A kormányzat az önkormányzati választások után nem azt fogja nézni, hogy melyik városvezetés "milyen színű", hanem azt, hogy mi a programja, hogyan tud gazdasági növekedést elérni - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este az ATV Szabad szemmel című műsorában. Úgy fogalmazott: nagyon sokan fognak majd csalódni, akár az ő oldalukon, akár a másik politikai oldalon, mert ha egy városvezetésnek nem lesz arra programja, hogy egy adott közösségben hogyan lesznek munkahelyek, akkor nem fognak nekik támogatásokat biztosítani. Hangsúlyozta, hogy a jobb programokat fogják támogatni és nem a fideszes vagy a baloldali programokat.

Vele szemben, ugyancsak ma, Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök azt nyilatkozta a Vas Népe című újságnak: a vasárnapi önkormányzati választás egyik legfontosabb kérdése az, hogy lesznek-e olyan polgármesterek és megyei vezetők, akik képesek együttműködni a kormánnyal. "Az együttműködéshez bizalom kell. Az nem megy, hogy egyik nap diktatúrát kiáltunk, gyalázzuk a kormányt, lejáratjuk külföldön, másnap pedig azt mondjuk, hogy működjünk együtt, mert pénzről van szó". A miniszterelnök ezért azt kérte az emberektől, hogy olyan önkormányzati vezetőket válasszanak, akik őszintén tudnak közösen dolgozni a jelenlegi kormánnyal. "Ahol ilyen képviselők, polgármesterek lesznek, ott kialakul az összefogás, és az emberek érezni fogják a közös munka előnyeit" - mondta. (hvg.hu)

A kérdésem nem az, hogy akkor most mi a "hivatalos" álláspont, mert nem érdekel. A kérdésem az: hogy lehet miniszterelnök egy modern európai demokráciában az, aki megzsarolja az adófizetőket a tőlük beszedett pénzek visszaosztása kapcsán; aki nem a Lázár által említett szakszerűséget tekinti a közpénzek elosztását szabályozó egyedüli elvnek, hanem a ködös "bizalmat"; aki a kormány kritikáját (nota bene, a kormány ellen leadott voksokat!) a kormány "gyalázásának" és "lejáratásának" értékeli, ami kizárja a közpénzekből való részesedést. Aki saját hitbizományaként tekint az államra. Aki, írd és mondd, politikai hűséget vár el az utolsó ártatlan csecsemőtől. És hogy mindezt a szokványos tenyérbemászó stílusban, a mentálhigiénénket rongálva tálalja -- ez már tényleg csak hab a tortán.

A kudarcos miniszterelnök a választásokat megelőző hetekben megint ígér valamit mindenkinek, amelynek teljesítésére csak akkor volna reménye, ha valaki mástól tudná elrabolni az ellenértékét -- mert egyébként inkompetens, és a kormánya csak a pénzt pazarolja. Ötmillió dolgozó emberről és világbravúrról vizionál, színes világában "az elmúlt négy év kemény munkájával feljutottunk Európa pincéjéből a földszintre", miközben minden statisztika szerint nőtt a szegénység, a gyermekéhezés, nem véletlenül párhuzamosan az állami klientúrával és az autokrácia erejével, meredeken romlott az oktatási rendszer színvonala, az egészségügy vegetál, a nyugdíjrendszer 15 éven belül finanszírozhatatlanná válik. És közben Orbán nem átallja úgy hirdetni a demokrácia logikáját, ahogy fentebb idéztem. Bármihez hozzányúl, terméketlenné lesz.

A kormányfő az emberi életek millióival játszik, és láthatóan önálló világot épít a delíriumából. Itt az ideje, hogy a pártja vezetői eltüntessék az útból, és visszakormányozzák az országot legalább a normalitás minimumához.