No ez már sokkal kiegyensúlyozottabb :-)

20. A nyugdíjas kosár inflációjában maximált nyugdíjnövekedés 2022-ig.
- Igen.

21. Fordított ÁFA a teljes élelmiszergazdaságban.
- Akár... De mit szól ehhez a EU? Nem nagyon szeretik a fordított ÁFÁt

22. Önkormányzati alárendelésű rendőrség + Nemzeti Nyomozóiroda.
- Igen, ha olyan az önkormányzati rendszerünk mint a sokat hivatkozott Svédországé. Jóval kevesebb mint 3000 önkormányzat (400?), viszont nincs megyei szint!

23. Vizsgálóbírói intézmény a nyomozások ügyészi felügyelete helyett.
- Igen!

24. Alapélelmiszerek szűk körének és téli fűtőanyagnak ingyenes, feltételmentes, jegyrendszerszerű biztosítása meghatározott családi jövedelemszint alatt.
- Igen, de ezzel nagyon könnyű visszaélni, eladni stb.

25. MÁV, távolsági és városi közlekedési vállalatok privatizálása vagy az utóbbiak önkormányzati tulajdonba adása (tartása).
- Igen!!

26. Civil felsőházi kuratórium a közmédia (és nemzeti médiatár) fölött.
- És kisebb közmédia... Jóval kisebb.

27. Bírósághoz való hozzájutás demokratizálása (illetéki rendszer, perrendtartás és ügyvédi asszisztencia átalakítása az olcsó, szakszerű és gyors igazságszolgáltatás érdekében).
- Igen

28. Adóhatósági reformcsomag.
- Igen - látatlanban is :-)

29. Közigazgatási átláthatósági csomag.
- Igen

30. Egyetemi autonómiák helyreállítása, tandíj-, ösztöndíj- és tanulmányi hitelrendszer.
- Igen!!

31. Országgyűlésbe jutási küszöb leszállítása 2%-ra.
- Rendben, de sokkal fontosabb a választási rendszer arányossá tétele - szerintem...

32. Kezdő vagy mikrovállalkozásokkal szemben 3 éves adótürelem.
- Igen

33. Beruházási adókedvezmények a vállalkozások 5 éves koráig.
- Igen

@almodhi: Köszi, de a kettő együtt megy, nem lehet válogatni :)

"Kezdő vagy mikrovállalkozásokkal szemben 3 éves adótürelem."

Akkor mindenki új céget fog alapítani 3-évente.

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: Lehet, csakhogy ettől még nem lesz bevételük

Úgy tűnik gondolkodóba estek a népek.
Jó jel.

Ja.

Valami történt HaFr barátunkkal, várunk egy kicsit.
A Népek.

@leponex: ha Te mondod, csak van benne valami.

@explanatus:
Van, ezért a gondolkodási idő :)
Sehol egy önszolga, sehol egy autokrata, ...
Így mindjárt biztatóbb ...

A Népek.

@leponex: csak kihozta belőled @HaFr: hogy tudsz Te jó fej is lenni, persze csak ha akarsz. :)

"27. Bírósághoz való hozzájutás demokratizálása (illetéki rendszer, perrendtartás és ügyvédi asszisztencia átalakítása az olcsó, szakszerű és gyors igazságszolgáltatás érdekében)."

Az előző poszt pontjai között ott volt az AB és a Kúria összevonása,s ez a pont is fontos.
Az előzőhöz tartozna persze inkább a megjegyzésem,de azért itt is fontos,ha a bíróhoz jutás demokratizálása a cél.

Szerintem egyenesen kell beszélni,különösen az AB-t illetően. Azt a NER kiherélte,s ennek megfelelően is (nem)működik. Nem lehet mismásolni: a teljes jelenlegi AB bírói kar mandátumának vége (kevés kivétellel rá is szolgáltak),menniük kell, különben semmi értelme a Kúriával való összevonásnak, s ha már itt a bíróhoz jutás demokratizálása felmerül (együtt az előző pozst összevonási ötletével),akkor a minden polgár számára újra megnyitandó bármely norma megtámadásának lehetőségét illik biztosítani,s erre a hagyományos egyes bírói per lenne olyan konstrukcióban az alkalmas,amely egyébként is az USA mintája nemde: a Kúria az alkotmánybíráskodás(i perek) legfőbb fóruma.

Én nem értek pár pontot:
"4. Kétkamarás törvényhozás sorsolás útján betöltött felső házzal."

Az előző pontban is többen kérdezték: hogy működik ez? Kik között lenne sorsolva? Mi a felsőház szerepe? Tényleg nem értem, így nem formálok véleményt, jó lenne erről többet tudni.

"17. Nagy hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési és szolgáltatószektor fejlesztése."

Ha ezt úgy kell érteni, ahogy sejtem, akkor ez szerintem így hiányos. A politikusok sajnos türelmetlenek a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban. A "nagy hozzáadott értékű" eredményeket, a gyors eredményeket támogatják, holott ezek elengedhetetlen feltétel az alapkutatások megléte. Utóbbiak sajnos kevésbé látványosak kívülről nézve, ráadásul rendszerint sokáig tartanak, emiatt elkerüli őket a figyelem. Nem szerencsés ez a megbontás. Példa: a Human Genom Projekt elvitt 3 milliárd dollárt és 15 évet. Alapkutatás volt, nem hozott semmi közvetlen bevételt. Az eredményeire alapozva azonban ma órák alatt lehet genomot szekvenálni, ami temérdek orvosi alkalmazást tett lehetővé. Ennek már ebben a formában mindjárt van "hozzáadott értéke", viszont soha nem jött volna létre a másik nélkül. Lehet, hogy bele lehet kötni a példába, de most hirtelen ez jutott eszembe, szerintem érthető, hogy mire gondolok.

Én továbbra is azt látom, hogy Magyarország számára a felemelkedés felé vezető út csak a tudás és és a nyersanyagot nem nagyon igénylő kutatás és fejlesztés támogatásán keresztül lehetséges. Érdemes megnézni, hogy Európában Svájcban fordítják a legtöbb pénzt erre a célra GDP arányosan és hogy milyen módon törnek előre a svájci egyetemek a ranglistákon. Legújabban a Human Brain Project is svájci központtal indult.

Érintőlegesen kapcsolódik ehhez a ponthoz még egy gondolat: több műszaki végzettségű, kutatói pályát maga mögött tudó embert a Parlamentbe! Nem holmi "geek" rajongás ez, egyszerűen a 21. századot a technika irányítja, így nem helyénvaló, hogy csupán olyan emberek ülnek a kormányokban, akiknek nincs részletes ismerete erről a területről. Ugyanúgy, ahogy egy tudósnak is kínai a jog. Ebben előre kell lépni, mert szükség van erre a másfajta tudásra és szemléletre kormányzati szinten is.

@_Maverick: Köszi, az előbbivel kapcsolatban: előzetesen a sorsolásra regisztrált (önkéntesen vállalkozó) választásra jogosult magyar állampolgárok közül.

Csettintgetek itt örömömben a pontokat olvasva.:)
Kár, hogy esély a bejutásra nulla. Talán, ha beleveszel egy nagy mértékű rezsicsökkentést.

@Husz_János_Puszita: Azok majd a harmadik listán lesznek az örök élettel

@Husz_János_Puszita:
A rezsicsöki annyi meg egy bambi:

" Olyan megoldásokat kell találnunk, amelyekben az ellátás biztonságát versenypiaci árakon, piacképes árakon tudjuk biztosítani a hazai lakosságnak" - mondta Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó kiadványának bemutatóján." ---

na jó, hazudnak,mint állat,de azért ez jelzi, hogy mekkora kamu az egész.

@egyetmondok:

Nem kamu az, hanem a véres valóság. Viva Chavez!

@HaFr:

Sörről ne feledkezz meg, anélkül mit sem ér az örök élet.:)

@explanatus: " csak kihozta belőled @HaFr:"
Csak sikerült kihozni HaFr barátunkból valami értelmes posztot is ...
:)

34.pont
Ügyészség kormány alá helyezése.

@HaFr: Köszi. És ez miért lenne jó? Mi az előnye? Ez nekem elég véletlennek tűnik, sok olyan is odakerülhet, aki tökéletesen inkompetens (most tekintsünk el attól, hogy sajnos most is...). Kicsit olyannak tűnik nekem első hallásra, mint az esküdtszékes bíróság, aminek szintén nem vagyok nagy híve felületes ismereteim alapján.

alapjovedelem.hu/index.php/film-alapjovedelem

@almodhi: '23. Vizsgálóbírói intézmény a nyomozások ügyészi felügyelete helyett.
- Igen!'

Ez az intézmény létezik évek óta. A nyomozást azonban minek kéne felügyelnie a bíróságnak? Ez ellentmond a hatalommegosztásnak és a nk-i gyakorlatnak.

20. A nyugdíjas kosár inflációjában maximált nyugdíjnövekedés 2022-ig.
• Mi lesz a fedezete ennek a növelésnek? Hiszen köztudott, hogy a nyuggerkosár inflációs indexe jóval meghaladja az általános infláció mértékét. Ez lehet akár évi 10-20%-os nyugdíjnövelési kötelezettségvállalás is!
21. Fordított ÁFA a teljes élelmiszergazdaságban.
• Ez ellentétes az EU-s szabályozással!
22. Önkormányzati alárendelésű rendőrség + Nemzeti Nyomozóiroda.
• Kezdjük maguknál az önkormányzatoknál! Amikor ezeket 1990-ben létrehozták, nem számoltak a hiányzó demokrata mentalitással és azzal, hogy e hiány miatt az önkormányzatokban nem a helyi lakosság, hanem a helyi erőcsoportok, erős emberek kezébe kerülnek – illetve: a valamiért „fontosabb helyeket” megszerzi úgyis magának az országos politika.
Mondhatni: helyi önkormányzati szinten ugyanúgy és ugyanazért nem működött a képviseleti demokrácia elvi modellje a gyakorlatban, mint országosan.
Mármost, ha ezeknek az önkormányzatoknak odaadnánk még a rendőrséget (az erőszak-monopóliumot) is, akkor valószínűleg azt is a saját személyes/csoportérdekeik szerint kezdenék el működtetni. Magyarán: a polgárok semmit sem nyernének, a helyi hatalommonopóliumok pedig egy újabb eszközt kapnának a kezükbe. És ugye nem példanélküli dolog, hogy még így, az országos rendszerben is a helyi hatalmasokat szolgálja a helyi rendőrség…
Szerintem jobb egy országosan, egységesen és magas szakmai (és: erkölcsi) színvonalon működtetett rendőrség – megszabadítva a politikai befolyástól. A mai, rosszul és szakmaiatlanul működő „rendőrségi szolgáltatás” ugyanis nem az országos – tehát, gondolhatnánk, a polgároktól „távoli” – mivolta miatt rossz, hanem mert a rendszerváltás óta még nemigen volt olyan kormány, amelynek érdeke és célja lett volna egy magas szakmai színvonalú, tevékenységében kizárólagosan a joghoz idomuló rendőrség – egy ilyen ui. nagy valószínűséggel épp a politikai elit soraiban „vágott volna rendet”…
További érv az önkormányzati rendőrség modelljével szemben, hogy a rendőri apparátusban kevesen vannak az alkalmas, megfelelő szakmai tudással, vezetői-szervezői képességekkel bíró és magas erkölcsiségű (fő-)tisztek – így aligha gondolható, hogy egy decentralizált szervezet minden szükséges helyi vezetői posztjára jutna belőlük.

A rendőrség demokráciában betöltött szerepével kapcsolatban ajánlom figyelmedbe Krémer Ferenc írásait, pl.:
www.mtapti.hu/mszt/19981/kremer.htm
hvg.hu/gazdasag/20120510_Kremer_Ferenc_korrupcioellenes_sorozat - ez utóbbi pl. épp a „kis, helyi hatalmak” és a korrupció közötti kapcsolatról
hvg.hu/itthon/20091011_rossz_dontesek_rendeszet_kremer
…Esetleg be is cserkészhetnéd az illetőt… (Tudom: „komcsi”…) Ő a jó megoldásnak az „egységes és decentralizált testületet" tartja – ami ráadásul remekül egybevág a mi hatalmi szubszidiaritás-központúságunkkal is. Azonban a szubszidiaritás, mint döntéshozatali és vezetési modell, korántsem azonos szükségszerűen az „önkormányzatisággal”! A „lokális szint” sokkal inkább jelent információkezelési és cselekvési „helyiséget”, mintsem a helyi hatalomba való bekötöttséget.

23. Vizsgálóbírói intézmény a nyomozások ügyészi felügyelete helyett.
• Ennek a pontnak a megítélése csak akkor lehetséges, ha tudjuk, kik és milyen szelekciós rendszer szerint neveznék ki a vizsgálóbírókat. Nem az elnevezés a lényeg (ügyész, vagy vizsgálóbíró), hanem a tényleges tartalom. Az igazságszolgáltatás ui. nem „divatszabóság”, hogy szezononként és az ízlésünk alapján átdolgozzuk a „modellt”. Itt érték a stabil intézményrendszer. (Ha jól tudom, a stabiltás is egy konzervatív érték.)

24. Alapélelmiszerek szűk körének és téli fűtőanyagnak ingyenes, feltételmentes, jegyrendszerszerű biztosítása meghatározott (pl. a minimálbért összesen el nem érő) családi jövedelemszint alatt (vagy e jövedelemszint fölött, szociális munkás döntése alapján).
• Mi a fedezet? A dolog vége egyébként kb. az lenne, ami a szociális lakásépítkezéseké a ’90-es években: rátelepszik a maffia.
25. MÁV, távolsági és városi közlekedési vállalatok privatizálása vagy az utóbbiak önkormányzati tulajdonba adása (tartása).
• Akkor leírom még egyszer: SEMMIT NEM ADUNK AZ ÖNKORMÁNYUZATOKNAK, MERT AZ AZZAL EGYENLŐ, MINTHA KÖZVETLENÜL A HELYI POTENTÁTOKNAK ADNÁNK – AZZAL A KÜLÖNBSÉGGEL, HOGY ÍGY A MŰKÖDTETÉS KÖLTSÉGEIT RÁVERHETIK AZ ÖNKORIRA ÉS CSAK A HASZNOT NYÚLJÁK LE A HAVEROKKAL!:-)
26. Civil felsőházi kuratórium a közmédia (és nemzeti médiatár) fölött.
• Még egyszer kérdem: mi a büdös lófasz értelme van a felsőháznak? csak azért, mert Londonban is van egy ilyesmi?:-)
27. Bírósághoz való hozzájutás demokratizálása (illetéki rendszer, perrendtartás és ügyvédi asszisztencia átalakítása az olcsó, szakszerű és gyors igazságszolgáltatás érdekében). Esküdtszéki rendszer felé történő elmozdulás.
• Az esküdtszéki rendszer nem javítja az ítélkezés minőségét: sem a jogi megalapozottság, sem a gyorsaság terén, viszont növeli a „népítélet” kockázatát. Én óvnék egy gyenge demokráciát és annak igazságszolgáltatását egy kevéssé tudatos „népvélemény” döntő tényezővé tételétől!
28. Adóhatósági reformcsomag.
• Ennek csak akkor van értelme, ha az adóhatóság „szolgáltatóvá” válik. Az adózás rendjének betartása ui. alapvetően nem a hatóság szigorán, hanem az állampolgárok meggyőződésén alapszik. Ha a polgárok úgy gondolják, hogy a befizetett adók az ő érdeküket szolgálják, akkor nő az adózási hajlandóság. Ehhez képest a „terrorkodás”, mivel az eltávolítja az államtól a polgárt, valójában csak ront az adómorálon. (Németországban pl. az első lépésben az adóhatóság nem bírságol, hanem figyelmeztet és megadja, hogy miként kell a felmerült „adózási problémát” az adózónak megoldania. És csak azután büntet, ha az adózó nem tette meg ezt.)
29. Közigazgatási átláthatósági csomag.
• „Offentlighetsprincipen”-t az Alkotmányba – és kész!:-)
30. Egyetemi autonómiák helyreállítása, tandíj-, ösztöndíj- és tanulmányi hitelrendszer.
• Az egyetemeknek adott autonómia rossz gyümölcsöket érlelt: az egyetemi elitek ui. még kontraszelektáltabbakká tudtak így válni – ami sokat rontott a felsőoktatás színvonalán. Ne feledd: itt nem svéd, vagy amerikai professzorokkal kell egyetemet működtetned, hanem… de te ezt, mint egyetemi ember, tapasztalatból jobban tudod!:-) Ha növelni akarjuk az egyetemi oktatás-kutatás színvonalát, akkor épphogy „fel kell robbantani” a jelenlegi zárt rendet: ki kell szellőztetni, egyértelmű teljesítményértékelési és ellenőrzési rendszert kell bevezetni. És ha majd megváltozott az egyetemi előrejutási kritériumok rendszere és komoly oktatási színvonal-emelkedés lesz, akkor lehet elgondolkodni, hogy elkezdhetünk talán az egyetemekkel demokráciásdit játszani. Mondom: a jelenlegi egyetemi elit csak visszaél az autonómiával!
31. Országgyűlésbe jutási küszöb leszállítása 2%-ra.
• …Én meg 10%-ra emelném, növelendő a dolog komolyságát!:-)
32. Kezdő vagy mikrovállalkozásokkal szemben 3 éves adótürelem.
• Na neeee! Ennyire naivak ne legyünk már!
33. Beruházási adókedvezmények a vállalkozások 5 éves koráig.
• Mérték? Feltételrendszer? Hatáselemzés? Mi igazolja azt, hogy éppen 5 év kell egy akármilyen és akármekkora vállalkozás megerősödéséhez? Ráadásul: egy kifejezetten beruházási profillal létrehozott (pl. ingatlanfejlesztő) vállalkozás „örökké beruház” – itt nincs szakmai indoka egy 5 éves limesnek. (Ráadásul egy ponttal előbb a kezdő vállalkozások adótürelmi periódusa 3 évben lett szabályozva – ott miért 3, itt miért 5?)

@Sírköves Slomó:

Nem értem.

Magyarországon a nyomozásokat az ügyészség felügyeli, nem a bíróság. Az ügyészség pedig többé-kevésbé egy oldalon áll a rendőrséggel. Hol itt a a hatalommegosztás?
A vizsgálóbíró intézményét nagyon sok ország ismeri.

@Moin Moin: egy elégedetlen ember

@almodhi: A 'nyomozási bíró' közvetlenül vesz részt a nyomozás ellenőrzésében, évek óta.

Az angolszász vizsgálóbírónak semmilyen példája nincs az európai -német gyökerü- jogrendszerekben, mint a magyar.

A hatalommegosztás a tvhozó, végrehajtó(ügyész, nyomozó hatóság) és a bíró KÖZÖTT kell érvényesüljön.

@almodhi: www.fovarositorvenyszek.hu/szellemi-muhelyunk/nyomozasi-biro-eljarasa

@Moin Moin:

Maximális egyetértésem Mester. A programot finomhangolni kell, hozzáigazítani a "sajátos magyar észjáráshoz".

Ne kérj olyan részleteket számon a Péteren, aminek kidolgozásához szakemberek hada szükségeltetik, a tények és számok jövőbeni állása alapján.

Én a nyugdíjakat például szigorúan a nominális GDP alakulásához kötném, az összes többi ellátással és minimálbérrel együtt.

Mi van a progbloggal?

@Moin Moin: Nem érzed, hogy a válaszaid nagy része a "bunkók vagyunk mi ehhez, ez nem Svédország (Amerika, stb.), nem kell ez ide" sémára épül?

Igen lehet, hogy sok önkormányzatra rátelepülnek a helyi potentátok, de ha a helyi közösségeknek semmilyen esélyük sincs megtapasztalniuk a "kirúgtuk a polgármestert" vagy az "ezt választottuk, ezt kaptuk" érzését, akkor nem marad más mint belefásulni a "úgyis mindent ott fent intéznek" vagy "írok a Kádár-titkárságra, ő majd segít" világába.

És akkor tényleg örökre "bunkók" maradunk és jottányit sem közeledünk "Svédországhoz"

@Sírköves Slomó: A nyomozási bíró tevékenysége nálunk nagyjából kimerül az elózetes elrendelésében, ügyészi indítványra, annak kilencvenegynéhány százalékban megfelelve.

Én olyan francia-, vagy olasz-típusú vizsgálóbíróra gondolnék.

@Sírköves Slomó:

Idézve abból amit belinkeltél (de van tovább is) látszik, hogy ez nem az igazi...:

"Bár az eltelt több mint 16 év elegendő volt
arra, hogy megértsük a bírói jelenlét garanciális jellegét a büntetőeljárás ezen szakaszában, de a feladat még mindig idegen a bírói szerepfelfogástól. Az egyik legfontosabb eleme, hogy a feladatait általában ügyészi indítványra, annak tartalma és keretei között látja el. Különösen így van ez a kényszerintézkedések felőli döntés kapcsán, amikor azok elrendelése, hosszabbítása ügyészi indítványhoz kötött. Az is egyértelmű, hogy az ügyészi indítvány csak az enyhébb intézkedés alkalmazása irányában nem köti a nyomozási bírót..."

@almodhi: És milyen a fancia és olasz típusú vizsgálóbíró?

Csak mert lefogadom hogy vagy a végrehajtó hatalom embere, mint nálunk a nyomozó ügyész, vagy a bíróság embere, mint a nyomozási bíró.

Szavakkal meg nincs értelme játszani.

@Sírköves Slomó: "És milyen a francia és olasz típusú vizsgálóbíró?"

A bíróság embere, a mi nyomozási bírónknál lényegesen nagyobb hatáskörrel, amivel él is.

@almodhi: Pl.?

@almodhi:

Nem bunkóságról írtam, hanem más mentalitásról, a közügyekhez való másmilyen viszonyulásról és más társadalmi stratégiákról – amelyekből másféle célszerűség következik.

Arról írtam, hogy a cél („legyünk svédek!”) helyes, de a cél nem azonos az oda elvezető úttal és nem azonos az út megtétele során célszerűen alkalmazandó módszerekkel sem. Ha már most „egy az egyben” alkalmazunk egy sokkal nagyobb polgári öntudatot feltételező módszert, megoldást, akkor az biztosan nem hozza a kívánt működést. (Avagy: mi történik, ha a Ferraridba nem 98-as benzint tankolsz, hanem belehugyozol a tankban?)

A legtöbb „létező magyar” egyszerűen nem is gondolkodik úgy, hogy ő lenne a polgármester munkáltatója, megbízója: úrként tekint a polgármesterre – akárcsak a miniszterelnökre, akinek a szeszélyeit el kell viselnie, hiszen „ő, a magányos kisember” úgysem lehet nyertes vele szemben. Egy évezred ilyen jellegű tapasztalatait nem lehet egy „odaajándékozott” új államberendezkedéssel megváltoztatni. És: a legtöbben arra sem gondolnak, hogy a ma meghozott döntéseiknek 1-2-5 év múltán mik lehetnek a következményei.

@almodhi: Mármint az eljárás alá vont terhelt jogi garanciáit kevesled?

Mert tudtommal az ügyészek váderedményessége kiemelkedő, ergo az büntetőügyek túlnyomó többségében a bírói ítélet közel áll a vádindítványhoz. Ez pedig nekem nem azt jelenti hogy az ügyészek önkényeskednek.

2. A jogi egyetemekről az ügyészségre a legnehezebb bejutni a közszférában, ők szürhetnek - tanulmányi eredmény alapján - a leginkább, szorosan követik őket a bíróságok.

@Moin Moin: Én nem hiszek a "a mi magyarok különlegesek vagyunk, ránk nem vonatkoznak a máshol igaz állítások" hozzáállásban.

Ez általában csak önigazolásra vagy kibúvók keresésére való. Orbán (és más is) ki is használja maradéktalanul.

Mi magyarok semmiben sem vagyunk olyan nagyon különlegesek. A magyar mentalitás szépen belesimul Európa más perifériáiba.

Ezért nem is kell semmi extra, különleges bánásmód. Csak szorgalmasan és következetesen csinálni kell azt amit a "tankönyv" előír.

És akkor ha csoda nem is történik, de legalább az észtek, lengyelek, csehek nyomába eredünk.

35.pont
Böjte Csaba az ötszázezredik határon túli,aki magyar állampolgárságot szerzett. Félmillió magyarnak adott a Fidesz vagy 2 db,azaz kettő darab mandátum szerzési kapacitást.
Ennél lejjebb aligha lehet a történelmi erkölcs tekintetében a csapat. (De,még lesznek bőven ez alatt is.)
Törvénnyel kell kiegyensúlyozni a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkezők szavazati jogának mandátum "előállító" kapacitását, olyan értelemben, hogy az megfeleljen a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők kapacitásának.

A Fidesz által előállított félmillió csonkamagyart nem lehet csonkaként tűrni.

@Sírköves Slomó:
Az ügyészség váderedményessége botrány. Ezért merült fel ebben a blogban korábban az esküdtszéki büntetőbíráskodás,amelyet legalább a kiemelkedő súlyú büntető ügyek esetében bizony be kéne vezetni.

@Husz_János_Puszita:

Én csak koncepcionális kérdéseket tettem fel és az egyes pontok "elvi okaira" vagyok kíváncsi. Háttérvizsgálatokra csak ott kérdeztem rá, ahol konkrét adatok szerepelnek (pl. a 3 és 5 év).

(A progblog betöltötte a funkcióját, nincs ok, ami miatt tovább kellene vinni.)

@Sírköves Slomó:

"Mert tudtommal az ügyészek váderedményessége kiemelkedő, ergo az büntetőügyek túlnyomó többségében a bírói ítélet közel áll a vádindítványhoz."

Nekem ebből az következik, hogy az egész eljárást az ügyészség dominálja.
A bíró elé már a csak az ügyészség által megfelelően "előkészített" anyag kerül, ott már nincs mód belenyúlni abba hogyan is született meg ez az anyag. A vizsgálóbíró pont ezt az "előkészítési" folyamatot tudná ellenőrizni.

@egyetmondok: Semmi esély és semmilyen ésszerü érv sem hagyomány nem szól az európai jogrendszertől teljesen idegen esküdtbíráskodás mellett.

A váderedményesség meg darabra mér, az esetek 90%-a igen egyszerüen eldönthető tyúkper.

@almodhi: 'Nekem ebből az következik, hogy az egész eljárást az ügyészség dominálja.
A bíró elé már a csak az ügyészség által megfelelően "előkészített" anyag kerül, ott már nincs mód belenyúlni abba hogyan is született meg ez az anyag.'

- Ez nem is feladata a bírónak, hiszen a védelem is leteszi a maga verzióját a bírónak.

@almodhi:

Ez nem így van: nincs olyan nép az EU-ban a magyaron kívül, amelynek egyszerre lennének "nyugatos" vágyai, "balkáni-déli" mentalitáselemei, amely ugyanakkor annyira atomizált lenne, amelyet ugyanolyan mértékben jellemeznének az egyéni és rövid távokban gondolkodó túlélési taktikák, amely annyira irreális önképpel rendelkezne, stb... Ezek így, együttesen csak a magyarokat jellemzik - ezért indokolt és szükséges "rájuk szabott" politikai stratégia megalkotása. A tankönyvi megoldásokkal csak oda juthatsz, ahová pl. az Együtt'14 jutott el.

@Sírköves Slomó:
Számos érv szól az esküdtbíráskodás mellett Magyarországon.
Legelőször is az,hogy itt a közvélemény valami folytonos szigorításban hisz,ami a büntetési tételeket,és különösen,ami a szabadságvesztést illeti.
Indokolt lenne a közvéleményt beültetni esküdtnek, hogy lássák,mennyire gyártósor-szerűen megyen ez a váderedményesség,amely adat biztosan zuhanna egyet, nagyon is helyesen, hiszen ennyire szuper ügyészség aligha hihető,mint ami nekünk van...:-)))

@Sírköves Slomó: "Ez nem is feladata a bírónak"

Hát ez az. A francia/olasz vizsgálóbírónak meg feladata.

@Moin Moin:
"Ez nem így van:" De így van. :-)

A magyar csak egy dologban különleges: egyetlen más európai nép sem tartja magát ennyire különlegesenek :-).

@egyetmondok: Legalább az olasz példáig elmehetnénk: 6 esküdt + bíró, de csak komoly ügyekben.

@egyetmondok: Halljuk az érveket.

Egy egyértelmü garázdaság, rongálás stb. nem igényel semmiféle bonyolult bizonyítási eljárást, szabadságvesztés kiszabása nagyon ritka első bünelkövetőknél, letöltendő még ritkább.

De nem pártolom a rendszerek fenekestől való felforgatását egyébként se, nagyon sok hátránya van az esküdtrendszernek is(esküdtnyilvántartás, esküdtek kiválasztása, esküdtszakértő ipar). Nem hiszem hogy ami nyugat európának jó (persze biztosan ott is időről időre előjönnek kritikák), az nálunk nem müködhet.

@almodhi: Most mondtad hogy a bíróság embere, ergo a nyomozás nem lehet a feladata.

Montesquieau ugyanis francia pógár volt, és ő alapozta meg a végrehajtó - bíráskodó - tvhozó hatalom szigorúelválasztását a kontinensen.

@almodhi:
Mert egyetlen más európai nép sem ennyire különleges.

Másik fejezet, hogy ez a különlegesség önmagában, "nyersanyagként" mit ér, mire elegendő, mire "jogosít", vagy mennyi "haszna" van.

@almodhi:
Egyetértek,szerintem ez az intézmény segíthetne valóban azon a szörnyű közvélekedésen, ami itt általában a büntetőjog esetében kézzel fogható.
Lássa csak a "nép egyszerű gyermeke", hogy milyen "komoly és megalapozott" gyakran a vád...,aztán vegye szépen a vállára a felelősséget, hogy megállapítja a bűnösséget.
Jót tenne nekünk ez.

@Sírköves Slomó:
Olykor érdemes feneküstül felforgatni.

@Sírköves Slomó:

"ergo a nyomozás nem lehet a feladata."

Ítéld meg magad:
(e-justice.europa.eu/content_ordinary_courts-18-fr-maximizeMS-hu.do?member=1)

A vizsgálóbíró (juge d’instruction) a fellebbviteli bíróság vizsgálótanácsának (chambre de l’instruction de la cour d’appel) számol be. Bűnügyi nyomozás során a vizsgálóbíró köteles megtenni az igazság megállapításához feltehetőleg szükséges valamennyi intézkedést. A vizsgálóbíró összegyűjti az ügy valamennyi bizonyítékát, függetlenül attól, hogy a gyanúsítottra nézve azok terhelőek vagy felmentőek-e. Ha a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek tekinti, a gyanúsítottat felmentő végzést (ordonnance de non-lieu) hozhat, vagy a bűnvádi eljárás alá vont személyt a büntetőbíróság vagy az esküdtszék (cour d’assises) elé utalhatja. A vizsgálóbíró saját kezdeményezésre nem vállalhat fel ügyeket. Az ügyeket az államügyész utalja a vizsgálóbíró elé vizsgálatindítási céllal, vagy a sértett fél emel nála panaszt bűncselekményre hivatkozva és kéri, hogy magánvádas eljárás keretében kezeljék (constitution de partie civile)...

@panelburzsuj:
(Tanulságos lenne a három balti kisnép/kisállam történetének párhuzamos feldolgozása: mire jutnak a rokontalan litvánok a "történelmi dicsőségükkel" - és mire a "történelmileg lenyomott" észtek a finn atyafiság támogatásával ... )

@almodhi: mno.hu/kulfold/nem-bunos-a-vizsgalobiro-1055270

Ebből a cikkből kiderül, hogy a mediterrán 'vizsgálóbíró' ugyanolyan jogkört gyakorol, mint nálunk az ügyész.

Erre mondtam hogy arra nincs nagy szükség hogy szavakon lovagoljunk.

Az OGY be jutást nem szabadna leszállítani,már az 5% is alacsony. Miért akartok több kis vagy törpepártot a parlamentbe?

@almodhi: Ebből egyértelmü hogy az ügyészi rendszer része.

@Sírköves Slomó: "Ebből egyértelmü hogy az ügyészi rendszer része." Nem az. Párhuzamos vele.

@_Maverick: alapkutatás vs. alkalmazott kutatás. Azért szerintem meg kellene fordítani az alap és alkalmazott kutatásra fordított pénzek arányát. Jelenleg sok olyan alapkutatás is van, amiből soha semmilyen gyakorlati eredmény nem lesz. Olyan alapkutatásokat kellene (csak, vagy döntően) támogatni, ahol legalább a lehetősége megvan annak, hogy gyakorlati eredmény is legyen belőle. Itt persze a műszaki és nem a társadalomtudományi kutatásokra gondolok.

@almodhi: ersze az 'esküdtbíróság' sem laikus esküdtbíróság Franciaországban (se).

'Az esküdtbíróság három hivatásos bíróból áll: egy elnökből, aki egy kollégiumvezető vagy a fellebbviteli bíróság rendes bírája, két ülnökből, akik a fellebbviteli bíróság rendes bírái, vagy az esküdtszéki tárgyalást tartó megyei bíróság bírái, valamint a hat kisorsolt állampolgárból álló esküdtszékből.'

Ehhez hasonlót a magyar rendszer is ismer a fellebbviteli bíróságon.

@doggfather:
Mielőtt a törpéket kiátkozod, sorold csak el szépen, mi jót köszönhetünk a nagy gyűjtőpártoknak!

@almodhi: 'Bűnügyi nyomozás során a vizsgálóbíró köteles megtenni az igazság megállapításához feltehetőleg szükséges valamennyi intézkedést. A vizsgálóbíró összegyűjti az ügy valamennyi bizonyítékát, függetlenül attól, hogy a gyanúsítottra nézve azok terhelőek vagy felmentőek-e.'

- Ezt nálunk az ügyész csinálja.

'A vizsgálóbíró saját kezdeményezésre nem vállalhat fel ügyeket. Az ügyeket az államügyész utalja a vizsgálóbíró elé vizsgálatindítási céllal, vagy a sértett fél emel nála panaszt bűncselekményre hivatkozva'

LOL

@Sírköves Slomó:

Amit szemmel láthatóan nem tudsz megemészteni, az az, hogy vannak európai országok, ahol a nyomozás (vagy annak egy tekintélyes része) nem a végrehajtó hatalom, hanem a bírói hatalom alá tartozik. De hidd már el így van. Ez több mint definíciókon való vitatkozás.

@panelburzsuj: nem akarom kiátkozni, arra vagyok/voltam kíváncsi,hogy mi CÉLBÓl kellenének ők oda?

@Sírköves Slomó:

"Ezt nálunk az ügyész csinálja." Igen, akinek a legfőbb ügyész "parancsol". Én meg azt szeretném, bíró csinálná, akinek - most épp - az OBH elnöke "parancsol".

@almodhi: Az államügyész utalja a vizsgálóbíróhoz minden ügyét.

Az államügyész lenne a bírói hatalom?

@almodhi: ???

A vizsgálóbírónak is az ügyész 'parancsol'...

@Lexa56:
"Olyan alapkutatásokat kellene (csak, vagy döntően) támogatni, ahol legalább a lehetősége megvan annak, hogy gyakorlati eredmény is legyen belőle."

Csak hát melyek azok? Ha valaki 1980-ban azt mondja, hogy érdemes támogatni a számelméletet (azon belül is a prímszám-kutatást, hogy pongyola legyek), mert 30 év múlva sokmilliárdos üzlet lesz belőle, akkor körberöhögik - velem együtt.

@Sírköves Slomó: Nem, nem az ügyész parancsol.

Feladom.
Mi lenne, ha előbb utánanéznél?

@Moin Moin:
Az egyetemi autonómia megszűnésével a kontraszelekció csak növekszik. (Ez elég nyilvánvaló volt a múltrendszerben.)
Az egyetemeknek nem az autonómia miatt volt bajuk. Ez téves következtetés.
Az egyetemek autonómiája nem valósult meg az elmúlt húsz valahány évben. A pénzt az állam adta elég szűkösen
Ezért a mindenkori hatalommal-kormánnyal és kormánypárti képviselőkkel ápolt viszony volt a döntő, aminek köze sincs az autonómiához.

Az autonómia csak akkor működik, ha (legalább viszonylagos) gazdasági önállóság létezik.
Ez utóbbi mellett a tandíj-ösztöndíj rendszer sikeres megvalósítása kialakítja a szelekciót.
Akkor az autonómiának öngyilkosság a kontraszelekció.

A felsőoktatás elbaltázása a két a mindenkori kormányok közös "programja" volt. Ráadásul még mindig rossz irányba tartanak a változások.

Csak egyetlen példát mondok, ha az ezredforduló óta az infrastruktúra fejlesztésre költött pénzt ésszerűen elosztják, és nem csak épületekre költenek, már sokkal előrébb járnánk.

A helyi ügyek intézését a központra bízni, nahh annak mindig pazarlás a vége.

A tobbi jo, ez viszont teljesen rossz, ingyen adni semmit sem lehet:

"24. Alapélelmiszerek szűk körének és téli fűtőanyagnak ingyenes, feltételmentes, jegyrendszerszerű biztosítása meghatározott (pl. a minimálbért összesen el nem érő) családi jövedelemszint alatt (vagy e jövedelemszint fölött, szociális munkás döntése alapján)."

Ertelmetlen, pazarlo, protekciozo, atyaskoso.

A megoldas a jovedelem biztositasa. Meg az adott segely is olcsobb adozoknak, mint egy pazarlo, allam altal fenntartott rendszer.

Egyebkent meg a polgarok nagykoruak, had dontsek el mit vesznek, mennyi penzert. Ma is van ingyenes tuzifa. Mire jo ez? Egyik pazarol, masik fazik.

Ez az ingyenes elelem es futoanyag ell.entetes minden jozan megfontolassal.

A froccs helyet kaja a gyereknek megoldasa az intezmenyi ingyenes etkeztetes, a vedonoi halozat helyes uzemetetese, civil akciok, adomanyok, ill. helyi akciok, ingyenes tuzeloanyag gyujtes lehetosege, egyeb he;lyi projektek.

Ha megis beletenyerel ebbe a mocskos allam, akkor is csak kedvezmenyes johet szoba. az ingyen adas bun. Akkor adjunk penzt (sajatunkbol, ne adozokebol).

@almodhi: tisztában vagyok a nehézségekkel, hiszen idestova több mint 30 éve K+F-fel foglalkozom, de a technológiában azért rendelhetők valószínűségek hozzá. A szuperfolyékony hélium viszkozitásával foglalkozó kutatás kisebb eséllyel hoz egy hozzánk hasonló országnak technológiai előnyt, mint mondjuk egy hőálló acélbevonattal foglalkozó kutatás - és mindkettőnek lehet alapkutatási vonzata.

@Lexa56: Persze, csak néha történnek vicces dolgok. A hardcore kockázati tőkések azt csinálják, hogy a pénz nagyobb részét (80%-90%) az "ígéretes" projektekbe fektetik, a maradékot pedig vakon szétszórják "hátha" alapon.

Így van, ezért beszélek súlyozásról, ahol a súlyfaktort nem az akadémikus kapcsolati súlya jelenti ...

@almodhi:

Én attitűd- és értékrend-vizsgálatokról, valamint egyértelműen definiálható jellemző társadalmi stratégiákról beszélek, nem arról, hogy milyennek véli magát a magyar nép. Részletesen végigmehetnénk ezeked, de látom, de akkor is csak a benned élő elképzelérekhez ragaszkodsz.

@zorki:

A „múltrendszerbeli” egyetemi kontraszelekció elsődleges okai között az autonómiahiány nem szerepel: ideológiai, politikai okokkal, valamint egy bizonyos, a korábbi korszakokból „továbbélő” egyetemi elit hozzáállásával magyarázható.

Kontraszelekció mindig ott léphet fel, ahol a minősítési és minőségellenőrzési-visszacsatolási rendszer nem objektív és elszakad(hat) a valódi („piaci”) értéktől és teljesítménytől, továbbá, ha a rendszer annyira zárt, hogy a külső a minőséget számon kérő hatásokat, igényeket hárítani tudja. Mindezek jellemzők a rendszerváltás óta létező magyar felsőoktatási intézmények legtöbbjére. Így az autonómia segít konzerválni ezt a nem teljesítményalapú rendszert. Ezzel a rendszerrel az is a probléma, hogy „fejkvóta” alapján finanszírozott és e finanszírozás független attól, hogy milyen minőségű/keresettségű diplomákat és diplomásokat „termel” az adott intézmény. (Megjegyzem: mindez vonatkozik az MTA-ra és intézményeire is!)

Továbbá: „Az egyetemek autonómiája nem valósult meg az elmúlt húsz valahány évben. A pénzt az állam adta elég szűkösen” – írod. Hát persze – mert nem tudom, mi lett volna, ha jön egy kormány és azt mondja az egyetemeknek, hogy „Éljetek meg a piacon! Szervezzetek minőségi oktatást – és akkor szedhettek magas, az egyetemeiteket eltartani képes tandíjat!” Lett volna visítás, azt hiszem!:-)

Tudomásul kell venni, hogy jelenleg – és még hosszú ideig – a magyar társadalom és a magyar lakosság képtelen lesz közvetlenül finanszírozni egy valóban minőségi felsőoktatás költségeit. Így az állami költségvetésnek kell a forrásokról gondoskodnia – ezt még csak a diákhitel-rendszerre sem bízhatjuk, hiszen a végzettek, ha az országban maradnak, nem találnak olyan munkahelyet, ahol a jövedelmükből vissza tudnák fizetni a valóban magas szintű felsőoktatás félévenként akár többmilliós költségeit.

Ugyanakkor az állami költségvetésnek – ha valóban minőségi oktatást akar – kemény számonkérő rendszert kell üzemeltetnie, mind gazdasági, mind minőségbiztosítási szempontból – különben marad az elkurvulás.

@almodhi: Nem arról van szó, hogy a magyar nép különleges-e, vagy sem. A magyar népnek, illetve a magyar társadalomnak vannak bizonyos tulajdonságai, amikre muszáj tekintettel lenni egy stratégia kialakításánál. Tökéletesen mindegy, hogy más népekkel összehasonlítva a magyar "különleges"-e. A kérdés az, hogy egy példának állított külföldi stratégiát a magyar nép tulajdonságai lehetővé tesznek-e, vagy sem. Sőt, a legfontosabb, hogy pontosan és reálisan lássuk a magyar nép tulajdonságait, máskülönben alkalmatlan stratégiák miatt eleve kudarcra vagyunk ítélve.

@almodhi: @Lexa56: Igen, ezek jó példák voltak. Tényleg nagyon nehéz kérdés. Mindenesetre sokkal többet lehetne ezekre a dolgokra áldozni és fel kellene állítani egy jobban átgondolt rendszert. Ezért örülnék annak, ha egy párt soraiban olyan emberek is lennének, akik közelebb állnak ehhez a világhoz, és nem jogi, gazdasági végzettségűek.

Az alapkutatás támogatása kapcsán volt egy jó podcast egy ausztrál csatornán. A példa az volt, hogy míg a világháborúban az ötlettől a megvalósításig számos projekt esetében elég volt 3 év - semmi sem akkora hajtóerő, mint a túlélési ösztön ugye -, addig ma ennyi idő alatt nem tudod még a pályázatot sem elbíráltatni kis túlzással. Ez világszerte probléma: lassú, körülményes az adminisztrációs rendszer, és a döntéshozók egy másik világban élnek. Ez alatt azt értem, hogy egy politikus rendszerint maximum 4 év távlatában gondolkodik. Egy tudományos projekt esetében 4 év az sokszor csak bemelegítés... ergo a politikus szempontjából nincs hozzáadott értéke. Még rosszabb a helyzet nagy cégek esetében: ahogy Al Gore mondta, eljött a "negyedéves kapitalizmus" időszaka. Az számít, hogy a negyedévi kimutatás jobb legyen, mint az előző. Amerikában ez a politikára is igaz, mert az időközi választások és a szponzori pénzek felhajtása miatt ott jóval rövidebb a karakterisztikus idő 4 évnél.

Egy politikus számára két dolog esik kívül rendszerint az értelmezési tartományon: a K+F tevékenység évtizedekben mérhető időskálája, és a befektetés megtérülésének bizonytalansága.

Túlságosan a GDP és még pár mutató bűvöletében élünk, és ezeken nem is lát túl sok vezető. Én hiányolok egy szélesebb látókört, de ez nem csak magyar probléma. Mindenkinek ajánlom szeretettel ezt a könyvet a témában, mert szerintem nagyon jó:

www.hvgkonyvek.hu/A-jovo?pop=1

@Moin Moin: @almodhi: Valamelyest mind a kettőtökkel egyetértek. Kétségtelen, hogy a szabályokat és működő rendszereket a helyi sajátosságokhoz kell igazítani. Divatos focis példával élve:) azt is mondatnám, hogy a taktikát a keret határozza meg. Akarhatsz te 4-3-3-at játszatni, ha csak egy fél épkézláb csatárod van...

Másrészt: a gondolkodásmód nagyon is formálható. Nézzétek csak meg, hogy mennyit sikerült alakítania a FIDESZ-nek azt alig 3,5 év alatt... Ugyanez hitem szerint pozitív irányba is kivitelezhető lenne, bár kétségtelenül borzasztó nehezen és hosszú idő alatt. Ebben nagy szerepét látom a médiának és az oktatásnak.

Abban egyetértek, hogy ez a különlegesnek gondoljuk magunkat kulusz erősen jelen van, és ezt például erősen táplálja a jelenlegi kormány is. Erről egyszer írtam kelettől nyugatra, nyugattól keletre címen. A butuló nyugatot lenézzük, a kelet meg ugye ex-SZU komcsi brigád a nyomor határán, náluk jó hogy jobbak vagyunk. Az önbizalom jó dolog, de ha az erősségeink és gyengéink megítélésének rovására megy, akkor már nagy a baj.

(Zárójeles megjegyzés: éltem majdnem két évet az USA különböző pontjai. Megmosolyogtató azt látni, hogy számos dologban, amelyek miatt az átlag magyar megveti az USA-t, lényegesen amerikaiabbak vagyunk az amerikaiaknál... Eléggé elgondolkodtató.)

34. Fiataloknak, palyakezdoknek 0 nyugdij es eu (kicsi) jarulek. A korral aranya novekszik. Termeszetesen munkaltato altal fizetyettekre is vonatkozik.

Elonye palyakezdok, fiatalok konyebb allashoz jutasa, magasabb netto jovedelme, nagyobb gyermekvallalasi kedv, termeszetes folyamatok lekovetese (fiatal aligha 65 eves kora utanra tsakarekoskodna, mikozben draga hitelt vesz fel hazra. Ugyanigy, magan egeszsegbiztositok nagyon jol tudjak, minel featalabb valaki, annal kevesebbet kell eu ellatasara kolteni. Akkor mi miert buntetjuk oket azzal, hogy ugyanannyit fizetnek mint idosebbek).

35. Ongondoskodas tamogatasa adokedvezmennyel. Szja rendszereben nem kellenek kivetelek, de ez igen. Aki nyugdijra tesz felre, magan egeszsegbiztositast kot, mindenkivel jot tesz, erdemes osztonozni tarsadalmi koltsegek csokkenesevel aranyosan. win-win.

Az ingyenes adast (24) nem csak a pazarlas miatt kell elfelejteni, hanem az azonnal kialakulo masodlagos piac miatt is (eladja tuzifat, ugyanugy froccs, csak mindenki nagyobbat bukik, adofizeto es tamogatott is. Ugyanez igaz a kedvezmennyel adottra is.

A 24es ellentetes minden esszeruseggel, mondhatnam kommunista:)

@Moin Moin: ilyen vizsgálatok rendelkezésre állnak. Valóságos tárházuk a World Value Index

@_Maverick:

A Fidesz semmit sem alakított a magyar mentalitásoin - csupán kihasználta a hosszú ideje meglévőt, rájátszva annak gyengeségeire és vágyaira.

Annyit tett a Fidesz, hogy az éppen csak éledező hitet a szabadságban és a hatalom korlátozottságában 15 kilós rozsdátlanító kalapáccsal kezdte szétütni.

@Lexa56:

Tudom...:-)

De vannak még precízebb, kifejezetten az egyes EU-s népek társadalmi stratégiáinak vizsgálatával foglalkozó tanulmányok is.

@egyetmondok:

Nyílt levél Böjte Csaba Úrhoz

Tisztelt Böjte Csaba Úr!

A minapi hír hallatán, hogy Ön a félmilliomodik határon túli magyar állampolgár olyan érzés fogott el, mint amikor az ember elveszít egy közeli hozzátartozót. Ön a hír megjelenéséig azok közé az emberek közé tartozott, akiért tűzbe tettem volna kezem. Ismétlem, tartozott. Mivel azonban elfogadta ezt a virtuális -legyünk őszinték előre kisakkozott – titulust, szegényebb lettem. Szegényebb lettem egy tiszteletre méltó ember iránt érzett tisztelettel. Tudom, fontos dolog részese Ön, de azt nem gondoltam volna Önről, hogy ebben a „játszmában” elfogadja az Önnek szánt szerepet.

Tudja, én úgy gondoltam, hogy mondjuk, félmilliomodik lesz talán a szerémségi Vukovár környéki falucskában élő Mészáros néni Marina nevű lánya, aki már szinte nem is beszéli az „anyja nyelvét”, vagy egy felvidéki, esetleg Munkács környéki, ne adj Isten székely, vagy csángóföldi atyánkfia, esetleg egy burgendlandi polgár. De nem. Ön elvette tőlük ezt a nemes titulust. Ön gazdagabb lett egy újabb újsághírrel, de a fentiekben felsoroltak velem együtt szegényebbek lettek. Szegényebbek lettek abban a hitben, hogy mi -magyarok- egyenlőek vagyunk, mai határainkon belül és azokon kívül. Végtelen szomorúsággal tölt el, hogy mégsem vagyunk egyenlőek. Ön megfosztotta a valóban félmilliomodik embert, és bennünket mindannyiunkat attól, hogy azt higgyük van igazság. Nincs.

Izgatottan várom, hogy alkalomadtán eleget tesz-e a felkérésnek, hogy az EU ellen harcoló csapataink virtuális ágyúinak felszentelését elvállalja-e.

Végezetül engedjen meg pár személyes gondolatot.

Nemrég ültük harmincadik házassági évfordulónkat. Feleségem erdélyi székely leányka. Ahol laktunk nemes egyszerűséggel feleségem, azaz a székely leányka lett a „román menyecske”. Az elején párszor könnyezve mondta nekem, mondd meg nekik nem vagyok román, hanem székely. Hiába, rajta maradt, mint szamáron a fül.

Akik kiosztották rá ezt a „megtisztelő” titulust büszkén tűzék ki a polgármesteri hivatalra a székely zászlót, hogy a „román menyecskét” meghívták-e az ünnepi aktusra ugye nem kell kérdeznem, és azt sem, hogy őt ez hogyan érintette.

Tisztelettel:
explanatus
(név és cím a bloggazdánál)

(zárójelben: mivel nem tudom mi az útja, módja egy nyílt levél címzetthez való eljuttatásának, kérem a blog olvasóit, kik ezzel tisztában vannak tegyék meg helyettem. Köszönöm.)

@explanatus: Azonosulni tudok ezzel. Én, mondjuk, miután a 27. könyvet írta (?), és a nemzet testvére lett (nyilas felhangok nélkül értem), már nem csodálkozom semmin.

@explanatus:
"Mivel azonban elfogadta ezt a virtuális -legyünk őszinték előre kisakkozott – titulust, szegényebb lettem. Szegényebb lettem egy tiszteletre méltó ember iránt érzett tisztelettel. Tudom, fontos dolog részese Ön, de azt nem gondoltam volna Önről, hogy ebben a „játszmában” elfogadja az Önnek szánt szerepet."

Röpke kéretlen válasz Böjte úr helyett.

Szó bennszakad, hang fennakad ...

Útálod a mostani rendszert, nem támogatod a magyar anyanyelvűek könnyített állampolgárságát, tiltakozol az elhanyagolható hatású fél-szavazati jog ellen, hányingered van Orbántól - szabadságodban áll.

Hogy Böjte úr -valószínűleg megszervezett- félmilliomodikként elvállalt 'reklámarc' szerepe miatt ( Édesanyja lett ugye az ötszázezredik ) kiveszett belőled az iránta való tiszteleted -megint csak szabadságodban áll. (Akkor eddig mit tiszteltél benne??)

A félmillió közül eddig még egyik sem jelezte még az atv-n sem, hogy undora keletkezett volna ...

De abban igazad van, valóban tényleg csak te lettél szegényebb ...

Jean Vanier, Böjte Csaba, Bojaxhiu Ágnes, ... maga tiltakozott volna ha őt bárki különleges tiszteletben tartaná. Nem nekik, nekünk van szükségünk arra, hogy legyen, akire felnézhetünk, aki példa lehet ...

OK, neked Böjte már nem jön be, mert másként gondol például a 'kettős állampolgárságra'.
Szerepel Orbán mellett egy bohózatban, ahol az egyik biológiai felmenője is eladta magát a Despotának.

(Restellem, én most fogtam fel, hogy Böjte nem is volt eddig magyar.)

A reménytelenség érzése érinthetne meg egy mezei kommert eféle kommenteket olvava, ha nem lennének épp ilyen böjte-félék is, akik rendíthetetlenül hisznek az emberekben meglévő jóban. Mindenki azt találja meg a másikban, amit keres, ha jót keres akkor azt, ha rosszat akkor meg azt. valahogy így mondta.

Gondoltam, idézek beszédéből ... Minek.

Így fogtok ti Ez A Mi Hazánk-at (Is) építeni ...

rendíthetetlen üdvözlettel. leponex

@leponex: barátom. Bajnoka vagy a szavak szerző szándékától való kiforgatásának. Te dolgot. Az enyém meg, hogy kimondjam, ami szívemen a számon. Nem ismerjük egymást személyesen, így nem tudhatod, hogy nem a gyűlölet vezeti ujjaimat a billentyűkön.

Jogodban áll ezt is kiforgatni, ahogy mondtam már egyszer neked, mindannyiunkat motivál valami, Téged is engem is.

Sajnálom, amiért hogy nevetségessé akarsz tenni. Én nem veszem fel ezt a kesztyűt. Ismered írásaimat és tudod, bármit mondasz nem hozod ki belőlem azt hogy megvesselek. Sajnálom,
ölel barátod explanátus

@explanatus:
"Sajnálom, amiért hogy nevetségessé akarsz tenni"

Hol tettem ezt ??

A szíveden volt, és szádra vetted, hogy Böjte Csaba nálad elvágta magát ...
Nekem ez nem nevetség, azt sajnáld, hogy meggondolatlanul tetted.
Sajnálom én is.
(Egyik kedves barátunk akkor járt már Dévára, amikor még mit se hallhattál Böjte Csabáról.
Egyszer majd menj el Te is oda kedves feleségeddel ... )

Ölel barátod: leponex

@Moin Moin: Csak azért, hogy vitázhassak nem szoktam vitázni. Már hogyne szerepelt volna az egyetemi autonómia hiánya az okok közt?
Először nis azt kellett megszüntetni, hogy aztán mindazt, amit leírtál bekövetkezhessen.
Nem csak intézmények autonómiáját vonták meg, minden nem a pűrtból indult szerveződését is. Szal, azon nem vitázok mi volt előbb...
Ez nagyjából a második gondolatkörre is igaz.

A második kérdéskörre is igaz. Tandíjat akkor is lehet fizetni, ha az nem fedezi a teljes oktatási költséget, attól még szelektál.
A legjobb minőségellenőrzés, ha szolgálatot igénybevevők dönthetnek arról. A fogyasztók elég okosak ahhoz, hogy a megfelelő információkat beszerezzék.
Kivéve ha évente rángatják a rendszert, a politikusok kedvére.

Meg mindig bilibe log a kezed fijam....
Listakat irni mindenki tud. De elobb a problemakat kell osszeszedni:
-demografiai fogyas es atalakulas
-szabadkereskedelem(kulfoldi termekek fogyssztasa)
-tul enyhe torvenyek
-az iskolai fegyelem(testi fenyites) visszaallitasa
-eskudtbirosagok
-onkentes rendfenntarto miliciak felallitasa
-USA tipusu fegyvertartasi torveny
-hajlektalantelepek epitese
-sajat magyar gepkocsigyartas
-felso valasztojogi korhatar pl. 75 ev
- modern hadseteg
stb

@Bicepsz Elek:
vezess minket ohh, miszter Tudálék. Te, aki öshonos vagy abban a biliben, amibe nekünk még a kezünk se lóghat..