A Tárki -- átvéve a már Medián által is alkalmazott választási közvéleménykutatási módszert -- a Fidesz és a Jobbik jelentős, az LMP számottevő erősödését hozta ki a biztos szavazók körében, míg az Összefogást jóval a korábbi értékek alatt mérte: választási egységbe tömörülve ezek a pártok több százalékkal kevesebbet értek el, mint korábban külön-külön, összeadódva.

Nem tudok hozzászólni a választási módszerhez. De a lényeg nem is ez: a baloldal számára akár mellbeverőnek is nevezhető adatokat látva ismét, sokadszor bebizonyosodott az antidemokratikusan kiépített nyilvánosságnak, a Fidesz populista programja sikerének, ÉS a baloldal teljes hiteltelenségének együttes hatása. Nem lehet tudni, hogy az előzőek hiányában, csak a baloldali hiteltelenség mit eredményezett volna a közvéleménykutatási adatokban. De meg kell mondjam, nem is érdekel. A nyilvánosságunk valóban perverz módon antidemokratikus (ezt a Konzervatív Párt lehetőségeinek korlátosságából is ismerem), és a rezsicsökkentésen keresztül a kormánypárti populizmus is eddig ismeretlen "minőségre" tett szert. De ezek csak felnagyítják azt a lehetetlen helyzetet, hogy a baloldalon olyan politikusok és olyan politikai kultúra viszik a prímet, akik és amely látványosan leszerepeltek már a múltban, de valami okból mégis azt hiszik, hogy ennek ellenére le kell tolakodniuk a választók torkán. Értsék meg, nem megy. Gyurcsánytól Bokroson át Fodorig régen be kellett volna már látniuk, ahogy az őket támogató balos értelmiségnek is, hogy ennek az elitnek vége van (Mesterházy nem annyira a múltja, mint a tehetségtelensége okán tartozik ide). Ez teljesen független attól, hogy a közvéleménykutatók most éppen alul mérték-e őket.

A Fidesz többször kudarcot vallott már a magyar politikai életben, de mindannyiszor meg tudott újulni. A megújulásának sikereiből az látszik, hogy a magyar választók bármit elhisznek egy pimasz jövőképért cserébe, mert annyira nincs jelenük. A baloldal képtelen felfogni ennek a lelkiállapotnak a jelentőségét. A jelenért nem kárpótolja semmivel a magyarokat, viszont húzza maga után a múltját. Végzetes ostobaság. Jelentős cinizmus is, hiszen néhány ember és befolyási csoportjaik szűk személyes érdekek érvényesítése okán bénítják egy alternatív ellenzéki kultúra kialakulását. Ha a kormányoldal rombolja a magyarok képzelőerejét, az ellenzék a maga módján ugyanezt teszi. Ha az LMP meg tud erősödni annyira, hogy Schiffer korábbi elképzelései szerint felnőjön hozzájuk, esetleg idővel átvegye a baloldali ellenzék szerepét, akkor a kérdés megoldódhat. De egyelőre legfeljebb is csak hosszabb marakodás néz ki a státus megszerzése és/vagy megtartása körül.

Ahogy többször megírtam és várom, a magyar politikai rendszer még inkább jobbra fog tolódni áprilistól. Lassan egyértelmű lesz mindenkinek, hogy a magyar nép a radikális, gyors hanyatlást választotta. Csak ismételni tudom magam: nincs ellenemre. Bár könnyű útnak semmiképpen sem nevezném, ami előttünk áll.