A népszavazással elfogadandó új alkotmány jogvédő fókuszú, védi -- ebben a hierarchikus rendben -- mindenekelőtt a szabadságjogokat, másodsorban a polgári jogokat, harmadsorban az individuumok által alkotott önkéntes és természetes társulásokat és közösségeket, negyedsorban definiálja a közjó és a közérdek fogalmát, ötödsorban védi az alkotmány integritását és érvényesülését a jogrendszerben, és (csak) hatodsorban foglalkozik az állammal és szerveivel, amelyek között első lépésben a bírósági szervezetet (a szervezet autonómiáját), ennek részeként az Alkotmánybíróságot tárgyalja és védi, másodsorban garantálja a hatalmi ágak elválasztását, harmadsorban beszél a népszuverenitás kinyilvánításának intézményeiről, köztük a népszavazásról és a heterogén (parlamenti és önkormányzati) képviseleti rendszerről, valamint ezek korlátairól és szerveiről (pl. a Számvevőszékről, a PSZÁF-ról), a választási rendszerről és a választási intézményekről, negyedsorban a független intézményekről (pl. az MNB-ről), csak ötödsorban szól a kormányról és (tőszavakban) annak szerveiről (pl. az ügyészségről), illetve rögzíti végül köztársasági elnöki jogkört és a kivételes állapot kihirdetésének feltételeit.

Az új alkotmány a mai vagyoni jellegű végrehajtás mintájára azonnal végrehajthatóvá teszi a szabadságjogok és a polgári jogok védelmét a sérelmükre elkövetett bűntettekkel szemben (ideértve a korlátozásuk kísérleteit azon túl, amit az összeütközésükből fakadó sui generis korlátozás jelent), különösen ha azokat -- az alkotmányban taxatíve felsorolt kivételeken túl -- állami eszközökkel követik el. Az új alkotmány rögzíti azokat a szabályokat, amelyek révén a közhatalom kisajátítására, magáncélra való felhasználására és a korrupcióra vonatkozó törekvések felismerhetőkké válnak, köztük ha egy párt választási programja (egy rögzített szabványhoz képest) túl homályos, vagy hatalomra jutva e párt képviselői vagy a párt által támogatott kormányok e választási programtól lényegesen elütő kormányprogramot terjesztenek be vagy valósítanak meg, a köztisztviselők és családtagjaik nem indokolható vagyongyarapodáson mennek át stb. Ha a parlament nem tud elejét venni ezeknek a törekvéseknek, akkor az ilyen parlamentet az Alkotmánybíróság nyilvános, kontradiktórikus eljárásban (a vád és a védelem meghallgatásával) feloszlathatja, és új választásokat ír ki, a feloszlatott parlament tagjait 10 évre eltiltja a választhatóságtól, illetve az új parlament megalakulásáig tartó köztes időszakban az Államfő gyakorolja a végrehajtó hatalmat is (korlátozott terjedelemben). Az új Alkotmány mindenki állampolgári kötelességévé teszi az ellenállást és bírósági eljárás megindítását az alkotmányos rend védelmében, és az ilyen kezdeményezéseket és a kezdeményezőket ab ovo alkotmányos védelem illeti. (...)

Az új Alkotmány módosítása az elfogadását követő egy éven túl csak népszavazás útján történhet az akaratukat kinyilvánító választók legalább kétharmadának egységes akaratával. Egy éven belül az Alkotmányt a parlament módosíthatja a jelen lévő képviselők kétharmadának akaratával.