.5 collos samsung full hd monitor van, ami nagyjából 30 ezer forintba került. a média markt üzletében vettem. a magyar vállalati hozzáadott érték zéró. nincs olyan magyar tulajdon, ami ezzel a vásárlással felértékelődhetne.

hanem csak a media markt magyar alkalmazottai részesültek ebből az összegből (és a magyar állam természetesen). a media markt szabad piaci alkalmazottai nyilván nem kaptak túl sokat hiszen alig valamit tettek hozzá a monitor forgalmi értékéhez. az árufeltöltő kirakta a polcokra. azt én leemeltem. odavittam a pénztárhoz. ahol egy hölgy egy géppel leolvasta a vonalkódot. és elmondta, hogy a blokkot őrizzem meg és a garancialevelet az ügyfélszolgálati ponton még le kell pecsételtetni. ott tájékoztattak, hogy 1 év garancia van a készülékre. de ha regisztrálok a gyártó honlapján és beütöm a vásárlás helyét, idejét és valami sorozatszámot, akkor még 1 évvel meghosszabbítják. megköszönték a vásárlást. ezek után otthon beüzemeltem a monitort. regisztráltam a samsung honlapján. és azóta használom.

nekem a vásárlás nagyjából annyi erőfeszítésembe került, mint a media markt alkalmazottai számára az eladás. megrendelhettem volna online. de kedvem volt a belvárosban sétálni. és így legalább debreceni media markt alkalmazottai kerestek valamennyit. nagyjából 300 forintot.

a debrecen electric company kijelzőket gyártana, akkor 30 ezer forintért egy cga monitort állítana elő. ebben a helyi hozzáadott érték magas. de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt, amiben a helyi hozzáadott érték magas. a hivatalba mi a francnak full hd. vagy például a háziiorvosi rendelőben karakteres képernyőn (vélhetően clipper) nyilvántartó program fut full hd kijelzővel. városi egészségügyi szolgálat jelentős részben elfuthat dec számítógépeken. alsófokú közoktatási intézmények. na de ezek még mindig nem piaci szereplők.

az mgtsz, az áfész, a közösségi tefu. és ezek megveszik a helyi mikroelektronikát feltéve, hogy a dec is tőlük vásárol. helyi pénzzel elecserélik. na de a dec szoftveres megoldásai már futhatnak akárhol. emulátorban, vagy átfordítják másik architektúrára. vagy a tej, amit úgy fejnek meg, hogy a dec számítógépei vezérlik. az agrártermény általában. ezzel a módszerrel a helyi társadalom többségét a régi nszk szintjére lehet felemelni. mert ez a régi nszk technológiai szintje. ez nem zárja ki, hogy valaki egyénileg jobbat csináljon. tehát ha valaki azt mondja, hogy ő ebben nem venne részt se készpénzzel, se szellemi tudással, se fizikai munkával, akkor ne vegyen benne részt.

de így egy din szabványos dec (d az itt debrecen) monitor eladásából már közel 30 ezer forint származik. mert a műanyag keretet újra lehet hasznosítani. vagy ha elkopott, akkor le lehet cserélni. újrafelhasználhatóság is növekszik. debrecen 1 milliós vonzáskörzete "small slovenia".

aztán következő körben meg lehet célozni hd vagy full hd monitorok gyártását. értem, hogy már van ultra hd. de ahhoz elég sok agrárterményt kell eladni a mezővárosoknak. legalább részben vissza kellene venni (vásárolni) a debreceni konvergyárat, a gyógyszergyárat, újra kellene nyitni a ruhagyárat, a járműipart.

tehát még egyszer ez azt célozza, hogy a helyi hozzáadott érték legyen a legmagasabb. egyénileg is mindenki úgy lépjen be, de vannak közösségi vállalatok, amiben a lakosság többsége tulajdonos. nem egyenlő mértékben. mert mondjuk valaki 3 ezer forintot rak ebbe és van aki 3 milliót. ha semmit, akkor semmit.

county szintjén van elmesélve. a country szintjén ugyanez a debrecen electric company a national instruments tagja. vagy mondjuk budapesti híradástechnikai gyár (bhg - a "b" régen belionannisz volt).
m.cdn.blog.hu/la/lazarbibi/image/logonak.jpg
csak pesten a többség erre azt mondja, hogy itt aztán nem lesz újra bhg. mert az a "kommunizmus". kik mondják ezt: a "baloldaliak". kik mondják azt, hogy az alacsony szintű fejlesztéseket tiltsák be. a "liberálisok".

ez a régi bhg.
scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/10479959_877132915647560_6724066258222567380_n.jpg?oh=0b6e899d898f29510d8dc7b28a7f5036&oe=59C3AFDB
scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/10527860_877132928980892_4978947881257199299_n.jpg?oh=7142e55bd6462616dc7065ea032064fe&oe=5A0FA237
a magyar ipar itt hagyta abba 25 évvel ezelőtt. a magyar tulajdonú mikroelektronika azóta nem sokat fejlődött.

induló állapotában a bhg és a dec a ni csoport tagja.

@maxval a mélyelemző birca: @Khonsu:

szerintettek kisember a globális kapitalizmus infrastruktűrája, avagy liberális mítosz miatt "szív"? Azon kellene NEKÜNK és most változtatni?
---------

A címben szereplő 3 dolog hibásan definiált: 1. magyar néplélek, 2. válság, 3. kapitalizmus

2.Válság: ez a legegyszerűbb, nem lehet megmondani, hogy mi az pontosan. Mindig is válság volt és van ott, ahol változnak a dolgok. Ahol minden stabil, ott látens válság van...

1.Nincs ilyen összefüggésben "magyar néplélek", hanem kulturális mémek vannak, szokások, közhelyek és főleg kulturális DIVATJELENSÉGEK. A "magyar néplélek" nagyon sokféle, kb. 10 milló féle ... Most épp egy rádióműsort hallgatok, nincs benne semmiféle "néplélek", csak tehetség és kreativitás. A passzív emberek, a panaszkodók szeretnek másokat hibáztatni. Ennyi. A kreatívakat nem érdekli mindez. Zavaró információ csak nekik. És ha beszélnek ilyenekről, azt csak azért teszik, hogy KI NEM MARADJANAK A BULIBÓL, TEHÁT AZ ÖSSZEKÖTTETÉSEIK, A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK MEGMARADJANAK. Érdemes mindig a nyájjal tartani, akkor is, ha nem érdekel, amit a nyáj gondol, udvariasságból ismételni néha a lapos közhelyeket. Az ember közösségi lény.

3.Kapitalizmus: rengetegféle arca van. Kit érdekel, hogy feljöttek x, y, z gazdasági birodalmak. 50 éve mások voltak az élen, 50 év múlva is mások lesznek mint ma. Ami alapjellemzője a kapitalizmusnak, és pozitív vonása (ami előzőleg nem volt az egyik rendszernek sem): a VÁLLALKOZÁS ELVE. Néhány egyszerű ötletből, szerencsével és kitartással létre lehet hozni egy vállalatot.

@screpes:

Az infrastruktúra miatt, ha engem kérdezel, és ezen változtatva lesz, illetve már részben folyamatban is van a változtatás.

A liberális mítosz részét nem értem, azt majd birca elmagyarázza.

@maxval a mélyelemző birca: Ja, magyar az, akinek fáj a kapitalizmus.

@Tamáspatrik:
a néplélek alapja nem kizárólag a mém, hanem részben a gén.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Haplogroups_europe.png
és a természeti környezetnek is van hatása. növényzetnek, állatvilágnak, éghajlatnak. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Europe_biogeography_countries.svg/1024px-Europe_biogeography_countries.svg.png
vagy mondjuk a nyelvnek.
folk.ntnu.no/gibon/Perso/Languages_maps/FLOWER.png
ha te ismered magyar irodalmat (a folklórt), akkor tudod, hogy a virág a világot, a világra való nyitást jelképezi. ahogyan a virág nyílik a világra. de az ómagyar mária siralomból is. ahol ugye mária így zokog: Világ világa, virágnak virága, keserűen kínzatul, vos szëgekkel veretül!
ezek a "divatjelenségek" elég régiek és mélyen gyökereznek. mélyen gyökerező kétértelműségek ellentétek. mária így folyatja: Zsidóv, mit tész türvéntelen? Fiom mért hol bíüntelen? Fugvá, husztuzvá, üklelvé, këtvé ülüd!
ezeket a mély regisztereket érti és érzi orbán.

@444: A "világ" jelentése világosság. "Virágéknál ég a világ". Ég a fény.

"Világ világa" - a világ világossága. "Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága". János 8:12

@ricardo:
magyar az, akinek fáj a kommunizmus és a kapitalizmus. vagy megfordítva. kommunista vagy kapitalista az, akinek fáj a nacionalizmus.

@ricardo:
a világ a világosság. világos. a villám, a villany világít, villan, villong. ha felkel a nap, akkor az virrad. ha valaki nem feszik le, amíg fel nem kel a nap, akkor virraszt. ha valami nagyon erősen világlik, akkor az virít, virul. és ez a virág szóval függ össze. a népművészetben a virág jelképezi a világosságot és a nyitottságot.

@444: A "világ" világosságot jelent, illetve fényt. Szeme világa -- szeme fénye. (Nota bene Széchenyi műve, a Világ, szintén "világosság". Ha már Béndek úr blogján vagyunk.)

De nincs nekem kifogásom a virággal sem.

@ricardo:
az angol world az óangol woruld vagy worold szavakból ered. ami az ószász werold, az ófríz warld, az ónorvég verold, az ónémet weralt szóval függ össze. amiből lett ugye a német welt. de a magyar világ szónak ehhez nem lehet köze. hiszen a magyarban nem lehet proto-indoeurópai eredet. mert az ugye finn.

a magyar virág és a közeli rokon finn kukka szavak milyen szépen összecsengenek. na most persze lehet, hogy a lovas nomád-magyarok a sztyeppén nem találkoztak virágokkal. vagy ha igen, akkor nem volt rá szavuk. vagy ha volt, akkor az ősfinnugorban valahogy úgy hívták, hogy kukka. csak aztán a magyarok ezt a szót a több ősfinnugorral kidobták a kukába. mert a magyarok arról híresek, hogy az ősi szavaikat kiirják, vagy kiírtják a nyelvből. persze az is lehet, hogy ezt a szót is a "vándorkereskedőktől" vették át. a magyarban magyar eredet szinte alig van. minden szót átvettek. ha nem, akkor ismeretlen eredetű.

@ricardo:
az l és r hangok ugyanott képződnek. az r hangot a nyelv pergeti. a sötétség után a világosság és a virradás. és ha a virág nyílik, akkor virul, a réten virít. na persze értem, hogy a nyelvi etimológia kicsit politika. magyarországon nem kicsit. mert a finnugor eredet elsődlegességét elég sokan kétségbe vonják.

ez összefügg a kapitalizmussal is. mert kapitalista az jó eséllyel finnugrista. mert a finnugor elmélet a németek és a másik vallásfelekezet találmánya. és hozzájuk kötődik a kapitalizmus és a kommunizmus is. ezek magyarországon egymást is ölték. és a másik vallásfelekezet is háborúzik egymással. mindkettő uralkodni akar a magyarokon. de ez itten a magyarok uruszága. a cigányok végzik el a piszkos munkát mondja sanyi.

@444:

"de attól több pénz maradna helyben."

A pénz nem gazdagság: a pénzért megvásárolható javak a gazdagság. Ha kevesebb jószág kerül megtermelésre, hiába marad több pénz _nominálisan_ helyben, annak a pénznek a _reál_értéke szükségszerűen kevesebb lesz.

@maxval a mélyelemző birca: De van! A nyugat-európai(jórészt szociáldemokrata vezetésű) országokban meg is valósították, úgy hívták: jóléti állam. Komoly jogaik voltak a munkavállalóknak, nem lehetett őket "csak úgy" kirúgni, hosszú ideig járt a(megélhetést biztosító!) munkanélküli segély és még sok egyéb szociális juttatás is volt.

Nálunk is beszéltek a "szociális piacgazdaság" megvalósításáról, de ehelyett a 19. századi kizsákmányoló vadkapitalizmus valósult meg.

Van remény arra, hogy a közeljövőben a népesedési helyzet miatt több támogatást kapnak a gyermekes családok és a fokozódó munkaerőhiány magasabb béreket eredményez és ezáltal javul a munkavállalók helyzete.

@444:

"a debrecen electric company kijelzőket gyártana, akkor 30 ezer forintért egy cga monitort állítana elő. ebben a helyi hozzáadott érték magas. de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt, amiben a helyi hozzáadott érték magas."

"na de nem azt mondom, hogy öcsike z80-as processzoron alapuló videoton tv komputert kapjon karácsonyra cga monitorral."

"úgy, hogy kapjon állami megrendelést."

No de korábban még a félállami rendszerről fantáziálgattál, amiben a Z80-as, 64 K-s számítógépek _fele_ kerül adóként a közintézményekbe, a termelés _másik felét_ meg megveszik az emberek saját használatra. És ugye a melósoknak ebből a másik félért megfizetett pénzekből van jövedelmük, hiszen az egyik felét beszolgáltatják adóként a közintézményekbe.

Vagyis bizony azt mondod, hogy Öcsike kapjon karácsonyra Z80-as TV kompjutert, mert abból él meg az azt termelő melós.

Vagy lehet, hogy csak össze-vissza fantáziálgatsz, mindig úgy, ahogy az számodra előnyösnek tűnik az adott helyzetben?

@neoteny:
a 30 ezer forintos samsung monitorban a magyar hozzáadott érték 3 ezer forint. ha ezt lecserélik egy magyar tulajdonban gyártott monitorra, akkor abban több lesz, mint 3 ezer forint. több pénz marad a magyaroknál. mi az, ami ebben nem érthető?

@444:

"ha ezt lecserélik egy magyar tulajdonban gyártott monitorra"

Helyesen: ha ez lecserélik egy magyar tulajdonban gyártott CGA monitorra. Abban pedig sokkal kevesebb _össz_érték van, mint a Samsung modern monitorjában. Vagyis kevesebb jószág került megtermelésre.

A pénz nem gazdagság: a pénzért megvásárolható javak a gazdagság. Ha kevesebb jószág kerül megtermelésre, hiába marad több pénz _nominálisan_ helyben, annak a pénznek a _reál_értéke szükségszerűen kevesebb lesz.

@444:

"a debrecen electric company kijelzőket gyártana, akkor 30 ezer forintért egy cga monitort állítana elő. ebben a helyi hozzáadott érték magas. de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt, amiben a helyi hozzáadott érték magas."

Ezt a logikát követve a Debrecen Electric Company állítson elő egy (1) darab CGA monitort, és vegye meg azt a magyar állam 30 millió forintért. Így a helyi hozzáadott érték óriási, és az összes 30 millió forint helyben marad. De ha a magyar állam 300 millió forintért veszi meg az egy (1) darab CGA monitort, akkor a helyi hozzáadott érték megtízszereződött, és tízszer annyi pénz marad helyben. De megveheti a magyar állam 3 milliárd forintért is azt az egy (1) darab CGA monitort ...

@neoteny:
ha valaki megvesz 1 cga monitort 30 millió forintért, akkor az ahhoz tartozik áfa, tao, szja, járulék, jövedék, hivatali illeték, kommunális adó. termékdíj, vámpótlék, tranzakciós adó, regisztrációs adó, stb.

ezekkel az állam a javak felét elvonja. és az egyszerűsített adózás az, hogy ha eladsz egy 1 cga monitort magáncéllal, akkor adjál 1 másikat működtesd alapítványi jelleggel, azt add közcéllal. de az mvm is félállami. ezért az áram felét is megkapod. adómentesen vásárolhatsz technológiát. tehát a gépek felét is kvázi megkapod. nem veszi el az állam. ebben a modellben egy vállalat alaphelyzetben egy corporation/foundation kombó.

na most persze mi van akkor ha túl sok cga monitor van. és nem kell a közintézményeknek. vagy túl kevés. ez esetben az köztulajdont növeljük, vagy csökkentsük. de a közmegállapodás az, hogy az állam lényegesen nem terjeszkedhet túl a gazdaság felén.

a közalkalmazott hogyan szerez pénzt? úgy, hogy az állam ad neki készpénzt. annyit, amennyinek a fedezete ott van a közraktárban. a közalkalmazott hogy vehet samsung tévét? az ugye nem lesz a közraktárban, csak videoton. de valamit exportálnak valamit a közraktárból és így a centrum áruházak importálnak.

na de ember, ez a szocializmus. azzal a különbséggel, hogy nincs teljes egyenlőség. és ez piacgazdaság. szociális piacgazdaság. és nem kapitalizmus. viszont utóbbi sincs betiltva. az, hogy valaki ezektől függetlenül létrehozza a prezi nevű szoftvert és sikerre viszi. az a neolib/neokon "zsidó/zsidókeresztény" polgárosodási minta. ez pedig a "nemzeti keresztény". nemzeti liberális keresztényszocialista agrárszocialista hiradástechnikai szövetkezet. a debrecen electric company polgári konzervatív. ez egy vegyes gazdaság, amelyik mindkettőt megengedi. ettől liberális. csak nem ortodox liberális.

@444:

"a debrecen electric company kijelzőket gyártana, akkor 30 ezer forintért egy cga monitort állítana elő. ebben a helyi hozzáadott érték magas. de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt, amiben a helyi hozzáadott érték magas."

Ezt a logikát követve a Debrecen Electric Company állítson elő egy (1) darab CGA monitort, és vegye meg azt a magyar állam 30 millió forintért. Így a helyi hozzáadott érték óriási, és az összes 30 millió forint helyben marad. De ha a magyar állam 300 millió forintért veszi meg az egy (1) darab CGA monitort, akkor a helyi hozzáadott érték megtízszereződött, és tízszer annyi pénz marad helyben. De megveheti a magyar állam 3 milliárd forintért is azt az egy (1) darab CGA monitort ...

@444:

"ha eladsz egy 1 cga monitort magáncéllal"

"de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett."

@Khonsu:

@Khonsu:

Egyetlen kapitalizmus van. Nincs jó és rossz változat, mindegyik rossz. A kapitalizmus alapvetően egy gonosz rendszer, melynek alapja egymás lenézése és a kizsákmányolás.

Szerencsére napjai meg vannak számlálva, talán még kihúzza 2050-ig, de már agonizál.

@screpes:

A kisemberek bajai magából a kapitalista rendből jönnek. Természetesen a gondok nem azonosak. A magállamokban az elnyomás kisebb, mint nálunk, a félperiférián, s nálunk is kisebb, mint a periférián.

@ricardo:

Nem. Ez nemzetiségtől, etnikumtól független. A nyugati kisemberik is szenvednek a kapitalista iga alatt, de kisebb mértékben.

A napokban intenzív kapcsolatban álltam angol kisemberekkel. Nem kulákokkal, celebekkel és hasonlókkal, hanem egyszerű brit proletárokkal. S bizony ugyanazt érzik, amint egy magyar kisember is.

@laci_52:

A jóléti szocdem állam ideiglenes jelenség, s napjainkra egyre csökken.

Alapja az, hogy politikai okokból a magállami nagytőke kénytelen volt morzsákat dobni a helyi proletárok elé. Az ehhez szükséges pénzt más országokból vették el.

Ma is ez van az EU-ban: a nyugati tagállamokat a keletiek etetik. Mo. és a többi keleti tagállam évente százmilliárd eurót ad át Brüsszelnek a nyugati lkaosság életszínvonalának megtámogatására.

@444:

"a magyar virág és a közeli rokon finn kukka szavak milyen szépen összecsengenek."

A világ volt az eredeti szó, amiből lett a virág. A világ szó pedig a finnugor *walk√ gyökből származik, finn változata valkea ("fényes", "fehér"), de egy rakás más rokonnyelvben magyarhoz hasonlóbb alakokat lehet kihozni.

"na most persze lehet, hogy a lovas nomád-magyarok a sztyeppén nem találkoztak virágokkal. vagy ha igen, akkor nem volt rá szavuk. vagy ha volt, akkor az ősfinnugorban valahogy úgy hívták, hogy kukka."

Mi az uráli család ugor ágába tartozunk, amelyekhez jelenleg a manysik és a hantik tartoznak. Ezen nyelvek is elszenvedtek ótörök, óiráni hatást ugyanúgy, mint a magyar nyelv, bár nem olyan mértékben, mint mi.

"csak aztán a magyarok ezt a szót a több ősfinnugorral kidobták a kukába. mert a magyarok arról híresek, hogy az ősi szavaikat kiirják, vagy kiírtják a nyelvből."

Ez nem ettől függ. Az angolok se "arról híresek", hogy "kidobják" a saját szókincsüket. Sőt, ami az angolban germán szóként megmaradt az sokszor hitelesebben visszaadja az ősgermán alakot, mint a német. De történelmi okokból az eredeti szókincs nagy része eltűnt.

Ettől az angol nem lesz "alacsonyabb rendű" nyelv, mint a német.

"a magyarban magyar eredet szinte alig van."

A magyar szókincs túlnyomó része beazonosíthatatlan, vagy bizonytalan eredetű. Továbbá saját képződmény.

A finnugorban a "finn" nem a mai finnországi finnre vonatkozik, hanem arra a rengeteg "finnikus" nyelvre (észt, karéli, veszp, liv stb.), ami egy olyan ősnyelvből származik, amit a mai Finnország területén beszéltek.

@Nuntiulus Noster: gyökből -> tőből

Már én is kezdek az "alternatív nyelvészettől" megbolondulni.

@maxval a mélyelemző birca:

A kapitalizmus nem egy izmus (ezt a kifejezést a szocialisták találták ki), hanem a társadalmat fenntartó piacgazdaság szerves, ismétlem szerves rendszere. Elrákosodott alapjai még az ún. "nem-kapitalista" országokban is fennállnak.

Mivel ez egy szervesen működő valami, ezért korrigálni is csak ennek a szerves működésnek a figyelembevételével lehet. Nem lehet íróasztalnál megtervezni az alternatívát, mert ezt a rendszert sem íróasztalnál tervezték meg.

@Moin Moin: :)

@Nuntiulus Noster:
a finnugor elmélet azt állítja, hogy a magyaroknak, finneknek, az észteknek és még néhány kisebb népcsoportnak volt egy közös ősnyelvük. és a magyar nyelv úgy lett, hogy előbb átvettük a szavakat valami "ősfinnből". csak utána török, szláv, germán hatásra a szavak kicserélődtek. és most a magyarok azt mondják, hogy virág. a finnek pedig azt, hogy kukka. de az ősfinnek és az ősmagyarok egy nyelvet beszéltek úgy, hogy ehhez a többi népnek kevés köze van.

ezzel kapásból az a gond, hogy a magyarok döntő többbsége semmiféle genetikai rokonságban nem áll finn-szamojéd népekkel. az ugyanis az N jelű őseredet.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3f/Haplogrupo_N_%28ADN-Y%29.PNG
ezek a területek kapcsolódnak a magyar törzsek feltételezett lakóhelyeihez. de az ősmagyarok majdnem biztosan nem ez amúgy ugyanúgy tiszteletre méltó gyűjtögető északi népcsoporthoz tartoztak. se a genetika, se néprajz, se semmi nem kapcsolódik szorosan össze. a magyarok szent állata a turul. ami egy sólyomféle vagy esetleg sas. ami a zsákmányra lecsap. nem a gyűjtögető népekre jellemző. nyilván van kapcsolat. és nagyon jó, hogy ezt kikutatták. de aligha ez az őseredet.

erre azt mondják, hogy a beszélt ősnyelvnek és az őseredetnek semmi köze egymáshoz. akkor ez hogy volt? az ősmagyarok makogtak. aztán találkoztak finnekkel. attól átvettek szavakat. aztán találkoztak török, türk népekkel. tőlük is átvettek szavakat. aztán jöttek a szlávok, a germánok, a vándorkereskedők. tőlük is átvettek szavakat. a finnugor elmélet azt mondja, hogy a magyar szavak döntő többsége átvétel. és amit semmivel sem tudnak rokonítani az ismeretlen eredetű.

aki magyar az tudja, hogy a magyarban a szóképzésnek van egy rendszere. rendszer, a rend szerű. és aki rendet tesz az rendes. de van aki nem tesz rendet, az szertelen, vagy rendetlen. és így tovább. nem magyarázom. azt, hogy van finn kapcsolat nem kell tagadni. miért kellene. de, hogy az ősiségben az kizárólagos lett volna aligha képzelhető el. a szlávok hasonlóan beszélnek. a magyarok és a finnek ugyanígy?

@Nuntiulus Noster:

Ha így léenne, létezett volna kapitalizmus a XVI. sz. előtt is.

@Nuntiulus Noster:
a finnugor elmélet azt mondja, hogy a magyarok az ősfinnül beszéltek, csak aztán kidobták az ősi szókincsüket. és lecserélték törökre, szlávra, germánra. a finnugor elmélet szerint a magyarban magyar eredet szinte nincs is. hanem minden szó átvétel. ami nem az ismeretlen eredetű.

a finnugristák nem azt mondják, hogy két népcsoport hatott egymásra. hanem azt, hogy a magyarban minden átvétel. nincsenek ezek a szógyökök. amiből ezeket képzik. kép, képes, képez. képes valamit elképzelni. az a képesség. a finnugristák azt mondják, hogy ez egy hülyeség. a tér és a teremt szavak nem függnek össze. a teremtő hozza létre a teret. és így tovább. a finnugristák szerint a magyar szókincsnek nincs egy ilyen belső logikája. hiszen szinte minden szó átvétel. vagy ha nem tudják semmihez se kötni, akkor ismeretlen eredetű. ér, vér, ver (amitől véres lesz valami). de maga az ér is ver. a szív az szív. a finnugristák szerint ilyen nincs. ezt csak az idióta, fasiszta, kripli, kretének találták ki. az ősmagyar az finnugor és kész. aki nem fogadja el az a magyar. aki pontosan érti, érzi. és a finnugristák se mind hülyék. egy részük pontosan tudja, csak hazugok. ők árulják a hazát. erre mondja a széljobb, hogy a "tudjukkik". nem az összes persze, de egy jelentős részük kétségtelen.

@maxval a mélyelemző birca:
a kapitalizmus a szabad tőkepiac. az, hogy lényegében szabadon lehet generálni pénzt. és azzal fejlettebb ország ha akarja, akkor foszthatja a fél világot. mert azt mondja, hogy itt van a dollár. de az frissen van nyomva. és abból megvásárolja a jól működő helyi vállalatokat. amiből azért lesz valamennyi dollárja egy helyinek. aki elkölti. örül, hogy megvették. a legerősebb hatalom elég sok pénzt generál, akkor idővel minden az ő uralma alá kerülne úgy, hogy megvette magának az értelmiséget. mert azoknak nem nagyon marad más lehetőségük. ezzel szemben a nacionalizmusnak mint politikai irányzatnak van némi esélye. és ezért azt kell betiltani a liberalizmus nevében.

@444:

"aki magyar az tudja, hogy a magyarban a szóképzésnek van egy rendszere."

Az a magyar, akinek fáj Trianon.

_Ergo_ az tudja, hogy a magyarban a szóképzésnek van egy rendszere akinek fáj Trianon.

@444:

"a kapitalizmus a szabad tőkepiac. az, hogy lényegében szabadon lehet generálni pénzt."

Confusing Capitalism with Fractional Reserve Banking

mises.org/library/confusing-capitalism-fractional-reserve-banking

@neoteny:
ez a kérdés, hogy sanyi megvenné-e öcsikének az előző generációs monochrome kijelzős gameboy-szerű videójátékot. csak azért, mert az helyi fejlesztés. és ebben sanyi kisrészvényes. vagy a túrricsei asszony (eszünk, iszunk, baszunk, cigányok vagyunk. mi kell még? legyen cipő a szociális boltban. és legyen videojáték a gyereknek. amit összeszerel a híradástechnikai szövetkezet. mert ilyesmit éppenséggel elő tudnának állítani.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/41/Gameboy_Innen_IMG_0177.jpg
de ilyesmit a magyar kistérségek, se a nagyvárosok (jelenlegi állapotukban) nem tudnak gyártani.
d3nevzfk7ii3be.cloudfront.net/igi/PfdbEUp36TMySlpE.large
hanem a magyar ni telefon bhg/dec alkatrészekkel valami ilyesmi lenne.
cdn.osxdaily.com/wp-content/uploads/2012/02/retro-iphone-ui.jpg
cdn.osxdaily.com/wp-content/uploads/2012/02/retro-ios.jpg
erre lehet mondani, hogy ember. a színek hol vannak? az nincs. mert ezt egy kisebb teljesítményű, összetettségű proci hajtja. de elegáns fekete-fehér. és egyébként nem kell annyit tölteni. és magyar. turul operációs rendszerrel. megvenné-e a többség úgy, hogy közösségi részvényes. persze a tulajdonrészért fizetnie kellene 1-1 millió eurót (koronát). erről meg kellene kérdezni a népet nemzeti konzultációk keretében. akarnak-e ilyen nemzeti korprorációkat félállami tulajdonnal, ami a közbeszerzéseket garantálja. tehát mondjuk a köztisztviselő hivatali telefonként ezt kapja.

A magyar "néplélek" egy fikció. A legkisebb faluból is elindulnak emberek Londonba mosogatni, hogy fel ne kopjon az álluk. Akinek egy kis esze van az jobb iskolába járatja a gyermekét (amennyire anyagi erejéből telik).
Vannak igényes vállalkozók és jó szellemű értelmiség is. Az összeesküvés-elméletek népszerűek, de nem jobban mint a horoszkópok vagy az ezotéria.
Orv-bánt és bandáját (NER) lassan kb. úgy tűri a "néplélek" mint anno rákosi-gerő-farkas bandáját.
A nagyobb baj az, hogy a helyi "elit"-ek mennyire be vannak csatornázva a NER-be.

@444:

"ez a kérdés, hogy sanyi megvenné-e öcsikének az előző generációs monochrome kijelzős gameboy-szerű videójátékot."

Amely kérdést megválaszoltad:

"de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt, amiben a helyi hozzáadott érték magas."

@444:

"hanem a magyar ni telefon bhg/dec alkatrészekkel valami ilyesmi lenne."

Itt vannak az 5000 forintos Nokia mobilok

hvg.hu/tudomany/20170718_olcso_nokia_telefonok_5000_forint_nokia_105_nokia_130

@DrGehaeuse:

"A magyar "néplélek" egy fikció. " Véleményem szerint nem az, de a mentalitás szó talán jobban illik rá. Igazából a magyarok egyedi mentalitásának (nem egyszerű) összege. Olyan mint a "pool" a tőzsdén.

@neoteny:
elég sok minden megosztja a népet trianontól kezdve a finnugor nyelvelméleten át a globális kapitalizmusig. ez egy vallási szembenállás.

@444:

Te nem arról bugyogtál, hogy mi osztja meg a népet, hanem arról tettél kinyilatkoztatást, hogy milyen magyar nyelvészeti képességekkel rendelkezik az aki magyar.

Vagy már a saját bullshit-edet is elfelejtetted egy óra leforgása alatt?

@maxval a mélyelemző birca: A középkorban is volt piac, csak a társadalom rétegei élesen elkülönültek egymástól. És a középkori társadalmak sem terv alapján jöttek létre, hanem spontán.

A feudális rendszer még a római infrastruktúra szétesése után jött létre, ugyanis a római, romanizált polgárokból, rabszolgákból és germán törzsekből álló új európai területeket csak így lehetett államokká formálni. Ebben egyébként a katolikus egyháznak óriási szerepe volt.

Egyébként a hagyományos feudalizmus a 13. század után kezdett öncélúvá és improduktívvá válni (invesztitúra-harc, rózsák háborúja, vallásháborúk), de addig olyan folyamatokat indított el, amelyek a későbbi modern társadalmakat megalapozták. Nem véletlen, hogy sehol máshol nem alakult ki modern társadalom.

Egyébként sajnos Magyarországon még a feudalizmus se tudott szervesen kialakulni.

Az egész középkori Magyarország szinte keleti kánokkal vetekedő hatalommal bíró királyok (német püspökök írták, nem én), akik sose tudták megszilárdítani a hatalmukat, és oligarchák váltakozó uralma alatt állt.

magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kkor/047.htm

@neoteny:
ezt nem tudjuk. az ilyesmit a néptől kellene kérdezni egy nemzeti konzultáció keretében. hajlandóak lennének közösségi jelleggel befektetni. és utána tulajdonosként nem csak bezsebelni a nyereséget, hanem elszenvedni az esetleges veszteséget. mennyit ér meg nekik a nemzet? nyilván ez függ attól, hogy az előző generációs technológiát milyen mértékű innovációt képesek végrehajtani a magyarok. működik-e a szoftveres sufni tuning?

@444:

"ezt nem tudjuk."

Pedig te úgy tettél, mintha tudnád:

"de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt, amiben a helyi hozzáadott érték magas."

@444:

"az ilyesmit a néptől kellene kérdezni egy nemzeti konzultáció keretében. hajlandóak lennének közösségi jelleggel befektetni."

Országos népszavazás
8. cikk

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

@neoteny:
nem népszavazás hanem nemzeti konzultáció a nemzeti korporációk létrehozásáról.

@444:
"a finnugor elmélet azt állítja, hogy a magyaroknak, finneknek, az észteknek és még néhány kisebb népcsoportnak volt egy közös ősnyelvük."

Nem egészen. Volt egy ősuráli nyelv, amiből kiváltak a szamojédek, azután egy finnugor nyelv, amiből különváltak a finn-permi és az ugor nyelvek Kr. e. 1000-ben (!).

"és most a magyarok azt mondják, hogy virág. a finnek pedig azt, hogy kukka. de az ősfinnek és az ősmagyarok egy nyelvet beszéltek úgy, hogy ehhez a többi népnek kevés köze van."

A németek azt mondják, hogy Blume, a hollandok azt mondják, hogy bloem, a svédek azt, hogy blomma, a dánok azt, hogy blomme. De az angolok azt mondják, hogy flower. A románok pedig azt mondják, hogy floare.

És vannak ezek a bolond nyelvészek, akik még mindig nem hiszik el, hogy az angolok igazából Olténiából indultak el a Brit-szigetekre. Holott egyre nagyobb a bizonyosság, hogy a mostani brit lakosságban egyre több bizonyíték van, hogy sokkal rokonabb a kelet-európai lakossággal, mint a germánnal.

"az ősmagyarok makogtak. aztán találkoztak finnekkel. attól átvettek szavakat."

Nem. Az ősmagyarok (legalább is a későbbi törzsszövetség domináns része) és az ősfinnek egy nép voltak valaha. Finnugor eredetű szavaink teljesen a sajátjaink.

@444:

"nem népszavazás hanem nemzeti konzultáció"

Vagyis még a népszavazásnál is korruptabb eljárás.

@Nuntiulus Noster: Egyébként az uráli szavaink túlnyomó része nem található meg a finn nyelvekben, csak a szamojéd-ugor-permi vonalon, nyelvtani jellegzetességeink többsége pedig csak az ugor nyelvekben található meg.

@Nuntiulus Noster:
az egyszerűség kedvéért a kis törzsi csoportokat kihagyjuk, akkor a finn-ugor elmélet a következőt állítja.

finnugor nyelvcsalád
- finn-permi nyelvek
-- finn
-- észt
- ugor nyelvek
-- magyar
tehát az ősmagyarok ősnyelve ugyanaz, mint a finneké és az észteké. ehhez az kellett, hogy ezek a törzsek a többitől elkülönülve éljenek együtt. és ők beszéltek valamilyen ősfinn féleséget. erre mondják azt, hogy a magyar finnugor eredetű. ez nem kapcsolat, hanem ez "az" őseredet. ezt állítja a finnugor elmélet. de hogy a fenébe beszéltek a magyarok és a finnek egy közös ősnyelvet ha nem keveredtek. és nincsenek nagyon hasonló régészeti tárgyi leleltek. nincsenek legendák arról, hogy a magyarok és a finnek az ősiségben együtt harcoltak. a 19. századig erről a magyarok nem tudtak. de jött két német és azt mondta, hogy ez így van és kész.

@444:

"az egyszerűség kedvéért a kis törzsi csoportokat kihagyjuk"

Ezek a "kis törzsek" nem "per se" kis törzsek, hanem azért nem lettek olyan "nagy törzsek", mint a finn vagy észt, mert az oroszok folyamatosan háborúztak velük az újkorban, többségüket beolvasztották/áttelepítették/megtizedelték. Lehet, hogy több ugor nép is élhetetett nagyobb területen.

"és nincsenek nagyon hasonló régészeti tárgyi leleltek. nincsenek legendák arról, hogy a magyarok és a finnek az ősiségben együtt harcoltak. a 19. századig erről a magyarok nem tudtak. de jött két német és azt mondta, hogy ez így van és kész."

Az ugor népeknek nagyon sok közük van a később hozzájuk csatlakozó ótörök/óiráni törzsekhez. Az ugor nyelvekben, de leginkább azoknak déli dialektusaiban is vannak ilyen nyelvi átvételek.

Az indiaiaknak/romáknak/albánoknak/perzsáknak sincsenek germán/latin/görög mítoszaik, ettől függetlenül a nyelvi struktúrájuk közös nyelvcsaládot feltételez.

"a 19. századig erről a magyarok nem tudtak. de jött két német és azt mondta, hogy ez így van és kész."

Akkor ez a könyv hogyan íródhatott meg:

books.google.hu/books?id=jZ9bAAAAQAAJ&printsec=frontcover&dq=demonstratio+idioma+ungarorum+et+lapponum+idem+esse&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiF4YXlt5LVAhXmFZoKHUkrBlIQ6AEINzAD#v=onepage&q&f=false

@Nuntiulus Noster:
a finn-szamojéd és az urali-ugor két egymástól elég jól megkülönböztethető eredet néprajzi (biológiai, földrajzi) értelemben is. előbbi északi tundrai, tajgai gyűjtögető halász-vadász. utóbbi a mérsékelt égövi sztyeppei, pusztai, erdőspusztai lovas-nomád. a kettő között nyilván volt kapcsolat. mert az előbbi a nagy hideg elől délre vándorolt. és utána vissza északra. utóbbi kelet-nyugati irányba.

ez a térkép mutatja a finnugor nyelvcsalád beszélőinek eloszlását.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Uralic_languages_hu.svg/1280px-Uralic_languages_hu.svg.png
a magyarok erősen kilógnak. és a feltételezett magyar őshazák se ezeken a tájakon voltak. itt beszélik az altaji nyelveket. egyesek velük is rokonítják a magyarokat.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/Lenguas_altaicas.png
mindenféle magyar törzsekhez köthető régészeti lelet nagyjából a kettő között van.

@Nuntiulus Noster:
neked azt kell bizonyítani, hogy a finn-ugor "az" őseredet. és mivel a finnugor elmélet szerint a magyarok kicserélték a szókincset (az ősi szavaikat kidobták) ezért a magyarok ősfinnhez hasonló nyelven beszéltek. úgy, hogy nincs szoros biológiai, földrajzi kapcsolat. ez két különböző éghajlatú terület. eltérő az életmód. két egymástól elég jól megkülönböztethető törzsi csoport. egy politikai csoport (a magyarországi németség és a zsidóság egy része) akarja diktálni azt, hogy hogyan éljenek a magyarok gazdasági, kulturális értelemben.

azért kell a ceu ügy, hogy ez a társaság politikai értelemben összeálljon. ugyanazok állnak ki soros mellett, akik a finnugor elméletet, a globális kapitalizmust hirdetik. akik azt mondják, hogy trianon végleg lezárt ügy.

debrecenből kimegy a diószegi út. (bihar) diószeg már románia. de ott évszázados román elnyomás után is még többségében magyarok élnek. a románok az utat lerombolták, a síneket felszedték azért, hogy ne legyen kapcsolat. de téged az érdekel, hogy az enyeceket és a nyenyeceket elnyomják az oroszok. mert szerinted volt egy nagy enyec és nyenyec birodalom. az nem egy két kis népcsoport. természetesen az enyecek és nyenyecek jogai is fontosak. de a többségi magyaroknak mégse ez számít elsődlegesen. és erre jön az, hogy a magyarok fasiszták, stb. kik egyeztek ki a zsidósággal, amelyik kényszerű módon lett betelepítve. és a megszállás után kik rendelték el a kitelepítést, kik tartották fent a haláltáborokat? kik voltak, akik a térségben a zsidóknak kiegyezést ajánlottak?

de felőlem álljanak össze a liberális zsidók a németekkel. vagy a románokkal, romákkal. azokba szerelmesek. álljanak össze velük. megölik őket. ami magyar közéletben jelenleg uralkodik az nem antiszemitizmus, fasizmus, hanem "cigánykodás".

csak ha egy többségi magyar azt mondta, hogy orbán kulturálisan a cigánysághoz áll közel, akkor azt mondták, hogy ez "rassizmus". nem azt állítom, hogy amit orbán csinál az feltétlen rossz vagy gonosz. hanem azt, hogy "cigánykodik". ez lehet jó is, rossz is. ahogyan a "magyarkodás" is lehet jó is, rossz is. és ezt a két kultúrát össze lehet egyeztetni valahogy. egészen pontosan össze kell, mert a cigányság nagyon nagy számban van jelen főleg a keleti országrészben. és ezért a nyugatos zsidó-keresztény kultúra országos méretekben hátrébb sorolódott. ez a pozitív diszkrimináció elsődleges politikai eredménye.

@Nuntiulus Noster: "A magyar szókincs túlnyomó része beazonosíthatatlan, vagy bizonytalan eredetű."

Akinek az alabbi nevek nem mondanak semmit, erre az eredményre jut:
Pap Gábor
Obrusánszky Borbála
Dr. Lange Irén
www.youtube.com/watch?v=nIYghQa864Y

@444:

"nem azt állítom, hogy amit orbán csinál az feltétlen rossz vagy gonosz. hanem azt, hogy "cigánykodik". ez lehet jó is, rossz is. ahogyan a "magyarkodás" is lehet jó is, rossz is. és ezt a két kultúrát össze lehet egyeztetni valahogy. egészen pontosan össze kell"

Miért kellene? Hiszen ez az "összeegyeztetés" (bármit is jelentsen) is lehet jó is, rossz is. Vagy azt állítod, hogy ez az "összeegyeztetés" (bármit is jelentsen) feltétlenül jónak kell lennie? Mert ha igen, akkor meg kell mondanod azt, hogy milyen szempontok szerint kell jónak tekinteni. És akkor már azoknak a szempontoknak az alapján értékelhető a "cigánykodás" és a "magyarkodás" és a nyugatos zsidó-keresztény kultúra is jónak vagy rossznak.

Ha nem léteznek értékelési szempontok, akkor semmilyen helyzetről nem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz; akkor nem lehet semmilyen helyzet előállására azt mondani, hogy az _kell_. Ha viszont léteznek értékelési szempontok, amelyek alkalmazásával eldönthető valamely helyzetről az, hogy annak előállása _kell_, akkor ezek az értékelési szempontok alkalmazhatóak bármilyen más helyzetre is, ti. eldönthető róluk, hogy azok jók vagy rosszak.

@neoteny:
anyák napi ünnepség hajdúhadházon.
i.ytimg.com/vi/bG6DrberHJs/maxresdefault.jpg
a gyerekek egyik fele "fekete", a másik fele "fehér". és van egy jelentős számú kevert népesség a rassz felől közelítve. egyik sem feltétlen jó, vagy rossz. nyilván ha ezek a gyerekek békésen együtt akarnak élni, akkor integrálni kellene őket. a hajdú egy magyar-cigány identitás. a görög katolikus egyház 2,5 éve lett önálló. és nekem úgy tűnik, hogy leginkább ők képesek magyar-cigány gyülekezetet gründolni. a liberális zsidó szociológusok ülnek a villáikba. és azt mondják, hogy a csúnya gonosz fasiszta nagy-magyarok erőszakkal elnyomják a szegény kis-cigányokat. ők meg nem is értik. erőszakos bűncselekményekért nagyrészt kik ülnek a börtönbe. de erre az a válasz, hogy persze mert a horthyfasiszta csendőrség a többségi magyar tolvajlást is ráfogja az ártatlan cigányokra. ezért van szükség pozitív diszkriminációra. és ezért kell megerősíteni a kisebbségi jogvédelmet. a pesti zsidóság "liberális" része a cigányságot minden áron a többséggel próbálja szembefordítani.

orbán preferenciái (mezőgazaságban állattartás, nehézipar/építőipar, jövedéki ipar, vendéglátás, sportiskola) ezek azok az ágazatok, amiben a cigányság hagyományosan jelentős szerepet vállalnak. a közmunkaprogramokban részt vevőknek is legalább a fele cigány. és részben ez a "segílyes" cigányság ment át balról jobbra. mert még a hentes is szakgimnáziumba kerül. béndek péter azt mondja, hogy na jó, de az ő gyerek együtt tanuljon a hentessel? mert az általános gimnáziumot bezárnák. tehát a probléma, hogy ez a hatalmi játszma zéró összegű. nem csak az van, hogy egy csoportot felhúzni, hanem egy másikat lenyomni. ez egy vallási-etnikai konfliktus, amiben eredendően a kiegyezés pártján állok. de úgy látom, hogy kiegyezés leginkább csak a helyi társadalom szintjén lehet. országos méretekben törzsi háborúskodás folyik. mert abban akárki nyer túlhatalmat szerez.

@444:

"neked azt kell bizonyítani, hogy a finn-ugor "az" őseredet."

A magyar törzsszövetség finn-ugor részének. A másik részének (ótörök) nem ez az eredete. Valószínűleg egy csuvas, óbolgár típusú ogur-török nyelvet beszélhettek, de később asszimilálódtak.

Az őseredet valószínűleg a két etnikum érintkezésénél kezdődött.

"és mivel a finnugor elmélet szerint a magyarok kicserélték a szókincset (az ősi szavaikat kidobták)"

Nem, mivel a finnugor eredetű szavaink is a saját szókincsünk ugyanúgy, ahogy a később kialakult saját fejlesztésű szavaink.

"a románok az utat lerombolták, a síneket felszedték azért, hogy ne legyen kapcsolat. de téged az érdekel, hogy az enyeceket és a nyenyeceket elnyomják az oroszok. mert szerinted volt egy nagy enyec és nyenyec birodalom. az nem egy két kis népcsoport. természetesen az enyecek és nyenyecek jogai is fontosak. de a többségi magyaroknak mégse ez számít elsődlegesen"

Nem tudom, hol olvastál tőlem bármilyen állítást, ami erre utalt volna. Furcsák a párhuzamaid. Én támogatom a külhoni magyarság érdekérvényesítését.

+ A nyenyecek, és enyecek nem ugorok, de mindegy.

"azért kell a ceu ügy, hogy ez a társaság politikai értelemben összeálljon. ugyanazok állnak ki soros mellett, akik a finnugor elméletet, a globális kapitalizmust hirdetik. akik azt mondják, hogy trianon végleg lezárt ügy."

Nem. Arról van szó egyszerűen, hogy vannak olyanok, akik a világnézeted szélsőséges elemeivel szemben, amit ma Magyarországon a társadalom egy jelentős szelete képvisel, ellenérzést tanúsítanak;

nem értenek veled X, Y dologban egyet, és látják, hogy te D, L, M, Z kérdésben hogy vélekedel, mégha - objektíve - semmilyen oksági viszony nincsen e kérdések között. Feléled a törzsi ösztön, és azokat a fiktív fantomokat, amelyeket te valamilyen oknál fogva megjelenítesz, magukra öltik. Fikcióból valóság lesz. És kész is a szeánsz. Ez a folyamat a másik oldalról kiindulva is megtörténik.

@444: Ez a kérdés még fél évszázaddal ezelőtt még nem volt ennyire túlideologizált:

1000ev.hu/index.php?a=3&param=8084

1000ev.hu/index.php?a=3&param=8078

@neoteny:
az integráció a matematikában területösszegzést jelent.

van két populáció él, akik együtt élnek valamilyen városban vagy vidéken. egy településen, településrészen, vagy településegyüttesen. és területükben integrálódnak, akkor az azt jelenti, hogy részben közösen gazdálkodnak és közös kulturális intézményeik lesznek. kérdés, hogy ezek után ezzel a két csoportosulás nyer, vagy veszít. ha mindkettő nyer, akkor az integráció sikeres. ha mindkettő veszít, akkor sikeretelen. utóbbi esetben jobb lett volna a izolációt választani. mert az integrációval mindkettő vesztett.

@444:

"nyilván ha ezek a gyerekek békésen együtt akarnak élni, akkor integrálni kellene őket."

Helyesen: a békés együttélés jobb helyzet/állapot, mint a békétlen/háborúskodó; ez az értékelési szempont, ami az "integrációt" (bármit is jelentsen ez) szükségessé teszi, amitől az "integráció" (bármit is jelentsen ez) _kell_.

Vagyis létezik (legalább) egy értékelési szempont: a béke(sség) mértéke. Minden olyan politika (szabályrendszer), ami a békesség mértékét növeli, kívánatos ("jó"); és fordítva, minden olyan politika (szabályrendszer), ami a békesség mértékét csökkenti, nem kívánatos ("rossz").

Ezt az értékelési szempontot alkalmazva a szabadpiac, ahol az egyéni tulajdonon alapuló javak önkéntes -- és ezért békés -- cseréje folyik jó (de legalább is jobb), míg a bármilyen szintű államhatalmi tervgazdálkodás -- ami erőszakkal ill. annak hiteles fenyegetésével beszedett adókon (eltulajdonításokon) alapul -- rossz (de legalább is rosszabb).

Hacsak azt nem mondod, hogy a békés együttélés néha jó, néha meg rossz. De ezzel csak visszatérsz a problémához: mi az az értékelési szempont, aminek használatával eldönthető, hogy melyik esetben jó a békés együttélés, és melyik esetben rossz?

@Nuntiulus Noster:
a finnugristák nem azt állítják, hogy a magyarnak van finnugor kapcsolata. és ennyi. azzal semmi probléma nem lenne. hanem azt mondják, hogy a finnugor "a" magyar őseredet. a többi néppel a kapcsolat keresésénak nincs is értelme. mert a magyar finnugor és kész.

@neoteny:
oké, de semmi sem garantálja, hogy a két csoport békésen együtt fog élni. tehát nem lehet azt mondani, hogy az integráció feltétlen jó lesz, mert az integráció a jó. az lehet jó is, rossz is.

ha egy 10,000 fős populáció ABCD eredetű. és a standard normál eloszlást követve az összetétel 68% A, 27% B, 4% C és 1% D.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/Empirical_Rule.PNG
és van egy 100 fős kisebbség, amelyik DCBA eredetű. és az is a standard normális eloszlást követi. 68% D, 27% C, 4% B és 1% A.
van két populáció. a területeket egyesítik. akkor a többségben levő azt mondja, hogy uralkodjon A kultúra hiszen továbbra is a domináns. a kisebbség azt, hogy D. és szegény kis C lázadjon fel a csúnya gonosz elnyomó A ellen. tehát a többségi kultúra és a kisebbségi ellenkultúra harcol egymással. mindkettő rosszul jár. a hülye zsidó vagy, aki mindennek ellent akarsz mondani. lehet, hogy nem vagy sémita, de attól még pontosan olyan vagy. ha egy zsidó hülye, akkor nagyon hülye. mindennek ellentmond.

@444:

"oké, de"

Ez eléggé biztos jele annak, hogy bullshit-özön következik.

"semmi sem garantálja, hogy a két csoport békésen együtt fog élni. tehát nem lehet azt mondani, hogy az integráció feltétlen jó lesz, mert az integráció a jó. az lehet jó is, rossz is."

Akkor viszont nem lehet azt mondani, hogy az integráció kell. És azt sem lehet mondani, hogy kultúrákat össze kell egyeztetni:

"nem azt állítom, hogy amit orbán csinál az feltétlen rossz vagy gonosz. hanem azt, hogy "cigánykodik". ez lehet jó is, rossz is. ahogyan a "magyarkodás" is lehet jó is, rossz is. és ezt a két kultúrát össze lehet egyeztetni valahogy. egészen pontosan össze kell"

Miért kellene? Hiszen ez az "összeegyeztetés" (bármit is jelentsen) is lehet jó is, rossz is. Vagy azt állítod, hogy ez az "összeegyeztetés" (bármit is jelentsen) feltétlenül jónak kell lennie? Mert ha igen, akkor meg kell mondanod azt, hogy milyen szempontok szerint kell jónak tekinteni. És akkor már azoknak a szempontoknak az alapján értékelhető a "cigánykodás" és a "magyarkodás" és a nyugatos zsidó-keresztény kultúra is jónak vagy rossznak.

Ha nem léteznek értékelési szempontok, akkor semmilyen helyzetről nem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz; akkor nem lehet semmilyen helyzet előállására azt mondani, hogy az _kell_. Ha viszont léteznek értékelési szempontok, amelyek alkalmazásával eldönthető valamely helyzetről az, hogy annak előállása _kell_, akkor ezek az értékelési szempontok alkalmazhatóak bármilyen más helyzetre is, ti. eldönthető róluk, hogy azok jók vagy rosszak.

@neoteny:
DCBA kultúra a filoszemita. a "felvilágosult". "liberális" zsidó zsidó hátán. ahhoz kapcsolódnak a kisebbségben levő a nyugat-indoeruópaiak és északi germánok egy része is. és ők háborúznak a nacionalizmus ellen. és azt mondják, hogy a magyarok a saját kultúrájukat nem érvényesíthetik, mert olyan nincs.

mit mondanak? finn iskola van. magyar iskola nem lehet. hanem át kell venni a finnet. mert ők jól teljesítenek a pisa testen. a magyarok a magyar iskolát műveljék ki. az olyan nagyon nem fog eltérni a finntől. mert ők is emberek és a magyarok is. de ettől még lesz japán iskola, finn iskola és miért ne lehetne magyar iskola is. legfeljebb vekerdy tamás azt mondja, hogy ő ahhoz nem akar csatlakozni. ne csatlakozzon.

@444:

"semmi sem garantálja, hogy a két csoport békésen együtt fog élni. tehát nem lehet azt mondani, hogy az integráció feltétlen jó lesz, mert az integráció a jó. az lehet jó is, rossz is."

Akkor viszont nem lehet azt mondani, hogy az integráció kell. És azt sem lehet mondani, hogy kultúrákat össze kell egyeztetni:

"nem azt állítom, hogy amit orbán csinál az feltétlen rossz vagy gonosz. hanem azt, hogy "cigánykodik". ez lehet jó is, rossz is. ahogyan a "magyarkodás" is lehet jó is, rossz is. és ezt a két kultúrát össze lehet egyeztetni valahogy. egészen pontosan össze kell"

Miért kellene? Hiszen ez az "összeegyeztetés" (bármit is jelentsen) is lehet jó is, rossz is. Vagy azt állítod, hogy ez az "összeegyeztetés" (bármit is jelentsen) feltétlenül jónak kell lennie? Mert ha igen, akkor meg kell mondanod azt, hogy milyen szempontok szerint kell jónak tekinteni. És akkor már azoknak a szempontoknak az alapján értékelhető a "cigánykodás" és a "magyarkodás" és a nyugatos zsidó-keresztény kultúra is jónak vagy rossznak.

Ha nem léteznek értékelési szempontok, akkor semmilyen helyzetről nem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz; akkor nem lehet semmilyen helyzet előállására azt mondani, hogy az _kell_. Ha viszont léteznek értékelési szempontok, amelyek alkalmazásával eldönthető valamely helyzetről az, hogy annak előállása _kell_, akkor ezek az értékelési szempontok alkalmazhatóak bármilyen más helyzetre is, ti. eldönthető róluk, hogy azok jók vagy rosszak.

@444:

"miért ne lehetne magyar iskola is"

Miért legyen magyar iskola? A magyar iskola lehet jó is és lehet rossz is. Semmi sem szól a magyar iskola mellett.

@444:

"a hülye zsidó vagy, aki mindennek ellent akarsz mondani. lehet, hogy nem vagy sémita, de attól még pontosan olyan vagy. ha egy zsidó hülye, akkor nagyon hülye. mindennek ellentmond."

Ezt csak azért mondod, mert akaratgyenge vagy. Amit apádtól örököltél az Y-haplocsoporton keresztül, a férfiági ősiség útján. Ő is akaratgyenge volt: azért árulta el a jobbágyparasztok nehéz, de értékes életét és költözött be a bűnös városba, hogy annak kozmopolita kényelmét élvezze. Hogy csak fogyasszon, de ne termeljen valós termékeket. Még az is lehet, hogy az akkor underground buzinegyedben drogozott meg bulizott. Lehetett úgy is. Persze lehetett nem úgy is. Ezt nem lehet tudni. Majd a történészek eldöntik.

@neoteny:
általában véve semmi sem szól a magyar iskola mellett, vagy ellen. az, hogy legyen ilyen lényegében egy nacionalista hittétel. de az iskolában tanulhatnak nem magyarok is. nekem is volt marokkói osztálytársam. és ő példaképe said aouita volt. egy futó. és két brit versenytársa volt. sebastian coe és steve cram. és persze mi a "fehéreknek" szurkoltunk. ő meg először félve a marokkóinak. aztán mondtuk neki, hogy nem kell ezt olyan komolyan venni.

itt nagyon szomorú volt.
www.youtube.com/watch?v=cPzemlXs9qE&t=2m0s
és azt mondta, hogy egy igazi marokkói nem adja fel. és itt meg nagyon örült.
www.youtube.com/watch?v=e073u8gkvuA&t=3m30s
és elmondta, hogy a marokkóiak mekkora nagy királyok. mert hogy előbb kikapott egy kicsivel, de utána mégis csak megfutotta a világcsúcsot.

miért jó az, hogy van brit és marokkói futó. miért nem elég az, hogy csak egyének vannak. nem mindegy, hogy egyik vagy a másik nyer? úgy tűnik, hogy nem, mert a britek valamiért a másik britnek szurkolnak. a marokkói a marokkóinak. na de mi indokolja ezt? a britek között is lehet fekete, a marokkóiak között is fehér. miért nem keverednek már össze teljesen? éppen azért, mert akkor elveszne a populációk sokfélesége. nem az egyéneké, hanem a szaporodási közösségeké. és annak is vannak jellemzői. amik az egyének egymás közötti viszonyából fakadnak. csak te ezt nem érted.

@444:

"általában véve semmi sem szól a magyar iskola mellett, vagy ellen. az, hogy legyen ilyen lényegében egy nacionalista hittétel."

Egy ilyen nacionalista hittétel lehet jó is és lehet rossz is. Semmi nem szól egy ilyen nacionalista hittétel mellett.

@neoteny:
a "liberálisok" azt mondják, hogy magyar iskola nem lehet. mert az nacionalizmus. és az nem lehet. na de akkor finn iskola se lehet. na de ők csak a magyart akarják kizárni. nyilván egy ilyen csoportosulást nem érdemes integrálni. egy ellenkultúra. és ez bizony a pesti zsidóság egy részére jellemző.

tehát mondjuk von neumann hazájában csináljunk magyar iskolaszámítógépet, akkor az van, hogy magyar iskolaszámítógépet te csak ne akarjál. ti ne akarjatok. de attól még lehet. és a fejlődés majd úgy lesz, hogy a pesti liberális zsidók nem akartak magyar iskolaszámítógépet. miért? mert csak. ez egy vallási kérdés. von neumann esetén ez nyilván nem kérdés. von neumann lakik errefelé, hanem sas józsi, hajós andris és a többiek. tamás gáspár miklós. nekik már csak az a lényeg, hogy ne legyen magyar iskola. mert az a fasizmus.

nyilván azért erősödik most a magyar nacionalizmus, hogy ezek az értelmetlen hitviták legalább időlegesen lezáruljanak. mindenki szabadon eldöntheti, hogy hová áll. és akkor az egyik győz. háromszor veri el orbán őket. és akkor legendás hőssé válik. vagy jön az ellentábor. ez esetben is megtorlás következne. különadókat vetnek ki a magyar cégekre, hogy kárpótolják a szegény külföldi kisbankokat. nacionalizálás helyett beindulna a privatizáció, stb.

lényegében nincs olyan közéleti kérdés, amiben a két tábor között egyezség lenne, vagy közelítenének egymáshoz. ez jelenleg két vallás. az ortodox liberális, és ebből a nézőpontból a másik unortodox, illiberális. dönteni kell. orbán vs. soros.

@444:

"tehát mondjuk von neumann hazájában csináljunk magyar iskolaszámítógépet"

_Miért_ mondjuk azt, hogy csináljunk magyar iskolaszámítógépet? Magyar iskolaszámítógépet csinálni lehet jó is és lehet rossz is. Semmi nem szól a magyar iskolaszámítógép készítése mellett.

"nyilván azért erősödik most a magyar nacionalizmus, hogy ezek az értelmetlen hitviták legalább időlegesen lezáruljanak."

_Miért_ záruljanak le ezek az értelmetlen hitviták? Ezeknek az értelmetlen hitvitáknak a lezárulása lehet jó is és lehet rossz is. Semmi sem szól ezeknek az értelmetlen hitvitáknak a lezár(ul)ása mellett.

"dönteni kell."

_Miért_ kellene dönteni? A döntés lehet jó is és lehet rossz is. Semmi sem szól a döntés szükségessége mellett.

Az a te problémád, hogy teszel mindenféle kinyilatkoztatásokat, de nem akarod indokolni őket semmivel. Persze ettől kinyilatkoztatások, nem pedig racionális érvekkel támogatott javaslatok. Amikor pedig bepróbálkozol racionális érveléssel (gyártson a DEC 30 rugóért -- amennyibe egy full HD Samsung kijelző is kerül -- CGA monitorokat, mert akkor abban nagyobb a hozzáadott érték és a pénz Mo-n marad), akkor gyorsan kiderül, hogy a racionálisnak szánt érveid hibásak, mire te berágsz, visszatérsz az irracionális kinyilatkoztatásokhoz, és elkezdesz vergődni hogy a te világmegváltó ötleteidnek ellentmondanak. C'est la vie: aki az ötleteteit a nyilvánosság elé tárja, az szükségszerűen vállalja azt, hogy kritikának vetik alá. És én veszem a fáradságot, hogy releváns kritikákat mondjak: én nem intézlek el téged annyival, hogy eszement vagy, hanem komolyan veszem a gondolataidat. Persze ha te bólogatójánosokra vágysz, akkor frusztrálódsz. De erre is van megoldás: csinálj egy saját blogot, ott azt írsz, amit akarsz és úgy cenzúrázol, ahogy akarsz: elérheted, hogy csak támogató-helyeslő hozzászólások legyenek ott.

A nacionalizmussal az a probléma, hogy mint mindennek, annak is ára van. Amikor azt mondod, hogy a DEC csináljon CGA monitorokat _ugyanolyan áron_, mint amilyenen egy full HD Samsung monitort lehet venni, akkor nyilvánvaló, hogy a CGA monitort csak erőszakkal lehet eladni: jószántából senki (vagy elenyészően kevés) sem vesz egy CGA monitort, amikor egy full HD monitorhoz is hozzá tud jutni ugyanolyan áron. Te erre azt mondod, hogy a CGA monitorban több a magyarok által hozzáadott érték. De ez feltételezi, hogy a hozzáadott _össz_érték ugyanannyi a CGA monitorban és a full HD Samsung monitorban. De ez nem igaz; a fogyasztók számára nem ugyanannyit ér a CGA monitor mint a full HD Samsung monitor: ha _ők választhatnak_, akkor (elenyészően kevéstől eltekintve) mindig a Samsung monitort fogják választani, ezzel demonstrálva azt, hogy nem azonos értékű a DEC CGA monitora és a Samsung monitora. Vagyis megdől az a feltevésed, hogy a DEC CGA monitorba ugyanannyi hozzáadott értéket épít bele a debreceni melós, mint a Samsung monitorba a dél-koreai melós. Ezzel te is tisztában vagy: ezért mondod azt, hogy a DEC CGA monitort vegye meg az állam (legalább az elején). De a "megveszi az állam" jelentése: "az állam erőszakkal arra kényszeríti az adófizetőket, hogy megvegyék"; vagyis a DEC nyeresége az adófizetők vesztesége. Hiába az, hogy "a pénz helyben marad": a lényeg az, hogy _kevesebb jószág marad helyben_ (mert a DEC CGA monitorok _kevesebbet érnek a fogyasztók számára_, mint a full HD Samsung monitorok), ebből kifolyólag _szegényebbek_ a "helyiek", mint ha full HD Samsung monitorokat vettek volna, és "a pénz nem marad helyben".

Ha a pénzből ill. annak "helyben maradásából" származna a gazdagság, akkor azok lennének a leggazdagabbak, akik mindent maguknak állítanak elő. De ez nem így van: az a paraszt, aki mindent magának állít elő, a legszegényebb: nem részesedik a munkamegosztás (specializálódás) által megnövekedett termelékenységből. Marx ugyan fantáziálgatott a kommunizmusról, ahol az Új Ember mindenhez egyformán ért, bármilyen tevékenységet egyformán magas szinten (egyformán termelékenyen) űz: de ez csak utópisztikus fantáziálgatás volt a részéről. A valós világban az emberek specializálódnak -- mert ez a termelékenységük növelésének az egyik módja (a másik a tőkebefektetés jobb termelőeszközökbe) -- és az így előállított terményeket/termékeket/szolgáltatásokat elcserélik a mások által előállított javakra. Amit közvetett cserével, pénz használatával tesznek: de így a pénzük soha nem marad "helyben" (a zsebükben vagy a háztartásukban), hanem azzal fizetnek a megvásárolt javakért és azzal fizetnek nekik az eladott javakért. A pénz épp' azáltal tölti be a hasznos szerepét, hogy "nem marad helyben".

@Fuxos (ex bömis): Ok! Nem fikció csak imaginárius összege pillanatnyi mentalitásoknak! Gratulálok a pontos definícióhoz.

@neoteny:
a hittétel attól hittétel, hogy azt egy közösség igaznak fogadja el. noha igazán semmi se szól mellette, se ellene.

a filoszemiták azt mondják, hogy általános humánus nevelési elvek vannak. és a porosz iskola is rossz, meg az orosz is, meg a magyar, meg a japán. és az összes efféle. mert ilyenek nincsenek, vagy ha vannak akkor is értelmetlenek. hiszen az általános nevelési elveken túl nincs semmi. rendben van. de ez esetben finn iskola sincs. az is valami gonosz dolog. amit a finnek találtak ki azért, hogy elnyomják a nem-finneket.

ha elfogadjuk, hogy az emberre hat a természeti környezet, a beszélt nyelv, akkor van sajátosan magyar iskola. ezért.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f2/Languages1.svg
és ezért.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Europe_biogeography_countries.svg/1280px-Europe_biogeography_countries.svg.png
és ez nem áll túl távol európai átlagtól (kelet és nyugat együttesétől). ezért. különféle módon mért genetikai távolságok.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/df/MDS_analysis_of_Europe.png
ez is azt mutatja, hogy a magyar népesség nyugat és kelet-európa kiátlagolva.

nincs szükség egy sémita csoportra, amelyik kioktatja a magyarokat az európaiságból. és amelyik azt mondja, hogy nincsenek sajátos kultúrája, agrárkultúrája. dehogy nincs. és ezek a természeti környezetből adódnak. csak a filoszemita iskola azt mondja, hogy attól a viselkedés nem függ. mert csak általános elvek vannak. rendben van. de ez esetben filoszemita iskola sincs. na de erről fölösleges vitázni, mert ezek valójában hittétetelek.

@444:

"a hittétel attól hittétel, hogy azt egy közösség igaznak fogadja el."

Közösségek nem fogadnak el hittételeket igaznak: egyének fogadnak el hittételeket igaznak. Azok az egyének, akik azonos (vagy nagyon hasonló) hittételeket fogadnak el igaznak, egy közösséget alkotnak (hittételek igazként történő elfogadása szempontjából).

"noha igazán semmi se szól mellette, se ellene."

Ha ez így van, akkor hittételek igaznak elfogadását véletlenszerűen teszik az emberek: akkor lehet különféle igaznak elfogadott (vagy elfogadandó) hittételek közül pénzfeldobással választani.

"ha elfogadjuk, hogy az emberre hat a természeti környezet, a beszélt nyelv, akkor van sajátosan magyar iskola."

No de _miért_ fogadnánk el ezt a hittételt igaznak? Illetve _miért_ ezt a hittételt fogadnánk el igaznak egy tetszőleges másik hittétellel szemben?

"nincs szükség egy sémita csoportra, amelyik kioktatja a magyarokat az európaiságból."

Helyesen: nincs szükség egy sémita csoportra, amelyik kioktatja a magyarokat az európaiságból _ha a magyarság nem kíván kooperálni a többi európai népekkel_.

Észak-Koreának nincs szüksége semmiféle kioktatásra, ugyanis Észak-Korea nem akar kooperálni más népekkel. Persze ez sem teljesen igaz: Észak-Korea kooperál valamilyen mértékben pl. a kínaiakkal (pl. szenet adnak el Kínának), meg kooperál valamilyen mértékben a lengyelekkel (pl. szolgamunkásokat ad bérbe ottani üzemeknek), de Észak-Korea meglenne ezek nélkül is (mondjuk akkor nem lenne Kim Dzsongunnak és a tábornokainak pl. full HD monitorjaik, de létezik élet azok nélkül is).

Magyarország (a magyar nép) viszont eléggé erősen "integrált" gazdaságilag Európával:

In 2015, Hungary exported $98.1B and imported $88.8B, resulting in a positive trade balance of $9.3B. In 2015 the GDP of Hungary was $121B

vagyis Magyarország export- és importvolumenének összege a GDP-je 154%-át tette ki (ez úgy lehetséges, hogy a GDP-be csak a $9.3B pozitív külkereskedelmi egyenleg számít bele). Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja azoknak az európai népeknek az európaiságról alkotott nézeteit, akikkel ekkora kereskedelmi forgalmat bonyolít le.

"mert csak általános elvek vannak."

Nem: általános elvek _is_ vannak. Például az, hogy nem a pénz jelenti a gazdagságot, hanem a pénzért megvásárolható javak jelentik a gazdagságot. Bármennyi magyar is fogadja el igaznak azt a hittételt, hogy a pénz jelenti a gazdagságot, ettől az nem válik igazzá: és aki hamis elvet fogad el igaznak és annak alapján cselekszik, szegényebb lesz mint az, aki az igaz elvet fogadja el igaznak. És a szegény(ebb)ségén nem segít majd az, hogy elfogadja igaznak azt a hittételt, hogy a szegény(ebb)ségének az oka a gyarmatosítás meg a kizsákmányolás.

@neoteny:
tegyük fel, hogy egy városban van egy agrárcég, egy mikroelektronikai gyártó és egy kereskedő.
-- a dág búzát állít elő. 1 tonna búza 30,000 forint (helyi hozzáadott érték: 90%)
-- a dec kijelzőket gyárt. 1 cga monitor 30 ezer forint (helyi hozzáadott érték: 90%)
-- és mediamarkt samsung termékeket forgalmaz. 1 full hd monitor 30 ezer forint (helyi hozzáadott érték: 10%)

az egyik opció, hogy a paraszt megveszi a samsung full hd monitort. de ez esetben 27 ezer forint értékű árunak ki kell mennie a város piacáról. mert a helyi hozzádott érték mindössze 10%. és a többit megkapja a media markt. és osztozik a samsung gyárral. ez azt jelenti, hogy a város 9 mázsa búzával szegényebb lett. de van egy import full hd monitor.

a másik opció, hogy a paraszt a dec cga monitorát veszi meg. mert az is megfelel. ehhez viszont csak 3,000 forint értékű árut kell kivinnie. mert a helyi hozzáadott érték 90%. de miért vegyen egy rosszabb felbontású kijelzőt? pélául azért, mert a gabonasilóba amúgy se kell jobb. és a dec mérnökei inkább kiszolgálják (beszerelik az irodába, kap műszaki támogatást, stb.) tehát a dec monitorai debrecenben érnek 30 ezer forintot. a belső piacra érdemes előállítani. ezek után a dec egy komplex mezőgazdasági ügyviteli rendszert fejleszt (szoftver-hardver), akkor azt eladja a breton parasztoknak. és ebből a nyereségből fejleszt. és abból tud hd minőségű kijelzőket gyártani. ami még mindig nem full hd. de a lemaradás valamelyest csökkent.

@maxval a mélyelemző birca:

Nem a kapitalizmus a gonoszság forrása, az sajnos emberi tényező. A kizsákmányolás pedig a kapitalizmus háttér infrastruktúrájának hibáiból ered, mivel ezek súlyos anomáliákat hoznak létre.

Például a hitelpénz és a kamatos kamat, az egy gyilkos elegy, és még lehetne sorolni. Az sem szerencsés, hogy egész "iparágak" épültek ezen hibák kihasználására, melyek az idők során csapdába ejtették az államokat a politikai eliteken keresztül. Így a körvényhozást és az állami erőszakszervezeteket felhasználva gyakorlatilag ellehetetlenítették a hatékony társadalmi érdekérvényesítést gazdasági téren. (a "kisembernek" gyakorlatilag nincs komolyan vehető alkupozíciója)

A kapitalizmus szépsége ugyanakkor bámulatos megújulási képessége. Ebből a nem túl rózsás helyzetből saját hajánál fogva húzza majd ki magát hamarosan. (aki nem hiszi, csak várjon még néhány évet, legfeljebb egy évtizedet)

A háttérinfrastruktúrák/intézmények egykoron szintén innovációként jöttek létre, és erősödtek meg, mert az adott korban ezek előrelépést jelentettek, hasznosabb volt a létük mint a nemlétük. Sajnos mára láthatóvá és rendkívül károssá váltak ezek hibái.

Ám kapitalizmus logikájából adódóan, ezeket felülírhatják újabb ilyen irányú innovációk. Amire van kereslet, arra lesz kínálat is. Szerencsére olyan korban élünk, amikor ezeknek egyenes adásban követhetjük a megszületését, számtalan más mellett. Gyakorlatilag az emberiség által megalkotott minden rendszer épp újra drótozza magát.

Mindössze egy nem is túl apró akadály áll a történet boldog végének útjában, mégpedig a politikai szereplők és a hibás rendszerek haszonélvezőinek összefonódása, akik így kéz a kézben ráültek az államokra.

Vagyis miután megszületnek a szükséges innovációk, a hibás struktúrák lecserélése egy ponton túl komoly törvényi akadályokba ütközhet, ahogy ezek széles vigyorral az arcukon keresztbe feküdnek majd előttük.

Így aztán sajnos az "igazságosabb kapitalizmus" valószínűleg nem tud majd kiteljesedni mindaddig, míg ezeket ki nem söprik az államhatalomból és/vagy az államhatalmat mint olyat jelentéktelenné vagy működésképtelenné nem teszik.

Egyébként a 2050-el, mint a kapitalizmus végével jó nyomon jársz. Kb. akkorra várható a technológiai szingularitás, ami valószínűleg alaposan átírja a játékszabályokat, de azért addig még történi néhány dolog. :)

@444:

"de ez esetben 27 ezer forint értékű árunak ki kell mennie a város piacáról."

És? A parasztnak így is, úgy is 1 tonna búzát kell fizetnie.

"tehát a dec monitorai debrecenben érnek 30 ezer forintot."

Ezt nem te döntöd el, hanem a paraszt.

Még te is ezt írtad:

"a debrecen electric company kijelzőket gyártana, akkor 30 ezer forintért egy cga monitort állítana elő. ebben a helyi hozzáadott érték magas. de ki az a barom, aki ezt választaná a full hd kijelző helyett. először a város (állam) válassza azt"

@DrGehaeuse:

Az összeesküvés-elméletekben az a legviccesebb, hogy a terjesztőik részletesen tudni vélik a "háttérhatalom" működését, miközben szintén szerintük ezek annyira titkos szervezetek, hogy évszázadok/évezredek óta nem tud róluk senki sem. És persze ezek könyörtelen szervezetek, akik likvidálnak mindenkit, aki kiadja a titkaikat, de azért ők nyugodtan terjesztik az interneten vagy tetszőleges helyen a belső információkat..., van, hogy évtizedek óta...

ez az okoksodás, - hogy adjunk meg értékelési szempontokat a jóhoz - valóban elvezet oda, hogy az értékelési szempont kinek jó.
Ki értékel? És így tovább.
Azért mégiscsak a közjó fogalma közelében kell maradnunk, beéeértve a mai Magyarországot. É n úgy vélem, a széles, nyitott középosztály léte (ha nincsen akkor kialakítása és gazdagodása lehetne a megítélések alapja, mert egy széles középosztály értelemszerűen nyitott lefelé és fölfelé is. Megegyezhetünk abban is, hogy sokaknak kívánatos fejlődést jelent, és csaknem mindenkinek elfogadható. Láthatóvá válik általa az is, hogy mit gondolunk e jelenről, (tehát szóhoz jutottak a helyzetelemzők is) Kimondható: amit keresünk, jónak találnánk, mindaz most NINCSEN.
Nincs stabil, széles és szélesedő közép, tetézve azzal, hogy pedig beígérték a hatalomkurkászok, és azttán pedig elhazudták (mondván, hogy polgárság politikai termék fogalom).

------

@maxval a mélyelemző birca:

Én ilyet az ötvenes években már olvastam, te még nem éltél...
Egyetlen célod, hogy elbagatellizáld a mindenkori kormányzat szerepét.
Ugyanezt betűre én már az ötvenes években is átéltem, ez a baj.
Akkor sem volt igaz, amit mondtak róla. A jóléti állam szocdem korszakára sem az volt igz, hogy morzsákat szórt , (sőt a Kádár rendszerre sem), hanem igencsak nyakonvágták volna, aki a nemzeti összefogás ellenében megnyikkan, vagy közhatalmi pozícióból, szembemenve plakaátoz...
Nincs értelme, hogy egy-egy szót -ezúttal a kapitalimusét - egyszerűen csak megbélyegzésre használjunk fel. Látni kell a történetét, és változásait meg változatait is, és főleg, benne a kormányzatok, és a vezetői személyiségek szerepét, ami óriási: Ők nem a kapitalizmusok, hanem országaik élén állnak. Antall József, Horn, vagy Bajnai rendszere gyökeresen máshogy működött, hasonló globális környezetben.
Én negyven , ötven de még harminc évvel ezelőtt is hétvégégn beültem az autómba és víkendeztem a Balcsihoz, vettem lángost, nyaraltam is. Most sem trabant (elegendő benzinpénz), se víkend, se nyaralás, tudatmódosítóként azt használom, hogy telefoncsekkem befizetetlen.. Akkor kezdő újságíró voltam, most felsőiskolai oktató vagyok. Nyugdíjasként nem is dolgozhatok...Útódaim? Se egyetem, se munka... elmentek külföldre. Az is "kapitalizmus, úgymond, de ott mindez VAN.
Nem a " kapitalizmus" tehát viszonyaink közvetlen oka.
A legnagyobb, prózainak látszó kérdés, hogy lehetne e másként?
Lehetne e másként az, hogy egy családos közmunkás függjön a polgármesterétől, és 58 ezer forintjából 22 ezer legyen a gyereke buszbérlete, vagy az, hogy másmilyen plakátot nem is lát, mint sorosozót, miközben a vizes VB-től hangos minden , de egy-egy kórházban az ellátatlanságot éli á. Ilyet a példád beli angol kisember NEM ÉL ÁT,
Ha a kapitalaizmus alapja a kizsákmányolás és egymás lenézése, (lenne), akkor a rendszer nevétől függetlenül a szolidaritás, és kizsákmány megszüntetése korlátozása az ellentettje, vagyis a követendő irány.
Nosza!
Ezek belpolitikai lehetősésgek, amikkel adósak a rendszerek, konkrétan ez itt, mert nekünk egyféle van... Az amely lenézésre oktat, sőt rászorít, a szolidarítás ELLENÉBEN propagál, korlátlan hatalmú és vagyonú oligarchákat dajkál (kis számban szeméyles kapcsolati hálóban),
És fizetett kis gazemberei az ellenkezőjéről firkálnak, itt is, az álneved alatt.
---------------

@screpes:

Nem.

A nemzeti kapitalizmus nem jó, az. amit Orbán épít a koreai-japán modell alapján. Viszont a kisebb rossz a nyugati modellhez képest, melynek az égvilágon semmi értelme, hiszen alapja az, hogy amit Mo. népe megtermel, annak haszna kimegy a nyugati tőkésekhez, sőt még aggódni is kell közben a "versenyképesség" miatt, azaz legyen a bér alacsony, mert különben nem lesz elég a nyugati népnyúzó haszna, s durcás lesz.

Ami kevésbé rpssz a legrosszabbnál az relatívan jó, ennyi az egész. Miközben nem utálom kevésbé a magyar tőkéseket.

A fontos most 3 pont:
- leszakadni a nyugati szakadéktól,
- amikor a kóceráj pusztul, időben kiugrani,
- addig taktikázva kihasználni az ellentéteket az egyes liberális érdekcsoportok között.

Az ideális egyébként Belarusz modellje lenne számunkra. Stabil, fejlődő állam, melyben nem parancsolnak a globálkulákok és egyéb népnyúzók, sem mindenféle Soros-féle megatolvaj gazemberek.

@screpes:
ez kétféle erkölcsiség. formálisan viszonylag egyszerűen megkülönböztethető.

adott egy G játék. p1..pn játékosok. s1..sn stratégiák. P1..Pn a nyereségfüggvények. ez von neumann féle játékelméleti modell kiindulási pontja.

az individualista elképzelés az, hogy keressük a P1...Pn függvények maximumát a ∑Pi ≥ 0 feltétel teljesülése melett. tehát mindenki egyénileg próbálja maximalizálni a (Pi) profitot. akár ki is tolhat a másikkal. mert az is része a versenynek. az a morális korlát, hogy a közösségnek összességében legyen nyeresége (ez ugye ∑Pi ≥ 0 feltétel).

a kollektivista elképzelés az, hogy keressük a ∑Pi függvény maximumát a Pi ≥ 0 feltételek teljesülése melett. a közösség arra törekszik, hogy az összhaszon (∑Pi) legyen maximális úgy, hogy mindenki nyerjen valamit. (ezek ugye Pi ≥ 0 feltételek).

vegyes gazdaságban az ember mindkét játékot űzi. az első a magánéleti, a második a közéleti optimum. az ortodox kapitalisták szerint csak az első lehetséges. az ortodox kommunisták szerint csak a második.

@neoteny:
az egyik esetben 9 mázsa búza megy ki a városból. a másik esetben csak 1 mázsa. melyik teremti a nagyobb gazdagságot?

@444:

"az egyik esetben 9 mázsa búza megy ki a városból. a másik esetben csak 1 mázsa."

Miért menne ki 9 mázsa búza a városból? A paraszt eladhatja az 1 tonna búzát Debrecenben, és abból van 30 rugója, amit elkölt, ahogy jónak látja.

@neoteny:
az egyik esetben a paraszt eladja a búzát és van egy import full hd monitora. a másik esetben a város előállítja a cga monitort és megmaradt a búza. és a nyeresége osztoznak a kamarában.

@neoteny:
az egyik esetben a paraszt eladja a búzát és van egy import full hd monitora. a másik esetben a város előállítja a cga monitort és megmaradt a búza. és a nyereségen osztoznak a kamarában.

@444:

"az egyik esetben a paraszt eladja a búzát"

Pl. debrecenieknek, és akkor is megmarad a búza.

@maxval a mélyelemző birca:
"A nemzeti kapitalizmus nem jó, az. amit Orbán épít a koreai-japán modell alapján."

"Az ideális egyébként Belarusz modellje lenne számunkra. Stabil, fejlődő állam, melyben nem parancsolnak a globálkulákok és egyéb népnyúzók, sem mindenféle Soros-féle megatolvaj gazemberek."

www.youtube.com/watch?v=52Kkr2vyXU8

@neoteny:
ha a paraszt eladja a búzát a mérnöknek a cga monitorért cserébe, akkor a mérnök azt tovább értékesíti a nagyvilágba. és bezsebeli a hasznot. a paraszt azt mondja, hogy kaphattott volna egy full hd kijelzőt is. és ez meg csak egy ócska cga monitor. de az se jó ha eladja a búzát és megveszi a full hd kijelzőt. mert akkor nem kap a mérnöktől műszaki támogatást.

ezért összeülnek a helyi kereskedelmi ipari és agrárkamarában. na jó, rendben. elég lesz egy dec cga kijelző is. és adjuk el közösen a dág búzát. debrecen exchange. és így indul el a lokális kapitalizáció legalábbis a sim city játékban.

@444:

"a mérnök [a búzát] tovább értékesíti a nagyvilágba"

Ez azt jelenti, hogy a város 1 tonna búzával szegényebb lesz.

"de az se jó ha eladja a búzát és megveszi a full hd kijelzőt."

Az, hogy ez jó-e, a paraszt dönti el.

@maxval a mélyelemző birca:

"Az ideális egyébként Belarusz modellje lenne számunkra. Stabil, fejlődő állam"

d3fy651gv2fhd3.cloudfront.net/charts/belarus-gdp-growth-annual.png?s=belarusgdpate&v=201707031757v&d1=19170101&d2=20171231

@neoteny:
a paraszt és a mérnök közösen döntik el, hogy mi lenne számukra összességében legjobb. és ezek után osztoznak a nyereségen. a paraszt fia mérnök. a mérnök felesége egy parasztasszony. a város és a vidék egyek.

@444:

"mindenki nyerjen valamit"

Egy szabadpiaci (önkéntes) adásvételen mindkét fél nyer: épp' azért jön létre az adásvétel, mert mindkét fél többre értékeli azt, amit kap, mint azt, amit ad.

Ebből következően az összes szabadpiaci (önkéntes) adásvételeken mindenki nyer valamit.

A szabadpiac "beépített" optimalizálással rendelkezik.

@444:

"a paraszt és a mérnök közösen döntik el, hogy mi lenne számukra összességében legjobb."

Csak épp' lehet, hogy a paraszt számára jobb, ha a dél-koreai mérnökkel üzletel, nem a debrecenivel. Miért adná fel a paraszt a számára jobb üzlet lehetőségét egy a számára kevésbé jó üzletért?

@neoteny:
a parasztnak egyénileg lehet, hogy jobb ha a koreai mérnökkel üzletel. de a mérnöknek egyénileg lehet, hogy jobb ha a marokkói vagy holland paraszttal üzletel. globalizáció a nettó tőkexportőr területeken teremti a gazdaságot. de amíg egy térség technológia importra szorul addig érdemes közösségileg döntenie. korea se úgy zárkózott fel, hogy teljesen kinyitották a gazdaságukat és liberális demokráciát csináltak. hollandiában a polgárosodás úgy indult, hogy a németalföldről kiűzték az "idegen", "elnyomó" spanyolokat.

@444:

"a parasztnak egyénileg lehet, hogy jobb ha a koreai mérnökkel üzletel. de a mérnöknek egyénileg lehet, hogy jobb ha a marokkói vagy holland paraszttal üzletel."

Erről van szó: a többi meg posztmodern bullshit.

"korea se úgy zárkózott fel, hogy teljesen kinyitották a gazdaságukat és liberális demokráciát csináltak."

Pontosan: kizsákmányolták őket a saját tőkésosztályuk, a politikai osztályuk meg diktatúrát csinált nekik.

"hollandiában a polgárosodás úgy indult, hogy a németalföldről kiűzték az "idegen", "elnyomó" spanyolokat."

Helyesen: kiűzték a spanyol _katonákat_, akik megszállva tartották a németalföldieket, vagyis idézőjelek nélkül elnyomták őket. _Nem_ a spanyol kereskedőket űzték ki.

@neoteny:
ez attól függ, hogy a városi és a vidéki népesség mennyire van "összeboronálva". a gazdaság függ egyrészt természeti környezettől (a földrajztól). a gazdaságpolitika függ a népesség familiáris kapcsolatitól (a biológiától). és ha ez utóbbival nem számol senki, akkor vallási-etnikai konfliktusokat eredményez kivéve a két szélső eseteket: akkor ha a helyi társadalom viszonylag homogén vagy majdnem teljesen heterogén.

@444:

"ez attól függ, hogy a városi és a vidéki népesség mennyire van "összeboronálva"."

Poszmodern szósaláta.

"a gazdaság függ egyrészt természeti környezettől (a földrajztól)."

Trivialitás: a Szaharában nem fognak vízierőművet építeni; a Sziklás-hegységben nem fognak búzát termeszteni. De a gazdasági törvényszerűségek épp' úgy érvényesülnek a berber szőnyegszövő esetében mint a kanadai favágóéban.

"a gazdaságpolitika függ a népesség familiáris kapcsolatitól (a biológiától)."

Semmitmondás.

@neoteny:
ha a paraszt fia mérnök, akkor nem nagyon akar tárgyalni a koreaival. ha a mérnök fia parasztlány, akkor akar tárgyalni a marokkóival vagy a hollanddal. mert a családi kapcsolatok a helyi társadalmat viszonylag szorosan összezárják.

@444: :))))