Az MTI apró híreiből értesülhettünk, hogy Magyarország egy novemberben létrehozott, egyelőre ismeretlen hátterű társaságon keresztül még a választásokat megelőzően 4000 tonna uszadékfát importál Vietnamból, amit az átalakított karcagi rizshántolóban fognak kiszárítani, pácolni, szecskázni, majd innen vasúton a franciaországi Tics-Nerveux nevű cég Bordeaux melletti gyárába szállítani, ahol fa evőeszközöket faragnak belőlük amerikai piacra. Ha az együttműködés beválik, jövőre és a további években akár további 100.000 tonna uszadékfa feldolgozására is sor kerülhet, ami Magyarországnak jelentős bevételt hoz, ezen felül reális esélyt jelenthet arra, hogy hazánk váljon a vietnami-francia kereskedelmi tengely ún. hub-jává, azaz elosztó központjává a Renault és a Chevrolet együttműködésében gyártott kisautók, háztartási vegyiáru, márkás lószalámi, sőt akár nyers réz tekintetében is.
Az első megállapodás aláírására Szijjártó Péter tavaszi vietnami útján került sor, a keleti gazdasági nyitás fejezeteként. Az MTI szerint az előnyös megállapodás teljesítésében a Viet-Air nevű vietnami légitársaság is szerepet vállal, sőt a gördülékeny logisztikai munka érdekében a távol-keletiek új hangárt is avatnak még januárban a Liszt Ferenc Nemzeti Repülőtéren, és ide telepítik az ázsiai karbantartási részlegüket négy új munkahelyet is létrehozva -- mondták az együttműködés nyitányának szervezett sajtótájékoztatón Vietnam moszkvai nagykövetségén, ahol megjelent és röviden felszólalt Laosz királyi hercege, őexcellenciája Szuvannáa "Pepe" Phuma is.
A herceg svéd nyelvű előadásában elmondta, hogy a késő tavaszra tervezett budapesti útján személyesen fogja tanulmányozni a sikeres magyar közmunkarendszert, amelynek voltak előzményei korábban a saját hazájában is, de ahogy fogalmazott, "magyar barátaink megmutatták, hogy modern versenykörülmények között is van létjogosultsága az állami munkaerőpiac szabályozásnak és olyan értékteremtő közmunkának, amely végre nem csak a tőkések zsebére van tekintettel". Felhívta a figyelmet a verseny torzító hatásaira, legfőképp arra, hogy a versenyben még mindig sokszor a legjobb győz, és ez olyan dogma, amely fölött nyilvánvalóan eljárt már az idő. "A verseny jelentsen örömet a gyengébbek számára is, ami jól tükröződik a közmunkamozgalom erkölcsében is: ebbe mindenki bekapcsolódhat saját örömére is, de közben mégis a közjót szolgálja". Mint mondta, ez a magyar rendszer legfőbb tanulsága. A Közgép által támogatott ún. "Eastern-Western-Northern Lecture" sorozat keretében megrendezett előadásában a trónörökös kitért a világgazdasági hangsúlyok megváltozására is, amelyekre Magyarország Orbán Viktor vezetésével jól reagált, ám az EU vezetői láthatóan még nem értenek. "Ami azonban késik, nem múlik" -- tette hozzá sokat sejtetően a többször tapssal is megszakított előadása zárásaként.
Jellemző persze -- teszem hozzá én --, hogy a Zsindex munkatársa kérdését, hogy vajon mennyibe fog kerülni a jelzett uszadékfa mennyiség utaztatása három kontinens között, az illetékesek üzleti titokra hivatkozva elhárították. A Magyar Nemzett ismertetése szerint Bajnaiék megpróbálták megfúrni az üzletet még a tárgyalási szakaszban, és ennek érdekében Soros György betámadta a vietnami dongot is, amelyik három nap alatt közel 120%-ot veszített az értékéből, ennek ellenére a két ország hatóságai közötti együttműködést végül siker koronázta, és a szerződés aláírásra került. Ezt a nyilvánvaló ostobaságot Bajnaiék persze hevesen cáfolták, kár, hogy a Magyar Nemzett erről elfelejtette értesíteni az olvasóit.
A Népszabadság szerint nem igaz, hogy az uszadékfából jut hazai felhasználásra is, egy szakértő szerint a rezsicsökkentés hatása miatt nincs kereslet jelenleg jól faragható faanyagra az országban, választások pedig az elkövetkező években úgy sem lesznek. A szövevényes történet egyetlen érdekesebb -- hitelt érdemlő -- mellékszála, hogy a neves amerikai uszadékfa-szobrász, Jeff Uitto, aki idáig a Smith Creek folyó partjáról szedte össze művészetének alapanyagát, jelezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, hogy Budapestre küldené egy munkatársát auditáltatni a vietnami fa minőségét. Navracsics Tibor titkárságán azonban elhárították a közeledést a jól bevált vietnami-francia-magyar együttműködésre és hazánk nemzeti érdekeire hivatkozva, és nem adnak vízumot a művész képviselőjének.
Na mindegy, az egész sztori bűzlik az áthallásoktól. A vélt gazdasági áttörésünk nyilvánvalóan nem innen fog származni, most, hogy az Audi elkezdte a kivonulást az országból, továbbra is hiányzik a helyét betöltő nemzeti multi, és az ilyen meglapozatlan perspektívák, mint az uszadékfa biznisz, valószínűleg nem fogják segíteni a "minden magyar GDP-t növel" nemzeti program célkitűzéseit. Albánia már a nyakunkon van, de állítólag a következő negyedéves eredményeink el fogják gondolkoztatni még Brüsszelt is, ahonnan jószerivel már csak egyet remélhetünk: hogy legalább az uszadékfa-ötletünket nem nyúlják le. Egyébként a blog 1000. írását olvashattátok, köszönet mindenkinek újra meg újra.
