Kövér az évforduló apropóján adott nyilatkozatban kijelentette, a trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája:

először vérrel, utána az ország kétharmadával fizettünk amiatt, hogy komolyan vettük, miszerint mi vagyunk a keresztény Nyugat védőbástyája.

A mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni, hangsúlyozta Kövér, hozzátéve: arra, hogy egy halálraítélt ország és nemzet nemcsak él, hanem a szétszakított részek külön-külön és együttesen is olyan teljesítményt tettek le a világ és azon belül Európa asztalára, amely jogos büszkeséggel tölthet el bennünket.

A jövőt illetően pedig hinni kell az egy isteni örök igazságban.

A kormány nemzetpolitikai teljesítményét és külpolitikáját dicsérő interjúban Kövér László kitért arra is:

a magyar baloldal – immár több mint száz éve – újra és újra rátámad a saját nemzetére. Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet.

Szemben azzal mármost, amit a házelnök mond:

1. Trianonnak semmi köze a védőbástya voltunkhoz, ami szintén mítosz. Magyarországot Habsburg pénzből is védték (Habsburg érdekeknek megfelelően) és a Habsburg- és egyesült európai csapatok szabadították fel a török uralom alól a XVII. század végén, "vérüket ontva a kereszténységért" (ahogy az antant parancsolta vissza a románokat Győr alól is -- ameddig eljutottak, elfoglalva az egész Észak-Dunántúlt -- már a vörösuralom után; az antant nélkül nemhogy történelmi, de semmilyen Magyarország nem lenne most). Valaha is csak azért tűnhettünk védőbástyának, mert az országot meg a földbirtokait védte, aki védte, és keresztény volt, aki védte. Olyan valós motiváció nem volt, amely a kereszténység védelmére korlátozódott volna. Ráadásul számosan voltak az évszázadok során "jobboldali" magyarok (!), akik nem védték a kereszténységet se közvetlenül, se közvetve, hanem pl. a muszlim szultánnal szövetkeztek Béccsel szemben, a mai kormányzatéhoz kísértetiesen hasonlító felfogásban, kvázi nagyhatalmi függésben a magyar függetlenség érdekében (pl. Thököly, akitől névleg a függetlenségi [-kuruc, a.m. keresztes!], valójában a nyugatellenesség tradíciója származik ebben az országban, ami idővel a vármegyei burokban haladás- és modernizációellenességgel egészült ki, a kettő -- a "függetlenségi" és a modernizációellenes felfogás -- aztán éppen Trianon körül az etnicizmusban egyesült és mára a kormánypolitika rangjára emelkedett egy amúgy független nemzetállamban, értelemszerűen álproblémákat keltve és fantomokat üldözve, mindenesetre a nemzetet nyomorítva).

2. Trianon okai számosak. Kövér tálalásának semmi köze az igazsághoz. Az ő döntése, hogy mivel eteti az egyszerű narratívára éhes nyilvánosságot, és a döntése pontosan minősíti őt.

3. "A trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni". Meg vagyok zavarodva, pontosan mire: a permanens nyomorra, a zsidótörvényekre és Auschwitzra, a bolsevizmusra, a "spontán" privatizációra, a rendszereken átívelő titkosszolgálatokra, az olajszőkítésre, a gyurcsányi rendőrattakra, a jogállam felőrlésére vagy a Mészáros Lőrinc fedőnévre? Meg egyáltalán: nem az áll az Alaptörvényben, hogy 1944 és 1990 között nem voltunk felelősek magunkért (tetszhalálba vonult a magyar önmaga elől)? Nem lehet, hogy a Házmester úr össze-vissza hord hetet-havat? Fel se tételezem, hogy nem ismeri az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásnak nevezett bevezetőjét.

4. Ha Kövér valóban hisz az "egy isteni örök igazságban", akkor jó lesz felkészülnie egy alapos pokolbéli séjourra, mert amit ebben az országban ő és az elvtársai művelnek, az olyan messze áll az isteni stb-től, amennyire csak lehet, illetve -- ami a közelebbi témámat illeti -- az égvilágon semmi köze nincs Trianon semmiféle olvasatához. Ez csak a hatalomgyakorlás egyik fedősztorija, amelyet a volt kommunista párttag, később radikális liberális, majd nacionalistába váltó Kövér mára kitanult.

5. Kövér az egyik legkártékonyabb a kormánypropagandisták között, akinek a hazugságait a félművelt, sértett közönsége önigazolásként fogadja. Nem, a "baloldal" semmiféle "árulást" nem követett el 1918-19-ben, sőt. A mai "baloldalnak" meg aztán végképp semmi köze ehhez. Ám ha Kövér az akkori "baloldal" (Kun Béla? Szamuely? Garami? Károlyi?) utódainak állítja be őket, akkor hadd tegyem én ugyanezt éppen ilyen konzekvensen Horthy, Gömbös, Szálasi és Kun páter Kövérhez való viszonyában.

De nyilván az egész csak a politikailag motivált csatornabeszédeknek egy újabb példánya. Kövér egy aljas, szenny alak. Az újságoknak nem idézgetni, hanem mélyen elhallgatni kellene őt, de legalább egy magyarázó lábjegyzetet írni minden megjelenése mögé fact checking gyanánt. Persze az a lábjegyzet rendszerint hosszabb lenne, mint maga Kövér szövege, éppen mert egyetlen mondat hazugságához kell minimum három, ami magyarázza azt ebben a szerencsétlen, hazugságra trenírozott, kirabolt országban.