1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Friss topikok

Béndek Péter blogja

2018.12.01. 07:20 HaFr

Az igazságosság konzervatív felfogása

Képtalálat a következőre: „tradition and justice”

Az igazságosság kétezer-ötszáz éve (mióta Platón Állama megszületett) a legfontosabb minősége egy bármilyen értelemben jól-elrendezett társadalomnak  Az igazságosság nem jogi, hanem erkölcsi kategória, amelynek elvileg irányítania kell egy jogrendszer, de egy "társadalompolitika" és az emberek közvetlen, közéleti természetű, sőt adott esetben magánéleti kapcsolatait is. A progresszív felfogáshoz tartozó ismert igazságosságelmélet, a John Rawls-é szerint pl. az a társadalom igazságos (jól elrendezett), amelyben az alapvető szabadságok mindenkit megilletnek, érvényesül a fair esélyegyenlőség, illetve nem romolhat senki szociális helyzete, miközben másé javul (ti. nem eshet meg az egyik a másik kárára).

Ez az igazságosságelmélet aztán könyvtárnyi értelmezésre és vitára adott lehetőséget (és van rajta kívül még több tucat). De így is látjuk, hogy a szabadság és az egyenlőség (ezen túl pedig a társadalmi hatékonyság) egyensúlyát törekszik kialakítani, ezért baloldali, progresszív (de nem marxista). A konzervatív igazságosságfelfogás természetesen nem baloldali. Itt rögtön előrebocsátom, hogy nem is reakciós, amennyiben valamilyen korábbi társadalmi állapotot igyekezne visszaállítani. A konzervatizmus mint politikai gyakorlat halálra lenne ítélve, ha az idő ellenében kívánná destrukció és rekonstrukció alá venni a modern társadalmakat. A konzervatív igazságosságnak csak úgy van értelme, ha organikus, nem (ellen)forradalmi, ezért kiszámíthatóan produktív. Egy dolog saját budoárunkban, személyes életünkben a régmúlt idők nagyszerűségéről ábrándozni (alkalmasint egyoldalúan kezelve azokat) és egy másik a konzervatív igazságosság politikai (közösségi) stratégiáját sikerre vinni.

Mármost elég evidensen nem lehet reprezentatív gyakorlata a konzervatív igazságosságnak a mai magyar etnicista politika. De akkor mi ez az igazságosság és mi lenne a neki megfelelő gyakorlat?

Ez a hely nem ad többre lehetőséget, mint meghatároznom ezeket, illetve felvezetni őket. Először is a konzervatív igazságosság nem elsősorban - csak részben - materiális érdekű. Aztán nem elsősorban - csak részben - működteti az újraelosztás, azaz az állami szerep. Végül nem totális akár a kizáró(lagos)sága, akár a racionalizálhatóság értelmében.

Nagyon fontos ezen kívül, hogy az igazságosság-koncepciónknak része a nem-változtatás is, kivéve, ha az egy eleve igazságtalan környezetre vonatkozna, azaz a konzervatizmus nem egyszerűen (közösségi) gyakorlat (ti. tradicionalizmus), hanem erkölcsös gyakorlat, tehát lehet argumentálni. Más szóval, lehet konzervativizmusról beszélni ad absurdum hagyomány híján is, ha ez a beszéd megfelel bizonyos erkölcsi-gyakorlati kritériumoknak.

A konzervatív igazságosság mindezek alapján a következőként hangzik. Igazságos egy személlyel úgy bánni, hogy abban tükröződjék egy közösség külső szereplő által nem manipulált tudásának és az adott személy közösségi tudásra vonatkozó kritikájának (azaz az önvédelmének) a közösség objektív érdekére vetített egyensúlya. A közösség objektív érdekét a túlélése és a fejlődése határozza meg a saját környezetében. A konzervatív igazságosság egy közösség fennmaradását és fejlődését védi a külvilággal és a saját tagjaival szemben is, mert mindkettőnek -- a külvilágnak és a közösség tagjainak is -- nagyobb esélyük van a túlélésre a közösségtől elválasztva, mint a közösségnek a tagjai vagy a külvilágnak való megfelelés nélkül. Ugyanakkor ez a definíció világossá teszi azt is, hogy a közösségi tudás az egyik oldalon és a tagoké a másikon (most csak erre a kapcsolatra koncentrálva) folyamatosan jelentős átfedésben vannak és az átfedést módosíthatja a tagok egy részének az elérhető tudással szembeni ellenállása, ha ez a tudás nem szolgálja a közösség objektív érdekét (jelesül a külvilágban való túlélésre). Ebben az értelemben lenne kívánatos ma a magyar közösségi kompetenciák modernizálódása, viszont e modernizálódás nem indokolja a progresszív felfogás szerint vele egy csomagban járó etnikai és kulturális nyitottságot. A konzervatív igazságosság módszere éppen azért a fontolva haladás, hogy elkerüljük a manipulált (ideologikus) tudás okozta hübriszt a döntéseinkben. A meghatározás természetesen nem zárja ki az egyéni és polgári szabadságok érvényesülését, hiszen ezek prima facie a közösség fejlődését szolgálják, és feltételezi a szabad nyilvánosságot. Ugyanezeknek a szabadságoknak viszont semmi értékük, illetve önfelszámolóakká válnak, ha egy közösség lerobban. Az elmondottakból az is következik, hogy az egyéneknek csak a közösségi tudás módosításán keresztül igazságos a saját szempontjaik érvényesülését várni, azaz nem lehetséges, sőt önfelszámoló politikai normáknak a közösségi érdektől független -- azzal legalább nem kompatibilis -- igazolása.

Átmeneti befejezésképp: a közösségi tudások ráadásul hierarchikusak és plurálisak, tehát a konzervatív igazságosság nem lehet totális a már jelzett értelemben (akár kizáró bizonyos tartalmakra nézve, akár átfogóan racionalizálható). A következő posztokban ebben a mederben tovább haladva kicsit gyakorlatiasabbá és részletesebbé teszem az elgondolást.

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr5614407288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DrGehaeuse 2018.12.01. 08:08:58

Ez annyira jó!
Most kezdem érteni miért sorolták az antik görögök a filozófiát a szabad művészetek közé. Várom a folytatást!

zipe moha 2018.12.01. 09:01:18

..igen ez a cikk ,mértéktarto..hatásában mértékado és elemeiben ujszeru is...van jövöje a konzervati gondolatoknak,amennyiben reflektál a valoság megváltozására..ami egy mondattal leirva igy néz ki...1% vs 99%...ez a legujabb kori termés,a problémás fárol...az emberi civilizácio fájárol...erre a problémára konzervativan reflektálni igéretes kezdetet jelöl a fenti igazságosság nézöpont szerinti meghatározása ..gratuláluk a szerzönek az iráshoz...ui mindössze egy kérdés...a konzervativ gondolkodásra már a jelenben is jellemzö a fenti leirás vagy majd csak a jovöben...tehát tény vagy szándék?

Moin Moin 2018.12.01. 09:05:14

"Nem indokolja... az etnikai és kulturális nyitottságot"? - Egy mind etnikailag, mind (részben ebből is adódóan) abszolúte és több értelemben is heterogén társadalomban?

Szerinted ez működhet?

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.01. 09:08:33

@zipe moha: a konzervativizmus eléggé híján van -- és nem is ambicionálta -- a koherens filozófiát, de sok életműben vannak összecsengő meglátások. Ez a cikk ezekre is támaszkodik. A konzervatív gyakorlat ma se a "kereszténydemokrata" nyugati jobboldalon, se az etnicista magyar jobboldalon nem konzervatív, vegyesen a politikai érdekeik és az elméleti igénytelenség miatt. Tehát a kérdésedre: ez inkább a jövő rendje lehetne

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.12.01. 09:10:40

@Moin Moin: az "indokolatlan nyitottságot" a létezőn túl

Moin Moin 2018.12.01. 11:09:02

@HaFr: Ki és mi dönti el, mi az indokolt és létező, ill. az indokolatlan és/vagy nem létező nyitottság? És: ki-mi adja e döntnök legitimitását? Meg lehet-e fellebbezni a döntését (ami egy jogállamban minimum lenne).

Moin Moin 2018.12.01. 11:16:21

@HaFr: Ezek az "összecsengő meglátások" valójában evolúciógenetikailag (és kisebb részben szocializációsan) determinált agyi struktúrák és működések következményei. És hasonlóan "az erkölcs" is az. "Abszolút" vagy "emberi" erkölcs sem létezik - csak valamiféle állandóan változó katyvasza hagyományoknak, biológiai determináltságoknak és egyéni-közösésgi véletleneknek. Ami ma még egy konzi szemével nézve is "erkölcsös", azt egy kétszáz éves konzi felháborítónak találná és viszont.

Nem szertem ezért, ha valaki a politikába - és abból szervesen következően a törvénykezésbe és azon át az emberek életébe is - erkölcsi követelméyneket támasztogat. Ebből mindig erősen szubjektív és sokaknak felesleges szenvedést okozó államrezonok következnek (ellenpélda nincs!). Éppen elég az, ha a nyilvánvalóan a közösség szerves működésére káros tevékenységeket szankcionáljuk - arra meg ott a Btk.!:-) ...És még ezeket is gyakran felül kell vizsgálni, újabb tudásunk és tapasztalatink tükrében...

PearlOfScandinavia 2018.12.01. 11:56:48

Hát igen, a közösségi tudás módosítása, mint reális esély- a valóság tükrében-, számos sebbol érzik.

ricardo 2018.12.01. 15:38:49

Platón állama a lélek három erényén -- bölcsesség, bátorság, mértékletesség -- alapul: a vezetők, az őrök és a nép e három lélekrész analóg megfelelői. Igazságosság az, amikor az állam minden polgára gyakorolja a nekik megfelelő erényt. És van ennek egy másik -- nem is olyan nagyon elrugaszkodott -- olvasata: akkor működik jól az állam, ha mindenki azt teszi, amihez ért. Az állam akkor indul romlásnak, amikor a polgárok olyasmikkel kezdenek foglalkozni, amihez nem értenek.

Bogomil 2018.12.02. 10:28:58

A Rawls-féle definíciót értem, a bloggerét nem. Csak annyit érzek belőle, hogy valamiféle közösség (tudásának, értékrendjének, gyakorlatainak) őrzésére, védelmére utal tagjaival és a külvilággal szemben. De nyilván nem mindegy, milyen közösség milyen értékrendjéről/gyakorlatáról van szó - vagy tévednék?

Khonsu 2018.12.02. 21:44:32

@Moin Moin:

Ne központilag szervezett/kormányzott társadalomban gondolkozz, hanem egy olyan felállásban, ahol a társadalmat alkotó közösségek párhuzamosan, önmagukat kormányozva léteznek, dinamikus egyensúlyban, és rögtön más megvilágításba kerül, amit HaFr ír.

Khonsu 2018.12.02. 21:59:51

@HaFr:

Ezen a ponton még nem vagyok benne biztos, hogy merre tart a gondolatmenet, de ha arra amit sejtek, akkor az egy valóban jövő biztos irány lehet. Ahogy most látom a technológia fejlődése (és a Szilícium-völgyben formálódó elképzelések) előrevetít egy ilyen szerkezetű társadalmat, így a felvezetett irányba orientálódás jó eséllyel átléptetheti a konzervativizmust a jövőbe.

szepipiktor 2018.12.02. 22:38:05

Ennyire nem kockulok el, de alap,hogy a liberális igazságosság soha nem lesz igazságos, hiszen az az egyénről szól!
Az igazságosság viszont a társadalom egészének kell megfelelnie. Hogy aztán a többségi akarat mennyire igazságos? Ezt is láttuk, olvastuk ezerszámra, pro és kontra.
De a liberalizmus (és most a tisztességes, klasszikusról beszélek és nem a bolsevik alapú neoliberalizmusról) lényege az egyén, az egyén szabadsága, jogai szemben a hatalommal, azaz a többséggel.
Valójában az anarchizmusban is több az igazságosság, hiszen az is többségi akaratra épül, csak nem a hataloméra. És a neoliberalizmus hatványozottan igazságtalan, hiszen az mindig a kissebbség jogait (nem az egyénét) erőlteti a többségre.

szepipiktor 2018.12.02. 22:39:13

@Khonsu: Aha, de az az anarchizmus.

Khonsu 2018.12.02. 23:17:29

@szepipiktor:

Abban az esetben, ha az államot teljesen kivesszük a képletből. Amennyiben csak háttérbe szorítjuk, akkor még nem anarchia. Eddigi munkásságából kiindulva HaFr az utóbbiban gondolkodik.

Én pedig az előbbiben, de mint láthatod logikájában, az anarchia és a konzervativizmus között eléggé komoly hasonlóságok vannak. Így a kellő "korszerűsítás" után ami kedvez az egyiknek, az kedvezhet a másiknak is.

Aztán, hogy a rendszer végül hol állapodik meg, majd az idő eldönti. Bárhogyan is lesz, a konzervatív gondolkodókon keresztül nyert bölcsesség nem válna kárára az anarchiának sem.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.12.03. 07:33:46

"A konzervatív igazságosság egy közösség fennmaradását és fejlődését védi a külvilággal és a saját tagjaival szemben is"
Magyarul, a sok bullshit leválasztása után: kollektivista. Ettől kezdve viszont önellentmondás az egész, mert a vezető elit fogja megmondani, hogy mi számít a közösség érdekének és az az igazságos, amit ők annak mondanak.

igazi hős 2018.12.03. 08:38:57

@szepipiktor: Milyen az az igazság, amelyik nem az egyéné? Akkor kié? Akár erkölcs, akár törvény, minden az egyénről szól. A Tízparancsolat is (egyes szám második személy!) és az Alaptörvény is. Nincs olyan, hogy "a magyar állampolgárok fizessenek 2500 mrd Ft SZJA-t", mert betarthatatlan és értelmezhetetlen. Amikor csoportokról beszélünk, azt is pontosan meghatározott egyének alkotják. Ha személyes és csoport _érdekek_ ütközéséről írtál volna liberális és konzervatív szempont szerint, annak lett volna értelme. (De akkor hamar oda lyukadunk ki, hogy a liberális értékrend jobban véd bizonyos csoportokat, mint a konzervatív és itt elmegy a vita üres szócséplésbe.)

CleanYourRoom 2018.12.03. 09:48:30

Csak nekem tűnik úgy, hogy ez a blog nem áll másból, mint a fekália gyurmázgatásából? Lehet, hogy nem elég magas az IQ-m az efféle okfejtésekhez, de mintha ennek a nyomorult blognak nem lenne egyetlen bejegyzése sem, ami valami egzakt állítást megfogalmazna.

Pl. mi a bánatot jelentsen az, hogy "fair esélyegyenlőség"? Létezik "nem fair" esélyegyenlőség is? Ez az ember elolvassa egyáltalán, hogy miféle bornírt ostobaságokkal szennyezi a netet?

"a mai magyar etnicista politika" - ami természetesen rossz, szemben mondjuk a konzervatív politikával, ami elutasítja a progresszív felfogás szerinti etnikai és kulturális nyitottság. Magyarán nincs különbség.

És mi van akkor, ha a túlélés és a demokrácia összes magasztos értéke kerülnek ellentétbe?
Ama Chigurh-i kérdés...
youtu.be/nJxgv1IW02o?t=98
"If the rule you followed brought you to this, of what use was the rule?"

morph on deer 2018.12.03. 10:32:11

@szepipiktor:
“lényege az egyén, az egyén szabadsága, jogai szemben a hatalommal, azaz a többséggel.”

Ez ott bicsaklik, hogy a valóban liberális egyéni szabadságjog soha nem “szemben” valamivel létezik, hisz épp az a lényege, hogy nem sérti vagy csorbítja a másik egyén azonos értékű szabadságjogait. Ezért aztán, mivel - elvben - mindenkinek teljesen azonos jogai vannak, eleve nem lehet “többségi” jog, amivel szembe kéne helyezkedni.
Nyilván ezért nem is találsz ilyesmire példát. :)

Moin Moin 2018.12.03. 16:15:29

@Khonsu: Aha!

...És hol vannak ilyenek a magyarok között?

Tudod: ahhoz, hogy ezek kialakuljanak, egy nagyon speciális viszonyok között végbemenő, igen-igen hosszú, rengeteg generáción átívelő, a viszonyokat és tapasztalatokat nem rezsimenként átrendező-átértékelő fejlődés kell. ha ez nincs, akkor nincsenek meg azok a belső hatóerők, motivációk és az a gondolkodásmód, amely nélkül nem lehetséges ez az önkormányzás.

screpes 2018.12.03. 17:50:38

@Moin Moin:
egy egy generáció már nem élethosszig tart, hanem addig, míg az újak valami okból elkezdenek másképp viselkedni...
tehát akár két kvázigeneráció múltával is várható más közösségi magatartás.
De mindehhez valóban kell az, hogy az ellenirányú ösztönzés stabil maradjon.

Moin Moin 2018.12.03. 18:42:36

@screpes: Ne téveszd össze a divatot a társadalmi stratégiaváltással!

screpes 2018.12.03. 20:06:30

@Moin Moin:
Nem fogom összetéveszteni

Khonsu 2018.12.03. 20:09:51

@Moin Moin:

Ezt tudom, és a kérdésedre a válasz: sehol.

Mivel azonban már rég lemondtam a hazai magyarság megmentéséről (megmenthetőségéről?), így az elképzelések életképességét a nyugati világ/civilizációs tömb összevetésében szoktam vizsgálni. Ott pedig nagyon is úgy látom, hogy lehetne belőle valami.

screpes 2018.12.04. 14:52:51

@Moin Moin:
Majd ha odaérünk a hídhoz, eldöntjük, hogy divat e.

Janossz 2018.12.05. 19:28:42

@screpes: Már nincs híd. Felégették.

screpes 2018.12.06. 09:53:17

@Janossz:
igen, az eredeti kopirájtos tételem úgy hangzik:
Ha majd odaérünk a hídhoz, eldöntjük, hogy ott van e...