Épp elég baj, hogy a Hollandia elleni vereséget Orbánisztán szimbolikus vereségeként lehet megélni.
Épp elég baj, hogy a vereség körülményei elég pontosan tükrözik azt, hogy Magyarország miért áll vesztésre egy racionálisabb világban: rogyásig öntött állami pénzek a Vezér megalomániájába adóleírásokkal együtt százmilliárdos(!) közpénzvesztést okozva, és egyszer talán kiderül, tízmilliárdokra rúgó korrupciós célt is szolgálva; a sportág csakis személyi kultuszokra és diktatúrákra jellemző kezelése; csakis a Fideszre jellemző torz valóságkép és elviselhetetlen kommunikáció a kevés elért eredmény és a rakásnyi kudarc tálalásában; a hollandiai zakó várható menedzselése, ami újfent semmit nem fog meg oldani, mivel maga a magyar foci bűzlik -- mivel maga az ország bűzlik*.
Épp elég baj, hogy a rezsicsökkentés és a foci ("panem et circenses") világa elég pontosan megmutatja, milyen szinten űzik a Fiatal Demokraták a politikai hivatást, amihez már csak a sokrétű kiszámított agressziót kell hozzávenni, hogy a kép a lehető legpontosabb legyen.
Épp elég baj, hogy elveszett a közös erkölcsi és politikai mércénk a hatalom megítélésében, minek utána az oligarcháktól az emberarcú fideszeseken át a helyközi vérszívókig mindenki megtalálhatja a maga legitim okát Orbán rendszerének kiszolgálására, és már közmegvetéstől sem kell tartaniuk (legfeljebb közutálattól, ami nem ugyanaz).
Épp elég baj, hogy talán ez a vereség kellett a magyarok egy részének ahhoz, hogy rácsodálkozzanak az ország állapotára -- legalább megsejtve, hogy a szájkarate ellenére a focinkéval nagyjából azonos ívet írhatott le a nemzet is. Hogy ha két ország között lehet ilyen különbség fociban, miért ne lehetne ugyanúgy társadalmi képességekben, gazdasági erőben, nemzetközi presztízsben, és népeik perspektíváiban. Talán megsejdítik, hogy a második Orbán-kormány a rendszerváltás eddigi mélypontja, a Vezér maga pedig a közjó szempontjából csak egy kényszeresen hazudozó sarlatán (ami nem zárja ki persze, hogy a magánjavai szempontjából profi érdekmaximalizáló legyen, de kétségkívül vagy az egyik, vagy a másik).
Mindez elég baj eddig is. De az ország kiütése még előttünk áll.
(Állítólag Devecseri öngólja bravúros volt. És a legmagyarabb: magyar lőtte be magyarnak. Ahogy szoktuk.)
*"Itt Dániában rohad valami." (Shakespeare: Hamlet, Nádasdy Ádám fordítása)
