Itt van ez a Demeter nevű ember, a legújabb határátlépő. Nincs azonban egyedül a silányságában, gondoljunk csak a legutóbb bevetett -- ismertebb -- harcosok közül Parraghra, Káslerre, Vidnyánszkyra, Palkovicsra, Vargára, Deutschra, Kövérre. A silányság alapvetően erkölcsi kategória, de van szabad vegyértéke a tehetségtelenség felé is, értve ez alatt mindenekelőtt, hogy valaki többre gondol jutni a karrierjében hazudozással, erőszakkal, az önbecsülés és a szabadság civilizációs hagyományából kilépve, mint tudna autonóm, becsületes ember módjára.
Általában -- Orbán célja felől nézve, ami a hatalma még hosszú évekre való stabilizálása, illetve ennek érdekében az ország kulturális, szociológiai és politikai átfazonírozása -- ezek az emberek teljesen használhatatlanok. A silányság mint kombinált erkölcsi és kompetenciahiány alkalmatlanná teszi őket a feladataik megbízható ellátására, nem teremtenek tartós "értéket" Orbán szemszögéből, a hasznuk az adott területek átmeneti menedzselésére korlátozódik, ott nem hoznak létre a saját jogukon stabil műveket, vagyis végül is nem szolgálják a NER túlélését, de jobb híján nincs is erre szükség -- túl Orbán karrierjén. Bármikor eldobhatók (lennének, ha lenne elég káder, akihez bizalma van Orbánnak -- de nincs). Ennek nyivánvaló oka a silányságukon túl, hogy Orbán nem is engedne alkotni senkit. Azért vannak ott, ahol vannak, mert azok, akik. Olyanok, akik ilyesmit elvállalnak a nekik rendelt korlátozott időre: a kontrollált, célszerű rombolást.
A NER addig marad fenn, amíg Orbán fenn tudja tartani a jelenlétével, maga nem törekszik többre ennél, mert az alkotással veszélyek járnak. Értelmes és becsületes emberek már régóta tudják, hogy a rezsim a legrosszabb hagyományainkból és újonnan létre hívott aljasságokból él egyik napról a másikra, nincs benne semmi produktív, ami a nagy szavakat -- "nemzet", "kereszténység", "Európa" -- igazolná a gyakorlatában. A puszta tolvajlás államrezonnak kevés, más meg nincs. Tudja ezt Orbán is; talán azt is tudja, hogy már a hívei se hiszik el, amit mond, tudja, hogy a kitartottjai hasznavehetetlenek, csak a pénzért, a kegyelemből élvezett hatalmukért és -- a parvenükre jellemzően -- legföljebb még a saját beosztott kóklereik csodálatáért tartanak vele. Mindenki tud mindent, de továbbra is báboznak, mert a show-nak mennie kell, amíg van remény arra, hogy menjen, mert nincs másik. Senki nem akar és senki nem tud mást.
Világosan látszik minden a gazdaság, a közszolgáltatások, a demokrácia lerobbannásából; látszik abból, ahogy semmilyen alkotásra nem képesek a szó tág, de még eredeti értelmében; a kultúrában pedig különösen nem tudnak létrehozni semmit, mert ott minden másnál kevésbé lehet hazudni. Ennek az országnak a magaskultúrája -- még a paraszti és a vallásos eredetű is! -- 95%-ban és ezer évre visszamenően nyugatos és modernizáló szándékú, a nép kultúrája pedig őszinte. Egyik se felel meg a mai kurzusnak. A ő Magyarországuk egy mitológiai kényszerképzet, amely kisvasúton furikázik a disznóólak és a kőbányák viszonylatában, zúg benne a lakodalmas, az oldalán meg egy transzparens, hogy "horizontunk a Kárpát-medencei nagyság, himnuszunk a futballbírók sípjele, minden értelmünket gebinbe adtuk, és bízunk a feltámadásban!". Miért? Mert Soros.
De az irányítás már csak látszat. A radikalizálódás logikája már régen elszabadult és Orbán is sodródik vele azóta, hogy a rendszer valamikor régen maga mögött hagyta a képzeletbeli konszolidációs pontját. Ez így nem lesz jó. Ez bármikor borulhat, elvtársak. A kérdés már csak az, hogy milyen áldozatok árán fog.
