1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2019.08.18. 10:10 HaFr

Marx, Nietzsche, Freud és Foucault: ideológiák nélkül boldogabbak lennénk

Képtalálat a következőre: „marx derrida foucault”

Az ideológiák mint afféle modern vallások felülírták a hagyományos erkölcsi rendet, amely a szélsőségek közötti arany középúttól a Tízparancsolaton át az aranyszabályig ("ne tedd mással, amit magadnak nem kívánsz"), és még tovább, az önvédelem, a viszonosság, a csere, pozitív formájukban a könyörület és a jóakarat játékaiig, keresztény átfogalmazásban a szeretetparancsolatig, a közösségi kódrendszert érvényesítve pedig a szokások, a hagyományok, az íratlan és az írott jog (mint bevált koordinációs intézmények) interakciójáig terjedően több ezer éves együttélési gyakorlaton alapul. Az ideológák -- először egy saját "igazságra", majd a barát-ellenség szemléletre alapozva -- szembehelyezik a híveiket az emberi kooperáció tágabb szabályrendszerével, a diffúz, plurális intézményi tér ellenében egyre koncentráltabb, egyre kevesebb ember által konstruált, hatalmi céllal ellenőrzött politikai tudást létrehozva.

Az ideológiák természetesen a tömegtársadalmak termékei, ahogy az erkölcsi rend -- vagyis a trial and error alapon, a történelem folyamán apró lépésekben stabilizálódott normarendszer -- alászállása is a szavazatain keresztül politikai hatalomra szert tett tömeg koordinációjának új szükségletei miatt következett be. Korábban is megvoltak a tudás és az irányítás intézményei, de ezek a politikailag inkompetens tömeg (az idióták) mindennapi életére irányultak, nem a politikai aktivitásának befolyásolására. Akkor is rendre megsértették az erkölcsi rendet, de senki se kérdőjelezte meg a normákat -- ez először a XIX. század közepe táján következett be komolyabban Marx-szal, Nietzschével és Freuddal, majd -- nem annyira érdekes, mint inkább rettenetes módon megszűrve és összeterelve az előbbiek ideologémáit -- a posztmodern, posztstrukturalista, újbalos franciás filozopterek körében. Ami az értelmiségnek szellemi izgalom -- mert egyéb haszna nincs --, az konrét veszteség az erkölcsökben, ergo a társadalmi harmónia, a boldogság és a hatékonyság lehetőségeiben. Az értelmiség (idéologues, clerics) olyan problémákat akar megérteni, amelyek nélküle nem voltak és nem lennének és ezért embermilliók fizetnek nap mint nap verejtékkel, vérrel és boldogtalansággal.

Amikor aztán az ideológiákból már nem marad semmi, csak a személy (a vezér) vagy -- mint a baloldalon -- az oligarchikus-mediatizált tudás kontrollja az identitás-szimulákrumok felett, az nem annyira újdonság, mint inkább a korábbi folyamatok kiteljesedése. Ahogy a progresszivista értelmiségnek nehezen lehetne magyarázni, hogy miért nincs szükség tudásra az együttélés minden eresztékében (még ha lehetne is tudás, amiről mára persze bőven kiderült, hogy csak ábránd); amennyire nem értenék, hogyan lehet, hogy hit és tudás többre jut együtt, mint önmagában a ráció, úgy vált a szimulákrumok világa (Marx és minden említett és nem említett szerző teljes csődjére mutatva) helyettesítésből valósággá. Így juthattunk a totális tudás -- és leginkább a totalitás reprezentációjának örök értelmiségi, a XX. század közepére sok csalódás után leleplezővé redukálódott -- igényétől a totális nem-tudás politikai igényéig; a propaganda mint eszköz lett a tartalom, amelyhez a (nyelv)kritikai alapállást -- miszerint minden beszéd és diskurzus elnyomó, hatalmi jellegű és célú, vagy ha nem, akkor az ellenállásé, de egyaránt politikai -- a "haladó" értelmiség szállította többek között a mai etnobarbarizmus konyhájára is. Azt, hogy azé a hatalom, aki a propagandát vezérli, már a XX. század eleje is tudta és gyakorolta, de azt, hogy ennek így kell lennie, ahhoz "a gyanú filozófiája" és ideologémáinak francia kodifikálása (Ricœur 1965) kellett.

Orbánt akarnák megverni, mögötte pedig ezt a világot? Ahhoz előbb önmagukat kéne dekonstruálni.

39 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr2815014382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moin Moin 2019.08.18. 16:53:13

A "hagyományos erkölcsi rend" is új ideológiaként kezdte pályafutását annak idején - ez kultúrtörténeti tény. Mindenféle, egy adott emberi közösséget összetartó, annak közös létezését és világértelmezését megalapozó elképzelés "új nóvum" volt valamikor és ezek annak idejkán legalább oylan (szó szerint) véres harcokban - és általában kegyetlen erőszak által - váltak "erkölccsé", mint a kommunizmus.

...Csak azóta sokan ebben nőttek fel, ez számukra "a természetes" és persze a bevezetésekori borzalmat bevonta a feledés homálya. Semmi sem volt "öröktől/istentők adott" és eleve természetes.

Egy-egy közösséget egy-egy időben az tett sikeressé, ha a hiedelme (mert így nevezik humánetológiailag azt, amit te "régi jó erkölcsnek") kompatibilis volt a technológiájával és nem akadályozta annak fejlesztését, kiterjesztését, valamint az által való erőforrás-teremtést és-bővítést. Az összes többi "jó erkölcsű" társadalom meg ment a levebe - vagy gyarmat lett, akár szelemi téren is.

...Szóval: ne tegyünk már úgy, mintha valami sokkal természetesebbet és sokkal emberibbet tenne tönkre "a haladás" - vagy: a gondolkodás!

Egyébként meg neocortex nélkül még boldogabbak lehetnénk, mint ideológiák nélkül - egészen addig, amíg meg nem esz minket egy nagyobb állat!:-)

Péter: paradicsom sosem volt, így azt nem is tehette tönkre "a progresszió".

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.18. 17:36:48

"hit és tudás többre jut együtt, mint önmagában a ráció"

Kétségkívül -- a kérdés csak az, hogy mi a _több_.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2019.08.18. 17:43:51

@Moin Moin: > A "hagyományos erkölcsi rend" is új ideológiaként kezdte pályafutását annak idején - ez kultúrtörténeti tény. Mindenféle, egy adott emberi közösséget összetartó, annak (...) és eleve természetes. <

Ezzel abszolút egyetértek, kivéve azt az impikációt, amit a poszt elején igyekeztem elhárítani, miszerint bármilyen változás hozhat produktív egyensúlyt. Nem, nem mindegyik. A természeti törvény és a körülötte, hasonló jelentéssel kialakult etikai világképek nélkül eddig minden próbálkozás (nem csak a totalitarizmusok, hanem valójában minden hanyatló logika) kudarcot vallott.

Ebből következik, hogy a technológia nem sine qua nonja a "hiedelmek" fenntarthatóságának (nem mellesleg a jó erkölcs nem hiedelem, hanem jó gyakorlat, lásd az etika értelmét), hanem a tágabb kompetenciák része, amit másképp közösségi koordinációnak nevezünk. A technológia pl. a legfontosabb határesetekben, háborúk idején magára hagyva romboló erővé válik, amelyet egy új erkölcsi rend -- a koordináció egy sikeresebb paradigmája -- tud csak maga alá rendelni. Ugyancsak, a kereszténység mértékadó elenzések szerint a középkori technológiai fejlődéshez nélkülözhetetlen környezetet biztosított, ahogy a hit és a ráció konfliktusa, majd átmeneti integrációja (Szt. Tamás) a késő-középkori korai polgári fejlődés alapja lett.

Ugyancsak, a konzervativizmus - ahogy a posztom -- sem haladásellenes, hanem a absztrakció- és konstrukció-ellenes. Nem mindegy. A neocortexre nem válaszolok, mert tagadja a saját érvelésed. (Minek érvelnél egy konzervatívval, ha ezt komolyan gondolnád?)

Tamáspatrik 2019.08.18. 20:40:49

@Moin Moin: "A "hagyományos erkölcsi rend" is új ideológiaként kezdte pályafutását annak idején - ez kultúrtörténeti tény."
Ez nem így van. Nem tudod, hogy mit jelent az ideológia: egy szabályrendszer, amit az embert talál ki, Istennek képzelve magát (lefordítva, nehogy fellengzősnek tűnjön, messze túlmerészkedik a saját értelmének korlátain, megtervezve a társadalmi rendet, a görögök szerinti HÜBRISZ fogalmát teljesítve. Ja, az első nagy ideológus alighanem Platón volt, nagy marhaságokat írva le.)

Nem, különféle BEVÁLT és kevésbé bevált szokások alakították ki a hagyományos értékrendet, nem pedig egy törzsi sámán elmondta, vagy vezér, hogy legyen. Ami így történt, a bikaistenek, totemállatok stb. azok nem lettek maradandóak.

Olvassuk el kérem az Erőszak alkonya c. modern enciklopédikus művet, abból megérthető, hogy mért gonosz és félrevezető tákolmány egytől egyig minden ideológia,, és több halálos áldozatot szedtek mint bármi más.
Nem csak a modern korban volt így, parasztvezérek is kitaláltak már kommunisztikus egyenlőséget régen, annak se lett jó vége...

Ja, a modern társadalom se ideológiák mentén alakult ki, hanem voltaképp 1689-ben született meg Angliában, amikor jó koponyák olyan alkotmányos alapokat teremtettek, ami később jó irányvonalnak bizonyult minden tekintetben, először nekik, utána másoknak is. Csak erről nem tud senki a korral foglalkozó történészeken kívül, mert nem szólt nagyot. Azt ismerjük, ami nagyot szól, ha sok ember meghal és folyik a vér, de ezek egyike se vitte előre a társadalom fejlődését.

A cikk teljesen jó. Abban is igaza van, hogy ösztönös ellenreakcióként az értelmiségi hübriszre jöttek létre a modern "nem tudás" gátlástalan machiavellizmusán alapuló mozgalmai.

Egy dologra jók az ideológia szülte véres mozgalmak, hogy tanuljunk belőlük és ne kövessük el megint ugyanazokat a hibákat. Ahogyan a britek megtanulták a leckét a polgárháborúból (vallási alapú, de lényegében ideológiai ellentétek szülték) és a zsarnok Cromwell uralmából is.

FrVili 2019.08.18. 23:52:47

Azért a szerző erősen csúsztat. Akik a disznók életének jelenéből nem azt a jövőt extrapolálták, hogy disznónak lenni jó, mert felvetették, hogy egy valószínűsíthető szingularitás felé tart a malacok élete, pusztán a dekonstrukció során megértett elsődleges okok nyomán, akkor ezen ideológiai alapú jóslatok szerzői tehetnek a jóslat beteljesüléséről. A posztmodern modell hatalomhoz jutott, hogy beteljesítse azt a világot, amit önmaga is erősen kritizált és elkerülni kívánt, de mintegy önbeteljesítő jóslatként ránk erőltett. Aligha. Foucault a diskurzus rendje, Derrida hit és tudása és Baudrillard szimulákruma sokkal inkább sikeresen lebbente fel a fátylat a jövőről megfejtve, disznóként nem vágyva vagy előirányozva, sokkal inkább rettegve azt. A képen látható Sartre vagy Foucault lennének az elsők akik azt mondanák a jelenünkre, hogy "úristen mit tettünk", ha ebben cinkosok lennének, de szerintem jobban illene hozzájuk a "na mit mondtam" lakonikus nem sátáni mosollyal kísért szófordulat.

Perceval 2019.08.19. 08:30:24

@Moin Moin: az ideológia racionálisan konstruált, egy szűk elit produktuma, míg egy közösség hite és hiedelemvilága szervesen is létrejöhet, méghozzá közös és akaratlan alkotásként. A posztmoden nihilista relativizmus bölcsessége nem más, mint folyton bizonygatni, hogy mindig ez volt, sose volt más, és minden pőre hatalmi harc - csakhogy ez is egy racionális ideológia (cinikus történelemszemlélet), amelynek lényege nem maga az állítás, hanem az öntételezés, amely a távolságtartó tisztánlátásban, a mindent és mindenkit leleplezésében tetszeleg.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 09:10:14

@Perceval:

"A posztmoden nihilista relativizmus [...] lényege [...] az öntételezés, amely a távolságtartó tisztánlátásban, a mindent és mindenkit leleplezésében tetszeleg."

A gond nem azzal van, hogy ezt tételezik magukról; hanem azzal, hogy ezeket a készségeiket _szelektíven_ alkalmazzák: önmaguk álláspontjaira nem.

kazsiafigyelo 2019.08.19. 11:45:47

"hit és tudás többre jut együtt, mint önmagában a ráció" - ez a kulcsmondat, ami miatt a nyugati civilizáció hanyatlik. A ráció nem adhat olyan célt és éltető erőt, amit a hit adott. Miközben az anyagi jólét nagyobb mint valaha, valószínűleg senki se tudna normális választ adni, mi az élete értelme. A középkori embernek ez nem volt kérdés, és éppen ezért rendelkezett valami olyannal, amit a "racionalitás" címén ma haladásellenesnek kell nevezni.
Egyébként picit megvédeném a fönt említett gondolkodókat. Nietzsche valahol maga is ez ellen lázadott, amit a tét nélküliségben talált meg. Az örök visszatérés gondolata megpróbálta újra visszaadni az emberi élet valódi méltóságát, a döntések súlyát, amit a kereszténység évszázadokon át biztosított.
Freud, de különösen tanítványa, Jung nélkül nehezebb lenne ma a tömegemeber jelenségéről beszélni. Jung ráadásul szinte teljesen egyező véleményen volt az ideológiákról (Freud valóban idealista volt).
És a francia filozófusok. Marcuse és az egydimenziós ember a tömegtársadalom egyik legjobb kritikáját adja. Csak az probléma, hogy a francia egzisztencialisták hiába írták le jól az eltömegesedés jelenségét, válaszuk valamilyen oknál fogva a progresszió volt, amiről nem tudom megértei, miben segíthet az eltömegesedés ellen. Foucault kimutatta az intézmények eltömegesítő hatását, de valójában csak egy dolgot védett meg, az identitásokat. Így már tömeg identitások is lettek (lásd a pride-ot, amit az ember vagy támogat vagy nem, nem lehet félúton állni).

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 12:21:02

@kazsiafigyelo:

"valószínűleg senki se tudna normális választ adni, mi az élete értelme"

Hogy folyjon.

Az elektromos potenciálkülönbséget feszültségnek nevezzük; és ez a feszültség 'mozgatja' az elektronokat amikor az áramkör zárul.

Létezik egy változó potenciál a Világegyetem minden pontján, ahol anyag létezik: ezen anyag részecskéinek a kinetikai energiái, a _hőmérséklete_. Márpedig a hő mindig a melegebb helyről folyik a hidegebb hely felé (termodinamika 2. törvénye). Tehát folyamatosan történik egy feszültség kiegyenlítése: a meleg kihűl, a hideg felmelegszik.

De ahogy az elektromos feszültség megmozgatja az elektronokat a vezetékben, a hőáramlás olyan struktúrákat hoz létre a folyadékokban, amelyek disszipálják az áramló hőt: ilyen értelemben a hőáramlás 'ellen' hatnak, akadályozzák annak 'egyenes' megtörténtét (egy kicsit olyan, mint a lamináris-turbulens tranzíció). Szóval a hőáramlás strukturálja a folyadékokat -- és a folyadékokban lévő egyéb anyagokat.

Ld. pl. a mélytengeri 'kürtőket' (www.youtube.com/watch?v=KtFFmDGIsa4 ) amikből a magma által felhevített (és mivel nyomás alatt van, túlhevített) víz áramlik kifelé, magával hozva a magmából ill. a megszilárdult kőzetből kimosott szervetlen anyagokat. Nomármost a hő kémiai katalizátor: forró oldatokban lezajlanak olyan kémiai reakciók is, amik szobahőmérsékleten nem. Továbbá ezeknek a felhevített reagánsoknak a _kihűlése_ maga strukturálja ezeket az anyagokat (mint ahogy a kovács is struturálja az acél szerkezetét az izzásig forrósított acél lehűtésével).

Szóval van egy rahedli vegyületünk ami átment egy ilyen kémiai 'annealing' folyamaton. Ha ezek képesek önmaguk másolására szobahőmérsékleten, akkor az élet.

És az élőlények szintén potenciálkülönbségeket aknáznak ki ahhoz, hogy a saját belső struktúráikat építgessék (meg bontogassák).

Aztán vannak az emberek. Róluk majd másutt fogok szót ejteni.

kazsiafigyelo 2019.08.19. 14:08:03

@neoteny: Te a biológiai, fiziológiai jelenségről beszélsz. De ez nem hiszem, hogy sok ember számára ez elfogadható válasz. Különösen, hogy én a szubjektíve megélt értelemről beszéltem, ez a magyarázat pedig az életről mint kollektív jelenségről szól.

FrVili 2019.08.19. 14:30:26

@kazsiafigyelo: így van, @neoteny extenzívek áramlásáról beszél intenzívek hatására ... lásd hőtan,áramlástan,elektromosság, magnetosztatika stb.
Kő-állat-ember, uncsi ahogy Jung mondaná a gondolkodó extrovertált mindent visszavezet valami bornírtságra,amit már megértett magáévá tett, lényeg hogy biztonságosan mozogjon az ész kitapostott komfortzónájában, ahol már hatalma van.
Derrida "différance"-je ennél izgalmasabb szellemi játék.
Ártalmas lenne? Kafka ártalamas volt? Miatta lett a Big Brother, Való Világ valósággá, mert leírta a Kastélyban?

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 14:32:26

@kazsiafigyelo:

"Te a biológiai, fiziológiai jelenségről beszélsz."

Mert az életeinket biológiai & fiziológiai valóságok partikuláris kombinációiként éljük meg.

"nem hiszem, hogy sok ember számára ez elfogadható válasz"

Csak azoknak árusítom a gondolatot, akik vevők rá. Távol álljon tőlem az, hogy bárkire is rá kívánnék bármit erőszakolni.

"én a szubjektíve megélt értelemről beszéltem"

No ha ezt tetted, akkor értelmetlenné vált az eredeti felvetésed:

"valószínűleg senki se tudna normális választ adni, mi az élete értelme"

Szubjektíven megélt életértelmek nem válaszok senki más számára mint az életértelmet épp' szubjektíven megélőé.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 14:34:17

@FrVili:

"Derrida "différance"-je ennél izgalmasabb szellemi játék."

Kinek izgalmasabb? És _ebből_ a szellemi játékból kinek származik hatalma?

Janossz 2019.08.19. 14:57:03

@kazsiafigyelo: @FrVili:
Jó magasan szárnyaltok.
Pedig hát a Neo érvelése teljesen világos. A világegyetem (természeti, vagy teremtési okokból kifolyólag) mindig egy egyensúlyi állapot beállása felé mozdul. Az első elektrontól az utolsó vízmolekuláig.

Miért ne lenne igaz egy faj, az ember esetén?
A lét-, és fajfenntartás ősi parancsának engedelmeskedve mozdul, ha ezeket veszélyeztetve látja.
Élhetetlen helyekről megindul élhetők irányába, míg teheti, míg ereje van/talál olyat.
Élhetetlen viszonyokat próbál élhetővé tenni. Ehhez akár ideológiákat is gyárt magának, megfogalmazva a kívánt célt, és hozzá vezető (remélt) elérési utat.
És kellő támogatottsággal akár ki is próbálhatják a nagy elméletet gyakorlatban is. (Ritkán sikerül jól)

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 15:05:34

@Janossz:

Erről van szó.

"Élhetetlen helyekről megindul élhetők irányába"

A homeosztázisra való törekvés: az ösztön, ami életben tartja az élőlényt. De ez az ösztön az idegrendszereknél alacsonyabb szinten van egy élő szerkezetben: az idegekkel nyilvánvalóan nem rendelkező egysejtűek is a homeosztázis fenntartására törekednek. Amíg túl nagyra nem nőnek, amikor is a homeosztázis állapotához épp' a sejtosztódás, a szaporodás végrehajtása vezet.

FrVili 2019.08.19. 15:08:19

@neoteny: Nekem izgalmasabb. Hatalma annak a diskurzus társaságnak származik, amely az általuk létrehozott nyelv birtoklásával fogalmazzák meg gondolatatikat. Hatalmuk addig terjed, amíg a nyelvhasználatuk és használóiké.
Ahogy a hálózatkutatással foglalkozó a gráfelmélettel írja le a világot, ezért egy hálónak tekintett világban a gráfokat értő emberek nagyobb hatalommal bírnak, érdekük mindent hálózatnak tekinteni és a saját terminológiájukkal magyarázni az összefüggésket. Értem én, hogy "Tiszta gyümölcs, férges gyümölcs egy ágon terem. S könnyen adják, könnyen veszik, de mi lesz velem?"

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 15:29:16

@FrVili:

"Nekem izgalmasabb."

Váljék kedves egészségedre; nekem nem.

"Hatalma annak a diskurzus társaságnak származik, amely az általuk létrehozott nyelv birtoklásával fogalmazzák meg gondolatatikat. Hatalmuk addig terjed, amíg a nyelvhasználatuk és használóiké."

Így van; és a posztmodernisták terjesztik is a kettősbeszédüket ezerrel.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 15:57:05

@FrVili:

"Tiszta gyümölcs, férges gyümölcs egy ágon terem."

15 Õrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jõnek hozzátok, de belõl ragadozó farkasok.

16 Gyümölcseikrõl ismeritek meg õket. Vajjon a tövisrõl szednek-é szõlõt, vagy a bojtorjánról fügét?

17 Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.

18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.

19 Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tûzre vettetik.

20 Azért az õ gyümölcseikrõl ismeritek meg õket.

Máté 7

FrVili 2019.08.19. 16:04:43

@neoteny: Tudom, mert az ő nyelvüket használtam. Én az ún. posztmodernekre - vessenek meg- , mint művészekre tekintek. Semmi több vagy a legtöbb mi lehetséges. Vagy el kell ítéljem őket valamilyen ideológia nevében? Vagy tiltsuk be mert ártalmas halandzsa, amikor a világ ék egyszerű, és csak összezavarják az embereket, akik amúgy még csak nem is hallottak róluk? Vagy tekintsük kiugrott marxistáknak, akik nem tudtak jobbat kitalálni? Szerintem olvassuk őket és utána ítélkezzen mindenki maga. Ne puzsérokra hagyjuk.

kazsiafigyelo 2019.08.19. 16:09:59

@Janossz: én ezt nem vitatom, csupán azt mondom, hogy a mai emberek nagy része nem tudná elmondani, hogy neki mi a helyzete, szerepe, dolga úgy valójában a világban, ez a tömegember jelensége, ami mindig az általános és előírt szerint jár el, megofsztva magát a személyes sorstól.
Az egyensúlyi állapot fontossága már a cikkből is következik: a probléma, amiről szó van, hogy ma csak a ráció irányít, a progresszívok pedig folyamatosan zavart és nyugtalanságot okoznak ott, ahol valójában béke lenne.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 16:21:09

@FrVili:

"Vagy tiltsuk be mert ártalmas halandzsa, amikor a világ ék egyszerű, és csak összezavarják az embereket"

Ez.

quillette.com/2019/02/17/postmodern-philosophy-is-a-debating-strategy/

(A világ ék egyszerűsége persze egyáltalán nem triviális: a Mandelbrot halmaz generátor funkciója is ék egyszerű, pedig egy literálisan végtelen világot generál.)

Janossz 2019.08.19. 19:30:26

@kazsiafigyelo: " a progresszívok pedig folyamatosan zavart és nyugtalanságot okoznak ott, ahol valójában béke lenne. "

Ahol valójában béke lenne, ott a progresszívok nem tudnak (pláne kisebbségben) zavart okozni.

Egy konszolidált világ bármilyen pride-t, meg hasonlót pöcköl le magáról, ám legyen nektek is gyereknap címszóval.
Amennyiben "Nyugodt erő", mint állította magáról a cseppet sem nyugodt alakulat.

A kétoldali rohamosztagosok létfeltétele az örökös balhé, szembenállás. Ezért nem kéne a progresszívokat hibáztatni.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 20:07:15

@Janossz:

"A kétoldali rohamosztagosok létfeltétele az örökös balhé, szembenállás. Ezért nem kéne a progresszívokat hibáztatni."

Csak amennyiben ők is kitermelik a saját rohamosztagosaikat.

Azért mielőtt Hitler hatalomra került, volt ott egy pár év utcai csetepaté Németo-ban, különösen Berlinben meg Münchenben (Bajorföldön). Az, hogy ezt a versenyt az NSDAP nyerte, nem kis mértékben Ernst Röhm, a SturmAbteilung vezetője érdeme volt. Akit Hitler másfél évvel a hatalomra kerülése után jól hazavágott a Hosszú Kések Éjszakája alatt elhíresült néhány napos politikai tisztogatások során.

Szóval nyerhettek volna a kommunisták is: csak a baloldal megosztott volt, a szocdemek is a német pályán voltak. A komcsik jobban is útálták a szocdemeket mint a nácikat: a náciktól elvárták, hogy szavazatokat próbáljanak elvenni tőlük, de a szocdemektől ezt az osztályharcban folytatott árulásnak vették.

Lehetett volna a Harmadik Birodalom helyett egy NDK rögtön az egész akkori Németo-ból.

Janossz 2019.08.19. 20:21:27

@neoteny: No jó, helyesbítek: A mondat így hangzott volna kettővel kevesebb sör után:
Ezért nem kéne CSAK a progresszívokat hibáztatni.

Meleg van, Istenem...

Janossz 2019.08.19. 20:24:02

@neoteny: " Lehetett volna a Harmadik Birodalom helyett egy NDK rögtön az egész akkori Németo-ból. "

Annyit se élt volna, mint a Reich. 133 nap talán nekik is jutott volna.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 20:28:57

@Janossz:

'32-ben mások voltak a viszonyok, mint '19-ben (amikor volt valami Bajor Népköztársaság vagy valami, most nem guglizok utána). A világválság különösen súlyosan érintette az akkor még háborús kártérítéseket nyögő németeket. Meg ha hatalomra kerültek volna, akkor öt perc alatt barátsági és együttműködési szerződést ütöttek volna nyélbe Sztálinnal, és másnap a német kormány behívta volna a Vörös Hadsereget a honi belbéke biztosítására.

FrVili 2019.08.19. 22:00:50

@neoteny:
vagy éppen a game of life:
www.youtube.com/watch?v=E8kUJL04ELA
Ime pár szabály, és élet születik. Méhe a tér és idő.
1 pixelem 1 halálom valaki beéri ennyivel, nem bánom.
Nincs itt semmi csoda. Hacsak nem a tér és idő termékenyítő megléte az.
Én azt mondom, hogy az istentelenek között a fantáziátlan a legveszélyesebb. Ők igyekeznek az ideológiákat a gyakorlatba ültetni.
Az angolszász és francia/német ellentétes filozófiai nézőpontok(pl. analitikus filozófia vs. kontinentális)
egymás iránti értetlensége régi történet.

en.wikipedia.org/wiki/Chomsky%E2%80%93Foucault_debate

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.19. 22:11:46

@FrVili:

Köszi a Conway interjút, majd megnézem.

"Az angolszász és francia/német ellentétes filozófiai nézőpontok"

Allan Bloom már jól kitárgyalta ezt az egészet 1987-ben vagy mikor:

iwcenglish1.typepad.com/Documents/14434540-The-Closing-of-the-American-Mind.pdf

kazsiafigyelo 2019.08.20. 10:28:30

@Janossz: Szerintem azért ez a kettősség nem ilyen egyszerű. 92-ben, amikor Clinton nyert, minden jól működött. Hidegháború vége, a gazdaság relatíve rendben volt, a legjobb amerikai időszakok egyik volt a 90-es évek. Erre Clinton elkezdte bevezetni a polkorrektséget. Szóval nekem nagyon úgy tűnik, a progresszívok forgatták föl az állóvizet.
Egyébként meg nagyon nincsenek kisebbségben (és most az USA-ról beszélek főleg, és ebből jobb kihagyni magyarországot, mert ami itt folyik, annak semmi köze sincs az ideológiákhoz, orbán az a szerencsétlen magyar történelem terméke), pl eszméletlen dolgok folynak az egyetemeken. Egy tanárnak azért mondanak föl, mert ügyvédként elvállalta egy szexuális erőszaktevő védelmét.Ez viszonylag új fejlemény, és ha belegondolsz, nagyon íjesztő, bolsevik tempó. Vagy diákot azért rúgnak ki, mert 16 évesen egy magán messenger beszélgetésben leírta azt a szót hogy nigger. De említhetném a modernkori könyvégetést is, amikor egyes szerzők tudományos munkásságát törlik vagy próbálják törölni (pl heidegger, jung) mert a náci németországban a tudományos életben pozícióval rendelkeztek.

Janossz 2019.08.20. 15:35:04

@kazsiafigyelo: A polkorrektség nem politikai irányzat, etikai, intellektuális kérdés inkább.
Persze túltolva önmagaga paródiájába fordulhat, mint bármi más.
Mindenesetre a léte az igazi fekete öves gyűlölködőket zavarja leginkább.

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.20. 18:08:35

@kazsiafigyelo:

"Egy tanárnak azért mondanak föl, mert ügyvédként elvállalta egy szexuális erőszaktevő védelmét."

Following protests by students, Harvard University announced on Saturday that it would not renew the appointments of Ronald S. Sullivan Jr., a defense lawyer who had joined Harvey Weinstein’s legal team, and of Sullivan’s wife, Stephanie R. Robinson, as faculty deans of an undergraduate residential college.

www.chronicle.com/article/Harvard-Law-Professor-Ousted/246284

HaFr · http://hafr.blog.hu 2019.08.20. 20:07:21

Precízebb lett volna, ha azt mondom, hogy a társadalom- és ideológiakritikákban a címben jelzett szerzők elég jók voltak, csak abban, amire utána lett volna szükség...hát azt nagyon nem sikerült jól eltalálniuk egyiknek se, önmaguk (szövegének) dekonstrukcióját nem sikerült menet közben szem előtt tartaniuk

neoteny · http://word.blog.hu 2019.08.21. 04:13:04

@Janossz:

"Persze túltolva önmagaga paródiájába fordulhat, mint bármi más."

Gyikos paródiává is.

[...]

Another vital root of today’s “woke” ideologies lies in perhaps the most overlooked development of the last 30 years: the Soviet Union’s collapse, which was met with a stunning intellectual indolence, from Washington to academia. What followed the USSR’s demise was the first left-wing movement in history to oppose the Enlightenment. Ironically, it was French thinkers, from Michel Foucault to Jacques Lacan, who reduced the idea of truth to the status of a social construct. In effect, the realities of Communist failure were obscured by the mystifications of postmodernism. “It was as if,” notes Hilton Kramer, “an intellectual Iron Curtain of highly sophisticated mendacity had been erected in anticipation of the fall of the actual Iron Curtain in order to forestall any prospect of a moral reckoning.” Kramer argued that a serious audit of Communism’s crimes would have shut the door on utopia, but postmodernism succeeded in sidestepping the mass graves. A moral reckoning never occurred. Instead, postmodernists have made numerous attempts to rescue utopia—this time constructed out of the Lego-like building blocks of intersectionality.

[...]

www.city-journal.org/young-radicals-war-against-middle-class

Itt www.youtube.com/watch?v=b6ahMtD7sbo&t=255s Pető Iván már full posztmodernistában tolja. Ezt _akkor_ képtelen lettem volna megmondani: három évtized tanulás kellett ahhoz, hogy ezt felismerjem.

Pető Iván utólagos igazságtételről bugyogott, holott a komcsikat _a saját törvényeik alapján_ is lehetett volna törvényesen szekálni. Vagyis Pető profi módon terelt. Értem, hogy a felmenői a szocialista rendszer haszonélvezői voltak; és azt is értem, hogy nem kívánta azt, hogy nekik _szigorú_ igazságszolgáltatásban legyen részük. De a helyes álláspont részéről az lett volna, hogy legyenek feltárva a rendszerből hasznot húzók viselt dolgai, és utána bármiféle büntetés tetszőleges mértékben enyhíthető. Az egy racionális és mégis szubjektív érzéseket elismerő megoldás lett volna.

Khonsu 2019.08.21. 17:19:00

Hit és tudás együtt valóban többre megy (Harari is erre jutott). Optimális esetben ezek úgy illeszkednek, mint kulcs a zárba. Az ideológiák racionalitásában kételkedem. Szerintem az ideológiákkal épp az a baj, hogy (objektív értelemben) nem racionálisak, csak annak igyekeznek látszani (parasztvakítás). Valahol mindegyik ellentmondásba kerül a természeti törvényekkel, de ahelyett, hogy ott alázatosan meghajolnának, megpróbálják felülírni azokat, melynek következtében az ideológia koherenciája szétesik. A tagadás és hazugság láncában pedig végül tényleg eljutunk a totális nemtudáshoz, mint az ideológia további fennmaradását egyedül lehetővé tevő állapothoz. (a hit nélküli tudás, vagyis a tényleges tiszta racionalitás szerintem egyedül a (természet)tudományos módszer jellemzője)

@HaFr:

A technológia egy eléggé furcsa jószág a rendszerben. Tény, hogy a tágabb kompetenciák része és a közösségi koordinációval áll kapcsolatba, azonban olyan dolgot csinál, amit az ideológiák csak szeretnének, de képtelenek rá, ami egyben magyarázat kudarcukra.

A technológia interfészként működik. A természeti törvények és a szubjektivitás (egyéni és közösségi hitek) közé épül, az objektív valóság része, a természeti törvények "meghosszabbítása" (ezt nem tudják az ideológiák, mert ellentmondásban vannak a természeti törvényekkel, nem illeszkednek velük). Amint egy új technológia létrejön, az a környezet részévé, természeti törvénnyé válik. (a technológia értelemszerűen nem állhat ellentmondásban természeti törvényekkel, mivel működése azokra épül, benne azok képződnek le) Ha pedig a környezeti paraméterek módosulnak, akkor a rendszer egyensúlyi pontja elmozdul. Emiatt a rendszer korábbi egyensúlyi állapota instabillá válik, megindul benne az új egyensúly kialakulása, az alkalmazkodás. A folyamat során kiválasztódnak az új helyzetben érvényes legjobb megoldások. A hiedelmek, erkölcsi gyakorlatok az új egyensúlyi állapotnak megfelelő nyertes stratégiába rendeződnek.

Ilyen módon a közösségi koordinációban, az egyéb kompetenciákban a technológiai fölény hatása multiplikálódik. Az új technológiát korábban implementáló közösségben az új győztes stratégia kiválasztódása hamarabb megtörténik, így az más kompetenciáiban is, halmozottan fölénybe kerül a technológiailag fejletlenebb (illetve azt később implementáló) közösségekkel szemben. Tehát nem elengedhetetlen feltétele a hiedelmek fenntarthatóságának, de jó ha van, különben a konkurens hiedelmek (vagy az adott hiedelem fejlettebb változata) könnyebben fölénybe kerülhetnek és kiszoríthatják. És persze, ha jól működnek a visszacsatolások a rendszerben, akkor a folyamat öngerjesztő. A fejlettebb technológia hatására javuló többi képesség összjátéka megnöveli a rendszer innovációs potenciálját, ami még gyorsabb technológiai fejlődést eredményez (ami végül a Szingularitásban csúcsosodik ki). Saját hajánál fogva emeli fel magát a rendszer.

hafr.blog.hu/2018/02/09/a_magyar_nemzet_vesztesre_all_a_vilagban

"A technológia pl. a legfontosabb határesetekben, háborúk idején magára hagyva romboló erővé válik, amelyet egy új erkölcsi rend -- a koordináció egy sikeresebb paradigmája -- tud csak maga alá rendelni."

A technológia soha sincs "magára hagyva", nem magától válik romboló erővé. A technológia piaci igényt elégít ki. Tehát amikor a technológia rombolóvá válik, mondjuk háborúk idején, az annak köszönhető, hogy abban a helyzetben a romboló technológiának van piaca. A közösség, az erkölcsi rend a piacot koordinálja, a technológiát pedig a piac. A pusztító technológia annak következménye, hogy háborús helyzetben épp a közösségi koordináció fokozza ezen technológiák keresletét. A háborúnak is megvan a maga erkölcsi rendje, ennek kialakításáért a felelősség a közösséget terheli, nem a technológiát. Ha a közösségben valami iránt kereslet képződik, azt a technológia igyekszik kielégíteni. Szóval jól vigyázzon a közösség mit kíván. A technológiai fejlődés korlátozása nem vezet jóra. Ha a közösség hiedelme, erkölcsi rendje rendben van, akkor felesleges a tiltás, mert a destruktív alkalmazásoknak eleve nem lesz piaca, ugyanakkor nem dobjuk ki velük együtt a lehetséges konstruktív megoldások jelentős részét is, mint ahogy az tiltás esetén történne.

"Ugyancsak, a kereszténység mértékadó elenzések szerint a középkori technológiai fejlődéshez nélkülözhetetlen környezetet biztosított, ahogy a hit és a ráció konfliktusa, majd átmeneti integrációja (Szt. Tamás) a késő-középkori korai polgári fejlődés alapja lett."

Szerintem egy hasonló fejlemény felé tartunk a transzhumanizmus képében, amiből a hit és a ráció olyan egysége születhet a közeli jövőben, mellyel szemben az ideológiák tehetetlenek.

Amúgy egyetértek, csak ennyit szerettem volna hozzáfűzni.

Tamáspatrik 2019.08.22. 21:29:39

@kazsiafigyelo: Ez a "tömegember" nem egyértelmű fogalom. A középkori ember sokkal inkább tömegember volt a mainál, sokkal inkább egydimenziós mint a jelenlegi, mindenképpen primitívebb. Sartre-nak és másoknak nyilván nem jutott eszébe, hogy a buta, tudatlanságban tartott paraszthoz viszonyítson, pedig ők tették ki évezredeken át a társadalom nagy részét. Értelmezhető egyéniségük nem volt, Ázsiában és a Föld ma részén sincs, csak közösség részeként tudják elképzelni magukat. Sartre és mások inkább arról szólnak, hogy a közösségből való kiszakadás micsoda egyéni felelősséget rak az ember vállára.
Pl. ha apám földműves volt, én is az leszek, ha kovács volt akkor az. A párválasztást is a szülők beszélték meg. Szerzetes vagy apáca a 2. vagy 3.fiúból lett, most meg micsoda felelősség, hogy én tolhatom el csak a saját életemet, nem mások.
Ne az akkori nemesi osztályt hasonlítsuk a ma 8 általánost végzettekhez, de a mai értelmiségiekkel már nem említhetőek egy lapon ők sem, nem csak a korlátoltságuk, tudatlanságuk hanem a gyakran feltörő ösztönösségük miatt sem.
A "tömegember" egy szólam, egy mítosz. Mindig is azok voltunk, ma már kevésbé mint régen.

Tamáspatrik 2019.08.22. 21:35:23

@FrVili: Ezt a társaságot pedig úgy hívják, hogy a racionalitás alapján állók, kevésbé közösségiek. A zsidó mellett főleg a protestáns és a konfuciánus kultúra sajátja.
Mivel fogalmi sémákkal pallérozódtak évszázadokon át, emiatt e téren előnyben vannak másokkal szemben.

Vannak az inkább érzelmi beállítódású kultúrák, pl. a katolikus is ilyen vagy a muzulmán, az emberiség nagyobb része. Viszont mindkét csoport kreatív, csak más területeken.

Tamáspatrik 2019.08.22. 21:39:17

Egy megjegyzés, amiért pl. a kereszténység a forrásainál nem ideológia. Minden ideológia el akarta törölni a régi viszonyokat. Jézus ezzel szemben:"Nem eltörölni jöttem (a tanításokat), hanem hogy betöltsem." Alapvető különbség, hogy azzal kezdi, hogy ÉPÍT és nem pedig most tiszta lapot akarunk nyitni (amely öntelt egoizmus lenne).
Más kérdés, hogy a kereszténységből is nem egyszer ideológiát faragtak, de a forrásainál nem az, hanem hagyományra építkezés.