Ma emlékezünk a "mássággal" szembeni gyűlöletre és az LMBTQ emberek elleni diszkriminációra -- ma van a Nemzetközi Homofóbia és Transzfóbia Ellenes Nap. Ez alkalomból tíz magyar nagykövetség intézett felhívást a magyarokhoz ezzel a mottóval: Your gender is your business. I only have to respect it. (A nemed a te dolgod. Nekem csak tisztelnem kell.)
Magam túl erősnek találom a "tiszteletet" ebben a felhívásban. A "respect"-nek lehet egy olyan fordítása (és értelmezése) -- a tiszteletben tartani --, amely kevesebb elvárást támaszt azokkal szemben, akik egy tőlük idegen, esetleg számukra viszolyogtató nemi beállítottsággal állnak szemben. De ezt a gyengített értelmet sem találom megalapozhatónak -- lásd a következő bekezdést. Ám itt a magyar mondatban kifejezetten a tiszteletet várják el, a tiszteletre szólítanak fel. Nem szerencsés ugyanakkor (vagy nem egészen fair) a "have to" alkalmazása sem, amelyik erős, külső, nem-morális tekintélyre vagy tényre (kényszerre) utal a tiszteletet megalapozandó, ami szintén elég furcsa beállítása a dolgoknak, ilyen kényszer ugyanis -- ha általános -- csak jogi eredetű lehet egy demokráciában, ami viszont nem felhívásokon áll vagy bukik -- az vagy van, vagy nincs. (Magyarországon nincs.) Mindösszesen tehát azt mondanám, a transzneműség, leszbikusság stb. (ahogy a heretoszexualitás) sem közhatalmi/jogi alapon tiszteletre méltó/szankcionálható dolog, illetve közjogi védelmet annyiban élvez, amennyiben az alapjogok védelme kiterjed rá.
E -- tehát elég agresszívre sikerült -- mondat megfogalmazói érvelhetnének úgy, hogy a kisebbségeket (tágítsuk most a tisztelet címzettjeit, ám a jogias érv bukása után egyszersmind maradjunk az erkölcsi érvelésnél) azért illeti tisztelet (azért tartandók tiszteletben), mert kisebbségek, elnyomottak, sok esetben szenvednek. Ez az értelmezés azonban mélységesen cinikus az elnyomottakkal szemben, hiszen stabilizálni akarja az elnyomott voltukat -- amiért kijár nekik a tisztelet. Ha fel akarná őket szabadítani, akkor nem tisztelni (vagy tiszteletben tartani) kéne őket -- és nem erre felszólítani, hanem a felszabadításukra.
Lehet még egy olyan érv, hogy azért érdemel tiszteletet a nem megválasztása vagy megélése, mert emberekről beszélünk, és ember voltunkból következik a választásaink iránti kötelező tisztelet. De messze nem minden döntés, emberi választás, vagy állapot érdemel tiszteletet, vagy azt, hogy tiszteletben tartsuk. Az LMBTQ-állapot sem. A heteroszexuális állapot sem. Miért? Mert ez teljesen kiüresítené a tisztelet szót, illetve -- ami ebben a felhívásban történik -- visszaélnénk vele. Tisztelet illet emberi erényt (egy állapot nem erényes vagy nem erényes, az LMBTQ-állapot nem írható le erényességként), tettet, jellemet -- általában valamilyen átlagon felüli "jó"-ságot. Az LMBTQ-állapot nem ilyen.
Emlékezzünk -- ez esetben -- a nemiség nehézségeire és a vele szembeni szelektív türelmetlenségre? Igen, emlékezzünk! De ha előírnánk vele kapcsolatban mások számára követendő viselkedést (sőt gondolkodást!), ami ráadásul túlvezet a jogon és a törvényeken, azt kétszer is meg kell gondolni! Különben könnyen esünk az illetéktelen arrogancia csapdájába, ami egy ilyen fontos misszióra nézve bőven káros lehet. Tiszteletre tehát ne számítsanak a transzneműek stb. Megértésre, elfogadásra, beletörődésre, érdektelenségre -- toleranciára, ha tetszik -- viszont teljes joggal.
Ui.: A konzervativizmus több érvrendszer alapján sem annyira lelkes az LMBTQ-állapottal kapcsolatban, mint a liberális és baloldali vélemények. Ami számomra releváns itt, az ama megfontolás, hogy a vállalt nemünk és az ebből fakadó cselekvésünk nem kizárólag magánügy. Közösségi (társadalmi) lényként a személyes gyakorlatunknak közösségi konzekvenciái is vannak, ezért közösségi alapon is megítélhető. Például a társadalmi és kulturális reprodukció szempontjából. Ez azonban már túlvezet ennek a posztnak a keretein, de ezzel alá akarom húzni azt, hogy a tolerancia kötelessége konzervatív szempontból még mindig problematikus. A tisztelet kötelessége viszont -- az itt vázolt problémakötegen túl -- erkölcsileg is elfogadhatatlan.