Akármennyire nem szereti a hazai közvélemény egy része Orbánt (és joggal nem szereti, ha a menekültválság bel- és súlyos külpolitikai (?) célú manipulációját, vagy a migránsokkal való szakszerűtlen állami bánásmódot nézzük), az utóbbinak sajnálatosan igaza van abban, hogyha Magyarországon (és Görögországban előtte) nem sikerül érvényesíteni a menekültekre vonatkozó beléptetési szabályokat, akkor előbb-utóbb meg fogjuk érni Schengen végét, és az országonkénti határőrizet visszaállítását. De lehet, hogy ez már veszett fejsze.
Hiába tüntet a migránsokat segítő szervezet, az nem szolgálja se Magyarország, se Nyugat-Európa érdekeit. Érdemes tüntetni teljes joggal az állami menekültellátás hatékonyságáért, de a tranzitfolyosó ötlete nem az, amiért bárki hálás lesz nekik. Az "egy ember sem illegális, hiszen mindenki egyenlő" jelszava pedig egy óriási tévedés, részint az erkölcsi és jogi álláspontok összekeverése, részint egy pillanat (a ma) erkölcsi érzékének a jövőbe való korlátlan és ellensúlyozatlan kivetítése miatt. És akkor nem beszélek a "Jézus is migráns volt" mentalitásról, amely sajátosan megfér a bevándorlókból nyerhető gazdasági előnyök hirdetésével.
Ez a teljesen kaotikus véleményhalmaz, amelyet egy valami köt össze -- a kormány utálata -- megnyerő lehet egy bizonyos politikai dimenzióban, de sajna jóval károsabb az országnak, mint az Orbán-kormány álláspontja, amelyik elsősorban nem embertelen, hanem szakszerűtlen és manipulatív -- kormányhoz méltatlan. De, mint mondtam korábban is, oka van ennek. Ám ha a kormánynak ilyen ellenpontjai jelennek meg a nyilvánosságban, mint a tranzitfolyosós ötlet, akkor menten emelkedik a szakszerűség érzése vele kapcsolatban. Ez a hátránya a felszínen roppant emberbarát tüntitknek.